Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-19 / 220. szám
19®8. szeptember 19. 5 Csütörtök Őszi sorozások — Tudnivalók a bevonuló fiataloknak Országszerte megkezdődtek az idei őszi sorozások, azok a fiatalok pedig, akiket az 1969—70-es tanévre valamelyik felsőoktatási intézménybe felvettek, már be is vonultak. Ök csak 11 hónapos sorkatonai szolgálatot teljesítenek. Közülük a kiképzésben megfelelő eredményt elérők tiszthelyettesi rendfokozattal szerelnek le, illetve kerülnek tartalék- állományba. A többi most sorozott fiatal októberben és novemberben kapja meg behívóját. A Honvédelmi Minisztérumban elmondták, hogy sok helyütt a sorköteles kor felső határát nem mindig értelmezik helyesen. A sorköteles kor annak az évnek december 31-ig tart, amelyben a fiatal 23. életévét betölti. Ezért Ötszázötven vagon cirkot vásároltak fel A Mezőkovácsházi Fmsz idei tervében 8 millió 400 ezer forint gazdálkodási eredményt állított be. A legutóbbi igazgatósági ülésen a szövetkezet vezetői arról adtak számot, hogy ezt a gazdálkodási eredményt teljesíteni tudják. Sok más tevékenységük mellett jelentősen hozzájárul ehhez a hűsiüzem csaknem másfél milliós termelése, de még inkább a szerződésre lekötött 7 ezer hold ciroktermés. Előreláthatóan e nagy területről mintegy 550 vagon cirkot várnak. Gazdálkodási eredményük teljesítését segíti a beindított cirokseprű-készítés is. Jelenlegi kapcsolataik arra engednek következtetni, hogy ebben az idényben megközelítően 600 ezer seprűt tudnak értékesíteni. B. I. Butaságodé Marika, a presszóslány, elemében volt. Ragyogott, sziporkázott, a vendégek teljes hódolattal nyugtázták elmésségeit. B. úr, a zöldség- és gyümölcsmagánkereskedelem hitvány csábításának ellenállni nem tudó, egykori állami alkalmazott . ahogy elnéztem — teljesen oda volt a boldogságtól, amikor Marika először a keresztnevén szólította, mondván: „Jenő, maga ravasz kópé, mit akar"!... és mit szólna a felesége?” Jenő az utolsó szótól összerezzent úgyan, de nem mutatta, legyintett, mit egy felség és még két konyakot rendelt: egyet magának, a másikat diszkréten a kávégép mögé. — Géza bácsi — szólt az asztalok fölött Marika a főpincérnek —, még egy konyakom van, B. úrtól. Azaz, Jenőtől. A szokásos konyakomat kérem. — Igen, máris... Két konyak. Marika rejtve-titkolózva, emelte meg poharát B. úr felé és lehörpintette az italt. „Ha most nem kapok gyomorfekélyt, akkor soha” — gondolta, de szeme bátorító biztatással rebbent a kedves vendégre. Rettenetesen utálta a kávézaccal barnított utasüdítőt, amelyből konyak gyanánt már legalább tízet megivott ez est folyamán. Brrr! De hát a vendégnek pénze van, a vendég fizet, a vendég reményt táplál és italt küld. Tegye. De ki tudna meginni ennyi konyakot? És kinek kell? A fenének. Az ára — az más. Negyven százalék a fizető pincérnek, hatvan százalék neki. És kész Tíz konyaknál ez már szép summa. azt is behívhatják sorköteles katonai szolgálatra, aki az adott naptári évben már elmúlt 23 éves. A kérdésre, hogy annak a fiatalnak, aki életének 23. évében fejezte be tanulmányait, érdemes-e munkaviszonyt létesítenie (mivel számíthat a bevonulásra), a válasz így hangzott: célszerű, j hogy az ilyen fiatalok tanulmányaik befejezését követően azonnal lépjenek munkaviszonyba. ’ Egy másik kérdésre elmondták: a tartalékost a katonai szolgálat | idejére is ugyanaz a fizetés és egyébb juttatás illeti meg, amit a bevonulás előtt a munkáltatótól (szövetkezettől) kapott. Ebből csupán a 10 hónapot meghaladó I tartalékos katonai szolgálat esetén az élelmezés költségét és a katonai illetmény összegét vonja le a munkáltató. — Ezúton is kérjük a bevonulás előtt álló fiatalokat, hogy a társadalmi tevékenységüket igazoló okmányokat és az átielentő- ket ne felejtsék magukkal vinni csapatukhoz — fejezték be a tájékoztatást. MEXIKO — a képernyőn - a hangszóróban A rádió és a televízió „bűvészkonyhájában” is nagy az olimpiai láz: a nemzetközi szervezetek rögzítették a programokat, megtörtént a „hazai” válogatás, s a „hogyanra” is megkaphatjuk az izgalmas, kulisszatitkokat sejtető válaszokat. A Magyar Rádió történetében először fordul elő, hogy ezúttal 4 fős stáb adja majd a helyszíni közvetítéseket, ontja a híreket éj- \ jel-nappal. (Tokióban két rádiós | dolgozott.) A siker érdekében ■ nagy anyagi áldozatokat hozott a rádió: csupán a vonalköltség 50 ezer dollárba kerül! A rádió célja: a gyors, azonnali hírközlés, amit a hazai stáb — Gulyás Gyula irányításával — feldolgoz: a telexgépről letépett papírral rögtön a mikrofon elé állnak. ; Este, a 22 órai hírek után a rá- 1 dió teljes egészében az olimpia szolgálatában áll: zenével fűszerezve hajnalig adja Mexicóból a híreket, tudósításokat. Ennél is érdekesebb, izgalmasabb azonban az az út. ahogv a televíziós kép és hang átszeli az Tolva f lesen — Ha érdekeset akar látni, figyeljen! És ha egy magas férfival az irodába megyek, jöjjön utánam! Így szóit hozzám Beraczka Károlyné, a békéscsabai Kulich Lakótelep ABC-áruházának üzletvezető helyettese. Megálltam az egyik, úgynevezett „gondola” mellett, s az áruk sokasága felett figyelőállásba helyezkedtem. Ica nénit figyeltem, mert az üzletvezető-helyettest itt még a vevők is így hívják. Tekintete nyomán egy magas, erőteljes férfira lettem figyelmes. Látszólag nyugodt volt. Fizetési-e került a sor. A vezető már a pénztárnál, mellette állt, s figyelte a kosár tartalmát. — Kétszer egy kiló só, összesen 4,60 forint. Fizetés. — Kérem, legyen szíves velem jönni az irodába. — A vásárló szó nélkül követi. Én is csatlakozom. Az irodában már határozottabb a felszólítás: — Kérem, rakja ki azokat a árucikkeket, amelyeket a zsebébe tett. Semmi ellenkezés, tiltakozás. Még csak szégyenérzet sem. Az egyik zsebből előkerül két csomag őrölt bors, 11,20 forint értékben. További felszólításra egy csomag egész bors 5 forint 20, majd két Hunyad csoki 2 forint 40. — Vegye csak elő a kölnit is! — Az nincs. — Ott van a nadrágja jobb zsebében. Fordítsa ki kérem a zsebét! Már sírás szorongatja az üzletvezető torkát. Mozdul a tétova kéz. Először megpróbálkozik a zsebkendő felmutatásával, de kivillan belőle a kis Opera kölni (6,30 Ft), majd előkerül még egy csomag csoki Füré 3,10-ért. Már csak a kifordított üres zsebek, s a kirakott cikkek bizonyítják a tolvaj szégyenletes tettét. Két kiló só áráért még 28 forint Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár azonnali belépésre keres: ESZTERGÁLYOS, marós, LAKATOS szakmunkásokat Magas kereseti lehetőség, esztergályosok és marósok esetében emelt órabérrel, heti 44 órás munkaidő, 2 hetenként szabad szombat. Jelentkezni lehet munkanapokon 15 óráig a békési gyár üzemgazdasági osztályán. 64513 20 fillér árúval akarta megkáro- ’ sítani H. I. a társadalmi tulajdont, az áruház dolgozóit, — Mennyi a havi keresete? — kérdezem. — Ezemégvszáz forint. — Családja van? — Nincs. — Miért tette? Hallgatás, majd egyszerű váll- vonás a válasz. — Megérte magának, hogy 28,20-ért eljátszotta a becsületét? — Nem érte meg, — Hajlandó megfizetni az eltulajdonított árut? — kérdezi az üzletveztő. — Igen. Jegyzőkönyvkészítés. Fizetésre kerül a sor, mert volt pénze! Mégis lopott. — Ne csodálkozzon, hogy a sírással küszködöm, mert ma ez mára harmadik esetünk—mondja az üzletvezető. — Sok izgalommal jár ez. Akadnak olyanok, akik 20 —30 forintért eljátszák becsületüket. Havonta átlagosan 15—20 ilyen esetünk van. Akiket nem kapunk el...? Hát fizethetjük a leltárhiányt. A tetten ért tolvajok ellen szabálysértési eljárás indul, két-háromszáz, súlyosabb esetben 500 forint pénzbünetést kapnak. Jó lenne, ha ezekből a bírságokból mi is részesedhetnénk, hogy a le nem leplezett lopásokból eredő kár egy része legalább megtérüljön. Sokszor hallottuk, hogy bántó az önkiszolgáló boltok alkalmazottainak bizalmatlansága. Nem bizalmatlanság ez! Azoknak szól, akik becsületüket is kockára téve — ha nem is nagy összesekkel, de — megkárosítják társadalmunkat. D. Gy. óceánt, s többszöri közvetítőláncon eljut Budapestre. Az Euro- vízió és Intervízió 146 fős nemzetközi technikai személyzete pontos munkabeosztást készített. A mintegy 130 órás adásból a magyar televízió 290Ó percet közvetít, ebből a tervek szerint 1360-at egyenesben. Technikai érdekesség: Mexikóból a képet 6 közvetítő kocsi sugározza, s az adások jelentős többsége színes lesz. Mi ezt „lefordítjuk” természetesen fehérfeketére. A kép és hang külön- külön érkezik. A hang úgynevezett „négyhuzalos” vonalon jön, ami azt jelenti, hogy „visszafelé” is lehet beszélgetni, azaz: a pesti riporter kérdéseket tehet fel, párbeszédet folytathat. A hang „útja” tengeralatti kábeleken érkezik Európába. A vonal Frankfurtban „végződik". Itt „osztják” el a hangot az európai országok számára. A kép az óceán és hegycsúcsok felett, távközlési hold segítségével kerül Európába. Nyugat-Né- metország, Olaszország, Francia- ország, Anglia, Spanyolország, a Kanári-Szigetek szárazföldi vevőállomásai közül jelölik ki azt a kettőt, amely „veszi” majd a képet. Budapestre Bécs irányából jön, de a gondos előrelátás Prágát és Moszkvát jelölte ki „tartalékként”: ha a bécsi vonalban hiba lenne, a csehszlovák vagy a szovjet főváros jelentkezik. Ez valóban elég biztosíték arra, hogy a kép ne „tévedjen” el valahol Európában. A szakemberek szerint: az új távközlési technika azzal biztat, hogy jó lesz a kép minősége, sikeres az egyenes adás, s élvezhető a rögzített anyag is. Az Eurovízió él a technikai „trükkök” lehetőségével is. A kép úgynevezett „megmerevítésével”, ismétlésével, lassításával lehetővé teszi, hogy az események minden jelentős fázisát pontosan lehessen közvetíteni. Végül szóljunk a 100 fős hazai stáb munkájáról is. Berendeznek itthon egy teljes olimpiai stúdiót; a szakgárda, technikai személyzet minden más munka alól „felmentést” kap, egyetlen feladatuk lesz: az olimpia! A helyszínen telexgépet helyeznek el; az érkező híreket, tudósításokat, riportokat, átfogalmazás nélkül adják tovább. Külön monitorok jelzik majd a kép érkezését. A stúdióban lesz a 'telefonösszeköttetés is. Kitűnő rögzítési technikával megoldják, hogy tetszés szerint rövidíthessenek, s így az „átmenetek” simának ígérkeznek. Valamennyi sportágnak — a riportereken kívül — szak-kommentátora lesz. Például: a kajak- kenu-versenyeket Parti János, a labdarúgást Zalka András, a röplabdát Zsolt Róbert, a tornát Kabos Gábor, a vízilabdát Gallov Rezső, az atlétikát Iharos Sándor látja el „jegyzetekkel”. A vezető riporter csupán összefoglalja, irányítja az egész műsort. Szentgyörgy völgyi Nyerjük meg a 2000 forintot! Harmincfordulós őszi rejtvénypályázat ^ Idézet a Népújság egyik közelmúltban megjelent számából: „A lakosok eddig is sokat tettek városukért, s amennyire ismerem lokálpatriotizmusukat, ez biztosítéka annak, hogy terveik, elképzeléseik valóra váljanak és a városi rang kiteljesedjen a maga valóságában.” KÉRDÉS: Ki a cikk szerzője, és mikor jelent meg? őszi rejtvénypályázal' 19S8. szeptember 19. 4. Stromfeld Húréi 1878-1927 Nagy idők nagy fia volt, életé örök példázat, tetteit nem hervasztja el az idő. Az 1919-es vörös forradalmi hadsereg megszervezése, újszerű taktikájának kidolgozása, stratégiai céljainak megvalósítása mindörökre beírta nevét nemcsak a magyar forradalmi munkásmozgalom történetébe, hanem a dolgozó milliók szabadságáért, testvériségéért, emberi méltóságáért folyó nemzetközi küzdelmek évkönyveibe is. Már életében a forradalom katonájának nevezte őt a magyar proletariátus, és amikor a magyar nép végleg felszabadult 1945- ben, megkapta nemzetétől a legszebb, legmagasabb rangot, amit katonaember elérhet: munkásgenerális lett. A Honvédségi Közlöny 1945. szeptember 17-i számában ezt a tényt a következő sorok dokumentálják: „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége a miniszterelnök, a honvédelmi miniszter, a honvéd vezérkar főnöke és a honvédelmi minisztérium politikai államtitkárának együttes előterjesztésére néhai Stromfeld Aurél volt vezérkari ezredest, az ezredesi rendfokozatba való visszahelyezése mellett 1945. május elsejével vezérezredessé előléptette.” A nagy idők nagy fia, aki egykoron a k. u. k.-hadsereg ezredese volt — a munkásosztálytól kapta meg a tábornokok jelvényét, a tölgyfalombot és a szívek háláját. Van abban valami rendkívül módon felemelő, hogy ez a nemzet, felszabadulásának első hónapjaiban, milliós és súlyos gondjai közepette, romokkal, nyomorúsággal, betegséggel és ellenforradalmárokkal küszködve sem feledkezett meg dicsőséges előhar- cosáról. Életpályájának íve maga is egyetlen nagy tanulság. Anyagi gondokkal küszködő értelmiségi család fiaként született. Elvégezte a Ludovika Akadémiát, a bécsi legmagasabb katonai iskolát, a Kriegsschulet, vezérkari százados lett. Szorgalma, tudása, kitűnő katonai erényei egyre feljebb vitték, és az első világháborúban mint ezredes a 26-ik hadtest hadműveleti főnöke lett. Erélyes parancsnok volt, igazságos elöljáró, melegszívű ember. A világháború szörnyűségei döbbentették rá a militarizmus gyalázatára. A munkásosztály erejétől várta az utolsó győztes háborút, amely meghozza az örök békét az emberiségnek. Károlyi idején ezért vállalta, hogy új típusú tiszteket nevel a Magyar Köztársaságnak. Már nyugdíjban volt, amikor elérkeztek a március 21-e utáni viharos napok. Ekkor vállalta a Vörös Hadsereg vezérkari főnöki tisztét, s olyan munkatársakkal, mint amilyen Landler volt és Pogány — a diadalok egész sorát aratta. Hadászati művészetét még a francia katonai akadémián is tanították később. Ennek lényege a szakítás a lövészárokharccal és az, hogy kis erők mozgékony összpontosításával súlyos csapást mért az ellenségre. A fehérterror perbe fogta, 3 évre elítélte, minden katonai érdemtől megfosztotta, ö maga sohasem kért kegyelmet, a fehér hatalom mégis kénytelen volt büntetése lejárta előtt szabadon engedni. Stromfeld 1923- tól az illegális kommunista párttal tartott kapcsolatot. 1924- ben ismét perbe fogták, de hathónapi vizsgálati fogság után — bizonyítékok hiányában — felmentették. 1925-től haláláig a kommunista párt tagja volt. Az élet nagy igazságait kereső Stromfeld páratlan humanizmusát egyesítette a tiszta ha- zafisággal, emberszeretetét a társadalmi haladás harci feladatainak vállalásával.
