Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-15 / 217. szám
1968. szeptember 15. 3--------T—' V asárnaj Ezernégyszáz lakosú kisközség az ország délkeleti csücskében, néhány kilométerre a román határtól. A neve is elárulja, hogy öreg település — az iratos-szó a régi magyar nyelvben festett-et,. díszített-et jelent —, az első feljegyzések a XIV. századból maradtak ránk. Történelme sokban hasonlít az ország, a megye többi községééhez. A XV. században hűbéri birtok, a gyulai vár jju- kása után török hódoltság alá kerül. A török, tatár hordák pusztítása elűzi az első telepeseket, a Zsellérek unokái — az 540 tv-készüléke, 400 és minden házban az udvar lurkón új tornacipő, szabályos is, ott is tv-antenna ___________________ „ dressz, nadrág. Nagy kedvvel családnak 127 X VII. században már rác pásztó- hajladoznak, szökdécselnek, rádiója van — rok legeltetnek a művelés hiá- szemmel láthatóan _ igyekeznek hízók röfögnek, tele nyában legelővé silányult szántó- kedvében járni az új tanárnő- csirkével, kacsával, kon. Később Csongrád megyéből iukneb- . — A háztáji állattenyésztés az ide vándorolt dohánytermeKík né- Bagyinka Erzsébetnek ugyanis egyik fő jövedelemforrása a la- pesítik be a vidéket, akik a ki- x munkahelye. Vajon kosságnak — magyarázzák 'a váló minőségű meghonosítják = ^, ..... . „ , , ,. r - „ tést is, A múlt század közepén vai osl°l távol eső község élete. már közel 700 lelket számlál Ne higgye, hogy boldogtalan Dombiratos, a parasztok zöme vagyok. Egyelőre minden gondo- j óbb ágy-sor ban tengődik. Sorsú- latom ezeké a. gyerekeké. Lelke- kon nem sokat változtatnák a 48- illemtudóak. ^ Megmagyarázas törvények sem. Egészen a fel- hatatlanul jó érzés végre a maszabadulásig, illetve a földasz- Sam lábán állni, tanítani. A közlésig, két-három nagybirtokos ség életéről még keveset tudok, kezén van a föld, nekik dolgozik Az első impresszióim szerint ren az 1400 nirtcstelen. ~~ mellékutcákban használjuk fel, mert azokban bizony még ma is bokáig ér a sár. A munka befejeztével a község minden utcájának legalább az egyik oldalán száraz lábbal lehet majd közlenösebb megerőltetés nélkül is ngyónta bejárhatnak azok a fiatalok, akik az iparba kívánkoznak. Kevés a keresztelő Délután ismét néhány pedagógussal találkozunk. Ök más oldalról világítják meg a lakosság lassú csökkenését. — Az az igazság, hogy kevés gyerek születik nálunk — hallom Forgács Zoltántól, az úttörőcsapat vezetőjétől. — A statisztika szerint a születések és a halálozások száma nagyjából azonos, kedni, s ez bizony már módos k,°r, aZ, Is™? rt, dolognak számít nálunk, akkor is, ~ * lassú elvándorlásnak lehetünk taföldeken ismét milyen lehet szamára a szegedi község vezetői. Egy-egy családra ha a városi ember megmosolyog nul eveK ota" a gabonatermesz- évek után egy minden nagyobb 2,6 sertés jut és körülbelül min- érte bennünket —' mondja huncut- — Kévés a gyerek? Vajon mi- ‘•-1 —’1 — * |' ■■ ■ ért? A lakosság életszínvonala s emmiképpen sem indokolja á szűkös családtervezést — tűnődén második házban tehenet tartanak, az aprójószágról nem is beszélve. Évente 600 sertést értékesítenek a háztáji állományból, pedig ritka az az otthon, ahol legalább két disznót nem ölnek karácsonyra, újévre. A háztáji tejből pedig 700—800 ezer forint kás mosollyal. Nemcsak a focipályán dünk közösen. — Talán furcsán hangzik, de szerintem éppen a jómóddal kell magyaráznunk a rendkívül alacsony népszaporulatot. A zsellérMúlt és jövő A község szélén rozsdás bádog- krisztus. Az út túloldalán magédezettek a porták és jómódú emberek élnek itt. Ahány lakásban megfordultam, mindenütt televíziót és szép bútorokat találtam. Elbúcsúztunk. Ismét harsan a sípszó, tanárnőjük köré gyülekeznek a figyelmes kis arcok. nyos öregasszony gubbaszt a ház Hogyan élnek ők és szüleik, mi előtt. Kezéből ellenzőt formálva, vár rájuk, ha búcsút mondanak áron adtunk el néhány hízott bi- hosszan néz a gépkocsink után. az általános iskola padjainak? A A „városi ember” azonban nem mosolyog és különösen akkor __,_________________ kezdi tisztelettel szemlélni az j övedelme származik Dombiratos utcahosszat zajló munkát, amikor sorbél kievickélt emberek számá- népének. megtudja, hogy a saját portája ra m??t s°hkal többet jelent egy elört w.u macro „ó—! „ garnitúra uj bútor, a vilagitos Persze a megélhetés fő forrása Nemcsak akkor lehet tehát társa- rekamié, a tv és nem, utolsósor- mégis a 420 gazdát számláló Béke ‘ .. ." ban a takarékbetétkönyv. Számos Tsz. Fodor Károly elnököt virágos halmi munkára mozgósítani a hangulatban találjuk és rövidesen uombiratasiákat mint ahogy az is kiderül, hogy miért eey futballellenes fiatalasszony —, . . , . ,,, , . állította az imént —, amikor a Jo vásárt csináltunk, szép labdarúgó-pályát kell építeni. Erre keresünk toson. választ DombiraŰk ketten ott, a lassan ülepedő por szürke fátyla mögött még a múltat idézik, de néhány száz méterrel bentebb, már a község jelenével, sőt jövőjével találkozunk. Az iskola gyepes udvarán szőke kontyos kis tanárnő tornáztatja nyolcadikos diákjait. Mindegyik sétáló vendégeknek. A tetőkön itt kát — magyarázza büszkén. A szarvasmarha-hizlalásból jól pénA községfejlesztésnek ezenkívül is sok nyomát láttuk DombHáztáji és közös Valóban sok minden árulkodik adják tovább. Az idén körülbe- a jómódról a község főutcáján zel a közös gazdaság. Viszonylag 1__ratc^>nj; Ez ,epu^ a ’ olcsón vásárolják a takarmányban szegény Szolnok megyéből a sovány állatokat — náluk- eleség- bes nincs hiány — és „feljavítva” olyan fiatal házaspárt ismerek, aki mindezt meg akarja szerezni, mielőtt a gyerek megszületik. Be nem vallott, csendes vetélkedés folyik a porták között — az anyagiak terén — és az utcára szóló fényűző lagzikat csak hosszú évek után követi a keresztelő — az állatorvosi lakás, új otthont fejtegeti okosan egyik beszélgető- talált az OTP és rövidesen elköl- partnerem, tözhet szűk helyéről a könyvtár is. — Épül, szépül a község, de Magyar részvétel bolgár vegyi üzem bővítésében 15 millió rubeles gépexport — Évi 120 000 tonna szódaimport Az eredményesen fejlődő magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok további szélesítését nagymértékben elősegíti az a megállapodás, amelyet a napokban Apró Antal és Tano Colov, a magyar, illetve a bolgár minisztertanács elnökhelyettesei, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság VIII. ülésszaka alkalmával aláírtak. A tárgyalásokon részt vett külkereskedelmi szakértők a megállapodás részleteiről, s jelentőségéről a következő tájékoztatást adták: A megállapodás olyan együttműködésre vonatkozik, amely hosszú időszakra rögzíti egy számunkra fontos importcikk beszerzését, és ugyanakkor kiviteli lehetőséget teremt néhány gépipari termékünknek. Bolgár part- nereánk elhatározták, hogy bővítik a Várna közelében levő devnyai Szorgos őszi munka A mezőkovácsházi járásban a hét közben kiadós eső késztette pihenőre a mezők munkásait. Még hét végén sem lehetett mindenütt rámenni az ázott talajra, de ahol alkalom nyílt a munkára, minden korábbinál nagyobb erővel láttak hozzá az őszi betakarításhoz, talajelőkészítéshez. Bgy-egy község határában 800—1000 kézi munkás segítette a seprűcirokszakál-, a cukorrépa- és a napraforgó-betakarítást. A gépek tucatjai készítették a kiváló magágyat az őszi kalászosok alá- Közösen határozták úgy a termelőszövetkezetek, hogy minden erőt az előkészítésvegyi művet és kapacitását évi 300 000 tonnáról 1 200 000 tonnára emelik. Ezzel lehetővé válik, hogy Bulgáriából szerezzük be az ipar különböző ágai, főként az üveg-, a bőr-, a textilgyártás, a háztartási vegyipar és a vízlágyítás egyik nékülözhetetlen és mind nagyobb mennyiségben felhasználandó vegyi anyagát, a kalcinált szódát. 1973-tól kezdve évente átlagosan 120 000 tonna szóda érkezik majd Bulgáriából. — A devnyai vegyi üzem bővítéséhez a magyar célgépek berendezések és az építéshez szükséges anyagok, csövek, vasszerkezetek szállításával járul hozzá. Ez mintegy 15 millió rubeles exportot jelent. — A most aláírt egyezmény figyelemreméltó hozzájárulás a két ország árucsereforgalmának bővítéséhez. A külkereskedelmi szervek tovább kutatják, hogy a mostani megállapodáshoz hasonló szerződéskötésekkel, kooperációk kialakításával hogyan hozható létre újabb együttműködés az export-import fokozása, a két ország közötti gazdasá|i kapcsolatok szélesítése céljából. lül 130 ezér forint tiszta hasznot vajon lesznek-e, akik folytatják a hoz a hizlalás. munkát? Ügy hallottuk, kevés a Kétezer-ötszáz hold kiváló mi- liatal- nőségű földön gazdálkodik a tsz. Kovács Péter simára nem új A kenyér- és takarmánygabona a kérdés. Múlt héten erről vitat- mellett ipari növényeket: cukor- koztak a , párt és a tanács közös répát, kendert, cirkot termeszte- végrehajtó bizottsági ülésen is. nek. (Ügy látszik, a hajdani „do- _ Negyven-ötven ember — hányasok ’ szelleme tovább él, az szakmunkás _ jár más ipari növények ma is nagy sze- , . , . . ^ repet játszanak a falu gazdasági varosba d?ÍgoS?1«E“n^VUl- életében.) ro1 evre 15-20 fiatalról vegleg . , , ... . le kell mondanunk, mivel tovább, Néhány évvel korábban meg tanulnak, szakmát választanak és joggai elégedetlenkedtek a gaz- ^ sem télnek vissza. Nincs dak a fizetséggel, de az idén mar . , , nem lehetett panaszuk: 42 forin- hova- Ml ls lo1 latluk’ mennyire hiányzik a községnek az ipar. tot fizettünk munkaegységenként. A tagok évi átlagjövedelme meghaladja a 18 ezer forintot—büszkélkedik az elnök. Ezért határoztuk el, hogy hozzájárulunk a békéscsabai ruhagyár mezőkovácsházi üzemének az épí— A földek minősége semmit tési költségéhez. Cserébe mégsem változott, mégis 25 százalék- ígérte a vállalat vezetósege, Naponta 350 mázsa hal a biharugrai halászok A Biharugrai Halgazdaságban megkezdődött az őszi lehalászás. A haltenyésztésben rekorderedményt értek el ebben az esztendőben s ez megmutatkozik az ős^i halászati fogásokban. Naponta 300 —350 mázsa hal a zsákmány. A , . halak rendkívül ízletesek, jól fejre fordítanak, a búzavetést csak* nem túl zsírosak. húszadika után kezdik s egyszer re valamennyi gép ontja majd a csávázott magot a földbe. Így gyorsan, jó minőségben kerül földbe a jövő évi kenyérnék való magja. A Biharugrai Halgazdaság több halásza tanfolyamon ismerkedett meg az elektromos halászás módszereivel, a távlati tervek szerint ugyanis áttérnek a fejlettebb halfogási módszerre. kai ugrott meg a gazdák jövedelme az' egyik évről a másikra Mi erre a magyarázat? Fodor Károly viszonylag új ember a közös gazdaság élén, érthető, hogy nem szívesen emlegeti a régi irányító gárda hibáit Inkább arról beszél, hogy sikerült új kukoricafajták — zömmel Jugoszláviából származik a vetőmag — meghonosításával növelni a gazdaság legfontosabb takarmánynövényének a terméshozamát. Jó „húzás” vo3t„ a már említett szarvasmarha-hizlalás bevezetése és végül, de nem utolsósorban, sokat számit, hogy megszilárdult a munkafegyelem a gazdaságban. Nincs lógás, nem megy a közös munka rovására a háztáji gondozása Sok mindenről szó esik, de leginkább azt firtatjuk, miért nem szervez valamilyen melléküzemet a tsz, hiszen a falu egyáltalán nem rendelkezik iparral. A község vezetői szerint részben ez okozza a lakosság lassú, de állandó csökkenését is. Azok a fiatalok ugyanis, akik szakmát tanulnak vagy középiskolába jelentkeznek, örökre elvesznek a község számára. — Talán a cirokfeldolgozás, seprűkötés lenne az egyetlen kifizetődő melléküzemág. De úgy vélem, más megoldást is kell ketes- si — véli Fodor Károly. Nem söprik, bontják Dombiratos főutcáját. Kovács Péter tanácselnök ebédelni indult, de útba ejtette az építőbrigádot is. Itt találkozunk.-- Ezeket a cementlapokat 57- ben raktuk le, de ma már a betonjárda az igény. A felszedett burkolóanyag sem vész kárba, a hogy a mi fiataljaink közül is vesznek fel az új üzembe, amikor megindul a termelés. Mezőko- vácsháza nincs messze, oda külöA fiatalok életéről van szó, így természetes, hogy rövidesen napirendre kerül a község kulturális élete is. Vendéglátóink szerint hosszú évek óta alig van fejlődés e téren. Készült ugyan szélesvásznú mozi, de csak hetente kétszer, akkor is hétköznapon vetítenek benne. A moziüzemi vállalat furcsa magyarázata: „nem fizetődik ki több előadás”. A könyvtár eddig igen szűk volt, csak kölcsönzésre szolgált, olvasni, időzni ott nem lehetett. És a KlSZ-szerve- zet sem igen mozgolódik, néhány táncos összejövetel — úgy tűnik — teljesen kimeríti az erejét. • Hazafelé jövet kukoricát törő és cirokarató csoportok integetnek'ránk a földekről. A bádog- krisztus egyedül várja az út szélén az estét. Társalgó partnere, az idős asszony nincs a kapu előtt. A ház kéménye viszont füstöl. Jó azt hinni, hogy talán nem is magános. Vacsorát főz, várja haza a földekről a fiait, lányait. Békés Dezső Eső után köpönyeg , A vállalatoknál működő munkaügyi döntőbizottságok eljárásaik alkalmával igen sok szabálytalanságról szereznek tudomást, olyan „résekről” a vállalat ügyrendjében, melyek lehetővé teszik a visszaéléseket. Ugyanakkor egyes üzemek, gazdaságok vezetői nem akarják megérteni, hogy a munkajogi felelősség nem azonos a polgári jogi felelősséggel. Gondtalan károkozás esetén például gyakori, hogy — a körülmények alapos felülvizsgálata helyett — mindent a dolgozók „nyakába akarnak varrni” s ezzel saját vétlenségüket bizonyítani. Miközben azzal érvelnek, hogy a vállalat ellenőrző aiipará- tusa képtelen „őrangyalként” ott állni mindenki háta mögött (erre különben nincs is szükség), elmulasztják a rendszeres ellenőrzés megszervezését, az alapvető bizonylati fegyelem megkövetelését, nem tesznek megelőző intézkedéseket a társadalmi tulajdon védelmére. Gyakori, hogy a kötelező ellenőrzést — ilyen vagy olyan indokkal — hónapokon keresztül elmulasztják, s hiány vagy kár esetén arra hivatkoznak: ellenőrzés nélkjil sem szabad ilyesminek előfordulni. Megyei vállalatunknál több éven át a gépkocsivezetők a nyitott vezetőfülkében tartották az üzemanyag- jegyeket, mindaddig, amíg ismeretlen tettes alaposan meg nem dézsmálta. Az eseten felháborodtak. Joggal, azonban mégis ésszerűbb lett volna, ha évekkel korábban, megfelelő intézkedéssel megelőzik a lopást. A munkaügyi viták csökkentése, de még inkább a társadalmi tulajdon védelme elengedhetetlenné teszi, hogy a lazaságokat, a visz- szaélésre alkalmas körülményeket a vállalatok illetékesei megszüntessék. Ebben nagy segítséget tudnak adni a munkaügyi döntőbizottságok is, ha a vállalatok vezetőit informálják az eljárásaik során tapasztalt szabálytalanságokról. Nem elegendő tehát egy-egy munkaügyi vitában eljárni és dönteni. Az MDB-k helyesen teszik, ha határozatukkal egyidő- ben értékelik a vitás ügyre esetleg lehetőséget nyújtó helytelen munkarendet, bizonylati rendszert stb. és a vállalat vezetőjének figyelmét felhívják a törvénysértő vagy egyszerűen visz- szaélésre csábító állapot megszüntetésére. Hiszen jobb a megelőzés, mint utólag vitatkozni, hogy — eső után köpönyeg — a 'fiétkezett kárért kit terhel a felelősség. —ajda—
