Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

1968. augusztus 11. 4 Vasárnap fl pedagógusok és egy kormányhatározat K z iskolareform végrehajtása '**■ befejező szakaszához érke­zett. Ez volt a fő indok, azonban ezen belül még két jelenség felis­merése tette szükségessé a Minisz­tertanács legutóbbi, oktatásról, pedagógusokról szóló határozatát. Az egyik jelenség: kifutóban van az úgynevezett demográfiai hul­lám, az iskolás korú gyermekek száma csökken. Megszűnőben van tehát az az ok, amely elsősorban szülte a pedagógusok túlterhelt-! ségét. Ezzel párhuzamosan azon­ban oktatói körökben aggodalom támadt, kósza hírek kaptak lábra ; arról, hogy a testület létszámát a tanulók számának csökkenésével párhuzamosan lejjebb szállítják majd. A másik jelenség az, hogy ok­tatásunk színvonala általában sem felel meg maradéktalanul a kor­szerűség követelményeinek, de még kevésbé felel meg a felállí­tott magas mércének vidéken, fa­lun. A falusi gyerekek objektív okok miatt nem jutnak ugyan­olyan mértékű és értékű képzés­hez, mint a városiak vagy a fővá­rosiak. x A Minisztertanács határozata egy intézkedéscsokorral oszlatja el az aggodalmakat és szolgálja a színvonal emelését. Kimondja pél­dául, hogy a tanulólétszámot osz- tályonkint csökkenteni kell és ugyanakkor mérsékelni a pedagó­gusok túlterheltségét. Ennek során érdekes előíráso­kat, fékeket és ösztönzőket alkal­maz a határozat. Az egyes tanuló- csoportok létszáma negyvennél több nem lehet. A cél nyilvánvaló: alaposabban foglalkozhassanak a pedagógusok a gyerekekkel. És hogy ezt még alaposabban tehes­sék, azt is előírja a határozat, hogy az általános iskolák felső ta­gozataiban és a középiskolákban a legfontosabb tárgyakat egy osz­tályon belül két csoportban kell Tűz és víz ellen A tűz és a víz egyaránt munkát adott az elmúlt napokban a tűz­oltóknak. Augusztus 9-én délután a telekgerendási Vörös Csillag Tsz Aradi-majorjában egy szal- makazalba csapott a villám. A helyi önkéntes tűzoltók, valamint a békéscsabai állami tűzoltók erőfeszítése következtében a szal­mának több mint a felét sike­rült megmenteni. Körülbelül száz mázsa alomszalma égett el. Augusztus 10-én hajnalban há­rom órakor riasztották a békés­csabai tűzoltókat, mert a felhő- szakadás következtében nagy mennyiségű víz gyűlt öisze a Hu­nyadi téren. A tűzoltók a vizet elszivattyúzták. oktatni, tehát így a pedagógus fi­gyelme már legfeljebb húsz gye- I rek között oszlik meg. | Ennek látszólag ellentmond, I hogy a középiskolák első osztá­lyaiban a létszám 35-nél kevesebb I nem lehet. Itt a cél más. A minő- I ségi követelmények szolgálata j ugyanis csábítana arra a megol­dásra, hogy egy-egy osztályban í minél kevesebb gyerek legyen. | Csakhogy ez azzal járna, hogy a növekvő számú jelentkező közül még kevesebben juthatnának be a középiskolákba. Ennek megaka­dályozására írja elő a határozat a minimális 35-ös létszámot, de természetesen a fő tárgyakat itt is két csoportra osztva oktatják majd. N agy vívmány, 'hogy a falusi, tanyasi általános iskolák felső tagozataiban is megszűntek az összevont osztályok, tehát kü- lön-külőn oktatják az V., VI., VII., VIII. osztályokat. Itt is fennáll azonban a veszély, hogy ha a lét­szám csökken, akkor ismét össze­vonnak osztályokat, ami a színvo­nal csökkenésével járhat. Ezért ezt a határozat megtiltja. Külön-külön kell oktatni minden osztályt ak­kor is, ha azokban csak kevés gye­rek van. Legfeljebb azt lehet meg­tenni, hogy ha egy iskolában mondjuk két ötödik osztály volt, akkor azt egy tanulócsoportba vonják össze. Minél „lejjebb szállunk a tér­képen”, kisebb faluba vagy ta­nyavilágba jutunk, annál nagyob­bak a gondok. Szaktárgyakat nem szaktanárok oktatnak, sőt, magas a képesítés nélküli pedagógusok aránya is. Ezen a helyzeten is vál­toztatni kell, mégpedig úgy, hogy a falusi pedagógusoknak is ma­radjon ideje a tanítás mellett a felkészülésre, sőt az önképzésre is. Ez a korántsem teljes felsorolás már önmagában nyilvánvalóvá te­szi, hogy a jövőben nem kevesebb, hanem lényegesen több pedagó­gusra lesz szükségünk. Több tíz­ezer újonnan kiképzett fiatalnak kell sorompóba állnia a tapasztalt idősebbek mellé, hogy ezeket a nemes célokat elérhessük. Külö­nösen sok pótlásra és létszámnö­velésre lesz szükség vidéken. En­nek érdekében úgy irányítják már a beiskolázást, hogy ezt az igényt figyelembe vegyék, ezenkívül pe­dig anyagi ösztönzéssel, komoly mértékben megemelt területi pót­lékkal és letelepedési segéllyel biztatják a fiatalokat, hogy falusi állást vállaljanak. A határozat megvalósítása egyébként nem azonnal kez­dődik. A következő tanév lesz a felkészülés ideje, amikor kidolgoz­zák, kiadják azokat az apró rész­letintézkedéseket, amelyek a meg­valósításhoz szükségesek. A hatá­rozat gyakorlati végrehajtásának időszaka pedig lényegében a ne­gyedik ötéves terv tartama lesz. F. B. Intézkedések a baftonyai napközi otthon áthelyezésére A mezőkovácsházi járási tanács az idén határozatot hozott a bat- tonyai napközi otthon áthelyezé­séről. Ennek érdekében megálla­podtak a román iskola áthelyezé­se ügyében a nemzetiségi iskola vezetőivel. A községi tanács pót­hitelt kért, a mezőkovácsházi ktsz vállalta a kivitelezést. A doku­mentáció is elkészült Probléma azonban, hogy Mamuzsity Jenő, a délszláv iskola igazgatója nem akarja elfogadni egyik felajánlott cserelakást sem. A járási tanács művelődésügyi osztálya tovább folytatja a tárgyalásokat a meg­nyugtató elintézés érdekében. Könyvek az urbanisztikáról A városiasodás — korunk jel­legzetessége. Ezért tarthat számot élénk érdeklődésire néhány ilyen témájú könyv a Gondolat Kiadó harmadik negyedévi terved kö­zött. • Időben a legtávolabb Bemard Jacobi tekint, aki „Beszélő kö­vek” című könyvében az ősi kis- ázsiai városok életéről ír. Az Eu­rópai Antológia következő két kötete, a „Színház és stadion”, valamint „A régi Róma napjai”, a görög városokból, illetve a Ró­mából származó dokumentumo­kat gyűjti össze. Diego Valari olasz költő „Városom, Velence” című kötetében a középkor nagy­szerű városát mutatja be. Világszerte az urbanisztika ala­pítójaként tisztelik Le Corbu- sier-t, akinek „A jövő nagyváro­sai” című könyve különösen ér­dekes. Részletesen kifejti a kor­szerű városfejlesztési tervek alap­ját képező elveket, meggondolá­sokat^. ben lóbbuk Vidám péntek este A premierek mindenkori to­rokszorító izgalmával ültem pénteken este a képernyő elé; valóban vidám lesz-e a V1P- nek rövidített Vidám péntek es­te című műsorsorozat első adá­sa. Izgalmamat fokozta, hogy a Rádió és Tv-újság szokatlan hangú előzetese szinte előre mentegetőzött a Szende szél­hámosok első része, az Őszi táj szarvassal című rövid játékfilm miatt, mondván, „úgy véljük, hogy lesznek, akik a ma este műsorra tűzött első darabot nem tartják elég színvonalas­nak". A rádióújság aggodalma nem volt alaptalan. Bár nem is any- nyira a színvonallal volt baj, mint inkább a darab hosszúsá­gával, nehézkességével. Az alap­ötlet jó, és az adott lehetősége­ken belül a színészek is meg­tették a magukét, de — isme­rik az aranyszabályt! — keve­sebb, több lett volna. Elsősor­ban az író, másodsorban a rendező lelkén szárad, hogy a valóban épkézláb sztori a fe­lesleges üresjáratok útvesztő­jében elkallódva, alig-alig fa­kasztott egy halvány mosolyt a vidámságra vágyó péntek esti tv-nézö arcán. Prokofjev szimfonikus re­mekművét, a „Péter és a far- kas”-t kedves ismerősként kö­szönthették a rádióhallgatók, tv- nézők. Az utóbbi években gyakran szerepelt a műsorban, és ezúttal is jól szolgálta szí­nesebbé tenni a Vidám pén­tek estét. A Hogy volt...! című műsor régi vicceinek poénjai ezúttal is „ültek”. Ügy gondolom, nem­csak az új, hanem már a sok éves múltra visszatekintő tv- nézők is elégedetten csettintet­tek egy-egy, szinte már „klasz- szikussá lett” sztori hallatán. összegzésül elmondható, hogy a VIP jó gondolat, igazolja a műsorszerkesztők azon törekvé­sét, hogy a hét minden egyes napjának programja sajátos összeállítású és stílusú legyen. A premier, ha nem is kizáróla­gos, de mindenesetre alapos okót szolgáltatott arra, hogy re­ménykedjünk; fogunk mi még a mostaninál nagyobbakat is nevetni a Vidám péntek este egy-egy adásának megtekintése után. (br) Szövetkezeti gombüzem és műanyagfeldolgozó nyílik Gyomán A gyomai Viharsarok Halászati Tsz épülethiány miatt évekkel ez­előtt Szentendrén rendezett be gombüzemet. Műanyagból, folyami kagylóból és zúzalékból évente 5— 7 millió divatgombot és inggombot termelnek Szentendrén. A kiváló minőségű termelésért, gyors és pontos kiszolgálásért megismerték, megszerették a gyomai Viharsarok Htsz melléküzemét. Állandó part­nerek a híres ruhagyárak, textil- feldolgozó szövetkezetek. A jó eredmények láttán Gyomán rendez be új üzemet a Viharsarok Htsz. Több százezer forintos be­ruházással alakítják ki az új üze­met, ahol többek között gombot, cipő- és övcsatot, esernyőnyelet és egyéb aprólékos munkát igény­lő tárgyat készítenek. Az új üzem termelését előzetes piackutatás előzte meg s az 1968. évi termelési kapacitást már lekötötték. A Viharsarok Htsz melléküzeme több esetben kisegített már ex­portra termelő szövetkezetét soron kívüli gyors szállítással. hptoébf Ah>o&w\ I svéd CRESCENT csónak motor világmárka Kapható a Csongrád megyei Vegyesipari Kisker. Vállalat. / SPORTSZAKÜZLETÉBEN SZEGED, Kárász u. 16 sz. 28835 Fordította: Radó György 37. A közvetlen vérátömlesztés nem/ bonyolult művelet. Van hozzá egy csövecskékből és csa­pokból álló berendezés. A tűket beleszúrjuk a véradó beteg vé­nájába, a vért pedig fecskendő­vel szivattyúzzák ki, nem hasz­nálnak olvadékonyság-gátló ol­datokat, mint a konzerválásnál. Oleg és Sztyopa kimennek, mi maradunk. Nincs hová sietnünk. Az előkészület legalább félóra. Mint az ilyen éjszakai virrasz­tásnál mindig, a cigaretta már mindenkinél elfogyott. Zsenyát fel kell küldenem a szobámba, az asztalon van még egy meg­kezdett csomag. Rögtön szét is osztják. A sebészeti hivatásra terelő­dik a beszélgetés. Ki miért jött a klinikára, mi a célja, miért vállalja ezt a baromi munkát. Szemjon: — Szeretem a nagy izgalma­kat a műtéteknél. Az orvostudo­mányben sehol másutt, még a többi sebészetben sincs ilyen. Egy szívet tartani a kezünkben — micsoda érzés! A „nagy izgalmak” sokakat csábítanak. Valamikor nekem is tetszettek... Most azonban vala­hogy bántónak érzem a bete­gekre nézve, hogy ők ilyen iz­galmak tárgyai. De mégsem szabad teljesen mellőzni ezt az ösztönző erőt. A műtét izgalmáért a sebész a szürke munka napjaival és éj­szakáival fizet meg: járóbete­geknek rendel, átkötöz, kortörté­neteket körmöl, még magyaráz- gat is a hozzátartozóknak. Tán nincs is abban rossz. Szemjon már megvédte kandidátusi disz- szertációját, a tudomány hozta ide hozzánk. Hanem a műtétek. A sebészet romantikája vonzza. Most Vasizja mond véleményt, a fiatal aspiránsunk. — Azért jöttem ide, hogy disszertációt írjak. Az én inté­zetemben ezt szintén felajánlot­ták nekem, de ott olyan unal­mas a klinika.. csupa vakbél meg törés. Igaz, a tudomány ez­zel is fejlődik, de én nem bírom. Itt legalább új elgondolások van­nak, bonyolult műtétek. íme az orvosaink másik ösz­tönzője: gyorsan megírni a disz- szertációt Való igaz: nehéz ma­napság tudományos munkát vé­gezni, egy közönséges sebészeti klinikán a témákat már rég ki­merítették. Ami nem azt jelen­ti, hogy a sebészet összes prob­lémáit megoldották már, hanem ellenkezőleg: összekuszálták. A korábbi nézetek elavultak, újak pedig még nem alakultak ki. A klinikák azonban nem tanul­mányozhatnak olyan jelensége­ket, minit a sokk vagy a fertő­zés, mert nincs hozzá elég új gondolat, és nincsenek meg a feltételek. Modem felszerelésű, nagy laboratóriumokra volna szükség. Klinikákon, mint a többi ha­sonló intézményben is, szűz­földeket törünk fel. Újfajta mű­tétekről, meg az ezekkel kap­csolatos diagnosztikai és fizioló­giai kérdésekről sokkal inkább lehet disszertációt írni. S ez rá­adásul az érdeküknek is megfe­lel: nálunk mégiscsak folyik a tanítás, az operálásra is nyílik alkalmuk. Egyszóval: nyitva áll a sebészeti karrier útja. S ez így logikus. Az orvos is ember. Marija Vasziljevna felháboro­dik: , — Hallgatni is undorító ben­neteket, gyerekek. Az egeiknek műtét kell, a másiknak' tiszta tudomány, a harmadiknak disz- szertáció, a negyediknek puszta karrier. Es hol maradnak a be­tegek? Hol marad az irgalmas­ság? Hol a legnemesebb hiva­tás? Mindnyájan elhallgatnak, kis­sé zavartan. Valóban, hol van mindez? Tán igaz, hogy a beteg nem egyéb, mint nyersanyag a műtéthez, a tudományhoz, a disszertációhoz? Nem, ez nem igaz, tudom, biztos vagyok ben­ne. Legalábbis: nem egészen igaz. A fiúk mellé kell állnom. — Marija Vasziljevna, nincs igazad. Megvan a nemes hivatás és megvan az irgalmasság is. Hát nem látod? Nézd, hányán vagyunk — hát miért ülnek itt?

Next

/
Thumbnails
Contents