Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
JÖ68. augusztus 11. Vasárnap fészekrakók gondjai Irigyelt emberek, pedig többségük hosszú hónapokra lemond a szabad idejéről és munka után maltert kever, alapot ás, téglát hord. A családi ház ma is nagy vonzóerővel bír, sokak szerint csak az érezheti magát biztos révben, aki a „saját fészkében” hajthatja nyugalomra a fejét. A családi ház pártiak csupán átmeneti szállásnak tekintik az állami lakiét, de még a szövetkezeti vagy a társasházat sem érzik valódi tulajdonuknak. Hosszasan lehetne meditálni a fölött, hogy a hagyományokon kívül miből táplálkozik ez a szemlélet. Ehelyett azonban vegyük számba, mi mindent kell magára vállalnia az irigyelt fészekrakó- nak. Évi 6 százalék kamat A családi házak zöme OTP- kölcsönnel épül, s a statisztika szerint évről évre többen folyamunkahely a csökkent A mezőkovácsházi járásban tizenhárom vállalatnál alakítottak a csökkent munkaképességűek problémáival foglalkozó bizottságot. Folyamatban van a hasonló bizottságok megalakítása a Íriszeknél is. Az eddig elkészült felmérések szerint 232 olyan munkahely van a járásban, melyet csökkent munkaképességűekkel kell betölteni. Jelenleg azonban ezek közül 123- at nem csökkent munkaképességű dolgozó lát el. Ezeknek az átirányítását folyamatosan elvégeztetik. A Mezőhegyesi Cukorgyárban pedig 12 munkahelyet szándékoznak átalakítani testi fogyatékosságú dolgozók számára. módnak hitelért: 1964-ben 855, 1965-ben 1034, 1966-ban 1426, 1967-ben pedig 1809 lakáshoz igényeltek kölcsönt a megyében. Az idén előreláthatólag a tavalyihoz hasonló számú OTP-s családi ház épül. Az építési költség 50 százalékát meghitelezi az OTP, de a községekben maximálisan 60 ezer forint, a városokban pedig 70 ezer forint lehet a kölcsön. A törlesztési idő 25 év, a kamatot azonban január elsejétől differenciáltan határozzák meg: 20 ezer forintig évi 2 százalék, azon felül, évi 6 százalék. Bizony nem kis anyagi terhet jelent ez azok számára, akik hosszú évekig kuporgatva gyűjtik össze az induló tőkét is. A legtöbben két szobás, összkomfortos házat építtetnek, de az utóbbi időben szaporodnak a három szobás otthonok is. Nehéz pontosan meghatározni a költségeket — a kétszobás épületek ára például 100 ezer forinttól 200 ezer forintig terjedhet —, hiszen függnek az alapterület nagyságától, a kivitelezés igényességétől és attól is, hogy mennyire közművesített a telek. Sajnos, igen kevesen építtetnék típusterv alapján, pedig igen gazdag a választék: 33 fajta tervvel szolgálhat az OTP. A szakemberek szerint azzal magyarázhat juk az idegenkedést, hogy a ti pustervekben szereplőknél nagyobb alapterületű ház után vágynak a magánerőiből építkezők. Főleg a konyhát és a kamrát kicsinyük. A konyha ugyanis — különösen faluhelyen — manapság sem kizárólag az étel elkészítésére szolgál, ■ napjának nagy részét is itt tölti a család. Sokan vágnak disznót évről évre, változatlanul divat a befőzés, eny- nyi élelmiszer tárolására pedig a típuslakások éléskamrái nem elegendők. Ügy tűnik, hogy a tervezők nem számolnak kellően ezekkel az igen lassan változó igényekkel! A családi házak zöme a községek, városok perifériáján épül. — Hagyja csak, Mihail Ivano- vics, nem kell szépíteni. Látom én, hogy kevés a szív a mi fiataljainkban. Olyan mindegy nekik, mi lesz belőlük: orvos, m^r- nöty vagy agronómus. Es hogy most itt ülnek, éhesen és cigaretta nélkül, ez sem bizonyíték. Némelyiknek ez a beosztása, mások kíváncsiak és olyan is van, aki On miatt marad. Próbáljon csak hazamenni, meglátja, hány ifjoncunk fog menten kereket oldani. Erős- tekintettel nézi végig valamennyit, de úgy látom, egyikük sem süti le a szemét Erre ő magasra kapja fel a fejét sértődötten, felháborodottan és kihívóan. Kínos. Tán tiltakoznak? De, idősebb, tisztelik is, ezért nem vágnak gorombaságot a fejéhez. Csak Petro szól, igen nyugodtan, — Te Masa, hiszen nem látsz bele a lelkűkbe, nem tudhatod... Nem mindegyik sír a halálesetnél, nem is beszélnek mind az irgalmasságról, mégis ezek a gyerekek... Masa közbevág: — Hagyd csak, ne védd őket. Ismerem én a lelkűket. Történjék csak valami a beteggel, ha nem szól nekik az ember, eszükbe se jutna táviratozni a hozzátartozóknak, hogy jöjjenek, amíg még életben találják szegényt. De te... Ej, mit beszélek, megyek. Feláll, távozik. Csend. Mindenkinek kellemetlen. „De te...” Azt akarta mondani: „magad is ugyanilyen vagy...” Gondolatok cikáznak. Irgalmasság. Ez a .szó teljesen kiment a használatból. Pedig kár. Ha nem is ez, hogy .irgalmas isten”, de ez „irgalmas nővér”™ Sajnos, olykor maguk a páciensek irtják az orvosokból az irgalom érzését. Es nemcsak az orvosokból, hanem mindenkiből. Amikor valaki jó munkát végez, szeretné érte megkapni jutalmát. Még csak nem is tudatosan, de szeretné. Nem- pénzt, nem ajándékát, esak érzéseinek viszonzását. S aztán igazán senki se mondhatja, hogy a betegek ilyen tekintetben elkényeztetnek bennünket. Az orvos elvégezte a műtétet, minden rendben sikerült, és amikor a beteg hazamehet, még csak annyit sem mond, hogy „köszönöm”, még csak el sem búcsúzik tőlünk. Ezt még meg is indolkolják, hogy „Önnek úgy sincs ideje, restellném zavarni”. Valóban nincs időm-, és nem rendezhetek külön fogadásokat köszönetük átvételére. De azért mégis találhatnának rá időt... Nem érdemes ezen gondolkodni. En már öreg vagyok és mindent megértek. Nem is ítélek el senkiit, ezen már túl vagyok. De fiatalabb koromban, emlékszem, fájt, Egy idős doktornő, nőorvos, aki évekig dolgozott egy kisvárosban és sok* nőt megmentett, ezeket mondta nekem: — Azt hiszi, nem látom-, hogy .i átmegy az utca túlsó oldalára, ha azt reméli, hogy' még nem vettem észre... De... mégse haragudjunk ezért. Képzelje el, hogy egy nagy összeget kapott kölcsön és nem tudja visszafizetni. A hitelező nem követeli a pénzt, nem is számít rá, és mégis... vajon kellemes az, találkozni á hitelezőnkkel? Ez az adós érzése. Bizonyára igaza van. De rajtam ez nem segít. En szeretnék valamit visszakapni. Legalábbis valamikor még szerettem volna... (Folytatjuk) Olyan területeken, ahol általában csak a villanyvezeték jelzi a közművesítést. Sőt van, ahol még ez sem! Az ilyen részben vagy egyáltalán nem közművesített telkek ára négyszögölenként 10— 50 forint. A közművesített, belterületen levő teleként viszont már 150—200 forintot is elkérnek négyszögölenként. A tanácsok éljenek jogukkal Könnyű belátni, mennyire egészségtelen folyajráait, hogy ily módon szüntelenül növekednek a települések közművesítésre váró lakóterületei, s évről évre nagy mennyiségű értékes szántó esik áldozatul. (Tavaly például 160 hold príma termőföldet vettek el a megyében a termeléstől.) Nincs más lehetőség? Van, hiszen a községek, sőt a városok belterületén is igen sok beépítetlen vagy indokolatlanul nagy — 600—900 négyszögeles — telket találunk. A tanácsoknak jogában áll felszólítani a tulajdonosokat, hogy építsék be ezeket, ellenkező esetben ugyanis sor kerül a kisajátításra. Sajnos, egyes tanácsi vezetők „népszerűtlen feladat’ nak tartják a kisajátítást és inkább eltűrik, hogy olyan utcák, lakónegyedek szülessenek, amelyeknek a közművesítésére belátható időn belül aligha kerül sor. Javult az anyagellátás A magánerőből építkező ott ta karékoskodik, ahol tud. Többnyire saját maga végzi el az építési munka nehezét, a rokonok, barátok segítségével. A fogadott iparos általában csak a tetőácso- lásnál és a belső szerelésnél lép akcióba. Éppen ezért a szűk épí tőkapacitás viszonylag kevés gondot okoz a osaládiház-építőknök az elmúlt években. Annál többet bosszankodtak a rossz anyagellátás miatt. Az idén e téreh is javult a helyzet Téglából és cserépből most sincs ugyan elegendő a TÜZÉP- telepeken, de a tégla helyett legalább egyéb falazóanyagot — blokkot — tudnak kínálni. Igaz viszont, hogy a családiház-építők zöme rgaszkodik a hagyományos falazóanyaghoz. Fából, parkettából van elegendő, az ajtó- és ablakkeretet vásárlók pedig legfeljebb a választók szűkösségét kifogásolhatják. * Információink alapján nem könnyű a fészekrakók helyzete. S könnyebben járható utat választ az, aki társasházat vásárol az OTP-től. Közművesített területen kapja és akár 120 ezer forint kölcsönt is igényelhet, 30 évi törlesztésre. Valamivel alacsonyabb a kamat is. Ez a fejlődés iránya, hiszen a népgazdaság számára sem közömbös, hogy mennyi űj járdát, villanyvezetéket, csatornát kell építeni a következő években és mennyi fogy a szűkös építőanyagkészletekből. Békés Dezső Berlin szenzációja: Csík győz — Ki nyer? Arai, Yusa vagy Taguehi? — ezt találgatták a Berlinben 1936. augusztus 9-én reggel megjelenő lapok. HelyeCsík Ferenc, aki az 1936-os berlini olimpián nagy meglepetésre megnyerte a 100 mé- ' teres gyorsúszást. zési esélyt adtak az amerikai Ficknek is, aki megpróbált Weissmüller nyomdokaiba lépni, mert előzőleg 56.4-re javította a nagy előd rekordját./A döntő másik három részvevőjéről, leszámítva a német Fi- schert, nem sok szó esett. A magyar Csíknek és az amerikai Lindegrennek semmi esélyt sem adtak az az napi berlini lapok arra, hogy’ főszerepet játszhatnak az uszodában... Amikor a versenyzők megjelentek a rajtköveken, olyan izgatott morajlás támadt a nézőtéren, hogy nem lehetett elindítani a döntő részvevőit. FELHIVAS!!! I kisiparosok aogusziis 15-ig köthetnek ipari tanulókkal. szerződést különböző szakmákban A szerződést kötni szándékozó fiatalok vagy szüleik a KIOSZ járási csoportjainál és a kisiparosoknál érdeklődhetnek. Az iparitanuló-szerződést a KIOSZ járási csoportjai kötik. KIOSZ megyei vezetősége 623 Csendre intik az izgatott közönséget. Végre eldörren a pisztoly. Mintha Arai és Yusa rajtja nem sikerült volna tökéletesen, ennek ellenére az első 20 méteren egy síkban halad a hét fej. Mindenki győzhet. A fordulónál mindenki másként látta. — Yusa és Csík vezet — kiáltották a lelátóról azok a magyar sportolók, akik eljöttek szurkolni a magyar úszóknak. Mások szerint ötven méternél a két japán volt elöl. A forduló után Csík fokozatosan gyorsított, és tempóját senki sem tudta átvenni. Még az esélyes japánok sem. Csík jól érzékelhető előnnyel közelített a célhoz és a közönség nem akart hinni a szemének, megtörtént a berlini olimpia legnagyob meglepetése. Kikaptak a japán gyorsúszók. De nem az amerikaiak győzték le őket, hanem egy csendes, szerény magyar versenyző. Csík Ferenc 57.6 másodperccel iratkozott fel az olimpiai bajnokok listájára. 1948-ban Londonban bizonyos vonatkozásban megismétlődött a bér lind, eset, ugyanis nem azok nyerték a száz métert, akik a legnagyobb eséllyel indultak. Jany vagy Ford? Franciaországé vagy az Egyesült Államoké lesz az aranyérem? A két nagy esélyesre figyelt és közben a viszonylag gyengébb másik amerikai; Ris győzött 57.3 másodperccel, Ford második, a francia Jany viszont csak ötödik lett. 1952-ben Scholes (Egyesült Államok) szerezte meg Helsinkiben százon az aranyérmet a japán Suzuki előtt. A következő olimpián új „úszónagyhatalom”, Ausztrália jelenik meg a színen. Sok más ország szakemberei maguknak tulajdonították azt a megállapítást, hogy az úszást 3—4 éves korban kell kezdeni. 1960-ban Rómában majdnem botrányba fulladt a verseny. A nézők szerint Larson, a célbírók megítélése alapján Devitt érte el először a medence falát. Ausztrália tehát újabb aranyérmet nyert. A legutolsó olimpián Schollander (53.4 másodperc) az Egyesült Államoknak szerezte meg az elsőséget százon, a legklasszikusabb úszószámban, ő is a ncsodagye- rekek” közé tartozók. Kilenc esztendős kora óta edz és versenyez rendszeresen... Megváltozott tehát a kép az olimpiai uszodákban. Alacs )- nyabb lett a bajnokok korhatára. A nagy elődök, gondoljunk csak Weismüllerre, akkor kezdtek úszni tanulni, amikor a mai versenyzők, gyerekfejjel már rekordokat úsznak. Csík Ferenc 1936-os győzelme után egyébként tizenhat esztendő telt el, amíg az olimpián úszóverseny után újra a magyar ‘zászlót húzták reá a főárbócra. 1952-ben Helsinkiben a győzelmi sorozatot Szőke Kató kezdte meg, megnyerte a száz- méteres női gyorsúszást, majd így folytatódott: 200 méteres női mellúszásban 1. Székely Éva... Üszásban a harmadik magyar aranyérmet a 4x100 méteres női váltó szerezte meg. A negyediket pedig a négyszázas női gyorsúszásban Gyenge Valéria nyerte. Négy magyar aranyérem az uszodában, egy olimpián, ilyenre még sohasem volt példa. M. K.
