Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-10 / 187. szám
1988. augusztus 10. 4 Szombat Televízió és háztartási gépek kiállítása Békéscsabán — 250 cikkféleség a legmodernebb kivitelben Tje nn>$ vári cisalőqáiiij Augusztus 9-én nyílt meg a három napig tartó tv- és háztartási cikkek kiállítása Békéscsabán a Jókai Színház előcsarnokában. A kiállítás rendezője a Békés megyed Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Vas- és Műszaki Boltja. A kiállítás érdekessége, hogy több mint 250 cikkféleséget tekinthetnek meg a látogatók, amelyeknek legtöbbje a szakboltokban vásárolható. Jelentkezett a kereskedelem olyan árukkal is, amelyek eddig nem láttak piacot. Többek között ilyen a négybetétes örlőgép, a Hajdú centrifuga, valamint a minden porszívógéphez használható porolófej. Az ízlésesen dekorált kiállításon láthatjuk az NDK-beli gázkonvektort, a magyar gázkályhát, fali hősugárzót, melyeket régóta hiányolt megyénk lakossága. Ezt a kiállítást röviden úgy elemezhetjük, hogy a lakosság igényeinek és szükségleteinek j legmegfelelőbb árukat mutatja | be, mintegy szimbólumaként an- i nak, hogy az áruellátás e tekin- i tetben is megfelelő. m okozza a baleseteket? A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium pályaalkalmasságot vizsgáló intézetének megszervezésével egyidőben a kutatók megbízást kaptak a közúti bal- esatek okainak tudományos vizsgálatára. Dr. Horváth László Gá- j bor, az intézet vezetője elmondta, hogy munkájuk során olyan embereket kell kiválogatniuk,1 akik orvosi, fiziológiai és pszi-1 chológiai szempontból megfelelnek a közlekedésben rájuk váró; nagy feladatoknak, képesek huzamosabb időn át egészségük | károsodása nélkül úgy dolgozni, i hogy elérjék az átlagos teljesít-1 menyeket, s ne okozzanak balesetet. A sofőr morális beállítottsága — Húsz év alatt — amióta intézetünk működik — több mint 114 ezer vasutast és 262 ezer gépkocsivezetőt vizsgáltunk meg — mondja az intézet vezetője. — ! Érdekes tapasztalatokat szerez- j tünk. Ismeretes, hogy egy-egy közlekedési baleset tucatnyi okra vezethető vissza, Még ma is gyakori azonban az a sematikus elemzés, amely egyszer a gyors hajtást, máskor a szabálytalan előzést vagy még általánosabban a figyelmetlenséget, a gondatlan- i ságot jelöli meg a baleset forrásának. Emellett minden eset- ben meg kell vizsgálnunk a személyiségi (fizikai, élettani és pszichológiai) tényezőket, amelyek együttesen hatnak a közlekedésben részt vevő emberekre. A vizsgálatok hosszú ideig csak olyan kérdésekre terjedtek ki, mint a látás- és hallásélesség, de \ nem elemezték gondosan, hogy | milyen a volánnál levő ember lelkivilága és morális beállítottsága. Most már ezekkel a tényezőkkel is részletesen foglalko- ] zunk. A vasutasok és gépkocsivezetők ] alkoholfogyasztása életveszélyes. Ezt mindenki tudja. Mégis egyik' régebbi ellenőrzésünk megdöbbentő eredményeket hozott. Az ismételt rajtaütésszerű vizsgálatoknak meglett az eredménye: a legutóbbi „alkoholrazzia” már csak a megvizsgáltak 1 százalékánál mutatott ki italt Fél deci konyak — ötórás vezetés A gépjármű-baleseteknél 20! százalékban az ittasság játszik í közre. Az intézet munkatársai- ! nak tapasztalata szerint az alkohol utókövetkezményeként egyes esetekben az ivás után még 36 órával később is fennállhat a nagyobb baleseti veszély. Jellemző a testi és idegrendszeri fáradékonyság, látászavar és a lehan- goltság. Fél deci konyak elfogyasztása némelyik gépkocsivezetőnek olyan megterhelést jelent, mintha 4—5 órát vezetett volna egy forgalmas úton. A baleseti veszély nem minden esetben az alkoholfogyasztás utáni első órákban a legnagyobb, amikor a tünetek a legszembetűnőbbek, hanem a fogyasztás után 3—4 órával később, amikor a balesetet okozó ember már teljesen józannak látszik, sőt annak is érzi magát. A magas vérnyomás és a* időjárás Egészen újszerű a magas vérnyomásban szenvedő közlekedési dolgozókkal végzett munkájuk. Tizenhatezer vizsgálat összered- ménye azt mutatta, hogy a hipertóniások közlekedési munkavégző képessége állandóan romlik, 39 százalékban jjedig balesetet idéz elő. Megállapították, hogy a munkával járó megterhelés és pszichés feszültség gyakran okoz magas vérnyomást. így tehát a hipertónia bizonyos mértékig közlekedési foglalkozási ártalomnak is tekinthető. Húszezer meteoropszichológiai vizsgálatot végeztek. Meggyőzően kimutatták, hogy az időjárási frontok átvonulása és a balesetek halmozódása között összefüggés áll fenn. Egyes emberek szervezete különleges érzékenységet mutat a különböző származású levegőfajták cserélődésével szemben. Ha más származású levegőfajta áramlik be abba a légkörbe, ahol az egyén dolgozik, akkor — érzékenység esetén — bizonyos a hangulat- változás; ez pedig, párosulva gyógyszerek és élvezeti cikkek rendszeres fogyasztásával, a gépkocsivezetőknél előbb vagy utóbb balesetet okoz. Közlekedés-élettani diagnózis — Egyik vizsgálatunknál 215 gépkocsivezetőről, motorosról készítettünk közlekedés-élettani diagnózist. Valamennyien olyan vezetők voltak, akik kisebb-na- gyobb szabálysértést követtek el, vagy súlyos baleseteket okoztak. Érdekes eredményre jutottunk. ' Pillanatnyi kihagyást vettünk : észre 50 vezetőnél, hiányzott a megfelelő gyakorlat és tapasztalat 43 autósnál. A KRESZ szabályaival ellentétesen kialakult vezetési gyakorlatot 12 embernél lehetett kimutatni. 25 sofőrnél tapasztaltunk csökkent látásképességet, szín vakságot, cukorbetegséget, hipertóniát, sőt alkoholistákra is jellemző tüneteket. Rosszul működtek a pszichikus funkciók 7 gépkocsivezetőnél. Ösztönös magatartást és csökkent ítélőképességét tapasztaltunk a megvizsgáltak 4 százalékánál. A balesetek 12 százaléká- ! ban az egyének morális beállí- - tottsága nem felelt meg annak i a sebességnek, amellyel hajtani I képesek az országúton. Fáradt- ! ságra, kimerültségre 23-an pa- ! naszkodtak, tehát mindössze 14 ■ autósnál nem tudtuk kimutatni i a káros lélektani tényezőket. A pályaalkalmassági kutatók vizsgálataiból önként kínálkoznak a következtetések és a ta- j nulságok. Közlekedésünk fejlődése sürgeti, hogy ezeket az érdekeltek megszívleljék és minél teljesebben hasznosítsák. Kőszegi Frigyes Karakteres arca, kifejező tekintete és elmaradhatatlan mosolya már az első alkalommal feltűnt nekünk, magyaroknak, amikor vezetői sorra bemutatták a temesvári művelődési ház folkór-együt- tesének tagjait. A nevét is hamar megjegyeztük: Elena. Suciunak hívják, és az együttes kiemelkedően legjobb énekese. Battonyán, ahol először léptek színpadra, fergeteges sikere volt. Román dalai a Bánát dallamvilágát tükrözték, és — ezúttal nem is közhely — ilyen temperamentummal, áradó átéléssel, még közöttük is kevesen tudnak énekelni. A tapsviharhoz ennyi is elég lett volna, hát még, amikor magyarul csendült fel: „Ezt a kislányt nem az anyja nevelte...” Leírni nehéz, mi volt ott. Az interjú, amit az újságíró, most az olvasónak ajánl, Gyulán, a vár történelmet lehelő falai előtt sétálva készült. Elena szívesen nyilatkozik, és ez annál is könnyebb és közvetlenebb, mert tolmácsra sincs szüksége, ahogy ő mondja: „Mindent jól ért ma- gyárul, és a felét el. is tudja mondani annak, amit akar.” Eny- nyi pontosan elég, és hamarosan kibontakozik az újságíró előtt egy huszonnégy éves román lány eddigi élete, melyben a legeslegföbb szerepet gyermekkora óta a dal, a muzsika játssza. — Reghinben (magyarul Szás- régen, a romániai Maros Magyar Automón Tartományában) születtem, és másfél évvel ezelőtt jöttem el a Maros partjáról Temesvárra, a folklór-együttesbe. Édesanyám Reghinben él, nagyon messze tőlem. Könyvelő vagyok, de jövőre a temesvári zeneművészeti főiskola énektanszakán szeretném folytatni zenei tanulmányaimat. Hogy kerültem Temesvárra? Nincs hosszú története. Kicsi korom óta énekelek, és egyszer — két éve talán — a reg- hini kultúrház népi együttese, melynek tagja voltam, közös előadást tartott a temesváriakkal. Az előadás után meghívtak: jöjjek Temesvárra. Elfogadtam a meghívást, azóta itt szerepelek. Körülnéz, elragadtatással mondja: — Nagyon szép ez a város... Szívesen maradnék néhány hétig. A gyulai vár és környékének színpompás, történelmi hangulata Elena Suciut is megragadta. Az épülő 9 emeletes szálló előtt, mintha integetne az óriási daru. Ide- oda csapong, mesél. Mondom, hogy Békéscsabán kitűnő a román televízió vétele. — Lehet, hogy akkor láttak engem is — mosolyog újra és szünet nélkül. — 1964 óta szere pelek a rádióban, és legutóbb három fellépésem volt a televízióban is. Megígérem, hogy jobban figyeljük majd, és azt hiszem, azok is könnyen felismerik, akik itt, Békésben hallhatták énekelni: ..Ezt a kislányt nem az anyja nevelte..." Sass Ervin Szeptember elején induló cukorgyártási időszakra 18 év feletti férfi segédmunkásokat felvesz a Szolnoki Cukorgyár. Kereseti lehetőség: 1700—2600 forintig, három műszakos, váltásos, folyamatos munkabeosztás mellett. Ebédet és munkásszállást térítés ellenében biztosítunk. A családhoz történő utazási költséget a vonatkozó rendelet szellemében megtérítjük. Jelentkezni lehet személyesen a munkaügyi csoportnál, munkalapokon 7—15 óráig vagy levélben. 177071 htfifoékp /füttfOOV Fordította: Radó György 36. Nos, csináljam meg mégis? Tanácskozzam meg a többiekkel? Persze semmi újat sem mondhatok, hisz nincs mit javasolni. Az optimális megoldást kiszámítani lehetetlen, mivelhogy nincs elég adatunk és többet beszerezni nem is tudunk. És mégis... — Menjünk át az ügyeletesi szobába, ott megbeszéljük a teendőket. Nyújtóztatják tagjaikat. Elfáradtak... Oleg és Valja élénken tárgyal valamit és úgy kezd füstölni, hogy szinte vágni le-, hét. Ügy látszik, valahonnét cigarettát kerítettek elő. Sztyopa oldalog befelé. Érzi, hogy főnöke kitaszította és ezen nem változtathat. Téved. — Sztyepan Sztyepanovics, ön miért nem megy haza, mikor lejárt a szolgálata? — Onyipko mellett ülök. ■ Még nincs jól. Kedvem volna vajami gorombaságot vágni a fejéhez, de türtőztetem magam. Egye meg a fene. hát üljön. Vezekel. Persze, ha vezekelni hagyom, akkor nem áll majd rá a nyelvem, hogy elkergessem. Nincs vele bajom, rendes, okos fiú. De hogy’ bocsássam meg neki azt, hogy a betegekkel nem törődik? No jó, azt majd később. — Nos, ki mit tud javasolni? Bontsuk fel a sebet vagy várjunk? És ha várunk, akkor mi mást tehetünk még? Egy mukkot sem fognak szólni. Nem képzelem, hogy én vagyok a legokosabb. Csak épp ők már mindent megtettek, mialatt én odafenn diskurálgattam. Meg lehetne még ismételni az egyik vagy másik gyógyszert, de ez aligha változtatna a dolgon. Tudok ilyen esetekről, de a második operáció veszélye nem volt ilyen nagy. És ezenkívül — mit tagadjam — itt Szásáról van szó. Legalábbis nekem nehezebb döntenem. Ismét zúgolódnom kell orvostudományunk pontatlansága miatt, és a kibernetikában bíznom — a jövőben. Unalmas. Nem is élem meg. Szamárság. Hát így állunk. Petro javasolja: — Ismételjük meg az összes olyan szert, amely fokozza az alvadékonyságpt. Gyima: — Már kétszer megismételtük. Minek töltsünk bele értelmetlenül? Ez sem közömbös. Persze ha nem operáljuk meg, akkor később megismételhetjük. Vegyük figyelembe, hogy reggelig bizonyára vérzeni fog, ha ugyan nem tovább. Szemjon közölte, hogy az állomáson a hármas és az egyes csoportból egy csepp friss vér sincs, a régi pedig nyilván ártana neki. — Hát akkor? — Hát akkor mit ajánlasz? Operáljunk? — Nem ajánlok semmit, magamnak is inamba száll a bátorság, ha a szívmegállásra gondolok. Egy ideig mind hallgatunk. Nézem őket. Itt ülnek — milyen rendesek és milyen különfélék. Nem százszázalékosak, de mégis pozitív hősök. Hát én? Önmagát mindenki túlértékeli. Szasa szerint a jót meg a rosszat is lehet mérni, ha azt olyan bonyolult rendszer szempontjából nézi az ember, mint a társadalom. A keresztények úgy gondolják, hogy az úristennek van egy ilyen számológépe, amely automatikusan értékel, számon tart és azután jelenti Istennek, hogyan döntsön — kit hova... Sztyopa valahol itt topog az ajtóban. — Mihail Ivanovics, hátha megpróbálnék a közvetlen át- ömlesztést? Mindjárt siet is hozzátenni: — Az én vércsoportom hármas hemoglobin nyolcvan százalék, szívesen adom. Csodálkozva nézünk rá. Micsoda ötlet.. Még bántó is: szóval mi hülyék vagyunk, hogy erre senki sem gondolt. Van ilyen vérzéselállítd módszer: nemcsak,
