Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-10 / 187. szám

1968. augusztus 10. 3 Szombat Cukorgyártási idény Mesőh egyesen előtt Szeptember 4-én megkezdődik; a cukorgyártási idény Mezőhe­gyesen. Ilyenkor, három és fél héttel a kampány előtt megsza- j porodnak a gondok és a sürgős, halasztást nem tűrő intézni- j valók, hogy mire fel virrad az ünnepélyes pillanat, minden csa-' var a helyére kerüljön és legyen elegendő nyersanyag az indulás-, hoz. A most már mindjobban sür- j gető készülődésnek hű tükörké- j pe a mozgalmas gyártelep, az üzemépület kívül és belül. De ha- j sonló feszültség remeg az irodák j levegőjében is. Minduntalan tele- ! fonok csörögnek, s a telexen egymás után érkeznek az üzene­tek és utasítások. Biztatóak a terméskilátások Dr. Vitay Jánost, a termeltetési osztály vezetőjét éppen telefoná­lás közben találom, amint vala­milyen szállítás szervezését be- . széli meg láthatatlan partnerével. Egy kézmozdulattal helyet mu­tat, s amikor befejezi a beszél­getést, kéretlenül előveszi fel- j jegyzéseit és már mondja: — A legutóbbi esők nagyon so­kait javítottak a terméskilátáso- ; kon. Tavaly 211 mázsa volt a cu- | kor répa átlagtermés körzetünk­ben. Kétszáz mázsás termésre [ most is mernék fogadni. Bár mégj azt is megkockáztatom, hogy azt mondjam: talán a múlt évi átla-{ got is elérjük. Ezt a merészsé- j get a kéthetenként tartott érési vizsgálatainkra alapozom. — Mikor kezdik el a répa sze- i dését, s milyen segítséget remél­hetnek a gyártól a termelők? — Augusztus 26-án kezdődik a i szedés, mégpedig 15 csehszlovák és NDK gyártmányú 2—3 soros, kétmenebes répakombájnnal. De csak egyelőre. Szeptember má- j sodik felében már 30—35 gép dol­gozik a földeken. — Mit tudnak ezek a répa-; kombájnok? — Mit? Tízórás műszak alatt j 5 vagon répát szednek fel, vagyis; 2 és fél hold termését. Legfel-! az egyes dolgozók körében. Ez az intézkedés mégis szükségesnek bizonyult, mert az áru—pénz­egyensúly fenntartása csak így volt biztosítható. Sajnos, ez a piaci egyensúly nem minden területen volt meg. Ha elvétve is, de hiány volt egyes anyagféleségekben. Az építőipar és a beruházási javak piaca pedig még távolról sem a bőség piaca. A kereslet itt — gyakran — még lényegesen meg­haladja a kínálatot. Persze, ez nyilvánvalóan nem az új irányí­tási rendszer hibája, hanem an­nak a beruházáspolitikának „ma­radványa”, amikor rendszeresen „többet markoltunk, mint ameny- nyit meg tudtunk fogni”. A beruházási javak piacán va­ló egyensúlyhiányon azonban — bármi is legyen annak forrása — kétségkívül változtatnunk kell, mert zavarja munkánkat, zavarja a reform kibontakozásának sike­rét. Az első félév negatív tapasz­talataként értékelhető, hogy a létszám az üzemekben valame­lyest gyorsabban nőtt, mint ahogy azt eredetileg számítottuk. Nem érvényesült még eléggé az a „gazdasági kényszer”, amely a vállalatokat a munkaerővel való takarékosságra ösztönözné. A létszám mintegy 20 ezer fő­vel való növekedése semmikép­pen sem jelenti azt, hogy a re­form alapvető elvein gyökeresen változtatást kellene eszközölni. In­kább arra figyelmeztet bennün­ket, hogy a munkatermelékeny­ség növekedése terén még ko- íántsem sikerült olyan változást elérni, amikor már megpihen­hetünk babérainkon. jebb csapadékos időjárás esetén olyan jól, mint tavaly ilyenkor, lehet fennakadás, de kellő előre- ; Ez azonban nem jelenti azt, hogy látással és szervezéssel azokat a | augusztus 27—28-ra, az üzemi fő- gondokait is megoldjuk. Főként J próba idejére ne készülnénk el úgy, hogy elegendő mennyiségű, minden szükségessel. Augusztus kézzel szedett répát tartaléko­lunk. — Mennyi termésre számí­tanak? — Bízom abban, hogy meglesz a 32 és fél ezer vagon. Ez pedig a napi 250—260 vagon feldolgo­zást tekintve 1969 január elejé­ig ad munkát a gyárnak. Arra törekszünk, ahol* csak lehet: ra­kodásnál, szállításnál, hoigy gé­peket alkalmazzunk. A külső át­vételi helyeken húsz rakodó­gépet működtetünk majd, a gyár­telepen pedig két szovjet prizmá- zógépet és vagonürítő Elfákat üzemeltetünk. S hogy egyik leg­jelentősebb beruházásunkat em­20-ig — házi kivitelezésben — be fejezzük két répaúsztató felújí­tását. Jól haladtunk a Zsigmond- rendszerű bepárló-berendezés építésével. Most már csak a szi­getelés van hátra, az üzemi fő­próbára ez is kész lesz. A gyár főmérnöke szinte kifogy­hatatlanul, egymás után sorolja azokat a korszerűsítéseket, ame­lyekre a karbantartással egyidő- ben kerítenek sort. A cukor­oldal középtermék állását bőví­tették, a balesetveszélyes pado­zatot csúszásmentessel cserélték ki. Ezenkívül öt félautomata cent­rifugát szereltek fel. A cukor mi­nőségének javítására saját ter­lítsem, egymillió-kétszázezer fo- yezésű hűtő- és szárító-berende- rimtos költséggel hatezer vagonos zést építettek be, a cukonaktáro- répatárolót építünk a gyártelepen, zás gépesítésére pedig szallito- Korszerűségére jellemző, hogy hi- ! szalagot szerelnek fel. Az egyik ganygőz-világítással szerelik fel, ! elayuu> széntüzelésű kásám teljes s hogy az idén már kétezer vagon ^újítására ^ és olajtüzelésre való répánál elektromos szellőztetést alkalmazunk. A tároló október végére elkészül. Ezután éjjel­nappal mehet itt a gépesített ra­kodás. Augusztus 27—28-án üzemi főpróba Talán átalakítására, mintegy ötmillió forintot költenek. A külső vál­lalat dolgozói már falazzák a ka­zánt, melyben előreláthatóan au­gusztus 20-án megkezdik a szá­rító-tüzelést. — E szerint az üzemi főpróba sikeresnek ígérkezik? — Minden bizonnyal. Azért is, mert szinte kétnaponként rész­jobbkor nem is érkéz- l l át tortunk egy-egv gép hettem volna a gyarba, mert ep- A HP. i vagy berendezéscsoportnál. A de­pen műszaki értekezletet tartót- rűtótás másik magyarázata, hogy tak, amelyen a karbantarts es törzsgárdámk érti a dolgát, mun- korszerusites napa feladata* vol- át becsülettel eUatja Pedig _ tak téritekén. 1 ... _ ... . mint említettem — nem kis fel­Most eppen a balesetvedelem adatokkal kell megbirkóznia. Ezt •ezeserol tanácskoztunk - sa- azzal tudnám a legJobb£m éné. etett a magyarázattal Túri Ferenc keltetni, hogy ‘ a karbantartásra, a felújításra és a korszerűsítésre több mint 30 millió forintot iköl- ! tünk. Ennek sorsa pedig nem le­het közömbös. főmérnök. — Fontos része ez is a készülődésnek, mert nem sze­retnénk, ha üzemi balesetek sza- | pori tárnáik amúgy is bokros gond­jainkat. — Hogyan haladnak a karban­tartással? Mivel korszerűsödik gyáruk az idén? — Elöljáróban talán csak anv- nyit, hogy az idei felkészülés A jubileumi vállalás: 5 millió 670 ezer forint Mennyire nem közömbös a gyáriak előtt a szerteágazó és minden korábbinál munkaigénye- ^ndkivul nagy karban sebb. Jelenleg ezert nem is aUunk taptój5 & műszakl fejiesztés. ar­I ról a következőket mondja el Brezina Rezső termelési osztály­vezető, a pártszervezet titkára. — Az új feldolgozási idény meg­alapozásához mi már az év ele­jén hozzákezdtünk, amikor párt-, KISZ- és szakszervezeti taggyű­léseken, különböző tanácskozáso­kon ismertettük, magyaráztuk az új gazdaságirányítási rendszer, iparágunkra vonatkozó rendelke­zéseit, tudnivalóit. Így hát min­denki tudja, mit és miért teszünk. Jó a közhangulat. A hagyomá­nyos szocialista munkaver- sok emoernek azért okozott ? semyben tizenöt csoport 146 problémát, mert tartottak a I tagja vesz részt. És nem akár- munkanélküliségtől. Nos, erre azíh°Syan- Vállalták, hogy a maga aggályra választ adott az első J helyén, ki-kl időre és jó minő­félév gyakorlata, kissé még meg-befejezi a karbantartást, győzőbben, mint szerettük volna IÁ szocialista cím elnyeréséért 24 Éppen ezért a foglalkoztatottság t brigád versenyez. Munkájuknak színvonalának növekedése és azl megvan az eredménye, mert az ebben rejlő kedvező hangulati? egyik, a most éppen a cukorhű- hatások mellett is fő feladatunk, I tőnél dolgozó kollektíva, kiérde- hogy tovább javítsuk azokat azTmeite az aranykoszorús jelvényt, ösztönzőket, amelyek a vállala-íhat az ezüst-, egy pedig a bronz­toknál a termelékenység növeke-f jelvényt. dését eredményezik, hiszen are-í — Bizonyára a cukorgyárnak is form egyik legfontosabb célja ^ méltóképpen szeretnék ünnepelni a termelés hatékonyságának nő-? a Kommunisták Magyarországi vekedése, vagyis az, hogy azo-i Pártja megalakulásának 50, év- nos mennyiségű munkával egyre?fordulóját? több, használhatóbb, korszerűbb I — De még mennyire. Ahogy terméket tudjunk a népgazdaság, fmár elmondtam, a karbantartás- a fogyasztók rendelkezésére bo-Jnál megtették a felajánlást. Ezen csátani. £ felül elhatároztuk, hogy a feldol­összegezve tehát a reform első 1 Sozésa idény végéig a répatárolás féléves pozitív és negatív tapasz- ? veszteségeinek, valamint a tech- talatait, minden túlzott optirniz-I™1^'?' cukorveszteseg csokken- mus, vagy elfogultság nélkül isi^evela minden munkahelyre megállapítható, hogy a kedvező Iklter'ledo1 anyagtakarekossaggal jelenségek számban, súlyban és}“3 munkavedelm. rendelkezések arányban lényegesen meghalad-tS21goni .5t ™lho 670 , , ... , lezer forintot 'takarítunk meg. jak azokat a problémákat ame-tTudom> nehéz lesz a teljesítése, lyeket a reform eddig nem tu-lde hogv 1JleglesZ) az egy percig dott — és az idő rövidsége miatt nem is tudhatott — megoldani. Őr. Garam József *sem kétséges. Kívánjuk, hogy ígv legyen! Podina Péter Szovjet ciutogréder Az óriás gép naponta 4—5 kilométeren simítja le a padkát a gyula—kétegyházi úton. Fotó: Esztergaly Keve Ismét kitűnőre vizsgáztak Növekvő taglétszám, 128 milliót meghaladó betétállomány, több mint 32 millió forint köicsönkihelyezés Kitűnőre vizsgázott Békés me­gye 20 takarékszövetkezete az első félévben. S ez mindenekelőtt ab­ban jut kifejezésre, hogy tovább javult kapcsolatuk a körzetükben élő emberekkel, akik mind na­gyobb bizalommal keresik fel a szövetkezeti pénzintézeteket. Pél­dázza ezt mindenekelőtt az a tény, hogy az idei év első hat hónapjában 2161-en kérték tagfelvételüket. Ez azt eredményezte, hogy jú­nius 30-án a megye 20 takarékszö­vetkezetét már 35 ezer 136-an vallották sajátjuknak. A részjegy- alap 220 ezer forinttal növekedett, s a félév utolsó napján összessé­gében már meghaladta a 3 millió 560 ezret. De bogozzuk tovább a számok­kal teleírt mérleg lapjait, mert érdemes. Megyénk termelőszövet­kezeti gazdáinak felfelé ívelő élet- körülménye bontakozik ki a számok mögül. E megállapítás egyáltalán nem túlzott. Hiszen jú­nius végéig, vagyis 6 hónap alatt 21 millió 87 ezer forinttal növekedett a kamatozó betétállomány. S ami még többet mond: az első félév lezárásakor 18 ezer 814 be­tétesnek kereken 128 millió 259 ezer forintját őrizték a szövetkezeti pénzintézetek. Ebből 4 millió 420 ezer forintot tett ki a gépkocsinye­reményre elhelyezet összeg. Az el. ső félév során — de főként már­ciusban, a Biztosítási Hónap ideje alatt — csaknem 4 ezer új bizto­sítást kötöttek a takarékszövetke­zetek, míg a múlt év hasonló idő­szakában alig több mint 590-et. Takarékszövetkezeteink az em­lített időszak alatt változatlanul nagy jelentőséget tanúsítottak a segítségnyújtásnak, a tagság köl­csönigényének kedvező kielégíté­sének. Hat hónap alatt 7394-en kértek és kaptak köl­csönt, 32 millió 732 ezer forint összegben. Ebből sokan nagy értékű cikke­ket vásároltak, mások háztáji gaz­daságaikat újították fel, megint mások családi házukat tatarozták. Mindent egybevetve, Békés me­gye takarékszövetkezetei tovább szilárdultak az idei első félévben. A tagság számának jelentős gya­rapodása, a betétállomány és a kölcsön sok milliós növekedése mintegy biztosítéka annak, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének első esztendejét eredményesen zárják, s ezzel biztos alapot te­remtsenek az elkövetkező évek gazdálkodásának. Balkus Imre Fejlesztik a kapcsolatot az óvónőképző intézet és Szarvas óvodái között A Szarvasi Óvónőképző Inté­zet gyakorló óvodájának — amellett, hogy társadalmi igényt is kielégít — természetesen az óvónőképzés az elsődleges fel­adata. Az intézeti napokon el­hangzott előadások, a megrende­zett kiállítások azonban eddig is a tapasztalat és az ismeret- szerzés kitűnő alkalmai voltak a területi óvodák óvónői számá­ra is. A jövőben ezeknek a kap­csolatoknak a hatékonyabbá té­telét tervezik. így a területi óvo­dák munkájának színvonalát emelnék, de ugyanakkor ügyel­nek arra, hogy ne zavarják az intézet munkáját. Korponait tudálé­kos, öntelt embernek ismerték a hivatal­ban. Mindent jobban akart tudni, mint más, és állandóan tanácsokat adott is­merőseinek, sót néha idegeneknek is. Mint most annak a kövér férfinak, aki mellette ült a fürdőben, a langyos medence lép­csőjén. Vele egykorú lehetett: ötvenhatra taksálta. Korponai megszólalt: — Bocsánat, hogy alkalmatlankodom, de a maga korában már vigyázni kell a gőzben. Elég öt-hat perc. Nem, érzi a szí­ve, hogy tovább volt ott? — Még nem. — Mert nem rög­tön jelentkezik a ha­tás. A fürdő után nem ártana valami szíverősítő. A pati­kában recept nélkül Gőzfürdőben is kaphat. Bocsásson meg, de látom a po­cakján, hogy nem veti meg a jó ételt. Hány éves? / — ötvenyolc. — Na, ugyebár Ebben a korban nem szabad sokat enni. A jelszó: lehetőleg egy kicsit éhesen felkel­ni az asztaltól. So­hasem azzal az ér­zéssel, hogy jaj, de jóllaktam. Én évek óta megtartom ezt a szabályt, pedig csak ötvenöt múltam ja­nuárban. — Köszönöm a jó tanácsokat. — Szívesen. Nem jön tusolni ? A tusolás után le- , pedőbe burkolóztak. — Máskor ügyel­jen! Az a folyosó, amely ide vezet, ki­csit hűvös és meg­hűlhet. Mindeneset­re vegyen be egy kalmopyrint. — Mondja, jól al­szik? — Néha ‘jól, néha rosszul. — Fogadjon meg még egy jó tanácsot. Korai vacsora, utána nagy séta. Ügy fog aludni, mint a bun­da... Együtt mentek a kabin felé. Szembe velük egy férfi igye­kezett a fürdőbe. Amikor meglátta a kövéret, udvariasan meghajolt: — Jó napot kívá­nok, professzor úr. A kövér a kabin­jába ment. Korponai pedig a köszönő em­ber után sietett, és megállította: — Bocsánat, ki volt ez a professzor? — R adnótfalvy, a híres belgyógyász... Palásti László <

Next

/
Thumbnails
Contents