Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-10 / 187. szám

196S. augusztus 18. Szombat Komócsin Zoltán rádió- és tv-interjúia (Folytatás az 1. oldalról) j mogatjuk a Csehszlovák Kom­idat a nyugat-európai országok t munista Párt ez év januári köz­politikusai előtt, akiknek a tájé- ponti bizottsági ülésén elindított koztatójából viszont mi is jobban | folyamatot, amelynek az a cél- megismertük a kapitalista álla-1 ja, hogy az előző időszakban el- mok álláspontját. Kezdeményező-1 követett hibák felszámolásával sek történtek az európai bizton- még vonzóbbá, eredményesebbé sag elősegítésére az országgyűlési. tegyék a szocializmust Cseh- képviselők, a parlamentek bevo-1 Szlovákiában. Mi abban a meg- násával, s ana is, hogy egyes győződésben fejeztük ki szoll- európai szocialista és kapitalista' daritásunkat, hogy amit a kom- országok tegyenek előzetes lépé-1 munisták, a szocializmus hívei seket az európai biztonság ügyé- i Csehszlovákiában tesznek, az ben összeülő értekezlet megszel- .gyaránt jó nekik_ nekünk. az vezése érdekeben. ..... összes szocialista országoknak, az Mi ezeket a szerény kezdeti le- í é nemzetközi kommunista peseket is értékeljük, de ugyan­akkor őszintén megmondjuk hogy az európai biztonság felé vezető úton komoly előrelépés nem történt. Az előrehaladás legfőbb akadá­lya, hogy a nyugatnémet kor­mány politikájában nem követ­kezett be az a változás, amely érdekeben állna a Német Szövet­ségi Köztársaság dolgozóinak, minden németnek, Európa né|lei­nek. Még a tőkés országok hiva­talos személyiségei is elismerik, hogy az európai biztonság meg­valósításának és az erről szóló szerződés megkötésének jelenlegi legfőbb gátja a Német Szövetsé­gi Köztársaság ismert külpoliti­egesz mozgalomnak. Mi igaz, őszinte, a testvériségből és az internacionalizmusból fa­kadó szolidaritást vállaltunk a csehszlovák kommunistákkal. De s továbbra is biztosítjuk pártja­inkban a lenini normák, a de­mokratikus centralizmus érvény­re juttatását. Közös erővel, együt­tesen, összehangoltan lépünk fel a nemzetközi politikában. Nem vé­letlen tehát, hogy a pozsonyi ta­lálkozónak és nyilatkozatnak mind többen tulajdonítanak tör­ténelmi jelentőséget. Erről persze a következő időszak ad majd bi­zonyítékot. A pozsonyi találkozó résztvevői egységre törekedtek, azt kutatták, ami közös, nem hátra, hanem előre tekintve mindent megtettek a találkozó sikeréért. Komócsin elvtárs kifejtette: a pozsonyi nyilatkozat egyik leg­fontosabb elvi jellegű megállapí tása a szocialista társadalom epi­megmondtuk azt is, ami megité- j tését érintő általános törvénysze lésünk szerint nem szolgálja a rűségek és nemzeti sajátosságok ■—■ -j-----■—figyelembevételének szükiégessé­c sehszlovákiai demokratizálódá­si folyamat javát, ami szocialistaellenes, anarchi­kus, a kommunista párt és an­nak vezető szerepe ellen irá­nyul, aminek célja a csehszlovák testvérpárt és a testvéri cseh­szlovák nép elválasztása a Szov­jetuniótól, a többi szocialista or­szágtól, a nemzetközi kommu­nista mozgalomtól. Ebből követ­kája. Arra lenne szükség, hogy I kezik, hogy testvéri kapcsolata­bonni részről tettek kövessék a tárgyalási készséget, a szocialista országokhoz való közeledésről el­hangzott kijelentéseket Olyan tettek, amelyek meggyőznek ben­nünket róla. hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság valóban új politikát follytat, s annak egyik célja az európai biztonsági-ól szóló értekezlet összehívása és szerződés megkötése. Mi minden téren és minden esz­közzel elő kívánjuk segíteni az inkát, a köztünk fennálló baráti jó viszonyt kezdettől fogva erre a nyílt elvtársi alapra helyeztük. Komócsin elvtárs a továbbiak­ban azt fejtegette, hogy a fenti elvek és álláspont alapján vet­tek részt képviselőink a csehszlo­vákiai eseményekkel kapcsolatos két- és többoldalú találkozókon, ahol a kollektiven — a Központi Bizottságban, a Politikai Bizott­ságban — kidolgozott politikát ... . , [képviselték. E politika megvaló­europa. biztonság megteremte- sításán nálunk nemcsak a párt és a kormány vezetői dolgoznak, hanem pártunk aktivistái, tagjai, a különböző társadalmi szerve­zetek vezetői és tagjai, azok a munkások, parasztok, értelmisé­giek, akik akár külföldön, akár idehaza találkoznak más orszá­gok dolgozóival. sét. Erre törekszünk a kormányok közötti kapcsolatokban, a diplo­máciában, a parlamentek vona­lán, a társadalmi szervezetek te­rületén és ezt kívánjuk előmoz­dítani az európai kommunista és munkáspártokhoz fűződő kapcso­lataink révén is. A riporter ezek után — hi­vatkozva arra, hogy Komócsin elvtárs tagja volt a hat testvér­géröl szól. Rámutatott, hogy az általános törvényszerűségek et vényesítése teremti meg a legjobb feltételeket a szocialista építés lehetőségeinek kihasználásához. A nemzeti sajátosságok szem előtt tartása módot nyújt arra, hogy az egyes országok a sok azonos kö­rülmény mellett, maximálisan fi­gyelembe vegyék az eltérő félté teleket, s ily módon még jobban, még vonzóbban építsék a szocia­lizmust Az általános törvényszerűsége­ket és a nemzeti sajátosságokat semmiképp sem szabad szem­beállítani egymással; a kellöt együtt kell érvényre juttatni. Végezetül arról beszélt a Köz­ponti Bizottság titkára, hogy az ágcsernyői és a pozsonyi találko­zó egyaránt bebizonyította a két­es többoldalú tanácskozások je­lentőségét és hasznosságát. Ezek a találkozók közvetlenül hozzá járultak a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanácsko­zásának előkészítéséhez. A legteljesebb bizakodással te­kintünk feladataink megoldása elé a nemzetközi politikában. I Meggyőzőűésünk, hogy a néha Nemzetközi politikánk megváló- bonyolult, kiélezett és válságokat sítása tehát széles népi alapon: mutáló eseményeken is úrrá le- nyugszik. , Iszunk, s előrehaladunk nemes és Ezt hangsúlyozva ra kell mutat- ■ \g#z céljaink felé — mondotta be­Prágába érkezett a Tito vezette jugoszláv pártkiiidöttség Prága Pénteken délután repülőgépen Prágába érkezett a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának küldöttsége. A küldöttséget Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke vezeti. A jugo­szláv vendégeket Alexander : Dubcek. a CSKP KB első titká­ra, az elnökség tagjai és pót­tagjai fogadták. Jelen volt Lud- : vik Svoboda köztársasági elnök. A jugoszláv pártküldöttség még pénteken este megkezdi és szom- : baton folytatja megbeszéléseit a S csehszlovák vezetőkkel. (MTI) Célt tévesztettek az amerikai lövedékek Saigon j Egy saigoni amerikai katonai | szóvivő pénteken bejelentette, j hogy a Can Tho folyón a sza- j badságharcosok megtámadták az j amerikaiak szállítóhajóinak egy J konvoját, és amikor a hajókról j a támadókra tüzeltek, a lóvédé- j kék célt tévesztve egy Can Tho j városától mintegy öt kilométer- 1 nyíre fekvő falura estek. Az j amerikai lövedékek 16 dél-viet­nami polgári személyt megöltek. 11-et megsebesítettek. Az ameri­kaiak által elszenvedett veszté­ség nyolc halott volt. A Reuter jelentésében megjegyzi, az idén már előfordult két olyan inci­dens, amikor amerikaiak téve­désből saját szövetségeseik halá­lát okozták. Prága és Varsó a nyugatnémet revansisták provokációiról PRAGA A csehszlovák külügyminiszté­rium egy szóvivője csütörtökön kiadott nyilatkozatában elítélte a nyugatnémet revansisták határ­menti provokációit. Hangsúlyoz­ta, hogy a csehszlovák közvéle­mény azt követeli, hogy Bonn a jövőben akadályozza meg ezeket a Csehszlovákia ellen irányuló mesterkedéseket. patt pozsonyi találkozóján részt j nj, hogy nemzetközi politikánk I felezésül (MTI) magyar^ partküldöttségnek — , kidolgozásiban, megvalósításában _______________ K ozmosz—235 Pénteken a Szovjetunióban föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—235 jelzésű mesterséges holdat, hogy műszerei segítségé­vel folytassák a szovjet űrkutatá­si program megvalósítását. A mesterséges hold berendezése kifogástalanul működik. A szudétanémetek a csehszlo­vák határtól néhány kilométer­nyire fekvő Schirndingbe az idén is összehívták revansista találko­zójukat, amelynek céljait egyál­talán nem tartják titokban. VARSÓ A Trybuna Ludu pénteki szá­mában az agresszív bonni politi­ka keretébe tartozó alávaló pro­vokációnak minősíti azt a tényt, hogy a nyugatnémet revansista szövetségek szeptember 1-én meg akarják rendezni Nyugat-Berlin- ben a „haza napját". A találkozó összehívásának engedélyezése ar­ra mutat, hogy elfelejtették már azt a veszélyt, amellyel a nyugat­német militaristák a világ békéjét fenyegetik, továbbá kifejezi azt az idegességet, amelyet Kie&inger kancellár „új keleti politikájá­nak” veresége okozott — hangsú­lyozza a varsói lap. Az első félév gazdasági ered­ményeit, a reform indulásának több kérdést tett fel a pozsonyi ' az elmúlt hónapokban különös- tenacskozassal kapcsolatban, j képpen nagy munkát végzett Ezekre válaszolva Komócsin elv- j Kádár János elvtárs, Központi társ hangsúlyozta, hogy a Ma- j Bizottságunk első titkára, és vele gyár Szocialista Munkáspárt nem- együtt Fock Jenő elvtárs, a kor-i zetközi politikájának alapja a mánv elnöke, A különböző alkal-í proletannternaGionalizniii5. Nem- makkor kifejtett nemzetközi te-* zetkozi céljaink meghatározású- vékenységük jellege olyan, hogy nal eddig is az internacionaliz- a/7al mp£? lehet eléeedve nártnnk^ ** u muuiaoauap musbol indultunk ki. é, , Jövő- ““Ln, M.mr £ÍJ“»“““"1 "•* •»«­í.s Jgy cselekszünk. Minden társaság minden dolgozója, lépésünkét összhangba hozzuk in- j a pozsonyi találkozóról szólva ternacionalista elvi meggyőződé- I Komócsin éllvtárs kiemelte: a sünkkel. A nemzetközi tevékeny- j találkozóval lehetővé vált, hogy ségünkel vezérlő elveinkhez teljes elvi és politikai egységben tartozik, hogy tiszteletben tartjuk működjünk együtt népünk, pár­minden testvérpárt önállóságát, tunk javára, a hat tesitvéri párti megállapítás az ipari termelésre függetlenségét, csakúgy, mint az és ország, az egész nemzetközi?(amely átlagosan 6 százalékkal állami kapcsolatokban minden I kommunista mozgalom és a ha- + nőtt), a lakosság bevételeinek testvéri szocialista ország önál- ladó, demokratikus, antúimperia- 1 óságát és függetlenségét. Ezek hsla erők érdekében. Fontos az az elvek vezették küldöttségün- ! is> ho§y ismét megerősítettük két Pozsonyban is kölcsönös elkötelezettségünket a A csehszlovákiai események szocialista „építés a testvéri kapcsán kezdettől fogva világos SeT^an SttesTröfe ’ elvi álláspontot foglaltunk el. A Sk a“i Szer­ket- es többoldalú találkozókon 2Ödés a Kölcsönös Gazdasági Se- képviselőmk meggyőződéssel Tanácsa munkájának to­hangsulyoztak, hogy a magyar, vábbfejlesztésére. kommunisták, a szocializmus ma- i Leszögeztük, hogy külön-külön gyár Jnívei őszintén szolidárisak ,j és együttesen is őrködünk or- azokkal a törekvésekkel, amelye­ket a csehszlovák kommunisták, a szocializmus csehszlovákiai hí­vei sikerre akarnak vinni. Tá-! Számvetés — útközben ha lehet okunk a pesszimizmus­ra. A magyar népgazdaság moz­gásának „nyomjelző” mutatói túl­nyomórészt eredményes és meg­lehetősen gyors gazdasági fejlő­dést tükröznek. Vonatkozik ez a alakulására (amely 9 százalékkal több mint tavaly ilyenkor) és a belkereskedelmi forgalomra (amely 7 — változatlan áron számítva 8 százalékkal növeke­dett) egyaránt. De jól alakult — az időszakhoz képest — a kül­kereskedelmi forgalom is. Sike­rült valamelyest törlesztenünk a külkereskedelmi adósságainkból Változatlanul szilárd a bizalom a forintban, amit a takarékbetét­szagainkban a szocialista építés? állomány rekord színvonalú, több vívmányainak védelmén, at mint 3 milliárd forinttal való kommunista párt vezető szere-4 növekedése is jelez. A betétál- pének biztosítása felett, Az NDK Népi Kamarájának ülése Az NDK Népi Kamarájának pénteki ülésén külpolitikai kér­désekkel foglalkoztak. Otto Win­zer külügyminiszter referátumát követően Walter Ulbricht javas­latot terjesztett elő a két né­met állam kapcsolatainak nor­malizálására. Indítványozta az összes európai országoknak, hogy állítsák helyre a diplomáciai ál­az két tagjai közé mindkét német lamot, az NSZK írja alá atomsorompó-szerződést, a német állam szerződésben mond­jon le az erőszak alkalmazásá­ról, rögzítsék az európai status quot a jelenlegi határok elis­? lomány ilyen gyors ütemű növe- I kedése általában nemcsak pozi- T tív, hanem bizonyos értelemben negatív jelenségeket is tükröz. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakosság nem mindig találja meg azokat az áruféleségeket, amelyekre pénzét szívesen el- költené. Nos, az idén a takarékosság fo­kozódó üteme elsősorban nem er­re a negatívumra utal, hiszen feapcíolat^kat, az ENSZ vegye félj ról. mérésével és kössenek egyez-* köztudott dolog, hogy a belföldi ményt az NDK és az NSZK kö-1 áruellátás és a kereskedelem zötti kapcsolatok normalizálásá-? árukínálata jobb volt, mint a hetően bővült a kínált áruk vá­lasztéka, s a lakosság keresletét általában valamennyi fontosabb cikkből sikerült kielégíteni. Kü­lönösen javult az ellátás, illetve választék élelmiszercikkekből (ezen belül is húsból és tejter­mékekből), valamint az úgyne­vezett tartós fogyasztási cikkek­ből. A takarékbetét-állomány növe­kedéséhez valószínűleg- az is hozzájárult, hogy az árszínvonal a félév végén is mintegy 1 szá­zalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. (S most már az is biztosnak látszik, hogy az árak az év végére sem haladják meg azt a színvonalat, amit a reform bevezetésekor elképzel­tünk. S ez nem kis dolog, hi­szen olyan váratlan tényező za­varja e „kalkulációt”, mint a nagy szárazság). Az árszínvonalnak ez a sta­bilitása az új gazdasági irányí­tási rendszer egyik fontos pró­bája is volt. Köztudott dolog ugyanis, hogy a közvélemény a reformmal kapcsolatban talán leginkább éppen az áremelkedés­től tartott. Nagyon sokan „fá­ból vaskarikának” tartották a szabad árak bevezetése mellett az árstabilitás hangoztatását. A féléves tapasztalatok meggyőző­en bizonyították, hogy — megfe­lelő piaci egyensúly esetén — az árak stabilizálhatok akkor is, ha bizonyos cikkek ármegállapítását a termelő-forgalmazó szeriekre bízzák I korábbi években Jármikor. Érez- Az áralakulással kapcsolatos tapasztalatok ma már szinte köz­hellyé teszik annak az állításnak az igazságát is, hogy a tervgaz­daságban sem kell minden gaz­dasági intézkedést adminisztra­tív utasításokba foglalni. Ér­vényesülhetnek a gazdaság belső törvényei, hogy ezek szabályoz­zák a gazdasági részfolyamato­kat, így meghatározott körben az árak alakulását is. Az első félév kedvező tapasz­talatai, a javuló, bővülő áruel­látás egyébként választ adott azokra a kimondott, ki nem mondott aggályokra is: vajon le­hetséges-e szocialista tervgazdál­kodást folytatni kötelező tervuta­sítások nélkül? Ismeretes, hogy az idén a népgazdasági tervet már „nem bontották le” a vállala­tokra. mégis gazdálkodásunk job­ban alkalmazkodott a központi terv célkitűzéseihez, a népgazda­ság igényeihez, mint korábban bármikor. A reform bevezetésének első éveiben az a legfőbb gazdaságpo­litikai cél, hogy nyugodt, ki­egyensúlyozott piaci viszonyokat teremtsünk. Olyan gazdasági szituációt, amikor az árukereslet és kínálat nagyjából összhang­ban van. E cél érdekében a re­form 1970-ig érvényes szabályo­zói a későbbieknél viszonylag ki­sebb önállóságot adtak a válla­latoknak. Szerényebben állapítot­ták meg a vállalatok saját be­ruházási forrásait és alacso­nyabban állapították meg azo­kat az összegeket is, amelyeket jó munka esetén a bérek növe­lésére lehet fordítani. A beruhá­zási és fejlesztési alapok vi­szonylag alacsonyabb szinten tar­tása nem váltott ki osztatlan tetszést sem a vállalatok, sem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents