Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-09 / 186. szám

IMS. augusztus 9. 4 Péntek Négy üzemben leállították a termelést — Akadnak még hanyag és spórolás cukrászok Előadássorozat a TIT-klubban Augusztus 9-én, pénteken reg- [ gél 9 órakor négy előadást hall ; gatnak végig Békéscsabán, i A MEGYEBEN nem fordult elő | gyártott fagylalt például 46,7 szá- TIT értelmiségi klubjában a meg- az idei nyáron fagylaltmérgezés, j zalékkal kevesebb zsiradékot tar- j hívott vállalatvezetők főmérnö de az ország más tájain igen. Fő- r talmazott az előírtnál, leg a mérgezések megelőzését I MINT MAR említettük, több szolgálta az az országos vizsgálat, j üzemben időszakosan leállították j a termelést, másutt elkobozták a fagylaltlét. Ezenkívül szabálysér­tési eljárás indult a hanyag cuk­rászok ellen, két vállalatnál pe­amelynek keretében július utol só és augusztus első napjaiban Békésben is ellenőrizte a fagy­lalttermelő üzemeket, illetve áru­sítóhelyeket a Közegészségügyi kök, biztonsági megbízottak és vállalati, szakszervezeti munkai é- delmi felügyelők. A négy előadás témája az érintésvédelem, a vil­lamos áram élettana hatásai, az ipari ártalmak megelőzése és Járványügyi Felügyelőség az az ellenőrök. Indokolt a szigor, Állama Kereskedelmi Felügyelő-; hiszen sok ezer ember — zömmel dig fegyelmi eljárást javasoltak | tárgykörökből merítik témájukat, Az előadássorozat résztvevői béggel, a megyei tanács kereske- gyerek delmi osztályával és a Minőség- vizsgáló Intézettel közösen. Időközben az említett szervek összegezték a vizsgálat eredmé­nyét és intézkedtek a hiányossá­gok megszüntetésére is. Erről kértünk tájékoztatót dr. Luzsányi Laurától, a Közegészségügyi és j Járványügyi Felügyelőség meg-! bízott vezetőjétől és Rózsa Im­rétől, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetőjétől. egészségéről van szó. B. D. munkavédelmi jogszabályok kalmazásával is foglalkoznak. al. Békéscsaba leánya: Medgyesegyháza — A megyei vendéglátó válla­lat, illetve a fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek fagylaltter­melő üzemeinek és árusítóhe­lyeinek a 90—95 százalékát ke­restük fel. Beleértve természete­sen a mozgó íagylaltárusokat is. — tájékoztattak bennünket az említett vezetők. A VIZSGALAT egyik legfon­tosabb tapasztalata szerintük az, ünnepli fennállásá­nak két és fél százados forduló­ját Békéscsaba. Országos jelen­tőségűnek mondható az a hala­dás, fejlődés, melyet ez alatt az idő alatt elért. De erejét és élet­revalóságát hirdetik azok a köz­ségek is, amelyek csabai telepe­seknek köszönik létrejöttüket, így tehát leányai a jubiláló édesanyának. Ezek közé tartozik Medgyesegyháza is. Valaha a helyén kincstári bir­hogy számos fagylaltüzemben í°k volt, csak a fallal körül- nem ismerik a dolgozók a gyár- Kerített „emeletes ’ nagykocsma tási-a vonatkozó rendeletet. Ez (amelyben a népi hagyomány pedig a többi között előírja, mi- | szerint Rózsa Sándorék is meg- lyen hőmérsékleten és meddig tá- fordultak), egy kisméretű ka­rolható, hogyan szállítható a I tolikus kápolna és néhány ura- fagylalt. Kimondja továbbá, hogy | dalmi épület beszélt a lakott tá­jékról. Ezt a birtokot parcelláz­ták, telepeseknek eladták (érde­kes, hogy a parcellázás dolgait a nemzet vértanújának, Bajcsy- Zsilinszky Endrének édesatyja intézte), s leginkább békéscsa­bai lakosok vették meg. Leszár­mazottaik ma is híven ápolják a kibocsátó édesanyával való nem szabad együtt készíteni a fagylaltot az egyéb cukrászter­mékekkel és részletesen meghatá­rozza az üzemi berendezésekkel, s az árusítással kapcsolats egész­ségügyi követelményeket. De még a törvény nem tudása sem indo­kolhatja a feltárt hibák jó ré­szét, hiszen a fagylaltmérgezések­ről szóló sajtóközlemények is elő- ] kapcsolatukat, vigyázatra serkenthették volna a cukrászokat. Hat üzemben összesen 223 kilo­gramm fagylaltlét semmisítettek meg az ellenőrök, mivel nem volt megfelelő az előhűtés vagy nem fagyasztották meg a kívánt idő­ben a nyersanyagot. A gyulai és a gyopárasi fürdőben például hat napig tárolták a félkész terméket, amiben így zavartalanul szapo­rodhattak a kórokozók. Mentségül azt sem fogadhatták el a szakem­berek, hogy a rossz időben lassan fogyott a fagylalt és sajnálták ki­önteni a lét. A szövetkezeti üzemek többsége nem előírásszerűén — zárható edényben, leplombálva — szállít­ja a masszát. Gyakran merült fel kifogás az üzemek tisztaságával, az ott dolgozók személyi higéniá­Pár év alatt, a 800 négyszö­göles portákon felépültek a há­zak, utcák keletkeztek. Meg­épült 1899-ben a nagyméretű evangélikus templom, előzőleg vasutat kapott a község, ami nagymértékben előmozdította a fejlődést. A gyors felvirágozás- nak az is lényegesen kedvezett, hogy a hetipiacot (a többi köz­ségtől eltérően), vasárnap tar­tották, amikor a környék egész lakossága eljöhetett Medgyes- egyházára. Piacai oly népesek voltak, mint másutt a vásár. Szépen fejlődött a mezőgazda­ság is. Különösen nagy lendületet vett a község haladása a fel- szabadulás után. Aki látta a régi Medgyest (mint én is), síiig is­jával szemben is. Akadnak olyan F1,er az0^ra az egyszerű, régebbi cukrászüzemek a megyében ahol takarítónőt egyáltalán nem foglalkoztatnak és a cukrászok tisztogatják meg a mellékhelyi­ségeket is. j PONTOSAN meghatározzák az előírások a mosogatás módját is. Sajnos, több üzem nem tud ivó­vizet biztosítani erre a célra és — ez már hanyagság — elmu­lasztják az edények fertőtleníté­sét is. A vésztői szövetkezet cuk­rászdáját nemrégen újjá. Mégsem teremtettek követelményeket lően tisztíthassák az edényeket a cukrászok. A nagyszénási, kétegy- házi fagylaltüzemben, a Békés­csabai Űzemólelmezési házakra, pompás, új vagy tel­jesen átalakított épületek tá­madtak a helyükbe, ellátva á mai civilizált élet modern tar­tozékaival. Felépült a nagyméretű kul­túrház, van szép parkja, jól fej­lődik a tsz-gazdálkodás, virág­zik az ipar (különösen a cipész, asztalos- és a szabó ktsz-ek- ben). Fejlett az iskolaügy. hat év óta gimnáziumi tanítás is alakították j folyik a községben. Van gabona- olyan ! felvásárló telepe, nagyméretű hogy megfele- j tárolóépületekkel, megújult a vasút: erősebbre cserélték ki a régi síneket, jelentősen meg­nagyobbodott a pályaudvar ra- Vállalat i kodó-területe, s most építik át cukrászatában és a híres gyulai i a vasútállomást. Van minden „Százéves cukrászdában” teljesen j igényt kielégítő két sütőüzeme, le kellett állítani a fagylaltgyár- j Kitűnő az újjáépített postája, fást, mivel e helyeken az alapve- van szép gyógyszertára, 25 ágyas lő egészségügyi követelményeket jói berendezett szülőotthona, sem tudták betartani. Nem éppen megnyugtató ered­ügyvédi munkaközösség kiren­deltsége működik, most épült ménnyel zárult a minőségvizsgá- í fel a mozi mellett a szép kivi­lat sem. Huszonöt mintát elemez- telű szolgáltatóház a legszüksé- tek és ezek közül hat nem felelt [ gesebb öt ipari üzemmel, láto­hivatott kezekben van, de a munkásmozgalom is jelentős múltra tekinthet vissza. Gárdos Mariska önéletrajzában érdeke­sen és elismeréssel emlékszik medgyesegyházi látogatására, a szíves fogadtatásra, a Moravsz- ky-ház udvarán tartott népes gyűlésre. Néhány hónappal ez­előtt a televízióban is szólt fe­lőle. A sportok közül elég fejlett a labdarúgás (van szép tribünös pályájuk), s ha közbe nem jöt­tek volna váratlan körülmé­nyek, tavaly a népstadionbeli döntőn biztosan elnyerték volna a Szabad Föld Kupát is. Mivel azonban csupán finalisták let­tek, ez némi visszaesést okozott. Utoljára hagytuk a nagy fej­lődést elért szocialista kereske­delmet. A Medgyesegyháza és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet­nek a községben 15 boltegysége van és a községi tanáccsal ösz- szefogva, most építenek egy­emeletes kultúrházat (a meg­levő mellett). A földszinten egy terjedelmes ruházati áruház lesz, fent pedig előadóterem, szaköri és klubhelyiség, könyv­tár nyer elhelyezést. Botyánszki János ny. lelkész Szabó László — fttikó Lajos — Szabó istvánt Bőrtömlőtől a repiilőhídig (Zrínyi Kiadó) tgy a sok évezred előtti ember A társadalom sok évezredes története során a tudomány, a technika — benne a hadműve­let és a haditechnika is — min­dig az adott kor igényeinek megfelelő új harceljárási módo­kat és haditechnikai eszközöket alkotott, tgy van ez az átkelések — a folyóakadályok leküzdésé­vel egybekötött harctevékenysé­gek — területén is. Egy régi feljegyzés szerint egyszer egy ellenség által űzött törzs rohanó folyóhoz érkezett. Mögötte az ellenség, előtte a fo­lyó zúgó örvényei. Ekkor az er­dőből szarvas jött ki, majd egy ideig a part mellett futva, hir­telen a vízbe lépett és gyorsan átszaladt rajta. A szarvas is­merte a gázlót — az ellenség űz­te ember tőle tanulta meg a „fo­lyóátkelés’’ mesterségét. a szarvastól leste el, hogyan kelhet át a folyón, majd a szél­vihar kidöntötte fával és más kezdetleges eszközzel igyekezeti a folyót áthidalni. Késői utóda bonyolult szerkezetű hidakkal, a szárazföldön és a vizen egy­aránt közlekedő kétéltű jármű­vel küzdi le a folyóakadályokat. A szerzők könyvükben azt vizsgálják: hogyan jutottak el a folyóátkelés hadimestersége a háború gépi korszakának arra a szintjére, amikor a folyók a tá­madás ütemét többé már nem befolyásolhatják? A Zrínyi Katonai Kiadó gon­dozásában megjelent, gazdagon illusztrált könyvet a hadművé­szet-haditechnika története iránt érdelődö olvasóink figyel­mébe ajánljuk. Sz. S. r Útra kelnek a külhonban tanulni vágyó fiataljaink Az új tanévben 315 magyar I egyetemeken szereznek majd ösztöndíjas kezdi meg egyetemi diplomát, de többen közülük ter­tanulmányait a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Románia és Finnország fel­sőfokú intézményeiben. Az ösz­töndíjasok közül 230 magyar fi­atal már el is utazott a Szovjet­unióba, hogy a tanév megkezdé­se előtt Kijevben és Harkovban nyelvi előkészítő tanfolyamokon vegyen részt. Augusztusban még 150 első és másodéves orosz sza­kos hallgató is útra kel, hogy egy évet töltsön a Szovjetunió­ban, ott tökéletesítse orosz nyelv­tudását, majd hazatérve folytassa tanulmányait Az említett külföldi országok­ban fiataljaink zömmel műszaki mészettudományi karokon, köz- gazdasági és agrártudományi, va­lamint orvostudományi egyete­meken végzik tanulmányaikat. Sírrongáló k után nyomoznak Gyulán nagy felháborodást kel­tett az a bűntett, amit ötödikére virradó éjszaka követtek el is­meretlen tettesek: az új reformá­tus temetőben 12 sírkövet ledön­töttek és részben összetörtek. Ez­zel körülbelül 15 000 forint érté­kű kárt okoztak. A bűnügyben a gyulai rendőr- kapitányság nyomozást folytat. // 6ÖHD0U Fordította: Radó György meg a követelményeknek, A sarkad! szövetkezet üzemében i gatott a községi könyvtár. A párt és a tanács vezetése 35. Es megint a folyosó. Lépcső. Éjszaka. A klinika csendes. Csak az osztályorvosi szobából szűrődik ki beszélgetés. Ez ter­mészetes. Oleg nem képes hal­kan megszólalni. Mennyit kell még futkosnom? Tán már rendbe jött minden? Aligha. A sebészet felső régiói leszoktattak az optimizmusról. Minden erővel kell kicsikarni, foggal-körömmel. Menjek tán Rajához? Kínos volna. Beszél­gettem az egyikkel, most vigasz­taljam a másikat? De miért ne? Elvégre Szasa műve, nem az enyém. „Most azonban cinkosa lettél!” Hogyan, tán ki kellett volna dobnom ezt a nőt? Nehéz tisztán látni. A jó és rossz prob­lémája Belépek a műtőbe. Amit látok, nem valami örvendetes. Magá­tól lélegzik, de csövön keresztül. A fejénél Gyima, lehorgasztott fővel. Az ampullák mellett, ame­lyekbe a vér a dréncsőből csu­rog, Lenya, Petro és Zsenya guggol. Marija Vasziljevna az órát figyeld. Hallgatnak. Látom: számolják a cseppeket. Tehát a vérzés folytatódik. Fizess, csak fizess, komám. De miért? Sztyepanért? Vagy Szasá fizet még Irináért? Ki miért. Mind adósai vagyunk egymásnak. Megvárom, hogy befejezzek a számlálást, Petrohoz: — Nos? — Minden rendben, Mihail Ivanovics. Csak éppen a vérzés üteme nem csökken. — „Nincs semmi baj, csak ránk szakadt a ház...” Te min­dig nagy optimista voltál, csak a betegeid túl gyakran halnak meg. Sértődötten hallgatott. Kár volt. De dühös vagyok az egész világra. Mennyit kell még elvi­selni? Tessék, itt van: vérzés, a seb varratait kiszedni és keres­ni azt a bizonyos eret, amelyet persze nem találunk meg, mert mindenütt vérzik egy kicsit at­tól, hogy bántottuk a véralvadást szabályozó rendszert. Újabb narkózis és újabb veszély — szivmegállás vagy szívgyenge­ség. Megint ez. megint amaz... Nincs erőm a harchoz... — Hány csepp? — Most ötven. Hol csökken, hol több lesz. Az utóbbi fél óra alatt százhuszonöt köbcenti. Gyors számvetés: ez egy óra alatt kétszázötven, napi hat li­ter. Tehát ennyit kell beléje át- ömleszteni. Rossz májnál, vesé­nél ez majdnem halálos lehét. Meg aztán honnét veszünk ennyi sok friss vért? — Milyen az alvadékonysága ? — A hatodik percben képző­dik alvadók, igen gyenge. — Mindent beadtatok már ne­ki, amit lehetett? — Tessék, felírtunk mindent. Gyima nyújtja a táblát. Nagy árkus, percek szerint beosztva. Nézem. Igen, mindent megtettek az aivadékonyság fokozására. De hát ki garantálhatja, hogy nincs-e valahol egy vérző erecs- ke? Tán nem fordult még elő ilyesmi? S annál inkább, hiszen a szívet a mellkasfalon át pré­selték, amikor megállt... Állok, gondolkodom. A gondo­lat mindig több síkon mozog. A fő ez: mit tegyek? Szedjem ki a varratokat vagy. várjak? Ter­mészetesen egy-két nap és eláll a vérzés. De kibírja-e addig? Es mi lesz azután? Egy műtét — még akkor is, ha nem találom meg a nyilvánvaló vérzást, segí­tene. Különböző helyeken át­köthetnék, összeszoríthatnék né­hány apróságot, vagy tán egy­szerűen a szervezet magától hangolódik át... nem tudom. Ál­talában segíteni szokott. De fé­lek újra felnyitni. Újra meglát­ni a szívét, érezni ujjadm alatt az összehúzódásait! Es lesni, hogy mindjárt megáll.. „Masz- százs! Difillibrátor!” Nem... A második sík. Az a nő szen­ved. Raja is. Egyiküket sem sze­rette. Ej, mit számítanak a sze-

Next

/
Thumbnails
Contents