Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-09 / 186. szám

1968. augusztus 9. 3 Péntek A jövő év végéig 460 települést kapcsolnak be a telefonhálózatba Pammer János, a Posta Vezér-, ségek, tanyák lakói a hírközlés igazgatóság Távközlés Forgalmi I szempontjából se legyenek elvág­Ügyosztályának vezetője szerdán tájékoztatta az újságírókat a táv­beszélő-hálózat fejlesztéséről. va a külvilágtól. A 460 állomás felszerelése és a vezetékhálózat kiépítése mintegy Elmondotta, hogy a legutóbbi 6o_70r^ forinté k^l. népszámlálás idején az ország 17 000 kültelki lakott helyén nem volt telefon. Jóllehet az urbanizá­posta számít az érdekelt lakosság közreműködésére, társadalmi munkájára is. A Budapest-vidéki itSÄ Ät Ä I ******** PeTt! a kültelkeken Jakók száma csök­kent még ma is több mint 14 000 külső települést tartanak nyilván, amely nincs bekapcsolva a távbe­szélő hálózatba. Kis községekről, tanyákról van szó, ahol néhány száz, többnyire azonban csak 10— 20 ember él, a hírközlés modern eszközét azonban fokozatosan hozzájuk is el kell juttatná. Min­denekelőtt a nagyobb lélekszámú, fontosabb helyekre vezetik be a telefont A jövő év végéig 460 kültelki települést kapcsolnak a távbeszélő-hálózatba, majd foko­zatosan a továbbiakat főleg olyan I Nógrád, Komárom és Fejér me­gye tanácsaival szocialista szerző­dést kötött, e helyeken a lakosság összesen 18 600 óra társadalmi munkát vállalt. A négy megye 17 kis településén már üzembe is helyezték a telefont. A továbbia­kat is ez év szeptember 30-ig át­adják a jövő év vége helyett. A kültelki telefonokat egy-egy családnál szerelik fel, akik vál­lalják, hogy a készüléket bárki­nek, bármikor hozzáférhetővé te­szik. A helyi beszélgetés díját ezek a családok megtarthatják, helyeket, ahol 50-nél nagyobb a sőt a távolsági beszélgetések után lakosság száma. A kis községek­ben, tanyákon nagy távbeszélő forgalomra nem lehet számítani, a befektetett összeg soha sem té­rül meg, a posta azonban áldoza­tokat is vállalt, hogy a kis köz­is kapnak egy-egy forintot. A telefonokat egyébként a legköze­lebbi postához kapcsolják, s ha a posta délután bezár, a vonalat tovább kapcsolják olyan állomás­hoz, amely éjszaka is működik. Hét hónap alatt 26 vagon halat fogtak * a körösi halászok A gyomai Viharsarok Halászati A körösi halászok minőségileg Tsz-be tömörült körösi halászok I kifogástalan árut adnak közfo- jól rajtolnak ebben az esztendő- | gyásztásra. A legutóbbi vezetésé­ben. Annak ellenére, hogy az j gi ülésen elhatározták azt is, aszály, á tartós nagy meleg mi- hogy a Halászcsárdában a nemes- att a folyóvizekben kevesebb j pontyot még véletlenül sem sza- volt a hal, mint az elmúlt észtén- j bad fagyasztva felhasználni, dobén, a 40 vagonos éves tervük- | Csakis friss, élő pontyot dolgoz­ből 7 hónap alatt 26 vagonnal I hatnak fel a konyhán. A halá- teljesítettek. Főleg a halastóban szók elsőrendű feladatnak tekin­és a holt ágakban értek él kima- j tik a megyeszékhelyen a halbolt gasló eredményeket | és a csárda folyamatos ellátását Ötvenéves a gyopárosi gyógyfürdő Az idén ünnepelte félszáz éves j számol be a korabeli (1918. május születésnapját a megye egyik leg- J 19-i) Orosházi Újság: nagyobb gyógyhatású fürdője, a | ma is sokak által látogatott gyo­párosi fürdő. A megnyitóról így Még vagy már? A békéscsabai vasútállomás nagy csarnokában néhány hete egy nagy- és két kisebb méretű önkiszolgáló büfé-automatát ál­lítottak fel, egyelőre — bámész­kodód céljára. A majdan gombnyomásra és persze meg­felelő pénzérmék bedobására hűsítő italokat és ínyencfalato­kat adagoló, nagyon tetszetős, német importgépek ugyanis még üresek valamilyen okból, vár­nak az úgynevezett „bespájzo- lásra”. Ám az automaták előtt így is sok érdeklődő áll meg. Tanul­mányozzák a kezelési utasításo­kat tartalmazó táblácskákat, nézegetik a csillogó gombokat és kallantyúkat. Az üvegezett adagolóreke­szekből világosan látható, hogy a gépek még üresek. Az Utas­ellátó illetékesei azonban a nagyméretű masinára óvatos­ságból egy kartonpapírból he­venyészett táblát akasztottak, ezzel a szöveggel: AZ AUTOMATÁK MÉG NEM MŰKÖDNEK! A vonatra várakozó utasok többnyire szükségszerűen ráérő emberek. Valamelyikőjük — al­kalmasint olyan, akinek az automaták működését illetően keserű tapasztalatai lehetnek —, kissé módosított a hevenyészett felíráson, így: AZ AUTOMATÁK MÁR NEM MŰKÖDNEK! Az illetőnek kitűnő humorér­zéke van... . (—zár) „Az Orosháza község tulajdonát képező Gyopárosi Gyógyfürdő 1918. május 15-én megnyílt Ki­váló gyógyhatású csúzos bántál- makra, görvélykórra, angolkórra és női bajokra. Van női és férfi masszírozás, hideg és meleg zu­hany, kádfürdő. A fürdő Oroshá­zától kocsin fél óra.” A lap egyik december végi szá­ma arról tudósít, hogy a fürdő megnyitása első évében ötvenezer korona jövedelmet hozott Békés megye nagyközségeinek fejlesztése írta: dr. Kertész Márton, dr. Takács János Megjelent Állam és igazgatás című folyóirat 1968 júliusi számában. T elepülésünk fejlesztése érde­kében szükséges olyan kon­nek megfelelő fejlesztési koncep cepciók kialakítása, amelyek meg- j ciókat tartalmazzák. az adott község fejlesztésére irá-1 fejlesztési ajánlást kapnak, amely nyúló elképzeléseit, a területi, a { egységes koncepciók alapján tele- megyei gazdasági szervek területi püléseink eltérő, de összehangolt fejlesztési terveit, valamint azo-1 fejlesztését biztosítja, kát a minisztériumi ajánlásokat,) Ahhoz, hogy nagyközségeink a amelyek a település szerepköré-1 szerepkörüknek megfelelő felada- "“L’ ^------1 tokát még magasabb színvonalon t ársadalmi, gazdasági súlyánál nács végrehajtó bizottsága osztá- fogva — hogyan illeszkedik az j lyai, továbbá a városi és járási ta- ágazati, távlati fejlesztési elkép-; nácsok, nem utolsósorban a köz- zelésekbe. hogyan részesül majd | ségi tanácsok is számba vegyék azokból a központi beruházások- | az ágazati fejlesztési elképzelésé­ből, amelyek a hosszú lejáratú j két, s ezt megfelelő koordinálás­I lássák el, a különböző szintű ta- határozóak abban, hogy megyénk; Kívánatos, hogy a megyei ta-1 nácsoknak és más érdekelt szer­veknek a tervezési tevékenységét és fejlesztési forrásait is egy-egy nagyközség összehangolt fejlesz­tési célkitűzése érdekében kell koncentrálni. Ezáltal a gyakor­latban is testet ölt az MSZMP Központi Bizottságának az a ha tá- rozata, hogy „A tanácsok megha­tározott szerepkört töltenek be, a nem tanácsi igazgatás alatt álló egységek felé is”. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának hivatkozott határozata — a végrehajtásra vonatkozóan — három feladatot tesz szükségessé; 1. Megyei szintű fejlesztési irányvonal meghatározása és ko­ordinálása a különböző szintű ta­nácsokkal és az országos szervek­kel. 2. A fejlesztés' elképzelések iránymutatásszerű leadása az al­sóbb tanácsok részére, hogy a fej­lesztési elképzelések szükséges anyagi forrásokat számba vegyék. 3. A megyei és alsóbb szintű el­gondolások összehangolása nyo­mán a különböző szintű tanácsok évközi gazdálkodásában a közép és hosszú lejáratú fejlesztési kon­cepciók szem előtt tartása. »■-i;... ,, ,, . , ,____„ i A fejlesztés során nagyközsé­i dőszak feladata lesz abból a cél- , £bb S Sínknél, a harmadik öteves terv népgazdasági tervekben szerepel­nek, mert ezek meghatározó jel­leggel bírnak településhálózatunk, különösen nagyközségeink további fejlődésére. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, amikor ez év elején tár­gyalta a megye nagyközségeinek problémáit, településeink jelenle­gi adottságaiból indult ki, s el­vileg helybenhagyta egy-egy nagy­községünknek a településhálózaton belüli szerepkörét Ugyanakkor meghatározta olyan fejlesztési program elkészítését, amely 1970- ig konkrétan, majd a negyedik és az ötödik ötéves terv időszakára 1980-ig orientációs jelleggel irá­nyozta elő az adott nagyközség szerepkörének megfelelő célkitű­zéseket. Nagyközségeink ellátottságának ágazatonkénti és településenkénti sál, befolyásolással használják fel területi fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. Tapasztalataink szerint már 1968-ban tisztázást nyertek az 1970-ig képezhető fejlesztési ala­pok. Ez lehetővé teszi a fejlesz­tés koncentráltabb, hatékonyabb módon történő megvalósítását. A fejlesztési elképzelések többsé­gükben megyed és helyi erőforrá­sok közös tervezésére és koordi­natív megvalósítás szerint tör­ténnek. .Ezek a tervezések már figyelembe veszik a nagyközsé­gek jövőbeni szerepkörének meg­felelő távlati fejlesztési célkitűzé­seket. Hiányuk azonban az, hogy nem tartalmazzák azoknak a for­rásoknak összehangolt, komplex felhasználásának lehetőségeit, amelyeket az új gazdaságirányí­tási rendszer nagyközségeink számára is biztosít. Nagyközsé­felmérése még hátra van. Ez a je- , ^ nélkülözhetik azokat a len es az e öve Jobb oldalú információkat, ame­szak feladata lesz abból a cél- lyeknek ismeretében megfelelő 1 bói. ho^y az eUátottságra vonatko- paI.tnereket szerezhetnek a léte- hatralevo ^Oszakában közös zó mutatók rendelkezésünkre áll- sítmények janak a távlati fejlesztési program módon való megvalósításához, ágazatonkénti és területenkénti j egyeztetése utáni elkészítésére, i es a ne­koordinatívj 8ye,dik ötfvas. tervre a Programo­zást az alabbi sorrendben es idő­rendben célszerű végezni: Elsődlegesen a közművesítést Nagyközségeink ma még a fej- ______ , ... . • lesztési elképzeléseknél jórészt kejj megoldani; ezen belül a köz­Termeszetesen itt nemcsak a . je-nélkülözik a fejlesztési igények műves vízeU4tást a szennyviz- lenlegi ellátottságból kell kiindul- teljes, komplex számbavételét es elvezetést és a gázellátás belső ni, hanem figyelembe kell ven- ; megvalósításuk sorrendiségét,; hálózati rendszerének kiépítését, nünk az ipar területi ehelyezese- amelyet a jövőben feltétlenül fi- j Emellett meg kell tervezni a ke- --1- *—'gyedembe kell venniük, pd.: ki-1 - ­emelt jellegű beruházások, víz, nek terelő politikáját is. tanácsi gazdálkodás rend­A szerében 1968. január 1-vel csatorna, gáz, út, továbbá a me történt változás nagy önállóságot; gyei tanácsi hozzájárulás és saját biztosít helyi tanácsainknak ab- képzésű alapok, kommunális ban, hogy a maguk által képzett adó, községfejlesztési hozzájáru- fejlesztési alapjukat a település- i lás, bérleti díjak, bankhitel, tár­fejlesztés érdekében az eddiginél j sulások szervezése, társadalmi hatékonyabban, tervszerűbben j munka és így tovább. Nem szá- használják fel. Tanácsainknak mólnak azokkal a fejlesztési el- módjuk nyílik arra, hogy a köz-j képzetesekkel, amelyeket az aga­igazgatási területükön levő, de ■ zati szervek terveznek és a nagy­nem tanácsi irányítás alatt álló ] községek területén levő egysegek egységek fejlesztési elképzeléseit | fejlesztését célozzák. megismerjék, módon, hogy befolyásolják oly az megfeleljen az; M iután a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának illeté­adott község szerepkörének, haté- j kés szakosztályai — a társadalmi konyább ellátásának. Nyilvánvaló, { szervek, elsősorban az MTESZ hogy nagyközségeink saját fej- J bevonásával — elkészitik a lesztési programjaik kidolgozásá- ! nagyközségeink szerepkörének nál nem nélkülözhetik a megyei 1 megfelelő konkrét fejlesztési prog- tanács végrehajtó bizottságának j ramot, községi tanácsainak olyan Befejezés előtt a Gyulai Állami Gazdaság új irodaházának építése, amit augusztus végén adnak át. Fotó: Esztergály Keve reskedelmi ellátást kielégítő üz­lethálózatot, az egészségügyi, gyermek-intézmények, művelő­dési intézmények hálózatát, majd a lakásépítéssel és a közlekedés- fejlesztéssel járó járda, gyűjtő- utak és a belső helyi közlekedés megoldását. Természetesen már ezen idő­szakban törekedni kell a közép­fokú fejlesztés biztosítására is, egyes kiemelt nagyközségeink ese­tében, mint például Szeghalom, Sarkad, Gyoma, Endréd, Mezőbe- rény és Dévaványa. Nagyközségeink, lehetőleg te­remtsenek saját ipari bázist, első­sorban a mezőgazdasági termékek raktározása, helyben való feldol­gozása céljára. Emellett az ipar- telepítéssel is foglalkozni kell. Ezt indokolja ezen nagyközségek­ben a népesség-koncentráció kö­vetkeztében előállott többlet- munkaerő helyben való foglalkoz­tatásának szükségessége is. A kormány 3/1967. OT—PM. sz. együttes rendelete fokozott lehe­tőséget biztosít az iparban elma­radott területek ipari fejlesztésé­re. A rendelet szerint Békés me­gyében, Szeghalom községben ál­lami dotációval és hitelkedvez­ménnyel biztosítja államunk a település iparának fokozott fej­lesztését. A rendelkezés alapján kedvezményes hitel biztosítása mellett fog Békés és Mezőkovács- háza nagyközségekben is az ipar tovább fejlődni a harmadik öt­éves terv hátralevő időszakában. Ezáltal elérhetővé válik, hogy na­gyobb településeinkben koncent­rálódott munkaerő jórészt az ipar- | ban nyerjen foglalkoztatást. A fenti tervezési rendszer mel­lett biztosítható település­hálózatfejlesztési politikánkon I belül nagyközségeink olyan irá- j nyú és ütemű, egyben gazdaságos j fejlesztése, amely a velük szem- [ ben támasztott társadalmi igé- | nyék tervszerű és az eddiginél gyorsabb kielégítését fogja előse­gíteni. Vége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents