Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-07 / 184. szám

1988. augusztus 7.

4

Szerda

Perzselő

problémák

A nyári vásár szele engem is meglegyintett. Elhatároztam, hogy kihasználom az olcsóságot és végre tökéletesen gépesítem a háztartásom, — veszek egy villanyvasalót.

Miközben a békéscsabai villamossági szaküzlet kirakatát nézegettem, futólag eszembe jutott, hogy a rezsó, vasaló, mosógép, s a többi leszállított árú háztartási eszköz nem igen nevezhető szezoncikknek. Más okból kerülhettek tehát a nyári vásár ponyvájára. De nem tűnődtem egy percig sem a dolgok ilyetén alakulása fölött, mondván: ajándék leszállításnak ne nézd a fogát! Ha a kereskedelemnek jó, nekem még jobb, hiszen a kirakatüveg mögött csillogó csinos kis vasaló megvétele körülbelül húsz forint megtakarítást ígért.

A kiszemelt típust kértem röviddel később az üzletben is, de sajnos nem tudtak szolgálni vele. Illetve csak a másodosztályú példányával, aminek viszont nem szállították le az árát, s így többe került, mint az első osztályú.

Ugye értik? Jómagam, bevallom, nem értettem az első hallásra, de a derék boltosok türelmesen elmagyarázták, hogy több más árucikkel is így van ez. Például a mosógéppel. Ha nincs kiárusítás, lényegesen drágább az a típus a többinél, amibe fűtőberendezést is építettek. E napokban azonban az jár jobban, aki a drágább fajtát veszi, mert az az olcsóbb. Azon egyszerű oknál fogva, hogy szerepel a leszállított árúcikkek listáján a másik viszont nem.

A vasaló egyébként kiválóan működik. ,Világosszürke nadrágomra olyan szép rozsdabarna foltot perzseltem vele, hogy az első osztályú szerszámmal sem sikerülhetett volna jobban. És miért? Azért, mert nem tudtam megfelelően koncentrálni a pantalló élére. Vasalás közben is súlyos közgazdasági problémák foglalkoztattak. Ilyenek: ha az első osztályú portékát kell — időszakosan — leértékelni, akkor nyilván ebből porosodik a legtöbb a raktárban. Talán undorral fordulnak el a vásárlók a jó minőségtől? Nem valószínű. Elfogadhatóbbnak tűnik az a feltételezés, hogy aránytalanul drágább, mint a másodosztályú, többet kérnek érte, mint ameny- nyit a kereslet indokol.

Jó, jó, tudom én laikus létemre is, hogy a fogyasztói árat nem egyedül a kereslet szabályozza, hanem az előállítás költsége is. De azt, hogy a vásárlók igényének az eddiginél jobban kellene érvényesülnie a kalkulációnál, fényesen igazolja a mostani árleszállítás.

Szerintem ugyanis még mindig jobb, ha csak valamicskével drágább az első osztályú vasaló a második osztályúnál egész éven át, minthogy a raktárkészlet felduzzadjon és végül csak a gyengébb minőségűénél is alacsonyabb áron tudjon megszabadulni a kereskedelem a makulátlan portékától. Így ugyanis felborul az értékrend és a szegény vásárló addig okoskodik, míg bele nem bámul — a pantalló szára. Békés Dezső

Egv orszápak nyolc hivatalos nyelve

Egy Guineában érvénybe lépett rendelet szerint az országnak nyolc hivatalos nyelve lesz, amelyet több mint félszáz törzs beszél. Egyúttal országos alfa- betizáló kampányt szerveztek, hogy 1971-ig az ország minden egyes lakosa megtanuljon ími- olvasni a hivatalos nyelvek egyikén. Az iratokat, nyilvános feliratokat, rendeleteket, stb. ezentúl franciául és a hivatalos nyelvek valamelyikén szövegezik meg.

Miért torpant meg a női szocialista munkabrígádok fejlődése?

Nemrégiben a nőtanács megyei végrehajtó bizottsága megvitatta az elmúlt hónapok eredményeit. Külön hangsúlyt kapott a vitában az új gazdasági mechanizmus ismertetésének szüksége a falusi és a háziasszonyok

Régészek Békésben

Dr. Gazdapusztai Gyula docens, 1 a Szegedi József Attila Tudó- I mányegyetem Ókortörténeti és ! Régészeti Tanszékének vezetője. I

— Szeretem az Alföldet — vallja. Terveiben e vidék régészeti kutatását tűzte célul maga elé.

1958—62 között a Szovjetunióban Artamonov professzornál volt aspirantúrán. Noha ott a Kaukázus őskorával foglalkozott, hazatérve — előbb rövid ideig Debrecenben, majd a szegedi egyetemen — érdeklődése az Alföld jellegzetes régészeti lelőhelyeihez, az úgynevezett kunhalmokhoz vonzotta.

Mi a kunhalom ?

— Alföldünkön már a múlt század hatvanas éveiben mintegy kétezer . kunhalmot számoltak össze, s ezeknek fele Békés és Csongrád megyében, a többi pedig a Kis- és Nagykunságon, illetve a Hortobágyon és Szabolcsban található.

— A felszabadulásig alig több mint tízet, 45—62 között is csupán egyetlen kunhalmot tártak fel. Éppen emiatt lehet, hogy megbízhatóan nem ismerjük építőiket, korukat. S ezzel együtt jár, hogy különböző tévhit él: némelyek a kunokhoz, mások a törökökhöz, ismét mások a tatárokhoz kapcsolják e halmok építését.

— Ügy vélem, keletkezésük idejét sokkal régebbi korban kell helyeznünk. Röviden a következőkre alapozom véleményemet: egyrészt a magyarországi kunhalmok leletei kapcsolatban vannak a dél-orosz sztyeppéken talált hasonló emlékekkel, másrészt pedig az eddigi kutatások is ezt a nézetet támasztják alá. A Volgától egészen a Tisza vonaláig megtalálható halmok temetkezési helyek voltak az i. e. III. évezred végén, vagyis durván számolva mintegy 4 ezer évesek.

— A dél-orosz és a magyar kunhalmok hasonlósága mellett persze eltéréseket is találunk. Nálunk az is előfordult, hogy egyikmegegyező fekvésű csontvázakon kívül egyéb lelet nagyon ritkán kerül ki a sírokból. A mai Szovjetunió területén lócsontokat, szekérmaradványokat, réz- és kovafegyvereket is feltártak. Nálunk az iselőfordult, hogy egyikmásik sírt már valamikor megbolygatták, feldúlták, kifosztották.

Mentsük meg, amit lehet

Egyébként is pusztulóban vannak, s nagyon jó lenne megmenteni közülük amennyit csak lehet. Igaz, az ásatások eléggé költségesek, egy-egy halomnál több ezer köbméter földet is meg kell mozgatni. Ha kézi erővel dolgoznánk, népes kubikostábort kellene élelmezni, elszállásolni stb. — ez az út nem járható. Szovjet tapasztalatok alapján kezdtem meg a gépekkel történő ásást — tavaly már szép sikerrel.

— Említettem, hogy Magyar- országon nagyon kevés edény, egyéb használati tárgy található a kunhalmokban! Miért érdekel mégis ez a munka? Azér',, mert egy fontos világtörténeti korhoz,

az első nagy kelet-nyugati nép- vándorlás korához adnak anyagot. A szakértők köriben két fel- tételezés tartja magát: az egyik szerint egyetlen nép puszította el a sztyeppéken talált településeket, amint haladt nyugatra; a másik álláspont szerint — s én is ezt vallom — több népcsoport, esetleg egymással rokon törzs mozoghatott azonos időben. Abban megegyeznek a kutatók, hogy jelenlegi ismereteink szerint, az indoeurópai nyelvcsalád népeinek legrégebbi csoportjai voltak.

— Ez tehát a kutatás fő iránya. Emellett meg kell vizsgálni a halmok keletkezése előtti és utáni települések maradványait is. Üjabb problémaként jelentkezik, hogy milyenek voltak az említett kor éghajlati viszonyai — ezt is tisztázni kell!

i

Békés megye régészeti topográfiája

— E nyár egy részét most harmad ízben töltöm Békés megyében. Munkánkhoz rendszeres anyagi támogatást ad a Békés megyei Tanács V. B. és a múzeum. Kétegyházán már több mint tíz kunhalom mélyét kutattuk ki tanítványaimmal és a helyi termelőszövetkezet néhány dolgozójának segítségével. Békés az

ország legnagyobb megyéje, Erdély és az Alföld érintkezése, s ugyanakkor a legkevésbé teltárt régészetileg.

— A Magyarország régészeti topográfiája sorozatban eddig az

í első kötet jelent meg Veszprém j megye két járásáról. Pesti, oékési kollégákkal, valamint a szegedi egyetem hallgatóival dolgozzuk I fel, s 1970-től mintegy 4 kötet- I ben jelenik meg Békés megye régészeti topográfiája.

— Ezenkívül most írom a Magyar régészek kézikönyve sorozatból a rézkort felölelő anyagot.

— S hogy gondot is említsek: a tanszéknek kellene még néhány ember és bizonyos technikai felszerelés.

— Örömmel mondhatom, hogy az alföldi régészeti konferenciák

; ma már erős, életképes nemzet- j közi rendezvényekké váltak. Ez [ év tavaszán román, jugoszláv,

I szovjet, cseh és lengyel kutatók jöttek el Szegedre, s tartottak I előadásokat munkájuk eredmé- : nyélről. A József Attila Tudományegyetem és a szegedi múzeum könyv alakban is megjelenteti a konferenciák anyagát.

— Idevalósi vagyok, természetesen szeretem ezt a vidéket. Azt hiszem, egész életemre ad munkát az Alföld-kutatás.

Virányi Pál

Fordította: Radó György

33.

Valahová az üres térbe néz: bizonyára az akkori Szását látja maga előtt.

— Ügy hiszem, akkoriban ő is szeretett engem. Persze, nem annyira, mint én őt, de mégis... Nekem ez is elég volt. Szinte mézesheteket éltünk. Bennem ismét felébredt az érdeklődés a tudomány iránt, könyveket olvastam a kibernetikáról, matematikával foglalkoztam. Méltó akartam lenni Szásához. Ű keresett nekem témát is. Ezt foggal-körömmel kellett védenem az intézetben. A kollégák mulattak rajtam, de általában jó- indulatúak voltak. A témámat elfogadták: „Az esztétikai érzékelés pszichológiája a kibernetika tükrében”. Igaz, a cím egy kissé zavaros, de a lényeg az, hogy Szasa művészetelméleti hipotézisét elterjesszem. Most is rajongok ezért a munkáért. Nyakig vagyok benne. De hát mégiscsak nő vagyok, és bizonyára buta liba, mert ha ő nincs, akkor az egész munkám fonnya- dozik. Gyakran gondolom, mindent odaadnék csak azért, hogy az ő felesége lehessek, felneveljem a gyerekeit és vasalhassam az ingeit. Lehet, hogy ezt hamar' megunnám, de gyakran támad ilyen vágyam.

Elhallgat. Azt gondolom: persze, hogy hamar megunnád. Ti, szovjet nők, asszonyaink, leányaink, nem is tudjátok, milyen előre jutottatok. És milyen mérhetetlenül okosabbak, érdekesebbek vagytok a nyugati nőknél. Például az én feleségem miért vállal állást? Személyzetünk nincs, rengeteg a munka, és ő mégis későbben jár haza a klinikájáról, mint én. Fáradt, mérgelődik — de hogy könnyebb munkát keressen? Azt már nem. Mert érdekli, amit csinál, tessék!

— Eszemmel rögtön felfogtam, hogy szerelmem reménytelen. Eszemmel, mondom, mert a szívem bizakodott. Képzeletemben állandóan a családi élet képei

körében. Kitűnt, hogy sok helyen a vártnál lényegesen nagyobb érdeklődés tapasztalható, amit egyes esetekben előadóhiány vagy felkészületlenség miaitt nem tudtak kellően kielégíteni. A folyamatos előadássorozatok mellett igyekeztek kisebb ankéto- kon, csoportos megbeszéléseken vitafórumot teremteni a szóba hozott kérdéseik tisztázására. Ez a forma többségében sikerrel járt és az őszi-téli oktatási időben is hasznosítják.

Másik vitatott témája a vb- ülésnek a termelési tennivalók voltak. A termelőszövetkezetekben a munkaverseny és a női szocialista munkabrigádok helyzete az elmúlt évekhez viszonyítva számszerűségben és az anyagi javak termelésében is visszaesést mutat. Jelenleg a megye közös gazdaságaiban 27 női szocialista brigád dolgozik példamutatóan. Sajnálatos azonban, hogy a vezetők részéről nem mindenütt találnak megértésre az asszonyok. A mezőberé- nyi Aranykalász Tsz-ben évekig jól dolgozott egy női brigád, amely nemrégiben segítség és meg nem értés hiányában feloszlott. Ehhez hasonló jelenséggel az utóbbi időben mind több helyen lehet találkozni...

A nőtanács vb-ülése határozatot fogadott el: javaslattal fordulnak az illetékes társadalmi, állami és gazdasági szervekhez, hogy a dolgozó asszonyok több segítséget, nagyobb megértést kapjanak és tehetségükhöz mérten bátrabban állítsák Őket vezető funkciókba is

villogtak. Hogy, tegyük fel, katasztrófa történik, és a felesége eltűnik... Mindenféle kép, akadt köztük kegyetlen is. Aztán meg csak dörzsöltem a homlokom, hogy szétoszlassam mindezt — ..buta liba”!... Egyszer úgy éreztem, hogy nagyon szeret. Bemutattam néhány ismerős újságírónak és azt vettem észre, hogy féltékeny. Micsoda öröm! Hiszen ez már bizonyíték! Szásának azonban nem tetszettek a barátaim. Emlékszem, azt mod- ta rájuk: sekélyek. Lehet, hogy hibát kövAtem el? Nem tudom.

Szomorúan hallgat. Én sem szólok ser mit. Eltelik egy perc, majd kettő.

— Irina Nyikolajevna, talán fejezze be...

Legyint. Reménytelenül, keserűen. Igen sokat elárul egy ilyen mozdulat. Hangiában szenvedély, mint egy jó színésznőnél.

— Nincs több mondanivalóm.

Látni, egy perc alatt újra végiggondolt mindent.

Még vár, majd elszánja magát, hogy mégis befejezze. Láthatóan csakis az én kedvemért. Szenvedélymentesen.

— Nem sokáig voltunk boldogok. Ha egyáltalán boldogságnak nevezhető ez. (Keserű irónia a hangjában.) A lopott boldogság..., hiszen érti.

Gondolattársítások. Emlékek. Értem.

— Képtelen voltam lépést tartani vele, pedig igyekeztem, olvastam. Azt tapasztaltam, hogy hallgat, másutt jár az eszem. Én pedig szeretek beszélni. Néha már hirtelen abbahagyom, és látom: kár volt... Csak néz,