Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-07 / 184. szám

1908. augusztus 1. 3 Szerda Húsz év a környék legszikesebb földjén Jó eredmények birtokában jubilál a körösladányi Dózsa Tsz Nem sok sikert jósoltak 20 év­vel ezelőtt a 20 alapító tagnak. Alig volt valamijük. Manapság egy háztáji gazdaságban is talál­ható csaknem annyi jószág, mint náluk az induláskor. Ugyanis 3 ló, 2 tehén, 2 ökör, 2 anyakoca és 40 juh képezte a közös állatállo­mányt. A 70 hold kishaszonbérle- ti, úgynevezett tücsökdöglesztő szikes föld értékét csak a rizster­mesztés lehetősége növelte vala­melyest. Indulásuk önkéntelenül is egy sok istápolást igénylő, sokféle baj­jal küszködő csecsemőhöz hason­lítható. Kevesen hitték, hogy fel­cseperedik, megerősödik, s ha nem is a legkiválóbb, de mégis figyelemre méltó eredményeket mutat fel 20 éves korára. Ám jó „szülők” gyermekeként született a vézna közös gazdaság. Még tőmön- j datokban is hosszadalmas felsorol- | ni a párt és az állam sok irányú segítségét: vetőmagot, tenyészálla­tot, rövid és hosszú lejáratú hitelt, gépi munkát. Mindezek ellenére is | nehezek, keservesek voltak az el- '; sók és a későbbi esztendők. Sok munkát és sok befektetést igényelt a gyengén termő föld és csak kedvszegő alamizsnával fizetett.! Nem csoda, hogy a csalódottság,' az 1953-as hintapolitika és 19561 zűrzavara sokakat „kiugratott” j köztük, az alapító tagok egy ré­szét is. A 20 év mérlegének azonban ezek csak kisebb jelentőségű mu­tatói. Mint sok más szövetkezet­ben, a körösladányi Dózsában is a Hárman a jutalmazottak közül: Ladányi Gyula, Kohári János és Szolga Ödön. Fotó: Malmos idén a tervezett 121 vagon búza; bájnosoknak s aratógépkezelőknek helyett 125 vagonnal takarítottak | a jól megérdemelt jutalmat, be, s megtalálták a módját a hol- j Mintegy 5500 forint értékben kü- dankénti 200 mázsás cukorrépa j lönféle használati tárgyat osztot- termesztésének is. j tak ki, többek között csillárokat A jubileumi ünnepség megren-! azoknak, akik új házat építettek dezéséig, augusztus 3-ig befejez- j vagy tatarozták a régit. Volt a tók a gabona betakarítását. A sző- ■ jutalomtárgyak között vasaló, vetkezetek vezetői, megragadva az j gyorsfőzőkészülék és kuktafazék alkalmat, ezen az ünnepségen ad- ! is. Valamennyi tartós emléke az ez ták át a szövetkezeti gazdák és a évi jó munkának és a szövetkezet nyári betakarításban részt vevő i fennállása 20. évfordulójának, legszorgalmasabbaknak, a kom- j k. I. A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a késelö és a gyermekgyilkos ítéletét 60-as évek elejére értek meg a gyorsabb ütemű fejlődés lehetősé­gei. Az azelőtti tagonkénti évi jövedelmet még csak nem is em­lítik szívesen. Azóta ez is meg­kétszereződött: az 1962. évi 8600 forint helyett tavaly már 15 200 forint jutott. Az ennél többnek is megvan az alapja. Egyrészt a szövetkezet tagságának nagyüzemi tapasztalataiban, szorgalmában. Másrészt abban, hogy valameny- nyi üzemág termelését szakember irányítja már. Az adottságait jól ismerők alig hiszik, hogy ez a szövetkezet még nem volt mérleg- hiányos fennállása óta. Az idén sem lesz az, a tartós aszály elle­nére sem. Az állatokat nemcsak tartják, mint a kezdeti években, hanem tenyésztik is. A szükséges agrotechnikai eljárások alkalma­zása nyomán évről évre növekszik a növények terméshozama. Az Május 19-i számunkban Ké­seléssel végződött a névnap címmel írtunk Lakatos István bűnperéről. Egy névnapi italo­zás során a féltékenységtől és szesztől fűtött férfi ütlegelni kezdte a feleségét, majd a köz­belépő háziasszonyt, Hammer Antalnét két késszúrással élet- veszélyesen megsebesítette. A Megyei Bíróság ötévi szabadság- vesztésre ítélte a brutális em­bert, de a vádlott és védője eny­hítésért fellebbezett. A Legfel­sőbb Bíróság elutasította a ké­rést, s így az ítélet jogerőre emelkedett. Helybenhagyta a Legfelsőbb Bíróság a gyermekgyilkos Kókai Szabó Mária kétévi szabadság- vesztésre szóló ítéletét is. Mint június 1-i számunkban közöltük, a falun élő leányanya attól fél­ve, hogy „megszólják” ismerő­sei, megverik a szülei, mindvé­gig titkolta terhességét és már- i cius 12-én, a lakásuk árnyék- székében világra hozott gyere­ket vattával megfojtotta. B. D. Svihák, a merkantilista Svihák Tihamér már az óvodában kitűnt mer­kantil (kereskedelmi) ké­pességeivel. Mohó szer­zési vágytól fűtve min­den játékot maga köré gyűjtött, s nem enge­dett senkit hozzányúlni. Raffinériával dolgozott. A kis szőke Ilikének azt mondta: „Jendtétől téjtem a tisvödjöket, mejt éppen pont neked akajok tudod, ojan, ojan jó, nagy homotpodácsát sütni.” Jenőinek meg ezt: „llyi téjt med, hód szüsszek neti podácsát, add ide a vödjöket, med a japátokat, med a japdát is, mejt ojan aja­kit jesz a a podácsa”... Egyszóval átejtett min­denkit. Csak a hintát meg a csúszdát nem tud­ta maga köré gyűjteni, mert ezek a holmik na­gyon erősen a földbe voltak ágyazva, s hiába próbálkozott kis lapátjá­val, hogy kiássa azokat. Ezért aztán egyszer a hintán, egyszer a csúsz­dán termelte a pogácsá­kat, hol melyiket akar­ták igénybe venni a többiek. Az óvó néni rá is írta a káderlapjára: önző hajlamú, de jó ké­pességű gyerek. Az iskolában tovább fejlődött a káderlapja. Minden osztályzatot ma­gának akart megkapa­rintani, ezért állandóan jelentkezett. Ha rosszul felelt, ezt mondta: Ezt Jenci súgta, tanár néni Én egészen másként ma­gyarázom a dolgokat. S hogy hogy nem, mindig ki is magyarázta magát. Sőt. Ehhez párosulván önfeláldozása (mert azért valami ragadt rá a kollektív szellemű ne­velésből), időnként sze­gényebb sorsú társainak adta sonkás vajas ke­nyerét — némi ellen­szolgáltatásként: jó pon­tokat, meg ötösöket kért érte. Majd c, papírgyűj­tési hónap keretében el­organizálta az osztály- naplót, és beírta magá­nak a jó jegyeket. Az egyetemen is ki­bulizta mindig, hogy a legkedvezőbb szituáció­ba kerüljön mások előtt. Előre megérezvén az is­kolareformból követke­ző új tantárgy beveze­tését, fegyverviselési en­gedélyt kért, hogy a vizsgákon nyugodtan és legálisan puskázhasson. Menzajegyeit elcserélte inggombokra, hogy a cipőiért kapott nylo­nokból szabott inrre il­leszthesse azokat. A sza­bást Jolán csinálta, aki­vel éppen akkor együtt járt, és aki a textilmű­vek tanulója volt. (Meg kell jegyezni: a gombo­kat Manci varrta fel, aki Jolán után követ­kezett, egyszóval sem­miféle fusimunka nem tapad Tihamér kezé­hez!) Ö csak eladta „az IKKA-csomagokból ka­pott” ingeket olyan áron, hogy megvehette volna érte az egész men­zát szakácsostól együtt. De erre nem pályázott. Az életbe akart kerül­ni. S az élet meg is há­lálta neki képességeit. Mindjárt, ahogy beléje lépett, olyan lányt vett feleségül, akinek a ma­mája háztulajdonos, és várhatóan egyszer eltá­vozik az örök vadász­mezőkre. A mama azon­ban nagyon szívós ter­mészetűnek bizonyult. 84 éves kora ellenére nem akart sehova se tá­vozni, bár Svihák erre többször felszólította. Kénytelen volt hát ő el­menni a mama házából, ahol lakott. De hogyan? Ügy, hogy feleségestől együtt áthelyeztette ma­gát a Tejlefölöző Válla­lat vandhátnagy kór sági telepére, s egy ismeret­lennek 20 ezer forintért eladta anyósa házát. A hatóság nem törődött a dologgal, hiszen maszek- házról volt szó. Svihák most már azon tűnődik: hogyan lehetne jó pénzért túladni a fe­leségén, és egyéb in­góságain. Ezek is a ma­szektulajdon kategóriá­jába tartoznak, úgysem szólnak bele a hatósá­gok Vandhátnagykór Sá­gon. Sőt. Talán még se­gítenek is közvetíteni Varga Dezső Békés megye nagyközségeinek fejlesztése írta: dr. Kertész Márton, dr. Takács János O Megjelent Állam és igazgatás című folyóirat 1368 júliusi számában. B ékés megye településháló­zatának, ezen belül az egyes nagyközségeik fejlesztésének kérdései a közelmúltban szere­peltek a megyei tanács végre­hajtó bizottsága ülésének a napi­rendjén. A város- és településfejlesztés­sel való foglalkozás időszerűsé­gét indokolja az az alapvető tör­ténelmi változás, amely orszá­gunkban a'’’, elmúlt évtizedben a mezőgazdaság átszervezésével végbe ment és, amely mehatá- rozó jelleggel bír a település- hálózat további fejlesztésére is. A termelési struktúra változása nyomán ugyanis, az emberek munka- és életkörülményei szin­tén változnak. E gazdasági, társadalmi válto­zásokkal egyidőben megfelelő műszaki szervezési intézkedéseket kellett tenni, hogy fokozatosan al­kalmassá tegyük településeinket a lakosság megváltozott termelési, kulturális és általános életkörül­ményeiből eredő igények kielé­gítésére. Ezt célozták többek kö­zött az olyan központi intézkedések is, mint az Alföld-iparosítási po­litika, a 15 éves lakésépítési program, stb. Ezek nyomán Békés megyében is értünk el eredménye­ket az iparosítás, a lakásépítés vonatkozásában. Településeink fejlődésének je­lentős előrehaladása nélkülözte eddig a településhálózatnak po­litikai koncepciók alapján való tudományos fejlesztését, telepü­léseink szerepkörének megfelelő funkciók ellátására vonatkozó j tervszerű, összehangolt, tudatos; programozását. Településeink ál- j talános településpolitikai koncep­ciók és rendezési tervek nélkül fejlődtek. Ezért nem érvényesít­hettünk a létesítményeknél meg­felelő műszaki-technológiai sor­rendiséget, nem érvényesülhetett azok egymásra való hatása, nem alkalmazhattunk gazdaságosabb megoldásokat. |ják össze a lehetőségekkel. Me- j gyed szinten kell meghatározni a j településfejlesztést, a kommuná­lis, szociális kulturális ágazatok I fejlesztésének főbb irányát és az arányos fejlesztésre fordítható eszközöket. „A határozat megho­zatala óta eltelt időszakban a me- ! gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga két esetben tárgyálta e témát és határozatokat hozott — töb­bek között a — megye település­hálózat-fejlesztési koncepcióinak kialakítására, ezen belül a nagy- I községek fejlesztési problémáival ! kapcsolatban. Időszerűvé válik — állapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy településeink további fejlő­dését olyan orientációs fejlesztési ! programok alapján határozzuk meg, amelyek megfelelnek a te­lepülések történelmileg kialakult helyzetének, termelési, gazdasági, kulturális, közintézményi, közle­kedési és egyéb ellátási vonzás- körzetének. Nagyközségeink továbbfejlesz­tését' eltérő szerepkörükre figye­lemmel keli meghatározni úgy, i hogy megfeleljenek azoknak a kö- | vetelményeknek, amelyeket a jö- | vő gazdasági és társadalmi fej­lődése megkíván ezen községek­től. A megye településhálózatának történelmileg kialakult szer­kezetére és lakosságának elhelyez­kedésére még ma is jellemzőek azok a területi, gazdasági adott­ságok, amelyek a megye mezőgaz­dasági jelegéhez kapcsolódnak, így a mezőgazdaság szocialista átszervezése nyomán bekövetke­zett nagy gazdasági és társadalmi változások kihatásai megmutat­koznak a munkaerő területi el­helyezkedésében, a települések fejlődésében, a gazdasági és tár­sadalmi élet minden területén. I960 óta településeink külte­rületéről mintegy 25 000 lakos köl­tözött községekbe, városokba, il­letőleg távozott el a megyéből. Ez idő alatt a megye belterületi népessége több mint 9000 fővel, ezen belül a városoké 6000 fővel növekedett. M agyarország településhálóza­ta fejlesztési koncepciójá­nak tudományos kimunkálása, majd az 1022/1963. Korm. sz. hatá­rozat, amely szabályozta telepü­léseink általános és részletes ren­dezési tervek alapján való fej­lesztését, a jelzett problémák megoldásában eredményeket ho­zott. Az általános és részletes ren­dezési tervek átfogó módon a te­lepülések adottságainak feltá­rásával, a létesítmények megva­lósításával műszaki sorrendisé­gével, a fejlesztési lehetőségek elemzésével, továbbá a fejlesztés irányával és ütemével is foglal­koznak. Ezeknek a terveknek kapcsolatuk van a népgazdasági közép és hosszú lejáratú telj esz - tési tervekkel. Ezáltal konkrét hatással vannak a települések nagyságára, jellegére, a beruhá­zások telepítési helyének és terme­lési kapacitásának meghatározá­sára. Megemlítjük, hogy Békés megye 79 településéből eddig 48 nagyobb település rendelkezik általános és részletes rendezési tervvel. A településhálózat fejlesztésében újabb, fejlettebb szakasz lénye­gében a Központi Bizottság hivat­kozott határozata nyomán követ­kezett be. A határozatnak a ta­nácsokra vonatkozó irányelvei sze­rint: A településhálózat fejlesztésében terület legfelsőbb államhatalmi szervének ki kell dolgoznia sajátos területi gazdaságpolitikáját. A ta­nácsok alapvető sajátos gazdasá­gi feladata a város- és település­1 fejlesztés, valamint a kommuná­lis ellátás. Az ilyen igényeket a tanácsok mérjék fel és hangol­Ez az átalakulás jelentős hatás- | sál van településeink szerkeze­tére, közintézményi és kulturális j ellátottságára egyaránt. Békés megye területe 5668 négyzetkilométer. Népessége közel 445 ezer fő. Népsűrűsége 77 fő/ km2. Az államigazgatás jelenlegi be­osztása szerint 4 járási jogú vá­rosi, 75 községi tanács működik. A községek közül 18 nagyközség­nek minősíthető. 19 fejlesztésre kijelölt külterületi lakott helyünk is van. A megye területén levő községek a belterületi népesség­szám alapján nagyságrendi kate­góriák szerint az alábbiak sze- | rint csoportosíthatók: 32 község 2000 lakosig (cikkünkben kisköz­ség), 25 község 2000—5000 lako­sig (cikkünkben középnagyságú község), és 18 nagyközség 5Ó00 la­kos felett (cikkünkben nagyköz­ség). A városok közigazgatási terü- I létén él a megye lakosságának 29,9 százaléka, a nagyközségek- } ben 37,8 százaléka, középnagyságú I községekben 20,6 százaléka, míg | a kisközségek közigazgatási terü- | létén 12,4 százaléka. A termelési és társadalmi struktúrában beállott roha­mos változás, s az ennek nyomán kibontakozó egészséges tenden­ciák mellett tapasztalható egész­ségtelen jelenségek fokozatos meg­szüntetése szükségszerűen veti fel településeink, de különösen j nagyközségeink problémáinak ren­dezését. A nagyközségek jövő­beni ellátottságát és fejlesztési programját csak azok szerepköré­nek kimunkálásával tudjuk meg- j határozni. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents