Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-07 / 184. szám
1908. augusztus 1. 3 Szerda Húsz év a környék legszikesebb földjén Jó eredmények birtokában jubilál a körösladányi Dózsa Tsz Nem sok sikert jósoltak 20 évvel ezelőtt a 20 alapító tagnak. Alig volt valamijük. Manapság egy háztáji gazdaságban is található csaknem annyi jószág, mint náluk az induláskor. Ugyanis 3 ló, 2 tehén, 2 ökör, 2 anyakoca és 40 juh képezte a közös állatállományt. A 70 hold kishaszonbérle- ti, úgynevezett tücsökdöglesztő szikes föld értékét csak a rizstermesztés lehetősége növelte valamelyest. Indulásuk önkéntelenül is egy sok istápolást igénylő, sokféle bajjal küszködő csecsemőhöz hasonlítható. Kevesen hitték, hogy felcseperedik, megerősödik, s ha nem is a legkiválóbb, de mégis figyelemre méltó eredményeket mutat fel 20 éves korára. Ám jó „szülők” gyermekeként született a vézna közös gazdaság. Még tőmön- j datokban is hosszadalmas felsorol- | ni a párt és az állam sok irányú segítségét: vetőmagot, tenyészállatot, rövid és hosszú lejáratú hitelt, gépi munkát. Mindezek ellenére is | nehezek, keservesek voltak az el- '; sók és a későbbi esztendők. Sok munkát és sok befektetést igényelt a gyengén termő föld és csak kedvszegő alamizsnával fizetett.! Nem csoda, hogy a csalódottság,' az 1953-as hintapolitika és 19561 zűrzavara sokakat „kiugratott” j köztük, az alapító tagok egy részét is. A 20 év mérlegének azonban ezek csak kisebb jelentőségű mutatói. Mint sok más szövetkezetben, a körösladányi Dózsában is a Hárman a jutalmazottak közül: Ladányi Gyula, Kohári János és Szolga Ödön. Fotó: Malmos idén a tervezett 121 vagon búza; bájnosoknak s aratógépkezelőknek helyett 125 vagonnal takarítottak | a jól megérdemelt jutalmat, be, s megtalálták a módját a hol- j Mintegy 5500 forint értékben kü- dankénti 200 mázsás cukorrépa j lönféle használati tárgyat osztot- termesztésének is. j tak ki, többek között csillárokat A jubileumi ünnepség megren-! azoknak, akik új házat építettek dezéséig, augusztus 3-ig befejez- j vagy tatarozták a régit. Volt a tók a gabona betakarítását. A sző- ■ jutalomtárgyak között vasaló, vetkezetek vezetői, megragadva az j gyorsfőzőkészülék és kuktafazék alkalmat, ezen az ünnepségen ad- ! is. Valamennyi tartós emléke az ez ták át a szövetkezeti gazdák és a évi jó munkának és a szövetkezet nyári betakarításban részt vevő i fennállása 20. évfordulójának, legszorgalmasabbaknak, a kom- j k. I. A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a késelö és a gyermekgyilkos ítéletét 60-as évek elejére értek meg a gyorsabb ütemű fejlődés lehetőségei. Az azelőtti tagonkénti évi jövedelmet még csak nem is említik szívesen. Azóta ez is megkétszereződött: az 1962. évi 8600 forint helyett tavaly már 15 200 forint jutott. Az ennél többnek is megvan az alapja. Egyrészt a szövetkezet tagságának nagyüzemi tapasztalataiban, szorgalmában. Másrészt abban, hogy valameny- nyi üzemág termelését szakember irányítja már. Az adottságait jól ismerők alig hiszik, hogy ez a szövetkezet még nem volt mérleg- hiányos fennállása óta. Az idén sem lesz az, a tartós aszály ellenére sem. Az állatokat nemcsak tartják, mint a kezdeti években, hanem tenyésztik is. A szükséges agrotechnikai eljárások alkalmazása nyomán évről évre növekszik a növények terméshozama. Az Május 19-i számunkban Késeléssel végződött a névnap címmel írtunk Lakatos István bűnperéről. Egy névnapi italozás során a féltékenységtől és szesztől fűtött férfi ütlegelni kezdte a feleségét, majd a közbelépő háziasszonyt, Hammer Antalnét két késszúrással élet- veszélyesen megsebesítette. A Megyei Bíróság ötévi szabadság- vesztésre ítélte a brutális embert, de a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság elutasította a kérést, s így az ítélet jogerőre emelkedett. Helybenhagyta a Legfelsőbb Bíróság a gyermekgyilkos Kókai Szabó Mária kétévi szabadság- vesztésre szóló ítéletét is. Mint június 1-i számunkban közöltük, a falun élő leányanya attól félve, hogy „megszólják” ismerősei, megverik a szülei, mindvégig titkolta terhességét és már- i cius 12-én, a lakásuk árnyék- székében világra hozott gyereket vattával megfojtotta. B. D. Svihák, a merkantilista Svihák Tihamér már az óvodában kitűnt merkantil (kereskedelmi) képességeivel. Mohó szerzési vágytól fűtve minden játékot maga köré gyűjtött, s nem engedett senkit hozzányúlni. Raffinériával dolgozott. A kis szőke Ilikének azt mondta: „Jendtétől téjtem a tisvödjöket, mejt éppen pont neked akajok tudod, ojan, ojan jó, nagy homotpodácsát sütni.” Jenőinek meg ezt: „llyi téjt med, hód szüsszek neti podácsát, add ide a vödjöket, med a japátokat, med a japdát is, mejt ojan ajakit jesz a a podácsa”... Egyszóval átejtett mindenkit. Csak a hintát meg a csúszdát nem tudta maga köré gyűjteni, mert ezek a holmik nagyon erősen a földbe voltak ágyazva, s hiába próbálkozott kis lapátjával, hogy kiássa azokat. Ezért aztán egyszer a hintán, egyszer a csúszdán termelte a pogácsákat, hol melyiket akarták igénybe venni a többiek. Az óvó néni rá is írta a káderlapjára: önző hajlamú, de jó képességű gyerek. Az iskolában tovább fejlődött a káderlapja. Minden osztályzatot magának akart megkaparintani, ezért állandóan jelentkezett. Ha rosszul felelt, ezt mondta: Ezt Jenci súgta, tanár néni Én egészen másként magyarázom a dolgokat. S hogy hogy nem, mindig ki is magyarázta magát. Sőt. Ehhez párosulván önfeláldozása (mert azért valami ragadt rá a kollektív szellemű nevelésből), időnként szegényebb sorsú társainak adta sonkás vajas kenyerét — némi ellenszolgáltatásként: jó pontokat, meg ötösöket kért érte. Majd c, papírgyűjtési hónap keretében elorganizálta az osztály- naplót, és beírta magának a jó jegyeket. Az egyetemen is kibulizta mindig, hogy a legkedvezőbb szituációba kerüljön mások előtt. Előre megérezvén az iskolareformból következő új tantárgy bevezetését, fegyverviselési engedélyt kért, hogy a vizsgákon nyugodtan és legálisan puskázhasson. Menzajegyeit elcserélte inggombokra, hogy a cipőiért kapott nylonokból szabott inrre illeszthesse azokat. A szabást Jolán csinálta, akivel éppen akkor együtt járt, és aki a textilművek tanulója volt. (Meg kell jegyezni: a gombokat Manci varrta fel, aki Jolán után következett, egyszóval semmiféle fusimunka nem tapad Tihamér kezéhez!) Ö csak eladta „az IKKA-csomagokból kapott” ingeket olyan áron, hogy megvehette volna érte az egész menzát szakácsostól együtt. De erre nem pályázott. Az életbe akart kerülni. S az élet meg is hálálta neki képességeit. Mindjárt, ahogy beléje lépett, olyan lányt vett feleségül, akinek a mamája háztulajdonos, és várhatóan egyszer eltávozik az örök vadászmezőkre. A mama azonban nagyon szívós természetűnek bizonyult. 84 éves kora ellenére nem akart sehova se távozni, bár Svihák erre többször felszólította. Kénytelen volt hát ő elmenni a mama házából, ahol lakott. De hogyan? Ügy, hogy feleségestől együtt áthelyeztette magát a Tejlefölöző Vállalat vandhátnagy kór sági telepére, s egy ismeretlennek 20 ezer forintért eladta anyósa házát. A hatóság nem törődött a dologgal, hiszen maszek- házról volt szó. Svihák most már azon tűnődik: hogyan lehetne jó pénzért túladni a feleségén, és egyéb ingóságain. Ezek is a maszektulajdon kategóriájába tartoznak, úgysem szólnak bele a hatóságok Vandhátnagykór Ságon. Sőt. Talán még segítenek is közvetíteni Varga Dezső Békés megye nagyközségeinek fejlesztése írta: dr. Kertész Márton, dr. Takács János O Megjelent Állam és igazgatás című folyóirat 1368 júliusi számában. B ékés megye településhálózatának, ezen belül az egyes nagyközségeik fejlesztésének kérdései a közelmúltban szerepeltek a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülésének a napirendjén. A város- és településfejlesztéssel való foglalkozás időszerűségét indokolja az az alapvető történelmi változás, amely országunkban a'’’, elmúlt évtizedben a mezőgazdaság átszervezésével végbe ment és, amely mehatá- rozó jelleggel bír a település- hálózat további fejlesztésére is. A termelési struktúra változása nyomán ugyanis, az emberek munka- és életkörülményei szintén változnak. E gazdasági, társadalmi változásokkal egyidőben megfelelő műszaki szervezési intézkedéseket kellett tenni, hogy fokozatosan alkalmassá tegyük településeinket a lakosság megváltozott termelési, kulturális és általános életkörülményeiből eredő igények kielégítésére. Ezt célozták többek között az olyan központi intézkedések is, mint az Alföld-iparosítási politika, a 15 éves lakésépítési program, stb. Ezek nyomán Békés megyében is értünk el eredményeket az iparosítás, a lakásépítés vonatkozásában. Településeink fejlődésének jelentős előrehaladása nélkülözte eddig a településhálózatnak politikai koncepciók alapján való tudományos fejlesztését, településeink szerepkörének megfelelő funkciók ellátására vonatkozó j tervszerű, összehangolt, tudatos; programozását. Településeink ál- j talános településpolitikai koncepciók és rendezési tervek nélkül fejlődtek. Ezért nem érvényesíthettünk a létesítményeknél megfelelő műszaki-technológiai sorrendiséget, nem érvényesülhetett azok egymásra való hatása, nem alkalmazhattunk gazdaságosabb megoldásokat. |ják össze a lehetőségekkel. Me- j gyed szinten kell meghatározni a j településfejlesztést, a kommunális, szociális kulturális ágazatok I fejlesztésének főbb irányát és az arányos fejlesztésre fordítható eszközöket. „A határozat meghozatala óta eltelt időszakban a me- ! gyei tanács végrehajtó bizottsága két esetben tárgyálta e témát és határozatokat hozott — többek között a — megye településhálózat-fejlesztési koncepcióinak kialakítására, ezen belül a nagy- I községek fejlesztési problémáival ! kapcsolatban. Időszerűvé válik — állapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy településeink további fejlődését olyan orientációs fejlesztési ! programok alapján határozzuk meg, amelyek megfelelnek a települések történelmileg kialakult helyzetének, termelési, gazdasági, kulturális, közintézményi, közlekedési és egyéb ellátási vonzás- körzetének. Nagyközségeink továbbfejlesztését' eltérő szerepkörükre figyelemmel keli meghatározni úgy, i hogy megfeleljenek azoknak a kö- | vetelményeknek, amelyeket a jö- | vő gazdasági és társadalmi fejlődése megkíván ezen községektől. A megye településhálózatának történelmileg kialakult szerkezetére és lakosságának elhelyezkedésére még ma is jellemzőek azok a területi, gazdasági adottságok, amelyek a megye mezőgazdasági jelegéhez kapcsolódnak, így a mezőgazdaság szocialista átszervezése nyomán bekövetkezett nagy gazdasági és társadalmi változások kihatásai megmutatkoznak a munkaerő területi elhelyezkedésében, a települések fejlődésében, a gazdasági és társadalmi élet minden területén. I960 óta településeink külterületéről mintegy 25 000 lakos költözött községekbe, városokba, illetőleg távozott el a megyéből. Ez idő alatt a megye belterületi népessége több mint 9000 fővel, ezen belül a városoké 6000 fővel növekedett. M agyarország településhálózata fejlesztési koncepciójának tudományos kimunkálása, majd az 1022/1963. Korm. sz. határozat, amely szabályozta településeink általános és részletes rendezési tervek alapján való fejlesztését, a jelzett problémák megoldásában eredményeket hozott. Az általános és részletes rendezési tervek átfogó módon a települések adottságainak feltárásával, a létesítmények megvalósításával műszaki sorrendiségével, a fejlesztési lehetőségek elemzésével, továbbá a fejlesztés irányával és ütemével is foglalkoznak. Ezeknek a terveknek kapcsolatuk van a népgazdasági közép és hosszú lejáratú telj esz - tési tervekkel. Ezáltal konkrét hatással vannak a települések nagyságára, jellegére, a beruházások telepítési helyének és termelési kapacitásának meghatározására. Megemlítjük, hogy Békés megye 79 településéből eddig 48 nagyobb település rendelkezik általános és részletes rendezési tervvel. A településhálózat fejlesztésében újabb, fejlettebb szakasz lényegében a Központi Bizottság hivatkozott határozata nyomán következett be. A határozatnak a tanácsokra vonatkozó irányelvei szerint: A településhálózat fejlesztésében terület legfelsőbb államhatalmi szervének ki kell dolgoznia sajátos területi gazdaságpolitikáját. A tanácsok alapvető sajátos gazdasági feladata a város- és település1 fejlesztés, valamint a kommunális ellátás. Az ilyen igényeket a tanácsok mérjék fel és hangolEz az átalakulás jelentős hatás- | sál van településeink szerkezetére, közintézményi és kulturális j ellátottságára egyaránt. Békés megye területe 5668 négyzetkilométer. Népessége közel 445 ezer fő. Népsűrűsége 77 fő/ km2. Az államigazgatás jelenlegi beosztása szerint 4 járási jogú városi, 75 községi tanács működik. A községek közül 18 nagyközségnek minősíthető. 19 fejlesztésre kijelölt külterületi lakott helyünk is van. A megye területén levő községek a belterületi népességszám alapján nagyságrendi kategóriák szerint az alábbiak sze- | rint csoportosíthatók: 32 község 2000 lakosig (cikkünkben kisközség), 25 község 2000—5000 lakosig (cikkünkben középnagyságú község), és 18 nagyközség 5Ó00 lakos felett (cikkünkben nagyközség). A városok közigazgatási terü- I létén él a megye lakosságának 29,9 százaléka, a nagyközségek- } ben 37,8 százaléka, középnagyságú I községekben 20,6 százaléka, míg | a kisközségek közigazgatási terü- | létén 12,4 százaléka. A termelési és társadalmi struktúrában beállott rohamos változás, s az ennek nyomán kibontakozó egészséges tendenciák mellett tapasztalható egészségtelen jelenségek fokozatos megszüntetése szükségszerűen veti fel településeink, de különösen j nagyközségeink problémáinak rendezését. A nagyközségek jövőbeni ellátottságát és fejlesztési programját csak azok szerepkörének kimunkálásával tudjuk meg- j határozni. (Folytatjuk)
