Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

1968. augusztus 25. 3 V asár na fiz internacionalista összefogás időben megakadályozott egy nagy tragédiát Megyénk dolgozóinak véleménye a cselisz ovákiai eseményekről Az elmúlt hetek élénken em­lékeztettek bennünket az 1956-os októberi ellenforradalmi esemé­nyekre. A növekvő aggodalom nyilvánult meg minden becsüle­tes emberben, amikor azt kérdez­te: mi lesz Csehszlovákiában? Van-e elég ereje az ottani mun­kásosztálynak, az egész népnek, hogy megvédje szocialista vívmá­nyait a belső és a külső reakció erősödő merényleteivel szemben. A közeli események bizonyították, hogy a testvéri szövetséges orszá­gok teljesítve internacionalista kötelességüket, nem hagyták ma­gára a csehszlovák népet. Me­gyénk lakossága élénk érdeklő­déssel és megnyugvással fogadta pártunk és kormányunk határo­zott intézkedéseit, összhangban a többi szocialista országgal. Liplák Pál, aki a munkásmoz­galomban 1928 óta vesz^ részt, ki­jelentette: — Csehszlovákiában is ugyanaz történt volna, mint ná­lunk 1956-ban. Szerencsére a Szovjetunió, együtt a többi test­véri országgal, elejét vette egy nagy és véres tragédiának. Szá­momra érthetetlen és sajnálatos, ahogy a xomán elvtársak magya­rázzák az eseményeket, pedig ne­kik is tudniuk kellene, ha nem történik meg a gyors segítségadás, talán a világ békéje is veszélybe került volna. BÉKÉSCSABÁN ' szlovák ellenforradalmi erők ki­ll bontakozásának és megakadá­lyoztuk a vérontást. a téglagyár II-es számú telepén röpgyűlésen ítélték el a szocialista segítség­nyújtás ellenzőit és helyeselték az egységes fellépést. AZ ISTVÁN MALOM dolgozói üzemi .gyűlésükön han­goztatták, hogy egyetértenek a határozott fellépéssel az ellen- forradalmi megnyilvánulásokkal szemben. Kifejezték reményüket, hogy rövid időn belül normalizá­lódnak az állapotok. A BÉKÉS MEGYEI VÍZ­■ összejövetelén hangoztatlak: Szük- j séges, reális és időszerű volt a j gyors intézkedés. Nyugtalanító, | hogv a mi keserű 1956-os tragédi­ánkból nem tanultak a csehszlo­vák vezetők. Egyúttal érthetetlen a román elvtársak magatartása. A 8-AS AKÖV ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT több telephelyén a párttagok csoportos beszélgetéseket szer­veztek. A dolgozók megnyugvás­sal fogadták az internacionalista fegyveres segítségnyújtást, amit a szövetséges testvéri országok ad­tak a csehszlovák népnek. A VÁROSI KÖRHAZ szakmai és gazdasági vezetőinek békéscsabai és vidéki telephelye­in a dolgozók röpgyűléseken he­lyeselték a közös összefogást és táviratokban biztosították pár­tunkat és kormányunkat egyetér­tésükről. BÉKÉSEN a kosaripari vállalat üzemi gyű­lést tartott A felszólalók egyet­értettek az MSZMP Központi Bi­zottságának politikájával és idő­szerűnek tartották az internacio­nalista segítségnyújtást A megye számtalan helyén tör­ténnek röpgyűlések, összejövete­lek és helyeslik a párt és a kor­mány politikáját. P. I. több üzem, termelőszövetkezet és intézmény dolgozói péntek dél­után és szombaton spontán gyű­léseken nyilvánították vélemé­nyüket. A Lenin Tsz-ben közgyűlést tartottak és a több száz szövet­kezeti gazda egyértelműen helye­selte a párt és a kormány hatá­rozott intézkedéseit. A felszóla­lók hangoztatták: a fegyveres se­gítségnyújtás elejét vette a cseh­A pozsonyi okmány szellemé­ből fakad továbbá az is, hogy minden kommunista párt inter­nacionalista kötelessége rendsze­res időközönként ellenőrizni, ho­gyan érvényesül országában a párt és( a munkásosztály szerepe. A vezető szerep erősödésének pe­dig a legfőbb mércéje, hogy az adott országban hogyan áll a szo­cializmus ügye, a munkásosztály hatalmi pozíciója. Erősödött-e vagy gyengült a proletárdikta- 1;úrá. előrehaladás vagy megtor­panás történt-e a szocializmus építésében. A kérdés ilyen jellegű felvetése azért is fontos, mert a párt vezető szerepét nem hang­erővel és nem ünnepélyes kinyi­latkoztatásokkal, esetleg álforra­dalmi frázisokkal mérjük, hanem egyetlen mutatója a munkásha­talom szilárdsága, az új társa­dalom építésének eredményei. Ná­lunk is voltak korábban viták arról, hogy erősödött-e vagy gyen­gült bizonyos időszakokban a párt vezető szerepe. Hangot kaptak olyan nézetek, amelyek szerint a párt vezető szerepvét kizárólag azon mérjük, hogyan valósul meg különböző területeken a párt és a kormány politikája. Ivlások bizo­nyos fokig ezzel a nézettel po­lemizálva azt állították, hogy a párt vezető szerepve elsősorban azon múlik, hogy különböző funkciókban, kik dolgoznak és ezek mennyire képviselik a párt és a kormány politikáját Nos, meg kell mondani, hogy ezt a vi­tát az idő eldöntötte és bebizo­nyította, hogy tulajdonképpen helytelen volt ezt a két állás­pontot egymással szembeállítani. A párt- és kormányhatározatokat emberek, különböző szintű veze­Lelkes hangulatú szolidaritási gyűlések az Orosházi Gépjavító Állomáson Tegnap, szombaton délelőtt lel-I beosztáséi dolgozók előadását a kés hangulatú szolidaritási gyű- j csehszlovákiai helyzetről. Az elő- lések voltak a Békés megyei Me- I adók részletesen ismertették az tógazdasági Gépjavító Vállalat augusztus 21-től beállt változáso- orcsházi üzemében. Az egyes kát, szóltak arról, hogy a Cseh- üzemrészek munkaszüneteiben szlovák Kommunista Párt januári gyűltek össze a dolgozók, hogy plénuma óta a határozatok vég- meghallgassak Pált Sándornak, óhajtására tett erőfeszítéseik ered- az MSZMP üzemi bizottsága tát- j ménytelenek maradta/k, sőt ez kárának, ökrös Ferenc főmező- kjő alatt a jobboldali elemek nyíl­gazdásznak, továbbá, ár. Zvara tan támadták a szocialista építés Ferenc és Czcglédi Ferenc vezetői, „ . vívmányait, a barati államokat, közöttük a Szovjetunió Kommu- inista Pártjának egységre törekvő tők hajtják végre. Olyanok, aluk {politikáját, nemcsak jóindulatúak, megbíz-* . ... hatóak, hanem képvességük szerint* A Varsói Szerződés tagallamai- alkalmasak is a párt politika já-ínak fegyveres erői azért tartóz­nak végrehajtására. A párt szem-lkodnak Csehszlovákiában, hogy a pontjából viszont megnyugtató, haTlakossáeeal ,w , csehszlovák különböző fontos helyeken olyan $ lakossággal es a csehszlovák emberek dolgoznak, akik nemcsak*néphadsereggel együttműködve, nyugodt, békés, napvsütéses perió-íbiztosítsák a Csehszlovák Kom­dusokban, hanem nehezebb helTmunista Párt januári plénumán kezetesen a Sf'ÍVMunkás-$hozott határozatok megvalósitá- osztály ügye mellett vannak, ké-Tsának feltételeit. pesek és hajlandók a feladatok» A gépjavító állomás üzemegy- fegyelmezett végrehajtására. EzertT . a kettőt: a politikát és az embe-í veiben háromszáznál is több reket együtt, a határozatokat éstdolgozó vett részt a szolidaritási a vezetőket szoros egységben, a »gyűlésen. Egyetértésükről és tá- végzett munka alapján kell vizs-*mogatásukr61 biztosították az pitásokat termi egy olyan fontosja magyar kormányt a csehszlova- és bonyolult kérdésben, mint a*kiai helyzettel kapcsolatban tett munkásosztály és a párt szerepe.*int<izkedéseiért. A következő táv- Történelmi tapasztalat és er'íjrati0.t; küldték a p»árt Központi re niem árt ismételtem emlekez-f , , , , . tetni —, a pártnak akkor van te-f Bizottságának es a kormánynak: kintélye, ereje, ha a kommunis-I „Az Orosházi Gépjavító AUomas ták az adott területen egységesek,Idolgozói szombaton, augusztus szervezették, ha jól és fegyelme-*24-én délelőtt üzemi gyűlésen tá- zetten dolgoznak. Ezért az ^ékozódtak a csehszlovákiai hely­s. * -rr rrs, lyes elvégzése egyetlen párttagot ^elítélik a csehszlovák jobbo sem menthet fel az alól, hogy a Serők ellenforradalmi szervezkede- saját pártszervezetében, pártcso-fsét. Helyeslik és támogatják az portjában eleget tegyen a párt-jMSZMp Központi Bizottságának tagsággal járó kötelezettségének.Iés a Magyar Népköztársaság kor- vátsSeteh^getk^h3Ít:i--Vánalc, továbbá az öt szóéi­ra, hogy a pártszervezetek belsői®«**» országnak azokat az intéz- élete tovább javuljon, erősödjék * kedéseit, melyeket a fegyveres a párt szervezettsége és ezzel \ ellenforradalmi veszély elhári- együtt tovább fejlődjék a p>árt és fisára a Csehszlovák Szocialista a munkásosztály vezető szerepe a»Köztársaságban tettek. szocializmust építő társadalmunk-* ... ... ban 7 Gépjavító állomás V. J. x dolgozói jSzocialista tervgazdálkodásunk új útján járunk T öbb mint fél esztendő telt el a gazdaságirányítás új rendszerének általános érvényű bevezetése óta. Az új gazdaság­irányítási rendszer néhány hó­napos tapasztalatai bizakodásra késztetnek, az áttérés sikeresnek mondható. Az állami szervek helyesen értelmezik, a szocialis­ta termelő vállalatok pedig — általános tapasztalat szerint — helyesen alkalmazzák az új sza­bályozó eszközöket. Egész nép­gazdaságunk a megváltozott kö­rülmények között számottevő zökkenő nélkül, eredményesen fejlődik. Bár a reform az egész társa­dalomra konkrét hatást gyako­rol, mégis érthető, hogy ez a hatás a legszembetűnőbb az ipa­ri termelő, szolgáltató-vállalatok és üzemek vonatkozásában. Me­gyénk szocialista iparának tár­sadalmi és állami vezetői az újonnan kialakult helyzetben he­lyesen értelmezik feladataikat, melynek legkonkrétabb meg­nyilvánulási formája, hogy a termelésben, a forgalomban az elmúlt fél esztendőben számot­tevő zavarokat nem észleltünk, A kezdeti tapasztalatok kriti­kai számbavétele közepette me­gyénk lakossága bizalommal, optimizmussal és várakozással övezi a párt gazdaságpolitikáját, a reform útján kibontakozó ak­tív gazdasági és társadalmi te­vékenységet. Bár az áttérés si­kere és eredménye kézzelfog­ható, ma még általánosnak mondható tendenciák nem ala­kultak ki és nem is észlelhetők érthető okokból, hiszen ez éves gazdálkodásunk, tevékenysé­günk teljes egészében nem sza­kítható él az elmúlt év gazda­sági folyamataitól. Az viszont kétségtelen lény és egyben a reform legpozitívabb tapasztalata is. hogy napjaink­ban a gazdasági kérdések megr közelítése és egész szemlélete a helyes társadalmi és állami iparvezetésben, de örvendetes módon mindinkább a közgon­dolkodásban Is a reform szelle­mében történik. Mind többen átérzik, hogy az a társadalmi fo­lyamat. amely ma hazánkban végbe megy és az új tendenciák hatására megváltozott körülmé­nyek között folyik, minden problémát kezdeti szakaszában megoldani képtelen, így helyte­len lenne egyetérteni azokkal a véleményekkel, amelyek gyak­ran nagyobb feladatok elé kí­vánják állítani a piaci mecha­nizmus kategóriái által deter­minált gazdálkodásunkat, mint amely feladatok megoldására az napjainkban képes. T isztán kell látnunk, hogy a megváltozott körülmé­nyek hatására ma még csupán a reális lehetőséget teremtettük még a piaci mechanizmus egész­séges, aktív kibontakozásának. Az előbbiekben utaltunk arra, hogy ma már nemcsak a párt­áé állami ip>arvezetést, de mind­inkább a közgondolkodást is a re­form szelleme hatja át. Az ipar­vezetés oldaláról ez azt jelenti, hogy mindinkább — ha szabad ezt a kifejezést használni — oda figyeljenek a piacnak a gyárt­mányaik irányában kialakított értékítéletére és az adott körül­ményekhez képest a legrugal­masabban tegyenek intézkedése­ket az igények kielégítésével. Az iparvállalatok és termelő­üzemek az igények kielégítése során meghatározott nagyság- rendű és náluk képződő nyere­ségre tesznek szert, mely nyere­ségtömeg utóbb a vonatkozó rendelkezések értelmében bom­lik a részesedési, a tartalék és fejlesztési alapokra. Sajnos mindinkább élő p>élda. hogy a gazdasági vezetők egy része még mindig a tervutasításos rendszer szemléletének hatása alatt áll és miután látja, hogy az első féléves eredménye alapján gazdasági egysége előzetes el­képzeléseiket meghaladó nyere­ségtömeget produkált, attól tart, hogy az elért eredményt az ál­lam esetleg a már kiadott ren­delkezéseken felül elvonhatja. Ezen helytelen szemlélettel a leghatározottabban szembe kell szállni. A pártszervezeteknek és a szakszervezeti bizottságok­nak határozottan fel kell lépni­ük a helyenként fellelhető káros nézetekkel szemben. A vállala­tok indítása az év elején meg­történt. A szabályozás a rendel­kezések és a reform tendenciái­nak hatására 1970-ig szól. A bi­zalomteljes légkör és a nyugodt, kiegyensúlyozott vállalatvezetés megteremtése megköveteli, hogy a nyereségtömeg növelését kü­lönböző fékek ne akadályozzák. Erre egyébként szükség sincs, hiszen tudott dolog, hogy a ré­szesedési alap progressive, a fejlesztési alap pedig lineálisan adóköteles, így az állam válla­latainak tevékenysége után az általuk produkált nyereségtö­megtől függően érdekéit a vál­lalatok nyereségeiből. Közgazdászaink nem mente­sek az egyes ösztönzők megíté­lése során különböző szélsőséges álláspontok kialakításától. En­nek egyik megnyilvánulási for­mája, hogy a vállalati nyereség kategóriáját valamiféle miszti­kummá, egységes népgazdasági céllá emelik, mindjárt jelezvén is, hogy tulajdonképpen arról van szó, hogy ami a tőkés gaz­daságban a profit, az szocialista népgazdaságunk szintjén a vál­lalati nyereség kategóriája. Az álláspont hamissága a szocia­lista -politikai gazdaságtan elmé­lete szerint kétségtelen. M indenekelőtt le kell szögez­ni, hogy a profit és a vál­lalati nyereség nem azonos köz­gazdasági fogalmak, elsősorban azért nem, mert a profit a tőkés termelés célja, míg a szocialista termelés szempontjából a vál­lalati nyereség — úgy mondjuk — eszköz csupán a népgaz­dasági cél, az igények kielégí­tésére. Minthogy összehasonlíta­ni csak egynemű kategóriákat lehet, a koncepció helyes értel­mezése szerint a szocialista ter­melés célja változatlanul a szo­cialista gazdaság alaptörvényé­nek teljesítése, ez podig az új koncepciók szerint is az igények mind teljesebb kielégítése. A közgazdasági ösztönzőkön alapuló új irányítási rendsze­rünk lényegét tehát abban fog­lalhatjuk össze, hogy szocialista gazdaságpolitikánk napjaink­ban a szocializmus gazdasági aiaptörvényének az eddiginél hatásosabb teljesítése érdeké­ben más — a tervutasításos rendszernél lényegesen eredmé­nyesebb — eszközöket alkalmaz. Ezek az eszközök alkalmasak arra. hogy a szűkebb körű vál­lalati, üzemi kollektíva számára belátható közeibe kerüljenek azok a feladatok, melyek vég­rehajtásába az üzemi kollektíva kétségtelenül tevőleges munká­ján keresztül eredményesen be tud kapcsolódni. Megyénk vállalatainál, ipari üzemeiben napjainkban zajlot­tak le a termelési tanácskozá­sok. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy üzemeink dol­gozói a kezdeti bizonytalanság után tisztán látják feladataikat és egyre inkább meggyőződé­sükké válik, hogy életszínvona­luk további emelkedésének te­vőleges alakítóivá váltak és egyéni boldogulásuk, családjuk elképzeléseinek megvalósítása nagymértékben függ a szűkebb körű vállalati kollektívában végzett munkájuk eredményé­től. R z áttérés kezdeti nehézsé­gei után rátértünk tehál szocialista tervgazdálkodásunk új útjára azért, hogy az eddigi­nél nagyobb ütemű lépéseket tehessünk a szocializmust építő hazánk, egész népünk érdeké­ben. Dr. Danká János a megyei tanács ip. oszt. vez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents