Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-22 / 196. szám
1968, augusztus 28. / "‘ISI Csütörtök Tf Tsabának leírása“ a Részletek egy 150 éves krónikából: — Tárul Körösöknek folyásától — Trombitariadással adja tudtára — A férfiak szépek, a nők piperészkedök Békéscsaba város jubileumára, az újjátelepítés és a várossá nyilvánítás kerek számú évfordulóján jó néhány helytörténeti ■munka látott napvilágot és ennek kapcsán jó rtéhány olyan kevésbé ismert korabeli dokumentum került elő, amely közelebb visz a város múltjának megismeréséhez; történetének, történelmének és gazdaságának régi századokra visszanyúló krónikájához. Az egyik ;iyen érdekes doku-, egy Országnak, Tartománynak, mentumot dr. Szabó Ferenc, a me- hanem tsak egy falunak is népe- gyei levéltár .igazgatója bocsá- sedése, ha hogy a helybéli, politikai, s egyéb ide vágó körülmények is öszve dolgoznak, kedvezőleg ezen czélra... A lakosoknak tsak kisded része űzi a kézi mesterségeket, 103 privilegizált chébeliek. A többi része a lakosoknak föld- míveléssel, barom, s juh tenyésztéssel foglalatoskodik. A gyümölcskertészkedés kiemelkedő tóttá rendelkezésünkre, hangsú lyozva, hogy az egyike a legrégibb teljességre törekvő, tudományos igényű publikációknak a városról. Az először 1817-ben Pesten kiadott, s havonta megjelenő kritikai, történeti és irodalmi folyóirat, a Tudományos Gyűjtemény 1826. évi ötödik kötetének 57. oldalán „Tsabának leírása-’ címmel Ágoston János békés- szentandrási pap adott közre tudományos leírást a városról. Tízoldalas munkája nemcsak színesen, olvasmányosan tárja az olvasó elé a múlt század eleji város monográfiáját, hanem sokoldalú, szinte statisztikai pontosságú jellemzését adja. Az írás bevezetőjében ezt olvas leírása, egyik nagy fontosságú termény óvó tevékenységi-öl, a tűzőrségről. „Az ő iutheránus templomtornyában vagyon az óra, lakik az éjjeli vigyázó, aki éjjel-nappal a fertály és óraszámát trombitariadással adja tudtára a népnek, s szüntelen felvigyáz a kigyulladásokból támadható szerencsétlenségeknek mindjárt az első szikrában leendő elfolytásá- ra.” A krónikaíró Ágoston János, úgy látszik nem volt nagy tisztelője a gyengébbik nemnek, mert bizony írásának befejező részében alaposan elmarasztalja a korabeli csabai asszonyokat. „A férfiak „fentebbrangúaknár és „közém- szépek, a nők „silányak”, nem kel- bereknél” egyaránt. Nagyban űzik! lemes arcúak, piperészkedök. tet- a takátságot az asszonyok, évente: széni vágyók. Gyakran vendéges10 000 Rénus forint folyik be ponyvákért és zsákokért. Jó hetipiacok vannak, de a gabonát, sajtot, vajat a gyulai, aradi, pesti piacokon, a gyapjút, ponyvát, zsákot helyben adják el. Marháikat a békési, gyulai, túri, aradi vásárokra hajtják”. hatjuk. „Csaba, ez a legnépesebb a város korabeli, sokirányú ke- kiterjedésű falu egész Európában, reskedelmc egyeseknek szép pénzt fekszik T. J>L Békés \ ármegyé- hozhatott a konyhára, hiszen „a ben, tarul a Körösöknek folyása- házak g svmmetriával. erős tol, merő róna síkságon. Határos: . , . , ,, , napkeletről Gyula városával és ^termiekből épültek es kőke- Dobozzal 2, délre a kígyósi pusz- menyuek voltak. Természetesen tával Orosházával 4, éjszakról Bé- ebben az időben Csaba gazdasá- kés városával 2, nyugatról a nagy gában a mezőgazdaság dominált. Kondorosi pusztával és Szarvas városával 5 órányi távolságra.” Ezek a távolsági meghatározások ma már kissé szokatlanul és furcsán hatnak, de mindenképpen utalnak a korabeli közlekedés tempójára. Békéscsaba alapításáról így tájékoztatja a Tudományos Gyűjtemény cikke az olvasót: „Az 1715. esztendő az a bizonyos határ idő, mellyben a mai Csaba létének fundamentuma megvettetett... Ezen idő tájban... Csaba vidékére is Zólyom, Hont, Nógrád és egyéb felső vármegyékből, szinte ömlött a lutheránus tótság,... jól tudván a feltételekről: hogy földje lészen elég Erre utal töbek között a szerző j Iste ’ érdekes, bár kissé körülményes! kednek ebéddel és vacsorákkal.” Azt hiszem, a ngg min(jen korban „tetszeni-vágyók” voltak és ha módjukban állt, piperészked- tek is. Csak ez az, ami fenntartás nélkül ráillik a csaknem másfél száz éves krónikából a mai Békéscsaba lakóinak. Hiszen hol van már a „tavalyi hó”; és gondolná-e a mostani olvasó, hogy a több mint félszázezres megye- székhely határában valaha 3830 hold volt a „kiöntések alatt levő” mező, 301 hold „a bokros és zsombékos helyek”, 2544 hold a „sárral benőtt posványák” terüB. I. Hol és mikor fúriák az első artézi kutakat megyénkben? A Békés megyei alispáui iratok feldolgozása során sok értékes adatra bukkantak a Megyei Le- , véltárban az első artézi kutak és tartozásait történetére vonatkozóan. Hetven- sekély áron válthatja meg^jó^ új j nyolcvan esztendővel ezelőtt ezek létesítése jelentette a közművesíföldes Űrától... A mai templom csak 1760-ben építtetett. Vágynak ezen faluban öszvesen 1923 házak, ezer és egynéhány házzal s földel bíró gazdák. 683 házzal bírók, 404 zsellérek, s több jeles tekintetű, jó ízléssel épült szabad lés kezdetét. Az ásott kutakból és a folyókból nyert ivóvíz a különféle járványok, fertőzések állandó okozója volt. Többnyire a megyénkben városok, községek épületek. Ékesítik ezen helységet főterén fúrták az első artézi ku- a köröskörül fekvő tágas, kies le- takat, 150—350 méter átlagos gelők, rakva szép ménesekkel, mélységre. ökör. tehén tsordákkal, gulya- a levéltári adatok szerint mezetékek táplálására is alkalmas volt. Az artézi kutaktól távolabb lakók a vizet az annak árusításával foglalkozó lajtosoktól vették meg az első világháború előtt. Ma az artézi kutak nehézkes vízszolgáltatását a modern vízművek és törpevízmüvek hálózata váltotta fel, a vízért nem kell messzire menni, a vízvezeték a lakásba hozza. Ormosi Péter Megérdemelt kitüntetések Az ÁFOR Vállalat hatalmasra pedig 1049 óra társadalmi munkát duzzadt országos hálózatában el- végzett. Emellett jelentősen sőnek a békéscsabai kirendeltseg csökkentették a kocsi állási időt, két brigádja határozta el benevezését a szocialista brigádmozgalomba. Példamutatásukra azóta számosán neveztek a Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni mozgalomba. A két csabai kezdefegyelmezetten, túlóra és baleset nélkül dolgoztak. Eredményüket ismét országos, jó példaként említette Karádi László, a vállalat központjának osztályvezetője a két brigád teljesítményét auguszmónyező, Lovas János 7 tagú ! tus 18-án mondott ünnepi beszé- gépltocsizó brigádja és Kovács j dében, majd Molnár Györgynek László 11 tagú üzemanyagtároló j Kiváló Dolgozó jelvényt, a két brigádja már negyedszerre brigád tagjainak pedig bronzjelnyerte el a Szocialista címet. Lovasék egy év alatt 1030, Kovácsék vényt és jelentős összegű pénzjutalmat adott át. Tagsági könyvükkel igazolhatják k a társadalomb jogosultságukat a tsz-tagok a társadalombiztosítási Az Egészségügyi Minisztérium! gyógyfürdőt. útiköltség-megtérímtézkedést adott ki a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási szolgáltatásokra való jogosultságának igazolásáról. Az eddigi rendelkezések értelmében a tsz-tagoknak a termelőszövetkezet részéről kiállított beteglappal és tagsági könyvükkel kellett igazolniuk a társadalombiztosítási szolgáltatásokra való jogosultságukat. A szolgáltatások köre azonban oly mértékben bővült, hogy ma már a korábbinál jóval több beteglapot kell kiállítaná. Ezért a jövőben a tsz- tagok arcképes tagkönyvük alapján igénybe vehetik a körzeti orvosi és szakorvosi (rendelőintézeti) kezelést, a gyógyszerellátást, tést, mentőszállítást és gyógyászata segédesziközöket is kaphatnak. Továbbra is szükséges a beteglap kórházi ápoláshoz, s hal- lásjavító készüléket, műfogsort, temetési segélyt, stb. is csak a termelőszövetkezet által kiállított beteglappal kaphatnak a tagok. Az anyasági segélyt továbbra is külön igénylőlapon kell kérni, A családtagok továbbra is csak beteglappal vehetik igénybe a társadalombiztosítási szolgáltatásokat Ha a termelőszövetkezeti tag tagsága megszűnik és ezt nem jegyezteti be tagkönyvébe, a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatásokat köteles megtéríteni. Tanévnyitó előtt az egyetemeken Az egyetemeken és főiskolákon konyhát kap. Az őszi hónapok- szeptember első napjaiban tartják ban készül el Miskolcon a nehéz- az ünnepi tanévnyitót. Az új ta- í ipari műszaki egyetemi új kollé- nulmányi év megkezdésének ha- j giuma, ahol 400 hallgató talál ottgyományos aktusa: az első évesek, a „gólyák” fogadalomtétele. Az idén a nappali tagozatra jelentkezett több mint 34 000 pályázó közül 11683 fiatalt vettek fel. A tanévnyitón ezúttal is arany-, gyémánt-, illetve vasdipüomát nyújtanak át a felsőoktatási intézmények évtizedekkel ezelőtt végzett növendékeinek. Az egyetemeken, főiskolákon, diákkollégiumokban ezekben a napokban a nyári tatarozások uitolsó simításait végzik. Az idén a felújításokra 48 millió forint áll honra. A nyíregyházi tanárképző főiskola két kollégiummal gyarapszik, amelyekben 300 fiúnak és 300 leánynak biztosítanak otthont A nagyobb beruházásokra 396 millió forintot fordítanak. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem például 900 személyes diákkollégiumot kap a Budaörsi úton és ugyanitt 300 diákot befogadó nemzetközi előkészítő intézetet hoznak tető alá. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Duna-parton épülő 400 személyes rendelkezésre. A veszprémi vegy- ' diákszállója jövőre enyhíti majd ipari egyetem új éttermet és I a hallgatók lakásgondját. val, juh, sertvés nyájakkal, az em. lített tsatornának a napkeleti részről a helység körül kacska- ringós folyása, ponty, tsuka, harisa, keszeg halászattal, ugyan a napkeleti részen plántált szép füzes, a falut félhold formára körül övedző kies szőlők, a lelkipásztor roknak, helységnek itten lakozó Magistratuális Uradalmi és katonai tiszteknek díszes házai; a patika tulajdon orvossal, postahivatal és a rendes derék vendég- fogadó.” A krónikás Ágoston János 110 évvel az általa alapítási évnek dotált 1715-ös esztendő után nem kis örömmel számolt be a város ] lakóinak és gazdaságának gyarapodásáról. „Csaba népességének éppen olly nagy idő (110 esztendő) leforgása, alatt olly népes, s nagy elszaporodása (20 187 lelkek) nyil- vánságosan bizonyítja, mennyire megnevekedhetik, nem mondom 15 millió f&rin!ot költöttek Heves megyében is számos új létesítményt avattak. Boldog községben új művelődési házat, Ap- con tanácsházát adtak át, az alkotmány ünnepére készült el a Gyöngyösi Hőerőmű központi székháza is. gyénk mai területén 1884-ben, a mezőhegyes! állama ménesbirtokon fúrták az első artézi kutat, ezt 1885-ben egy nagyszénási uradalom követe. A harmadik artézi kúttal rendellkező község 1887- ben Dévaványa lett. 1889-ben Kondoroson, 1890-ben Szarvason és Battonyán, 1891-ben Békéscsabán és Békésizentandráson, 1892- ben Békéscsabán, Füzesgyarmaton, Gyomán, Mezőberényben is eredménnyel fejeződtek be a fúrások. 1893-ban kapott artézi kutat Békés, Gyula, Orosháza és Sarkad. Az 1895-ös évben Halaváts Gyula először mérte fel Magyar- országon az artézi kutak számát. Megyénkben Mezőhegyesen volt a legtöbb kút, összesen huszonkettő. Ezt követte Orosháza és Gyula hat-hat kúttal. A kutak fúrását általában gépészek, lakatosmesterek a kor „univerzális” mechanikusai végezték. Közülük kiemelkedik Czoll Demeter orosházi mester tejesítménye, aki az Alföld déli részén több, miint harminc kutat fúrt eredményesen. A kutak jelentős része igen nagy vízbőséggel rendelkezett, | Orosházán például kisebb vízveUJ REZSŐ: TÖRTÉNELEM A GÖrBEJ ÜICÖ ELŐTT Négylábról kétlábra Az örök ellenző azonban most sem állhatta meg közbeszólás nélkül. Olyasfélét motyogott, hogy „alkalmi vers”, meg hogy a jambusokkal is baj van kissé. Vádolta a költőt, hogy csasz- tuskákkal, mozgalmi zöngemé- nyekkel próbál bevágódni az új közösség kultúrbirodalmába. A nagy hangú unta okvetetlenke- déseit. Elhallgattatására nem átallott adminisztrációs eszközhöz folyamodni. Ügy rúgta hasba a szerencsétlent, hogy átrepült a vadonon, és valahol hátul, a miocén-korban ért talajt. Ám makacs egy félmajom volt. Abból a fajtából, amelyiknek ugyan szemernyi alkotó, építő elképzelése sincs, ám minden újat lelkesen ócsárol. A népte- len miocénban azonban nem volt mit pocskondiáznia, hát kínkeservesen visszamászott. Ettől fogva kifelé hallgatott ugyan, mint aki szörnyen megváltozott, magában azonban tovább füstölgött: — Ilyen baromságot szavalni, hogy „lesz majd dolgos két kezünk”. Ugyan miből? Mancsból, ahogy’ az az ütődött komyikálta? Abból ugyan soha, ebben a büdös csordaéletben! Visszatérését alig vették észre. Az egész társaság a kétlá- bon járással volt elfoglalva. Nem is látszott könnyűnek Akadt ugyan néhány kivételes tehetség. Ezek olyan magabiztosan közlekedtek hátsó végtagjaikon, hogy mancsukat akái zsebre rakhatták volna, ha lett volna nadrágjuk. Némely példány odáig jutott a gyakorlásban, hogy közben messze túlhaladva korát, már a geológiai jelenkorban gyalogolt. Alig talált vissza. A többségnek azonban nem ment egy csapásra. Sokan már az első lépéseknél részegként tántorogva, vissza- ereszkedtek négy lábra, rémülten pislogva a nagy hangú felé, nem küldi-e őket elvonókúrára. Persze olyanok is akadtak, mint az örök ellenző. Eszük ágában sem volt két lábon járni. Megmaradtak volna a kényelmes négy lábon élés melett. Csökönyösen ismételgették: — Jaj! Ajz ízületem, a heksznsusszom. Olyik kerek perec kijelentette: — A nagyapám, az ükapóm is négy lábon járt. Nekik jó volt, nekem is az. Szent meggyőződésként hirdették, hogy rendes, öntudatos majomember sosem alacsonyo- dik két lábon járóvá. A nagy hangú, aki tagadhatatlan tisztán látása és céltudatossága mellett gondolkodásban merev volt kissé, az efféléket egyszerűen piszkos reakciósoknak bélyegezte, akik az éjszaka leple alatt bizonyára a Nagy Hegyen Túliak vezetőinek ostoba, uszító adósait hallgatják. Holott csak lassan fogott az agyuk. Persze, ez a veszély is fennállt. Nyilván a hegyen túliak hatására nem egy olyan alak akadt, aki tudatos módon, egész csordákat igyekezett lebeszélni
