Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-22 / 196. szám
/ \ 196S. augusztus 22. Csütörtök Megyénkben rendezi a KTE országos vezetőségi tapasztalatcsere-értekezletét A Közlekedéstudományi Egyesület békéscsabai szervezetének rendezésében országos vezetőségi tapasztalatcsere-értekezletet tartanak Békéscsabán és Gyulán. A tanácskozás a plenáris üléssel, pénteken délelőtt 9 órakor kezdődik Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. Fehérvári Ferenc, a KTE békéscsabai területi szervezetének titkára tájékoztatja a megjelenteket a szervezet munkájáról. Ezután Szarvas László, a városi tanács főmérnöke ismerteti Békéscsaba közlekedés- fejlesztési kérdéseit, amit felkért hozzászólók egészítenek ki. Ezután a tanácskozás résztvevői városnézést tesznek a megyeszékhelyen és Szarvason, az Arborétumban, délután pedig a békéscsabai KISZ- táborban titkári értekezletet tartanak. Másnap, szombaton reggel a vendégek Gyulára látogatnak el, j ahol dr. Váradi Józsefnek, a KTE főtitkárhelyettesének elnökletével délután megtartják az országos J tapasztalatcsere-értekezlet záró- : ülését. Orosházáról — Romániába Országos hírnévre tett szert már 4—5 esztendővel ezelőtt is az Országos Mezőgazdasági Technikum tangazdaságának tehenészete. A tej termelési versenyekben évek óta a legjobb eredményt érik el. Évente már 65—70 növendékbikát nevelnek továbbtenyész- tés céljára, melyekből a sorozatos ellenőrzések 30—35-öt alkalmasnak találnak arra, hogy növeljék a hazai éis a külföldi szervasmarha-állomány tenyészértékét. Ebben az esztendőben a Román Szocialista Köztársaságba exportáltak 4 olyan bikát, amelyiket a vevő maga választott ki. Csárdát épít a kamuti Béke Tsz A gyors ütemben fejlődő, többek között modern, művelődési házzal is ellátott Kamuion mindössze egy talponálló jellegű italbolt van. Ezt már alaposan túlhaladták a növekvő igények. Mivel a kamuti Béke Tsz-nek eddig kevés lehetősége kínálkozott melléküzemági tevékenységre, elhatározta, hogy csárdát létesít Kamuion. Ügy tervezik, hogy a mintegy 200—250 személyt befogadó étterem konyháját olyan kapacitásúra fejlesztik ki, hogy a nyári időszakban meg tudják oldani a szövetkezeti gazdák üzemi i étkeztetését is. Ráczék, tizenhármán Tulajdonképpen csak vé- í15 hosszabb idő óta jóban, rossz- j ugyanis „dombra” dolgozik. Bérletlenül vannak tizenhármán, de I ban együtt van. Az szb-titkár | fizetéskor „dombra dobják” a már tíz évvel ezelőtt í«t ennvien szerint Rácz Béla a brigád lelke, pénzt, azután átlagot fizetnek a "íí;.., “ ’f I motoria. A eazda.sás szakvezetőd ' ledolgozott órák vagy naook arávoltak. Valamennyien battonyai ak. Munkahelyük a Dombegyházi Állami Gazdaság. Állandósok. Főként a növénytermesztésben dolgoznak, de ha a sor úgy hozza, beállnak ők az állattenyésztők közé is. Az utóbbi években kiváló teljesítményük alapján kétszer nyerték el a megtisztelő Szocialista brigád címet — magyarázza Birgés János, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára, majd hozzáteszi: — a Rácz brigádra esőben, sárban, hóben, fagyban, vagyis mindig lehet számítani. A gazdaságban Rácz Béláról, a brigádvezetőről nevezték el a kollektívát. Rácz nem különleges ember. Nem járt a világűrben. motorja. A gazdaság szakvezetőd ledolgozott órák vagy napok ará vele beszélik meg a munkabe- i nyában. Így a munkában eltöltött osztást, ő azután elkommandéroz- { idő szerint egyformán keres az za az embereket. Ügyel a teljesít- j öreg és a fiatal. A munka ütemét menyekre, a munkában eltöltött j a csupa izom, szikár termetű Rácz órákra, a fegyelemre és az el- diktálja, azaz a kollektíva ohaja- számolasra. Ezzel a brigáddal j nak végére, a „hogyan is legyen- nincsen semmi gond Dom begy- re” férfiúi bölcsességgel ő teszi házán, mert Rácz mindent megold. Aratás előtt a brigád valamennyi tagja balesetvédelmi vizsgát tett. Akkor feladatként kapták a szalmabálák pótkocsira, majd kazalba rakását. Fizetéskor a brigád égjük dolgozójának — bár csak néhány féldecit ivott — megártott a pálinka. Támoly- gott. Rácz a brigád előtt maki a pontot. Az ilyen aktusok olyanok szoktak lenni, mint amikor egy nagy gyárban az igazgatói tanács határozatát az igazgató megfogalmazza. A téma természetesen itt más. A br:gád kollektív és egyben Rácz személyi vezetési módszere azért férhet meg egymás mellett, mert tizenhárom ember megközelítően egyformán gondolkozik. A jó és helyes kezdemé’íelelősségre. ő helytállásuk eredménye is. | Rácz azonban nem a felelősség- Szinte hihetetlen, hogy ez a kis re vonástól fél. hanem a brigád munkacsapat — hiszen csak ti- erejére, egységére vigyáz minde- zenhárman vannak — tíz évnél í nekelőtt. Okkal. Ez a kis gárda a két lábon járásról. Olyasmiket híreszteltek, hogy „bezzeg a Nagy Hegyen Túl igazi szabadság van, ott négy lábon tétlenkedhet és a fogával vaka- ródzhat a majomemberféle”. Jó néhányan hallgattak is rájuk. Már odáig fajult a dolog, hogy némely hominida könnyű agysúlyával kérkedett. Bizonygatta, miszerint homlokürege oly szűk, hogy oda még zsilettpengét sem lehetne becsúsztatni. Mások a Hegyet a Szabad Síktól elválasztó szakadék szélére osonva, kerge módján táncolni kezdtek a peremen. A nagy hangú azonban nem hagyta annyiban- a dolgot. Nyíltan kijelentette, hogy ez az egész látszólagos hacacáré, amit két lábon járásnak neveznek, meg az az elszakadás a vadontól, mind, mind történelmi szükségszerűség. Így, ezekkel a szavakkal. Azt is hangoztatta, hogy aki maradi lemarad! elpusztul. A tömeg felé fordulva megkérdezte: — Mit akartok. barátaim? Négy lábon senyvedni, netán éhen veszni a rengetegek sötétjében, vagy két lábon életben maradni a síkon? A „szükségszerűséget”, meg azt az „elszakadási” históriát nem értették, ám a négylábas élet pusztulás, vagy kétlábas világos volt előttük. — Döntöttünk! — zúgta a ■ végeláthatatlan sokadalom. És ■ egyszerre rettentő hersegés, j sercegés hallatszott, mintha va- ■ lami mindenséges égkárpit ha- 3 sadt volna ketté. Valójában nem 3 történt egyéb, mint a csordatár- : sadalom elszakadt erdőtől, fák- : tói és megkezdte a két lábon : járás nehéz, de dicső mestersé- : gét. Később horda-alakzatot vé- • ve, megkezdte a síkságon a • gyűjtögető életmódot, amit ma ; társadalomtudományos stílusban ; ilyen száraz tömörséggel fogai- j maztak meg: „Ekként tért át a [ fán lakó emberszármazású ős- ! majom a két lábon járás élet- : módjára, ezáltal rálépve arra Fekete-fehér, igen nem... ... .... i raszrtalta el ittas társát, s azt taták' *Üiüá^r^é^zerűsítáei sehol nácsolta neki’ hogy a »zérűskcsrt l nyezéseket fenntartás nélkül ké- s^m M rnHT« sem nyáríáia aludja magát ki és; pesek magukévá tenni. HaUot- . ,J., . . . . j- délben majd meglátják beéllhat-e tunk olyan brigádokról, ahonnan " . izéjük vagy nem. i a nyugdíj előtt állót kiemelik, fitója túlzás nélkül állította, hogy ! — Vigyáznunk kell egymásra — *‘.kai erejehez képest bízzak meg az 1967. évi gazdálkodás nyolc- j mondja határozott hangon —. | bizonyos feladattal. A kereset millió forintnál is több nyeresége, I mert ha italozás miatt akad egy , esetben termesztésen kevea Dombegyházi Állami Gazdaság baleset, elsősorban engem vonnak i sebb a nyugdíjról nem is beszel- országos hírneve többek között az felelősségre. ve. Ráczek nem ilyen emberek 1 Az öreg Répás Janos most ment közülük nyugdíjba. Hatvan évesen is ott dolgozott közöttük. Neki engedték át a munka könnyebbik végét, a nehezebbet pedig a brigád vezetője, Kovács János, Molnár József, Jambricskó Lajos, Vörös Antal, Kovács Mihály és a többiek fogták. Most is van kö-' zöttük egy nyugdíjazás előtt álló idős ember. Medvegy Józsefnek hívják. Öt is olyan becsben tartják, mint az öreg Répást. Rácz Béla magyarázta meg, hogy miért: „Egyszer mi is elérjük a nyugdíjkort. Nekünk is jólesik, ha majd gondoskodnak rólunk, mint ahogyan mi tesszük most, az öregekkel. A brigád főként jhvakorabeli- ekből áll. Legtöbbjük 45—46 éves. de akad közöttük fiatal is. Ezt a nemzedéket Vörös Toncsi képvi seli, akinek annyira megtetszett a brigádban dolgozók életfelfogása. hogy Medvegy József lányát vette feleségül. Vörös Toncsi a Rácz brigádban bizonyította be: szorgamas, dolgos, egyéni érdekét képes alárendelni a brigád a felfelé ívelő útra, mely teljes ; céljának. Öt nem csábította a bri- emberré válásához vezetett.” * gádon kívüli munka és az ezzel Mi azonban jól tudjuk ugye. j járó kereset, mint másokat. Pedig hogy nem ment ilyen egyszerű- | a több pénz így fiatalon en a dolog. Százezer évi kitar- ! házason neki is Jót jött fiatal volna, , ,. ____,_____ 3 hiszen tavaly nősült, s vett egy t ó gyakorlás azonban végül « s házat hétezer forint az meghozta gyümölcsét. Ekkoi ; adóssága Ennek ellenére maradt már némely majomember spic- 3 a többiek között, celni is tudott; akár a Haty- [ LeJ,ef tyúk tavában is felléphetett 8 ka Rácz és a többi i a n.**™«,', _ 3 ek nyugdíjba mennek, neki kell volna. A Nagyhangú meg a ■ majd tovább vinni az állandós- kezén is járt, s a labaval száj- | brlgád irányítását, az 1968-ra ki- harmomkazott. Édesbus pleisz- 3 alakult, s jól bevált mindenki tocén-kori népdalokat muzsi- j mindenkiért gyakorlat érvényes! kait. 3 tését. (Folytajuk) Dupsi Károly Bizonyára sokan ismerik ezt a játékot, a gyerekek — ha együtt vannak — gyakran töltik ezzel az időt, a felnőttek, pedig még emlékezhetnek rá. A játék abból áll, hogy a kérdező odafordulva az éppen következő pacienshez villámgyorsan elhadarja: „Fekete-fehér, igen-nem, mit vettél a pénzeden?” A mek- kérdezett mindent az égvilágon válaszolhat, ám, ha a kritikus négy szó valamelyikét is kiejti, zálogot ad. Nagyon egyszerű dolog ez. Az Életben (nagy E-vel) is valami ilyesmi történik, játszódik le, azzal a homlokegyenest ellenkező előjellel, hogy ott a megkérdezettnek (akármiről is kérdezik) végső soron igent vagy nemet. feketét vagy fehéret kell mondania, mert különben nemcsak az írott és íratlan „játék- szabályok” ellen vét, hanem zálogot is ad, olykor súlyosabbat és nehezebben kiválthatöt, mint a gyerekek. Az ember éljen akárhol és legyen bármi is a foglalkozása; naponta, szinte pillanatról pillanatra kerül olyan helyzetbe, hogy döntenie kell; igent vagy nemet mondani, határozottan és félreérthetetlenül. Ám a válaszok, állásfoglalások hatósugara általában túlterjed az egyén jól-rosszul körülhatárolható világán és különösen akkor, ha valaki vezető beosztásban van és mások helyett (de azok érdekében) dönt, akkor az igen és a nem csak akkor igazi állítás vagy tagadás, ha az az érintettek véleményét is, mint egy gyűjtőlencse egyesíti és közakaratot fejez ki. Vannak olyanok, akik a gyerekekhez hasonlóan, az eredeti szisztéma szerint játszók a „játékot”, összehordanak hetet- havat, csak az igent vagy a nemet nem, tudják, nem akarják kimondani, s jobb esetben szürkét mondanak a fekete helyett. A torz hivatali és közéleti zsargon ellen legfőképpen a nyelvészek hadakoznak. Pedig ez a probléma túlnő a grammatikán. Gyakran lehet olvasni vagy hallani olyan jelentést, vagy éppen az állásfoglalás igényével íródott határozatot, melyben a joggal elvárt igent „esetleg”, „talán”, „habár és mindazonáltal valószínű”, „magukévá téve a problémát”, „irányt véve a feladatok teljesítésére” stb. helyettesíti, míg a tagadást jelentő nem csak egy- egy semleges „habár” „ellenben” „megfontolás tárgyává téve” stb. kifejezéssé degradálódik. Az igen és a nem „elkcné- sére” rendszeresített szavak, szóösszetételek teljesen egyneműek. Gyakori használatuk éppen ezért veszélyes, mert se hideg — se meleg, se fehér — se fekete jellegük miatt a felelősségvállalás a levegőben lóg. Ne menjünk el szó nélkül a kínnal megformált, semmit mondó frázisok, a határozott véleménynek álcázott „ál-állásfoglalások” mellett, mert ezeket nemcsak kellemetlen hallgatni, de elhallgatni egyenesen kötelességmulasztást jelent. Visszatérve a kiinduló példához: ha valaki úgy „játszik”, tehát dolgozik, irányit, hogy egy kollektíva véleményét képtelen az egyértelmű nemmel, vagy igennel kifejezni, az (következésképpen érvényre juttatni sem tudja) már nemcsak a gyakran hangoztatott nyelvhelyesség ellen vét, hanem a társadalomnak is kárt okoz. A játék csak akkor igazi, ha komolyan veszik. A gyerekek azonnal megbüntetik azt. aki közülük vét a játékszabályok ellen. Mi se adjuk alább ennél. Már csak a jó példa miatt sem... Brackó István Kilenc autó talált gazdára megyénk gépkocsinyeremény-betétkönyvesei között Az Országos Takarékpénztár j augusztus 19-én Nyíregyházán tartotta meg a gépkocsi nyeremény-betétkönyvek 29. sorsolását. A kihúzott betétkönyvek számai | azokra a tíz- és ötezer forintos, gépkocsinyeremény-betétköny vekre vonatkoznak, amelyeket 1968. április 30-ig váltottak és amelyek július 31-én még forgalomba voltak. A sorsoláson az alábbi sorozatú és számú gépkoesinyeremény-betétkönyveket sorsolták ki: A tízezer forint értékű betétkönyvekre eső nyeremények, megyénkben : 3 008 773 Wartburg, 3 009 128 Wartburg, 3 012 212 Wartburg, 3 014 725 Trabant, 3 015 440 Trabant. Az ötezer forint értékű betétkönyvekre eső nyeremények: 3 518 864 Wartburg, 3 531 123 Wartburg, 3 532 012 Wartburg, 3 532 464 Wartburg. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnal felvesz központi telephelyére esztergályos, marós, lakatos, hegesztő, motorszerelő, asztalos, kőműves szakmunkásokat, mérő- és szabályozó körök üzembe helyezéséhez technikusokat, férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyen 4 4 órás munkahét van és minden második szombat szabad. Felveszünk továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Orosháza, Szeged környéke, Százhalombatta, Szőny) külszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központifűtés-szerelő, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét van és minden szombat szabad. i*" Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér: megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: BUDAPEST. XVIII., Gyömrői út 79/83. «28
