Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-18 / 194. szám

M68. augusztus 18. 3 Vasárnap Horák Antal magyar internacionalista 1918-as moszkvai hősi halálának ismeretlen körülményei Érdekes levelet kapott a közel- I gítsük kideríteni Horák Antal ma múltban a Békés megyei Népújság gyár internacionalista — kinek szerkesztősége Berecz Miklóstól, a I emlékét szlovák kommunisták is Moszkvai Rádió magyar adásának őrzik — 1918-as moszkvai hősi külső munkatársától. A levél így halálának ismeretlen körülmé­hangzik: A „Vecsernája Moszkva” közel­múltban megjelent közlése nyo­mán a Moszkvai Rádió magyar osztálya a minap felhívással for­dult hozzánk, melyben kérte, se­Vált ozások a tsz-ek jövedelemadó kötelezettségeiben Néhány lényeges változás tör­tén az új mechanizmus beveze­tésével a termelőszövetkezetek jövedelemadó-befizetési kötele­zettségeiben. Január 1-től az ed­digi 7 százalék helyett 6 százalé­kos kulcsot alkalmaznak. Fontos változás az is, hogy amíg eddig a tsz az előző évi zárszámadási eredmények után, utólag fizetett, most a tárgy-évet terhelő adó­kat kell befizetni. Az elmúlt években a tsz-ek az általuk használt földterület után aranykoronánként búzában 4 ki­logramm földadót fizettek. Azok­nak a termelőszövetkezeteknek, amelyeknél az átlag meghaladta a 20 aranykoronát, a 20 korona feletti rész eddig adómentes volt. A jelenleg érvényben levő ren­delet ezt megszünteti és a ter­mészetbeni fizetés helyett pénz­ben! fizetési kötelezettséget álla­pít meg. öt kategóriába sorolja a földterületeket, és kategórián­ként írja elő az egy koronára eső összeget. Ezzel a tsz-ek földadóterhe emelkedett ugyan, de ugyanakkor a terményforgalmi vállalat felé értékesített búzáért mázsánként 30 forint adókedvezményt kap­nak. Így az emelkedés az előző évekhez viszonyítva nem szá­mottevő. nyeit. Pontosabban: Horák Antal 1918. június 7-én Kun Bélával és a magyar internacionalisták ki­sebb csoportjával kiverte a postá­ról az oda befészkel ődött eszere- ket, a közben kialakult tűzharc­ban azonban életét vesztette. Jú nius 12-én temették el a Kreml falainál, nevét azonban semmi nem jelzi. A szovjet elvtársak a hősi halált halt Horák Antal sír­jánál emléktáblát kívánnak elhe­lyezni, ez alkalomra meghívnák Horák Antal hozzátartozóit is, a magyar internacionalista közeleb­bi személyi adatai azonban Moszkvában ismeretlenek. Aki tud Horák Antal egykori ezredéről vagy hozzátartozóiról, írjon a Moszkvai Rádió magyar osztályá­nak közvetlenül, cím: Moszkva, Rádió vagy címemre, Budapest, V., Duna u. 3. Berecz Miklós Augusztus 21-től 25-ig Bolgár filmnapok A IX. Világifjúsági Találkozó tiszteletére bolgár filmnapokat rendez Orosházán a KISZ Békés megyei Bizottsága, az orosházi vá­rosi KISZ végrehajtó bizottsága, a Békés megyei Moziüzemi Válla­lat és a Hazafias Népfront megyei Bizottsága. A díszelőadást augusz­tus 21-én, este 7 órakor tartják a Partizán Filmszínházban. A további program szerint 22-én a Béke Moziban a Baracktolvaj cí­mű filmet vetítik, majd aznap es­te az Ifjúsági Házban filmanké- ton vesznek részt az előadás nézői. A leghosszabb éjszaka című pro­dukciót 25-én, délelőtt 10 órakor mutatják be, s ezt követően kerül sor a bolgár filmnapok résztvevői Földgáz a mezőgazdaságban 0 mezőgazdasági termelésben jelentős részt képviselnek a különböző ipari eredetű energia- hordozók, mint az elektromos áram, a szén, a koksz, az olaj Az utóbbi években pedig egyre több szó esik egy új energiafor­rásról, a földgázról. Nagyon is érthető ez, mivel megyénkben je­lentékeny földgázkitermelés fo­lyik. A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésén tárgyalta meg a földgázfelhasz­nálás lehetőségeit megyénkben, a felvetődő igényeket reálisnak tar­totta és határozott azok megvaló­sítására. A földgázenergia mezőgazda­ságban való alkalmazására már az előző években voltak kezde­ményezések nálunk és megyénk határain kívül is. így többek kö­zött az orosházi Szabadság Tsz- ben és Egerben üvegház és laká­sok, az Orosházi Gépjavító Ál­lomáson műhelyek és lakások fűtésére, a Hajdúszoboszlói Álla­mi Gazdaságban lucerna és kuko­rica forrólevegős szárítására hasz­nosították. A földgáz hasznosításának vizs­gálatával felvetődik a kérdés: a mezőgazdasági termelés mely területein jelentkezik olyan ener­gia — elsősorban hő — igény, melynek kielégítése napjaink és a közeljövő feladata. Egyes orszá­gokban kiterjedten alkalmazzák a mezőgazdaságban a földgázener­giát, nálunk viszont csak közve­tett úton műtrágya és egyéb alapanyag gyártásánál érinti a mezőgazdaságot. Mivel hazánk­ban a földgáztermelés nagy ütemben fejlődik, fontos népgaz­dasági jelentősége van a mező- gazdaságban történő intenzívebb felhasználásának. A felhasználás lehetőségeit vizsgálva a mezőgaz­daság ágazatain belül az igények az alábbiak szerint csoportosítha­tók: szántóföldi és kertészeti nö­vénytermelés; állattenyésztés, ál­lattartás; termények tárolása, fel­dolgozása; melléküzemágak; kom­munális igények kielégítése. A növénytermesztésben a föld­gáz alkalmazásának széles körű lehetősége igen nagy jelentőségű lehet. Békés megyében Battonya —Kardoskút— Orosháza— Békés­csaba—Gyula—Sarkad települése­ket érintve épült, illetve a közel­közötti ajándéksorsolásra, majd a ■ jövőben épül földgázvezeték, záróünnepélyre. 3 Szófiában levő kubái követség munkatársai azt hangsúlyozták, ami közös és nem azt, ami külön­böző a nézetekben. Igen rokon­szenves volt a vietnami nép har­cával érzett szolidaritásuk kifeje­zése. Az óriási előadóterem zsúfolá­sig megtelt, az ablakpárkányon, a padok között a földön, minden­I amelyre az érintett mezőgazdasá­gi üzemek bármelyike rákapcsol­ható. A gázvezeték mentén mint­egy 200—210 ezer katasztrális hold érdekeit mezőgazdasági te­rület fekszik, melyen 40—45 ezer katasztrális hold kukoricát ter­meinek az üzemek. Az utóbbi két évben rohamosan terjed az egy­szeres keresztezésű hibrid fajták alkalmazása, ami 8—10 mázsa többlettermést jelent kát. holdan­ként, de nagy területen bizton­ságosan csak abban az esetben termeszthetők, ha a mezőgazda­szári tó­kapaoitása van. A szárítás azért szükséges, mert hosszú tenyész­idejű fajtákról van szó, így kü­lönösen esős őszi időjárás esetén 30—35 százalékos víztartalommal takaríthatok be. Ezt kell csök- íkenteni szárítással 14—15 száza­iról ültek. Igen sok latin-amerikaiT .... , . . ... és népviseletbe öltözött afrikai,fe_v^mnek megfelelő ázsiai fiatal jött el. Kubai, viet­nami és vörös zászlókat lobogtat­tak, mindenfelé Ho Si Minh és Guevara arcképét emelték a ma­gasba. Mások transzparenseket hoztak, amelyeken a chilei, a ve ; ___ _________ n ezuelai, mexikói és más küldött-Ij£kl.a az eltarthatóság érdekében. — Amíg élt — felelte —, nem értettünk vele mindenben egyet, bár személyes bátorságáért, em­berségéért akkor is tiszteltük, amikor vitatkoztunk vele. Amióta azonban meghalt, jelkép lett, egy egész kontinens szabadságvágyá­nak a jelképe és most elsősorban ezt tiszteljük benne. Ahol husánggal fejlesztik a tudatot Az olaszok között kollégára akadtam, egyikük az Unitá fotó- riportere volt. Szakállas, krisztus­arcú fiatalember, kommunista, mint a többiek is valamennyien. A legutóbbi választások eredmé­nyeiről beszélgettünk, szidták az Egyesült Szocialista Pártot és ve­zérét, Pietro Nennit. Egyikük hosszú, faragott botot tartott a kezében és elmondta, hogy a leg­utóbbi diáktüntetések alkalmával ilyenekkel szálltak szembe a rend­őrséggel, amely szintén botokkal támadt rájuk. Pedig sok transz­parensen vitték a jelmondatot: mellett találtam helyet a felsői llnllL„, ^ „Con manganello non sí educa n padsorokba vezető lépcsőn. Gvor- * ^j^kos veszteséget, mely a jel- cervello”, azaz husánggal nem Te- san tisztáztuk, hogy ők norvégek * zett terület ugyancsak 50 ----- hét fejleszteni a tudatot. Epizódo- pecjjg magyar vagyok, s ezzel a »lékára számítva további kát idézteik az összecsapásokból, társalgás be is volt fejezve, mert' nem ismertünk közös nyelvet, amelyen megérthettük volna egy­mást. A gyűlést a vietnami szónok .zavaival fejezték be, legutoljára ségek nyilvánították ki szolidari-t tásukat a vietnami és a kubai nép_T pel. Alkalmi szavalókórusok „Ho- Ho-Ho-Si Minh! Vi-et-nam! Vi- et-nam! Guevara! Guevara! kiál­tásai gyakran elnyomták a szó­nok hangját. Óriási volt a lelke­sedés és a hangzavar. S zámításaink alapján, ha a jelzett mezőgazdasági üze­mek kukoricatermő területüknek csak 50 százalékán termelnek ilyen intenzív kukoricafajtákat, már ez is 2000—2100 vagon kuko­rica-, illetve 400—430 vagon ser­téshús-többletet eredményez. Ez az eredmény tovább javul, ha _ , , ...» ♦hozzávesszük a csapadékos időjá­Feher bo^, ^e haju Batalok» ^ & a ^ tárolásj körülmé­°»nyek miatti mintegy 12—15 szá­látszott, büszkék rá, hogy részt vehettek benne. Ezen a napon még vacsora után­ra is maradt program. A szófiai kubai követség rendezett gyűlést az egyetemen, amelyre a vietnami pedig egy hirtelen alakult három, az egyetemen, a r tagú vietnami énekkar sajat nyel­külötteket is meghívták. Az újságok már régebben hírül adták, hogy Kuba nem vesz részt a VÍT-en, bár a kubaiak üzenete megerősítette, hogy alapvetően egyetértenek a VIT eszméivel, A szaza- 1000— 1100 vagon „megmentett” kukori­cának, illetve 200—220 vagon sertéshús-többletnek felel meg. A kukoricához hasonlóan nagy lehetőség kínálkozik a lucerna meleglevegős szárítására, a lu­cernaliszt készítésére. Köztudo­mású, hogy a takarmánytápok ' , ... viar-Tgyártásához szükséges fehérje té­vén dalt enekelt, a kub P .fkintélyes részét drága valutáért tárol es a vietnamiak lrantukthozzuk be külföldről. Ugyanak- érzett szolidaritasarol. fkor a nálunk termesztett lucerna (Folytatjuk) $ fehérjében gazdag, s csak meg­Bistey András ♦felelő technológiával tudjuk azt megmenteni. E célt szolgálja a meleglevegős szárítás. Amennyi­ben a földgázvezeték által érin­tett mezőgazdasági üzemek lu­cernatermelésüknek 50 százalé­kát ilyen módon szárítják, akkor 100—120 vagon emészthető fehér­jetöbblethez jutnak, melynek ha­tása az állattenyésztésre nagy jelentőséggel bír. A szemes- és szálas termények szárítására ma már különböző típusú, nagy telje­sítményű szárítóberendezések sze­rezhetők be, többek között a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár által gyártott MGF—OP jelű vagy a TGSZ—0,6-os jelű szárítóberendezések. A kertészeti termelésben a pa­lántanevelők, a hajtatóházak fű­tésénél, a termékek, a gyógynö­vények szárításánál, feldolgozásá­nál ugyancsak nagy lehetősége­ket kínál a földgázenergia. Az állattenyésztésben a hőener­gia-igény sokoldalúan jelentkezik. A sertésfiaztatók és malacnevel- dék fűtésével a jelenlegi 20—25 százalékos, főleg megfázás miatti elhullás jelentékenyen csökkent­hető. A kutatások megállapítása alapján a sertéshizlaldákban a té­li hónapokban fűtéssel minden kilogramm súlygyarapodásnál 72 dekagramm abraktakarmány ta­karítható meg. A gázvezeték áital érintett gazdaságok hizlaldáinak fűtése évi mintegy 100—120 vagon abraktakarmány megtakarítást eredményezne. A szarvasmarha- tenyésztésben a fűtés, a melegí­tett ivóvíz és takarmány-előkészí­tés növelné a tejhozamot, a borjú­nevelésben pedig a súlygyarapo­dást. A baromfitenyésztésben ugyancsak jobb súlygyarapodást, öagyobb tojáshozamot eredmé­nyez a fűtés, a melegített ivóvíz. A mezőgazdasági üzemek egyre több segéd- és melléküzemági te­vékenységet valósítanak meg, me­lyekben a földgáz, mint energia jelentős, szerephez juthat. Mind­ezeken kívül az egyéb épületek — irodák, kultúrtermek, raktá­rak lakások stb. — fűtésében is jól alkalmazhatók. A földgáz mezőgazdaságban történő alkalmazása megyénkben új keletű. Még nem rendelkezünk az alkalmazásához szükséges kor­szerű technológiákkal, kevés a tapasztalat. Többen azzal érvel­nek, hogy magas a gázár. Mások „magas” bekerülési költségről panaszkodnak. Az igaz, hogy be­ruházási igénye nagy, a gáznak ára van. Meg az is igaz, hogy a mező- gazdasági termelésben eddig is­meretlen energiahordozó igénybe­vételéről van szó. Probléma az is, hogy a - mezőgazdasági üzemek­ben nincsenek a gáz alkalmazásá­hoz értő szakemberek, szakmun­kások. Mindenesetre óva intünk mindenkit attól, hogy a fenti té­nyezők közül bármelyiket is ki­ragadva alkosson véleményt a földgáz gazdaságos igénybevéte­léről. Minden gazdaságnak kü­lönböző nagyságrendű hőenergia­igénye van, eltérőek a beruházási adottságaik, lehetőségeik, vala­mint számtalan egyéb befolyáso­ló tényező miatt a gazdaságok­nak maguknak kell saját igényei­ket, lehetőségeiket felmérni. A számítások elvégzésének legjobb módszere az, ha az üzem tervező- intézetet vagy vállalatot bíz meg tanulmányterv készítésével. Egy­úttal e helyen kell említést ten­nünk arról a — elsősorban kül­földi, de tendenciájában nálunk is jelentkező — tapasztalatról, mely szerint egy-egy gazdaságon belül lehetőleg minden hőenergia­igényt gázzal elégítsünk ki. Ez esetben csökken a fajlagos beru­házási költség, de maga az üze­meltetés is gazdaságosabb, elő­nyösebb. A földgáznak a fogyasztása he­lyéig történő eljuttatás-költséged és a felhasznált gázmennyiség kö­zött szoros összefüggés van. Az a gazdaságos, ha egy adott távol­ságra kiépítendő vagy kiépült ve­zetékre miinél nagyobb és minél több fogyasztó van rákapcsolva. Ezért ott, ahol a gazdaságok fog­lalkoznak a földgázbevezetés gon­dolatával, ajánljuk, hogy a köz­ség lakosságával közösen próbál­ják megvalósítani. Ilyen települé­sekben jónak tartjuk a vízműtár­sulatokhoz hasonló társulások megalakítását. gyre inkább gyakorlattá vá­lik az új gazdasági mecha­nizmusban az egymástól eltérő profilú üzemek, vállalatok koope­rációja egy közös célkitűzés eredményesebb megvalósítása ér­dekében. A már kiépült gázveze­ték elősegíti, hogy kialakuljanak és fejlődjenek a mezőgazdasági, az ipari üzemek, a különböző vállalatok közötti kooperációk. Elősegíti a földgáz alkalmazását, hogy a mezőgazdasági üzemek különböző kedvezményekben ré­szesülnek. A főbb kedvezmé­nyek: a beruházások utáni állami támogatás; a kísérő gázok utáni, nyári időszakban elhasznált gáz és az alacsonyabb kalóriájú gáz használata utáni kedvezmények stb. Sokan szóvá teszik: meddig tart a gázkészletünk? Érdemes-e na­gyobb összegeket beruházni a földgázfelhasználás érdekében? stb. Az illetékes országos szervek tájékoztatása alapján a „gázkifo­gyástól” nem kell félnünk. A földgáz energiahordozó igénybevétele elsősorban me- gyénk déli felében jöhet számí­tásba. A vezetéktől távolabb gazdálkodó üzemeknek is lesz lehetőségük gázenergia alkalma­zására. A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Hollandiá­ban és másutt a mezőgazdasági termelésben kiterjedten alkal­mazzák a propán-bután gázt, me­lyet nálunk főleg a háztartások fogyasztanak. Ebben az esetben elmarad a gázt szállító vezeték építése, helyette egy-egy fogyasz­tó központban — pl. üzemegység­be — gáztartályt kell elhelyezni és erről belső vezetéken elvezetni a propán-bután gázt a fogyasztó helyeikig, például szárítóig, fiaz- tatóig, stb. A fogyasztó központ­ban levő gáztartalyt szükség sze­rint a gázértékesítő vállalat tölti fel a folyékony gázt szállító tank­kocsikból. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tájékoztatása alapján 1970-től megyénkben is lehetőség nyílik e módszer meg­valósítására. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy nem lesz akadálya a gázenergia alkalmazásának a Békés megyei mezőgazdasági üze­mekben. I gen örvendetes jelenség, hogy megyénkben már szá­mos üzem elhatározta a gázener­gia igénybevételét. Többek között a békéscsabai Szabadság, az oros­házi Üj Élet, az újkígyóst Arany­kalász Tsz, a tótkomilósi tsz-közi társulás stb. Javasoljuk minden olyan gazdaságnak, amelyik a gázvezeték mentén gazdálkodj k és a közeljövőben nagyobb beru­házást — például sertés- vagy szarvasmarha-telepet — kíván megvalósítani, vegye figyelembe a gázenergia lehetőségét is. Megyénk mezőgazdasági üzemei az utóbbi években széles körűen alkalmazzák az új növény- és ál­latfajtákat, egymás után vezetik be az új termelési eljárásokat. A következő években a földgáz is besorakozik a termelést növelő tényezők közé és így közvetlenül is részt vesz a mezőgazdasági ter­melés intenzívebbé tételében. Molnár Lajos Több mint kétmilliós vízgazdálkodási munka Vésztőn Ez év január 1-én a Vésztői Víz­gazdálkodási Társulat beleolvadt a Kettős Sebes-Körös Vízgazdálko­dási Társulatba, s azóta ennek II. sz. körzetét alkotja. A vésztői kör­zethez tartozik Okány, Körösújfa­lu, Zsadány, Biharugra és Körös- nagyharsány is. A körzetben két építésvezető technikus, két mun­kavezető és hetvenkét 'technikus tevékenykedik. Vésztő területén a társulat erre az évre 2,077 millió forint értékű munka elvégzésé* ütemezte be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents