Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-18 / 194. szám
19#8. augusztus 18. 4 Vasárnap Ezer kilométer hegyen-völgyön út ii. Utunkat a Sajó völgyében folytattuk tovább, Rozsnyó felé. Mielőtt azonban elértük a várost, attól visszább, mintegy hat kilométerre, nem mulasztottuk el megtekinteni Be tiér műemléki és muzeális szempontból legfőbb látnivalóját, a szépen gondozott, különleges fákkal ékes, mintegy 70 hektár kiterjedésű parkba „rejtett” Andrássy kastélyt. Kicsit későn ér. keztünk, mivel azonban be voltunk jelentve, Ján Polomsky ide-j genvezető személyenként 3 korona ellenében szívesen vállalta kalauzolásunkat. így aztán egy csodálatos látvánnyal gazdagodhatott az az öttagú dán turista- csoport is, akik velünk együtt beléphettek a kastélyba. Hátrányuk csupán az volt, hogy nem értették az idegenvezető magyar nyelvű tájékoztatását. A kastély egyike Szlovákia legszebb kastélymúzeumainak, értékes képekkel, családi relikviákkal, az Andrássy család afrikai vadászatainak trófeáival, edényekkel, műkincsekkel, régi fegyverekkel és lakberendezéssel. Itt pillantottunk meg egy megyénkből eredő trófeát is, melyen ez a felirat áll: Békés, 1928. X. 6-án. Legjobban azonban azt a barokk bútorokkal berendezett 20 ezer kötetes könyvtárat csodáltuk meg, melyet Andrássy Lápot alapított 1793-ban. A kastélylátogatás után elégedetten szálltunk ismét buszra. A Sajó völgyében, magas hegyek álltak körülzárt katlanban terül el a 10 ezer lakosú Rozsnyó, ahová sötétedésre érkeztünk, szakadó esőben. Mire azonban másnap reggel felébredtünk, már szikrázva csillant meg a napfény szobánk „üvegszemein”. Ebben a hotelban különben az keltette bennünk a | legjobb benyomást, hogy bárkit* 1 megszólíthattunk magyarul, értett! a nyelvünkön. Mint megtudtuk, a j város lakóinak 80 százaléka ma-' gyár ajkú. Itt jegyezzük meg, hogy | a lakosság bizakodva fogadta az | ágcsernyői és pozsonyi találkozások híreit és optimistán tekint a jövőbe azzal az eltökélt szándékkal, hogy senkitől sem hagyja a szocialista rendszert út szélére taszítani. Csehszlovákiai utunk alatt talán ez a város volt az, amelyben legtöbbet időztünk. Megcsodáltuk a rozsnyói vasbányatelep épületeit, a környék legkiemelkedőbb hegyét, a rozsnyóiak kedvelt kirándulóhelyét, az 1230 méter magas Pozsálló csúcsát, a város kés- 1 kény, zegzugos utcáit, régi, több; száz éves alapokra épült ódon házait. Rozsnyó különben régi bányászváros, határában ma is jelentős mennyiségű vasércet tér- ! melnek ki. Főbb nevezetességei, melyet megtekintettünk, a piac közepén álló tűztornyos plébánia- templom, az egyszerű barokk püspöki palota, a XVIII. században épült püspöki templom és a régi városi ispotály épülete. A városka főtere tipikus felsővidéki hangulatú, egyemeletes ódon házaitól szegélyezett piac, körülvéve szebbnél szebb üzle- } tekkel. Már maguk az ízlésesen elrendezett kirakatok is, szinte ellenállhatatlanul csábítják vásárlásra a járókelőt. Talán ennek , tudható be az is, hogy csoportunk tagjai körében itt lépett legmagasabbra a „vásárlási láz”. Az eddig szerzett ajándékoknál, itt még szebbeket láttunk, és bizony senki sem tudott ellenállni a csábításnak. Innen most már egyre közelebb kerültünk ismét a magyar határ A postahivatal hirfapkézbssífőt vesz fel. Jelentkezni lehet a postán. x A híres mauzóleum, melynek kupoláját kilenc kiló színarany ékesíti. hoz. Utunkba esett azonban még a híres Krasznahorka vára, melyet szintén nem mulasztottunk el megtekinteni. Csaknem a várkapuig autóút visz fel a Szép he- gyecske csúcsára. Már a kapun kívül is van látnivaló, öt ágyú irányul innen a völgy felé, közülük kettő Bebek Ferenc nevét viseli. A várkapu előtt áll a Szent János kápolna, melynek a bejárata belül az udvarba nyílik. A vár különben múzeumnak van berendezve. A kisebb-nagyobb termekben régi fegyvereket, bútorokat, egykori konyhafelszerelési tárgyakat, edényeket, értékes porcelánkészleteket és egyéb felszereléseket láthattunk. A termek ablakairól gyönyörű kilátás nyílt az uhornai országútra s a távoli tájakra, melyeket valaha Krasznahorka vára védelmezett. A várkápolnában a vezető meg. mutatta Andrássy István feleségének, Serédy Zsófiának természetes úton mumifikálódott tetemét is, amely egy üvegszekrény alatt nyugszik. Jókai Mór a Lőcsei fehér asszony című regényében állított emléket Serédy Zsófiának. Ugyancsak ebben a regényben olvashatunk a vár uráról, báró Andrássy István várkapitányról is. Nem messze Krasznahorkától, a dernői országút mentén áll egy nagyméretű, szép mauzóleum, melyet szintén meglátogattunk. A jótékonyságáról közismert Andrássy Dénes építette ezt felesége és a maga részére 1905-ben. Az egymillió aranykoronába került mauzóleum díszítésére, a világ csaknem minden ismertebb márványfajtájából felhasználtak egy- egy darabot. A mauzóleum kupolájába kilenc kiló színarany van beépítve. Csehszlovákiai utunknak különben ez volt az utolsó megállóhelye, ahol megmaradt koronánkon is túladtunk. Esteledett már, amikor magunk mögött hagyva az Alacsony-Tátra fenyvesekkel borított csúcsait, alapos vámvizsgálat után ismét magyar földre léptünk. Több mint ezer kilométeres túra után, éjfélkor érkeztünk ismét Endrédre, ahol a domszögi vendéglő előtt már vártak bennünket a szövetkezet dolgozói, a hozzátartozók. Megjártuk az Alacsony-Tátra csúcsait, utaztunk a lanovkán, megcsodáltuk az utunkba eső ősi várakat, gyönyörködtünk a Bet- léri kastélyt övező hatalmas park. ban, új tájakkal, emberekkel ismerkedtünk. És csaknem valaJövőre Országos fotó-kiállítás Gyulán Augusztus 19-én 12 órakor a gyulai Jókai Művelődési Ház nagytermében Gácsér József, a Békés megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztályának vezetője nyitja meg a III. Székely Aladár országos fotókiállítást. A kiállításon adják át az emlékpályázat díjait, majd Ibos Iván, a Magyar Fotóművészek Szövetségének titkára értékeli a bemutatót. A fotókiállítást, amelyet a Békés megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, Gyula Város Tanácsa és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum rendez, szeptember 23-ig tekinthetik meg a látogatók. Hat hónap: 526 liter vér összevont városi elnökségi ülést tartott Békéscsabán a Vöröskereszt. Az elnökség a félévi munkát értékelte, melyben kiemelkedő eredményt ért el a kötöttárugyár! A véradás-szervezésben példát mutattak az alapszervezetek, az év első felében a város lakói ösz- szesen 526 liter vért adtak. UJ REZSŐ: TOKTENELEM A COrSETŰHOR ELŐTT _______sai 1 ni A szerzőtől hallottuk A humorizálásnak a mai magyar szatíra-irodalomban és vicctermelésben olyannyira kedvelt, divatos módszerei közül az egyik; a történelmi események parodizálása, a bizarrnak és groteszknek a fokozása érdekében keverve mai tényekkel és fogalmakkal. Noha jelenünk eleven szülöttének vélik sokan, mindez mégsem új. Karinthy Frigyesen, Mikszáthon, Mark Twainen át hosszú a listájuk azoknak a kedélyes természetű íróknak, akik alkalmazták ezt a technikát. Mindezt azért közlöm, nehogy írásom megjelenése esetén bárki a maiak plagizátorának a bélyegét süsse ártatlan homlokomra. Régi trükkről van tehát szó, olyanról, akár csak az absz- trahálás versben, képzőművészetben. Újszülöttem, vagyis ez a munkám sem új. Köldökzsinórja 1947-ig ér. Abban az évben egy szovjetunióbeli világnézeti iskolán támadt kedvem produkálni magam ebben a műfajban, társaim klubesti szórakoztatására. Hazatérve, az ötvenes évek elején megírtam ezt a kötetet, ha nem is egészen, de több mint a felét. Megmutattam akkori lektorátusoknak. Viszolyogtak tőle. Sajnáltak, hogy ilyesmivel fecsérlem időmet. — Valami harcosat vagy csasztuskát — mondták. Szótfogadtam. Azokból jelent is meg itt- ott néhány. Akkor bátorságra kaptam: — Foglalkozzanak ezzel is! — Nincs mondanivalója — csúsztatták vissza. — De van! — dacoskodtam. Kacagva tanul társadalomfejlődést, történelemismeretet, mind, aki olvasni fogja! Kilcacagtak. Nem vették, észre a paródia derűsen susogó lombjai közé rejtett tiszta forrásokat... Holnapi, ünnepi számunkban megkezdjük Űj Rezső Történelem a görbetükör előtt című humoros írásának közlését. A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el — Munkakezdés előtt kötelező a munkavédelmi ellenőrzés — Az igyekezet nem róható fel gondatlanságként — Baleset kiküldetésből hazatérőben — mennyien elhatároztuk: újra elmegyünk! | Sztanyik Károly i ŰZ llZCtni balesetek ügyében i több fontos törvényességi határo-1 zat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Súlyos szerencsétlenség történt} egy vállalati építkezésnél. Munka közben az egyik szerelő a létráról | leesett, koponyaalapi és csigolya- törtést, valamint agyrázkódást szenvedett. Hosszú ideig kezelték kórházban, majd havi 1650 forint j rokkantsági nyugdíjat állapítottak i meg részére. Ezek után a SZOT j Társadalombiztosítási Főigazgatósága a szerelő 8 évre járó rok-j kantnyugdíjának megfelelő 158 ezer forint, továbbá 44 ezer forint I segélyezési költség megfizetését rótta1 ki a vállalatra. Ennek hatá- ; lyon kívül helyezéséért a vállalat a SZOT ellen pert indított. Törvé- j nyességi óvásra az ügy a Legfel- j sőbb Bíróság elé került, amely a j keresetet elutasította. A határozat irányelvül szolgáló indoklása a következőket mondta ki: — A baleset napján, munkakezdés előtt, a művezető a munkahelyet nem vizsgálta meg, sőt, oda se ment. A másik művezető is csak két nappal korábban járt a helyszínen. A sérültnek a brigádvezető mutatta meg, milyen munkát kell elvégeznie, de azt már nem mondta meg, hogyan, mert munkakezdés előtt ő is eltávozott. Tehát a vállalat megbízottai súlyos mulasztást követtek el. Ugyancsak munkakezdés előtt a munkahelyen 1 a gépeket, berendezéseket meg kell vizsgálni, vajon a munkavé-1 delmi előírásoknak megfelelnek-e. Ez az ellenőrzés akkor is kötele-! ző, ha a munkát szakképzett ember végzi. Tanúk vallották, hogy a szóban forgó munkánál a ma-1 gasban kellett dolgozni, de sem! álláscsináláshoz szükséges deszka- j anyag, sem megfelelő létra nem volt. Pedig a Szerelőipari Bal- i esetelhárító és Egészségvédő Övó- [ rendszabály értelmében olyan! munkákhoz, amelyeket talajszint- j ről, padlóról vagy más, állandó j jellegű, biztonságos helyről elvé-! gezni nem lehet, állványt kell lé- j tesíteni Továbbá, ha — az adottságok vagy a munka természete következtében — állvány nem építhető, más módon kell a dolgozót a leeséstől megvédeni. Ennek a kötelezettségének azonban a vállalat nem tett eleget, a reá kötelező óvórendszabály foganatosítását elmulasztotta. Ez a mulasztása az üzemi balesettel összefüg-! gésfoen van, ezért kártérítéssel tartozik. Egy bánya-vállalat hegesztője a műszak befejezése után azt az utasítást kapta, hogy egy megrepedt csővezetéket a lejtős aknában sürgősen javítson meg. Bár a hegesztő a nyolcórai munka után fáradt volt, mégis leszállt a bányába. A szükséges szerszámokat két kezében vitte. Miközben a munkahely felé ment, a csőrepedés következtében vizes falépcsőn megcsúszott, elesett és súlyos sérülései miatt hosszabb ideig táppénzes állományban volt. Ilyen előzmények után a táppénze és átlagkeresete közti különbözet megfizetését kérte, de a vállalat elutasította. így döntött a járásbíróság is, megállapítva, hogy a baleset kizárólag a munkás gondatlansága miatt történt, mert mindkét kezében szerszám volt és ezért nem tudott kapaszkodni. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a vállalat teljes kártérítési kötelezettségét megállapította. A határozat indokolása szerint a balesetet az okozta, hogy a munkahely és környéke vizes, iszapos, csúszós volt. A hegesztő a munka sürgőssége érdekében vette egyszerre magához a javításhoz szükséges összes szerszámot és anyagot, de előbb a munkahelyet megnézte és nem látta akadályát, hogy így cselekedjék. Nem róható terhére, hogy a legnagyobb figyelem mellett is a vizes lépcsőn megcsúszott, mert kapaszkodó korlát nem | volt. Egyébként is, ha úgy látták, j hogy sok terhet visz magával és jez balesetet okozhat, ezt megakadályozhatták volna. Ilyen körülmények között a kárt a vállalatnak kell viselnie. Az egyik szövetkezet alkal- j mazottja üzemi építkezésük műszaki átvételénél vett részt, majd saját autóján hazaindult a szomszédos községbe. Útközben a kocsi árokba fordult és a szerencsétlen ember kórházba szállítás után meghalt. Az özvegy kártérítési igényét a szövetkezet azzal utasította el, hogy férje közúti balesetet szenvedett és így a következményekért nem felel. Az asszony pert I indított, amely törvényességi óvás- j ra a Legfelsőbb Bíróság elé ke- | rült, ahol elutasították. — Valamely vállalat felelőssége jakkor állapítható meg, ha a dol- I gozót a sérülés munkaviszonya j keretében érte és a vállalat mű- j ködési körébe tartozó vagy működési körén kívül eső, de általa jelhárítható okra vezethető vissza — hangzik a határozat. Bár az eb hunyt kiküldetése munkaviszonya keretében történt, azonban a baleset oka az volt, hogy kiküldetéséből hazatérőben, ismeretlen kö- J rülmények között az árokba bukott. Ezt az okot pedig nem lehet a vállalat működési körébe esőnek | tekinteni vagy olyannak, amit el- j háríthatott volna. Ilyen körülmények között anyagi felelősség nem I terheli és kártérítéssel sem tarto- j zik. H. E. Közülietek munkaerőigénye A Szarvasi Építőipari Ktsz szám viteli gyakorlattal rendelkező munkaerőket keres. Jelentkezés írásban az alábbi címre: Építőipari Ktsz, Szarvas, Bajcsy-Zs. u. 1 sz. 137260 A mezőmegyeri Béke Tsz egy fő esztergályost, legalább 5 éves gyakor lattal, keres felvételre. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés a tsz központi irodájában. 18120 A Békéscsabai Hűtőház azonnali belépéssel férfi és női segédmunkásokat keres. Békéscsaba, Kétegyházi út. 656 Több éves munkára kőműves és ács szakmunkásokat keres felvételre a Zalka Máté Tsz, Békésszentandrás. 137259 A Békés megyei Tanácsi Építőipari j és Tatarozó Vállalat felvételre keres ; ács, asztalos, lakatos, vízvezetékszeI relő szakmunkásokat és könnyűgépkezelői vizsgával rendelkező gépke- ! zelőket. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a vállalat központjában, Békéscsaba, Kétegyházi út 1921/2. Előnyös teljesítménybérezés, ösztönző célprémium, változó munkahelyi pótlékot biztosítunk. 651 A BM Méretes Szabók és Szűcsök i Ktsz azonnali belépésre érettségizett dolgozót vesz fel bérelszámolási munkára. Jelentkezés: Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 8 szám alatt. 637