Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-18 / 194. szám

19#8. augusztus 18. 4 Vasárnap Ezer kilométer hegyen-völgyön út ii. Utunkat a Sajó völgyében folytat­tuk tovább, Rozsnyó felé. Mielőtt azonban elértük a várost, attól visszább, mintegy hat kilométerre, nem mulasztottuk el megtekinteni Be tiér műemléki és muzeális szempontból legfőbb látnivalóját, a szépen gondozott, különleges fákkal ékes, mintegy 70 hektár kiterjedésű parkba „rejtett” Andrássy kastélyt. Kicsit későn ér. keztünk, mivel azonban be vol­tunk jelentve, Ján Polomsky ide-j genvezető személyenként 3 ko­rona ellenében szívesen vállalta kalauzolásunkat. így aztán egy csodálatos látvánnyal gazdagod­hatott az az öttagú dán turista- csoport is, akik velünk együtt be­léphettek a kastélyba. Hátrányuk csupán az volt, hogy nem értet­ték az idegenvezető magyar nyel­vű tájékoztatását. A kastély egyike Szlovákia leg­szebb kastélymúzeumainak, érté­kes képekkel, családi relikviák­kal, az Andrássy család afrikai va­dászatainak trófeáival, edények­kel, műkincsekkel, régi fegy­verekkel és lakberendezéssel. Itt pillantottunk meg egy megyénk­ből eredő trófeát is, melyen ez a felirat áll: Békés, 1928. X. 6-án. Legjobban azonban azt a barokk bútorokkal berendezett 20 ezer kötetes könyvtárat csodáltuk meg, melyet Andrássy Lápot alapított 1793-ban. A kastélylátogatás után elégedetten szálltunk ismét busz­ra. A Sajó völgyében, magas hegyek álltak körülzárt katlanban terül el a 10 ezer lakosú Rozsnyó, aho­vá sötétedésre érkeztünk, szaka­dó esőben. Mire azonban másnap reggel felébredtünk, már szikráz­va csillant meg a napfény szobánk „üvegszemein”. Ebben a hotelban különben az keltette bennünk a | legjobb benyomást, hogy bárkit* 1 megszólíthattunk magyarul, értett! a nyelvünkön. Mint megtudtuk, a j város lakóinak 80 százaléka ma-' gyár ajkú. Itt jegyezzük meg, hogy | a lakosság bizakodva fogadta az | ágcsernyői és pozsonyi találkozá­sok híreit és optimistán tekint a jövőbe azzal az eltökélt szándék­kal, hogy senkitől sem hagyja a szocialista rendszert út szélére ta­szítani. Csehszlovákiai utunk alatt ta­lán ez a város volt az, amelyben legtöbbet időztünk. Megcsodáltuk a rozsnyói vasbányatelep épüle­teit, a környék legkiemelkedőbb hegyét, a rozsnyóiak kedvelt ki­rándulóhelyét, az 1230 méter ma­gas Pozsálló csúcsát, a város kés- 1 kény, zegzugos utcáit, régi, több; száz éves alapokra épült ódon há­zait. Rozsnyó különben régi bá­nyászváros, határában ma is je­lentős mennyiségű vasércet tér- ! melnek ki. Főbb nevezetességei, melyet megtekintettünk, a piac közepén álló tűztornyos plébánia- templom, az egyszerű barokk püs­pöki palota, a XVIII. században épült püspöki templom és a régi városi ispotály épülete. A városka főtere tipikus felső­vidéki hangulatú, egyemeletes ódon házaitól szegélyezett piac, körülvéve szebbnél szebb üzle- } tekkel. Már maguk az ízlésesen el­rendezett kirakatok is, szinte el­lenállhatatlanul csábítják vásár­lásra a járókelőt. Talán ennek , tudható be az is, hogy csoportunk tagjai körében itt lépett legma­gasabbra a „vásárlási láz”. Az ed­dig szerzett ajándékoknál, itt még szebbeket láttunk, és bizony senki sem tudott ellenállni a csábítás­nak. Innen most már egyre közelebb kerültünk ismét a magyar határ A postahivatal hirfapkézbssífőt vesz fel. Jelentkezni lehet a postán. x A híres mauzóleum, melynek kupoláját kilenc kiló színarany ékesíti. hoz. Utunkba esett azonban még a híres Krasznahorka vára, me­lyet szintén nem mulasztottunk el megtekinteni. Csaknem a várka­puig autóút visz fel a Szép he- gyecske csúcsára. Már a kapun kí­vül is van látnivaló, öt ágyú irá­nyul innen a völgy felé, közülük kettő Bebek Ferenc nevét viseli. A várkapu előtt áll a Szent János kápolna, melynek a bejárata be­lül az udvarba nyílik. A vár különben múzeumnak van berendezve. A kisebb-nagyobb termekben régi fegyvereket, bú­torokat, egykori konyhafelszere­lési tárgyakat, edényeket, érté­kes porcelánkészleteket és egyéb felszereléseket láthattunk. A ter­mek ablakairól gyönyörű kilátás nyílt az uhornai országútra s a tá­voli tájakra, melyeket valaha Krasznahorka vára védelmezett. A várkápolnában a vezető meg. mutatta Andrássy István feleségé­nek, Serédy Zsófiának természe­tes úton mumifikálódott tetemét is, amely egy üvegszekrény alatt nyugszik. Jókai Mór a Lőcsei fe­hér asszony című regényében ál­lított emléket Serédy Zsófiának. Ugyancsak ebben a regényben ol­vashatunk a vár uráról, báró And­rássy István várkapitányról is. Nem messze Krasznahorkától, a dernői országút mentén áll egy nagyméretű, szép mauzóleum, melyet szintén meglátogattunk. A jótékonyságáról közismert And­rássy Dénes építette ezt felesége és a maga részére 1905-ben. Az egymillió aranykoronába került mauzóleum díszítésére, a világ csaknem minden ismertebb már­ványfajtájából felhasználtak egy- egy darabot. A mauzóleum kupo­lájába kilenc kiló színarany van beépítve. Csehszlovákiai utunknak külön­ben ez volt az utolsó megállóhe­lye, ahol megmaradt koronánkon is túladtunk. Esteledett már, amikor magunk mögött hagyva az Alacsony-Tátra fenyvesekkel borított csúcsait, alapos vámvizsgálat után ismét magyar földre léptünk. Több mint ezer kilométeres tú­ra után, éjfélkor érkeztünk ismét Endrédre, ahol a domszögi ven­déglő előtt már vártak bennün­ket a szövetkezet dolgozói, a hoz­zátartozók. Megjártuk az Alacsony-Tátra csúcsait, utaztunk a lanovkán, megcsodáltuk az utunkba eső ősi várakat, gyönyörködtünk a Bet- léri kastélyt övező hatalmas park. ban, új tájakkal, emberekkel is­merkedtünk. És csaknem vala­Jövőre Országos fotó-kiállítás Gyulán Augusztus 19-én 12 órakor a gyulai Jókai Művelődési Ház nagytermében Gácsér József, a Békés megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztályának vezetője nyitja meg a III. Székely Aladár orszá­gos fotókiállítást. A kiállításon ad­ják át az emlékpályázat díjait, majd Ibos Iván, a Magyar Fotó­művészek Szövetségének titkára értékeli a bemutatót. A fotókiállí­tást, amelyet a Békés megyei Ta­nács Művelődésügyi Osztálya, Gyula Város Tanácsa és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum rendez, szeptember 23-ig tekinthetik meg a látogatók. Hat hónap: 526 liter vér összevont városi elnökségi ülést tartott Békéscsabán a Vöröske­reszt. Az elnökség a félévi mun­kát értékelte, melyben kiemelkedő eredményt ért el a kötöttárugyár! A véradás-szervezésben példát mutattak az alapszervezetek, az év első felében a város lakói ösz- szesen 526 liter vért adtak. UJ REZSŐ: TOKTENELEM A COrSETŰHOR ELŐTT _______sai 1 ni A szerzőtől hallottuk A humorizálásnak a mai magyar szatíra-irodalomban és vicc­termelésben olyannyira kedvelt, divatos módszerei közül az egyik; a történelmi események parodizálása, a bizarrnak és groteszknek a fokozása érdekében keverve mai tényekkel és fogalmakkal. Noha jelenünk eleven szülöttének vélik sokan, mindez mégsem új. Ka­rinthy Frigyesen, Mikszáthon, Mark Twainen át hosszú a listájuk azoknak a kedélyes természetű íróknak, akik alkalmazták ezt a technikát. Mindezt azért közlöm, nehogy írásom megjelenése ese­tén bárki a maiak plagizátorának a bélyegét süsse ártatlan hom­lokomra. Régi trükkről van tehát szó, olyanról, akár csak az absz- trahálás versben, képzőművészetben. Újszülöttem, vagyis ez a munkám sem új. Köldökzsinórja 1947-ig ér. Abban az évben egy szovjetunióbeli világnézeti iskolán támadt kedvem produkálni magam ebben a műfajban, társaim klubesti szórakoztatására. Hazatérve, az ötvenes évek elején meg­írtam ezt a kötetet, ha nem is egészen, de több mint a felét. Megmutattam akkori lektorátusoknak. Viszolyogtak tőle. Sajnál­tak, hogy ilyesmivel fecsérlem időmet. — Valami harcosat vagy csasztuskát — mondták. Szótfogadtam. Azokból jelent is meg itt- ott néhány. Akkor bátorságra kaptam: — Foglalkozzanak ezzel is! — Nincs mondanivalója — csúsztatták vissza. — De van! — dacoskodtam. Kacagva tanul társadalomfejlődést, történelemisme­retet, mind, aki olvasni fogja! Kilcacagtak. Nem vették, észre a paródia derűsen susogó lombjai közé rejtett tiszta forrásokat... Holnapi, ünnepi számunkban megkezdjük Űj Rezső Történe­lem a görbetükör előtt című humoros írásának közlését. A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el — Munkakezdés előtt kötelező a munkavédelmi ellenőrzés — Az igyekezet nem róható fel gondatlanságként — Baleset kiküldetésből hazatérőben — mennyien elhatároztuk: újra elmegyünk! | Sztanyik Károly i ŰZ llZCtni balesetek ügyében i több fontos törvényességi határo-1 zat hangzott el a Legfelsőbb Bí­róságon. Súlyos szerencsétlenség történt} egy vállalati építkezésnél. Munka közben az egyik szerelő a létráról | leesett, koponyaalapi és csigolya- törtést, valamint agyrázkódást szenvedett. Hosszú ideig kezelték kórházban, majd havi 1650 forint j rokkantsági nyugdíjat állapítottak i meg részére. Ezek után a SZOT j Társadalombiztosítási Főigazgató­sága a szerelő 8 évre járó rok-j kantnyugdíjának megfelelő 158 ezer forint, továbbá 44 ezer forint I segélyezési költség megfizetését rótta1 ki a vállalatra. Ennek hatá- ; lyon kívül helyezéséért a vállalat a SZOT ellen pert indított. Törvé- j nyességi óvásra az ügy a Legfel- j sőbb Bíróság elé került, amely a j keresetet elutasította. A határozat irányelvül szolgáló indoklása a következőket mondta ki: — A baleset napján, munkakez­dés előtt, a művezető a munkahe­lyet nem vizsgálta meg, sőt, oda se ment. A másik művezető is csak két nappal korábban járt a hely­színen. A sérültnek a brigádvezető mutatta meg, milyen munkát kell elvégeznie, de azt már nem mond­ta meg, hogyan, mert munkakez­dés előtt ő is eltávozott. Tehát a vállalat megbízottai súlyos mu­lasztást követtek el. Ugyancsak munkakezdés előtt a munkahelyen 1 a gépeket, berendezéseket meg kell vizsgálni, vajon a munkavé-1 delmi előírásoknak megfelelnek-e. Ez az ellenőrzés akkor is kötele-! ző, ha a munkát szakképzett em­ber végzi. Tanúk vallották, hogy a szóban forgó munkánál a ma-1 gasban kellett dolgozni, de sem! álláscsináláshoz szükséges deszka- j anyag, sem megfelelő létra nem volt. Pedig a Szerelőipari Bal- i esetelhárító és Egészségvédő Övó- [ rendszabály értelmében olyan! munkákhoz, amelyeket talajszint- j ről, padlóról vagy más, állandó j jellegű, biztonságos helyről elvé-! gezni nem lehet, állványt kell lé- j tesíteni Továbbá, ha — az adott­ságok vagy a munka természete következtében — állvány nem építhető, más módon kell a dol­gozót a leeséstől megvédeni. En­nek a kötelezettségének azonban a vállalat nem tett eleget, a reá kö­telező óvórendszabály foganatosí­tását elmulasztotta. Ez a mulasz­tása az üzemi balesettel összefüg-! gésfoen van, ezért kártérítéssel tar­tozik. Egy bánya-vállalat he­gesztője a műszak befejezése után azt az utasítást kapta, hogy egy megrepedt csővezetéket a lej­tős aknában sürgősen javítson meg. Bár a hegesztő a nyolcórai munka után fáradt volt, mégis le­szállt a bányába. A szükséges szerszámokat két kezében vitte. Miközben a munkahely felé ment, a csőrepedés következtében vizes falépcsőn megcsúszott, elesett és súlyos sérülései miatt hosszabb ideig táppénzes állományban volt. Ilyen előzmények után a táppén­ze és átlagkeresete közti különbö­zet megfizetését kérte, de a válla­lat elutasította. így döntött a já­rásbíróság is, megállapítva, hogy a baleset kizárólag a munkás gon­datlansága miatt történt, mert mindkét kezében szerszám volt és ezért nem tudott kapaszkodni. A legfőbb ügyész törvényességi óvá­sára a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a vállalat teljes kártérítési kötele­zettségét megállapította. A határozat indokolása szerint a balesetet az okozta, hogy a mun­kahely és környéke vizes, iszapos, csúszós volt. A hegesztő a munka sürgőssége érdekében vette egy­szerre magához a javításhoz szük­séges összes szerszámot és anya­got, de előbb a munkahelyet meg­nézte és nem látta akadályát, hogy így cselekedjék. Nem róható ter­hére, hogy a legnagyobb figyelem mellett is a vizes lépcsőn megcsú­szott, mert kapaszkodó korlát nem | volt. Egyébként is, ha úgy látták, j hogy sok terhet visz magával és jez balesetet okozhat, ezt megaka­dályozhatták volna. Ilyen körül­mények között a kárt a vállalat­nak kell viselnie. Az egyik szövetkezet alkal- j mazottja üzemi építkezésük mű­szaki átvételénél vett részt, majd saját autóján hazaindult a szom­szédos községbe. Útközben a kocsi árokba fordult és a szerencsétlen ember kórházba szállítás után meghalt. Az özvegy kártérítési igé­nyét a szövetkezet azzal utasította el, hogy férje közúti balesetet szenvedett és így a következmé­nyekért nem felel. Az asszony pert I indított, amely törvényességi óvás- j ra a Legfelsőbb Bíróság elé ke- | rült, ahol elutasították. — Valamely vállalat felelőssége jakkor állapítható meg, ha a dol- I gozót a sérülés munkaviszonya j keretében érte és a vállalat mű- j ködési körébe tartozó vagy mű­ködési körén kívül eső, de általa jelhárítható okra vezethető vissza — hangzik a határozat. Bár az eb hunyt kiküldetése munkaviszonya keretében történt, azonban a bal­eset oka az volt, hogy kiküldeté­séből hazatérőben, ismeretlen kö- J rülmények között az árokba bu­kott. Ezt az okot pedig nem lehet a vállalat működési körébe esőnek | tekinteni vagy olyannak, amit el- j háríthatott volna. Ilyen körülmé­nyek között anyagi felelősség nem I terheli és kártérítéssel sem tarto- j zik. H. E. Közülietek munkaerőigénye A Szarvasi Építőipari Ktsz szám viteli gyakorlattal rendelkező mun­kaerőket keres. Jelentkezés írásban az alábbi címre: Építőipari Ktsz, Szarvas, Bajcsy-Zs. u. 1 sz. 137260 A mezőmegyeri Béke Tsz egy fő esztergályost, legalább 5 éves gyakor lattal, keres felvételre. Fizetés meg­állapodás szerint. Jelentkezés a tsz központi irodájában. 18120 A Békéscsabai Hűtőház azonnali be­lépéssel férfi és női segédmunkáso­kat keres. Békéscsaba, Kétegyházi út. 656 Több éves munkára kőműves és ács szakmunkásokat keres felvételre a Zalka Máté Tsz, Békésszentandrás. 137259 A Békés megyei Tanácsi Építőipari j és Tatarozó Vállalat felvételre keres ; ács, asztalos, lakatos, vízvezetéksze­I relő szakmunkásokat és könnyűgép­kezelői vizsgával rendelkező gépke- ! zelőket. Jelentkezni lehet személye­sen vagy írásban a vállalat központ­jában, Békéscsaba, Kétegyházi út 1921/2. Előnyös teljesítménybérezés, ösztönző célprémium, változó mun­kahelyi pótlékot biztosítunk. 651 A BM Méretes Szabók és Szűcsök i Ktsz azonnali belépésre érettségizett dolgozót vesz fel bérelszámolási munkára. Jelentkezés: Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 8 szám alatt. 637

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents