Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-17 / 193. szám

1968. augusztus 19. 3 Szombat A reklám hajadon pajzán kalandja A gazdaságirányítási rendszer reformja módosított egy régi közmondást is, s ma már a vál­lalatok azt tartják, hogy a jó bor­nak is kell cégér. A hatásos áru­propaganda, jó reklám, valóban fél siker, nagyobb forgalmat, több nyereséget eredményez. Sajnos, a helyes elv gyakorlatba való átültetése itt-ott még kí­vánni valót hagy maga után. (gy például a békéscsabai Bü­fé (Tanácsköztársaság útja) kira­katában. „Egri fajborok nagy választék­ban kapható” — hirdeti az öles plakát szövege. De nemcsak az egyes és többes szám összekeve­rése szúrja a járókelők szemét, hanem a plakáton látható ábra is. Egy negédesen somolygó le­ányka emelgeti bokorugró szok­nyáját, a nemének kétségtelen jeleivel ellátott, füstölgő orrli- kú bika előtt. Nyilván az Egri Bikavér bormárka ihlette a rajz elkövetőjét. Csak találgatni le­het azonban, hogy mit akart ki­fejezni a több mint pajzán je­lenettel. Talán azt, hogy a Bika­vér fogyasztói a névadó négylá­búhoz válnak hasonlatossá — indulatukat tekintve — néhány deci után? Vagy azt, hogy a Leánykát nyakaló hölgyek sokat veszítenek szemérmességükből? Akárhogy is, ez a plakát nem válik díszére a Büfének és ál­talában a reklámiparnak. Készí­tője és jóváhagyója tanulhatott volna ízléses, hatásos árupropa­ganda módszereket az elmúlt na­pokban, néhány házzal odébb, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat árubemutatóján. De be­cses figyelmükbe ajánlhatjuk a Békés megyei Szolgáltató Ktsz reklámfogását is: az augusztus 19-i Honvéd Napra röpcédulákat csináltatott az MHSZ. A cédula egyik része azonban kihaszná­latlanul maradt volna, ha nem „kapcsol” a ktsz vezetősége. Megállapodtak az MHSZ-szel és így a röplapok az ünnepi esemé­nyen kívül a szövetkezet szol­gáltatásait is propagálják. (Ter­mészetesen a nyomdaköltségen is megosztoztak a felek.) Szóval, a jó bornak is kell cé gér, tisztelt áru propagandisták. Békés Dezső Ötmillió forint evero üzem fejlesztésére Jelentős, mintegy ötmilliós beruházás van folyamatban a F üzesgyarmatd Takarmányke­verő üzem fejlesztésére. Az idén készült el a szociális épü­let, amely öltözőket, fürdőket és ebédlőhelyiséget foglal ma­gába. Javult a vízellátás is, újabban az Aranykalász Tsz- től kapják a vizet. Augusztus elsején indult be egy új üzem­rész próbaüzemelése. Befejezés előtt áll két úgynevezett Du­naújvárosi típusú szín építése is. Szeptember közepén szerel­nek be egy nagy teljesítményű í j üzemág a mezőberényi Petőfi Tsz-ben Mezőberényben a lakosságnak sok bosszúságot okozott, hogy nem volt elegendő vízvezeték-, motor- és villanyszerelő. Most a Petőfi Tsz elhatározta, hogy az ilyen részlegének tevékenységét a község lakosságának szolgálatá­ba állítja. Kérelemmel fordult a járási tanács végrehajtó bizott­ságához, hogy a gyomai úti gép­parkjában levő vízvezeték-, mo­tor-, villanyszerelő- és lakatos, valamint épület- és asztalosmű­helyét a saját gazdasága és kül­ső megrendelők részére is üze­meltethesse. A vizsgálat megállapította, hogy az új üzemág létesítéséhez min- szárítógépet, mellyel az üzem (}en feltétel megvan, így az en- szükségletén túl még a tsz-ek j gedély kiadása rövidesen megtör- részére is tud szárítást végezni. I ténik. TIT- előadások: Bemutatjuk Békés megyét Ezzel a címmel rendez három előadásból álló sorozatot az 1968—69-es ismeretterjesztő év­adban a TIT Békés megyei Szervezete. A megyénk változó tájait, gyógyfürdőinket, üdülő­inket bemutató programot szí­nes diafilmek vetítésével il­lusztráljuk. Érdekesnek ígérke­zik „A kőolaj és földgáz sze­repe életünk megváltozásában“ című, napjainkban nagyon is aktuális témájú előadás. Készül az alapító okmány Újszerű társulás as állatni gazdaság és a tsz-ek között tíomhegyházán A Dombegyházi Állami Gazda­ság nem tartozik a nagy területű üzemek közé. Határa alig haladja meg az 5000 holdat. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a terület gátat szab a korszerű agro­technikai eljárások alkalmazásá­nak. Repülőgépes növényvédelmet ez a gazdaság csak azért nem ve­het igénybe, mert 1000—1500 hold vegyszerezéséért Budaörsről nem telepítenek szolgálatot Dombegy­házára. Ha valamelyik külföldi cég az ÁKER-en át megbízást ad valamilyen növény termesztésére, 400—500 holdnál nagyobb feladat ellátására ez a viszonylag kis te­rületű gazdagág nem vállalkozhat. Ismeretes, hogy ez az állami gazdaság évek óta kimagasló ter­melési eredményeket ér el. Ta­Tanévnyitás előtt a békéscsabai középiskolákban Augusztus közepét mu­tatja a naptár, lassan végéhez kö­zeledik a nyári vakáció. Hamaro­san benépesülnek a ma még csen­des osztálytermek, betűk, számok kerülnek a táblára és a jegyzet­füzetekbe; szóval, mint az már minden év szeptember elején len­ni szokott, megkezdődik a taní­tás. A tanévnyitó előtt a békéscsabai középiskolákban érdeklődtünk és amolyan kis előzetest állítottunk össze az új iskolai évről: Hány új ezer forintos beruházással közmű- vesítettük. Bár nem tartozik szo­rosan a témához, de el kell még mondanom, hogy az érettségi be­fejezése után kilenc továbbtanuló diákunk közül nyolcat felvettek az egyetemre és főiskolára. Az út-híd és vízműépítési tech­nikum igazgatóhelyettese, Endrész László valóban érdekes bejelen­téssel kezdte tájékoztatóját: — Iskolánk áttért a szakkö­zépiskolai oktatási rendszerre. Há­rom új osztályunkban már az ok­osztály lesz szeptembertől? Váltó- j tatási reformnak megfelelően, uj zott-e a tanárok száma? Lesz-e ; módon képezzük az út- és fenn­elég tankönyv? És egyáltalán, mi újság a tanévnyitó előtt? A Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyette­se, Boldizsár Lajos ezeket mon­dotta: — A múlt évi 24 osztállyal szemben az idén 25 osztály kezd. A hat új elsős gimnáziumi osz­tályban 230 diák kezdi meg tanul­mányait, többek között a szakosí­tott angol és orosz nyelvű, illetve a fizikai-kémiai tagozatos osztály­ban. Egy nyomdaipari szakközép­iskolai osztályunk van, itt 37 diá­kot képezünk majd szeptember 1- től. Öt új tanárunk közül az egyik ebben az esztendőben szerzett dip­lomát, angol és magyar nyelvet í f fog tanítani a gimnáziumban. A ; tankönyvellátással eddig soha nem volt különösebb probléma és most is úgy látszik, hogy időben és teljes számban megkapjuk j majd a könyveket. Dr. Bielik Károly, a Sebes tartási szakon diákjainkat. Ök már nem technikumi oklevelet kapnak, hanem szakközépiskolai érettségi bizonyítványt. Az új diákok már j összpontosítani í valamivel kevesebb óraszámú mű­szaki ismeretet adó foglalkozáson vesznek részt, viszont növekszik a közismereti anyagot adó tantár­gyak oktatási ideje. A gyakorlati oktatás- szempontjából azonban nem csökken, hanem növekszik a tanulók által elsajátítható ismeret- anyag. Az iskola technikai ellá­tottsága megfelelő, földmértan szertárunk pedig szinte országosan egyedülálló. Elárulhatom, hogy még az ősszel elkezdődnek a mint­egy 10 millió forint beruházással épülő új iskola építésének munká­Köszönjük az interjút! (brackó) valy 8 millió forinton felüli nye­reséggel zárták az évet. Ugyan­akkor az állami gazdaság környé­kén gazdálkodó termelőszövetke­zetek búzából, cukorrépából, kuko­ricából 30—50 százalékkal keve­sebb hozamot érnek el egységnyi területről. Hogyan lehetne a Dombegyházi Állami Gazdaság kiváló eredmé­nyeit átvinni a termelőszövetke­zeti gazdálkodásba? Miként tudná­nak az állami gazdaság szomszéd­ságában levő szövetkezetek vi­szonylag rövid időn belül hasonló termelési színvonalra jutni? Ezek­re a kérdésekre kerestek és talál­tak választ az állami gazdaság és a dombegyházi tsz-ek vezetői — mondotta Kovács Ferenc igazgató —. amikor létrehozták az ország­ban egyedülálló társulásokat, Megszervezték az intéző bizott­ságot, melynek tagjai az állami gazdaság igazgatója, főagronómu- sa és főkönyvelője, valamint a dombegyházi Petőfi, a Icisdomb- egyházi Táncsics és a magyar- dombegyházi Rákóczi Tsz elnöke és vezető szakemberei. A társu­lás összesen 16 ezer holdon — az üzemek önállóságát nem csorbítva — szervezi a szakmai együttmű­ködést a növénytermesztésben, a gépesítésében és az állattenyész­tésben. Közös termelés-technoló­giát dolgoznak ki. Ezeket egymás rendelkezésére bocsátják. Közre­működnek az üzemszervezésben és az árutermelési szerkezet kiala­kításában. Együttesen szervezik a munkaerőgazdákodást, a növény- védelmet. Komplex termelési programokat állítanak össze. Kö­zösen szervezik az áruértékesítést és a minőségvédelmet. Munkájuk­ban figyelembe veszik azt is, hogy egyik üzem milyen segítséget tud nyújtani a másiknak. Szeretnék a gépjavítást. Együttműködnek olyan létesítmé­nyek készítésében, melyekre va­lamennyi üzemnek szüksége van. Közösen építenek egy lucerna- szénaliszt-készítő üzemet, továb­bá egy nagyobb kapacitású takar­mánykeverőt. Tárgyalnak arról is, hogy az öntözéses gazdálkodást miként tudnák kiterjeszteni? Az alakuló ülés óta külön bizott­ság készíti az alapító okmányt. Az érdekelt üzemek szakemberei rendszeressé tették megbeszélései­ket. Legutóbb az őszi vetés előké­szítésében, a talajmunkában, a műtrágyázásban, a talajfertőtlení­tésben és a vetőmag-beszerzésben születtek értékes határozatok. gat-Európa kizsákmányolja a vi- sebbek — mondotta —, hanem az, lágot” — mondotta, „ezért a nyu- nogy megvalósuljon az egyén és alGyörgy Közgazdasági Technikum gat-európai munkás kizsákmá- társadalom harmóniája, amelyJigazgatója ezeket válaszolta a kér- nyolt helyzetében egyúttal kizsák- szerinte a kapitalista országokban mányolóvá is vált”. A Franciaor- jobban létrejön. szágban és máshol lezajlott diák- a Franciaországban, Olaszor-flan. Szeptembertől 18 tanulócso- lázadásra hivatkozva azt állította, szágban és magában az NSZK-baníportban mintegy 700 diák kezdi hogy a munkásosztály helyett az lezajlott véres tüntetéseknek úgy-í meg tanulmányait az általános ifjúság, elsősorban az egyetemi if- szólván a másnapján enyhén szól-1 ipari, belkereskedelmi, pénzügyi! jusag vált elsőrendű forradalmi va> nagy bátorság kellett ehhez a+ügyviteli, valamint a g> erővé- kijelentéshez. Néhány nyugatné-Tgépíró szakközépiskolában. A fel­Az elnök néhány perces szüne- met delegátuson kívül más nem isjnőtt tagozaton több mint 900 ta­tet rendelt el, s ez alatt megérke- tapsolta meg. zett a panamai delegáció három választ nem sokkal később akezdést. Mint minden évben, bi­tagja. Leültek mellém, először bi- éppen a nyugatnémet küldöttség + monyára most is problémát jelent zalmatlanul meregettek, aztan egyik kommunista tagja adta meg.*maid egyes tankönyvek hiánya, tisztáztuk, hogyan kerültem oda. Először a kommunisták nehéz Jüannak olyan tantárgyaink ugyan- es a végén jo barátok lettünk. Két- helyzetéről beszélt, majd így foly-?*s’ ahol még egyszerűen nem ké- ten kommunisták voltak, a har- tay,a: „Hazám szabad, a szabadság I szülhettek el a könyvek, lévén madik a szocialista párt funkció- nyugati értelmezése szerint, de ott ♦ annyira frissek az új gazdasági désekre: Tanáraink létszáma változat­náriusa. Kérdésemre elmondták, van a Bundeswher, az a hadsereg, hogy Panamából Mexikóba kértek amely fenyegeti az NDK-t és más útlevelet, onnan pedig Kubán ke- országokat. Ez a társadalom kép­resztül érkeztek Bulgáriába, még- télén arra, hogy feleljen az alap- pedig úgy, hogy a kubai és a bol- vető kérdésekre. Tönkremenő kis- gár vízum nem került be az útié- parasztok, és újjáéledő fasizmus velükbe, nehogy a visszatérés után jellemzi. Harcolni kell egy szaba- rájöjjenek a hatóságok, hogy hol dabb, demokratikusabb rendsze- jártak. Elmondták még, hogy Pa- rért, az iskolákban, az egyeteme- namában erős a kommunista párt ken, a parlamentben és mindenütt, % éppen ezért nagyon üldözik is. ahol erre mód nyílik.” Sok alacsony színvonalú és zava- Az ő beszéde volt az egyetlen, os felszólalás hangzott el, de amelyet közbekiáltásokkal zavar­jak egy kifejezetten szocialista- lak. Néhány nyugatnémet fiatal­ellenes szónokot hallottam. Ez égj ember megpróbálta lehurrogni a nyugatnémet diák volt, aki azt bi- végén, de hangjuk elveszett a fel- zonygatta, hogy a szocialista or- csattanó, lelkes tapsban, amely a szágok nem az élet legfontosabb beszédet üdvözölte, területein aratták sikereiket. Nem (Folytatjuk) a gazdasági sikerek a leglényege- Bistey András ismeretek. Egyébként augusztus végén tartják a javítóvizsgákat, az ősz folyamán pedig az orszá­gos javítóvizsgára kerül sor itt, Békéscsabán, mivel iskolánkban teljes a szaktanári ellátottság. A Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Gimnázium igazgatója, Knyihár János így nyilatkozott: X — Az új tanévtől két új nevelő lép munkába. Mi minden évfolya­mon egy-egy osztályt indítunk. A tankönyvellátás problémamentes, mert mint az elmúlt esztendőkben is, a Csehszlovákiával kötött kul­turális cselekmény keretében nagyszámú olyan tankönyvből ta­nulhatnak majd diákjaink, ame­lyek Csehszlovákiában készültek. Az iskola épületét kereken 100 A történetet a ma­gam részéről kezdet­ben nem találtam valami halálinak, vagyis — diákzsar­gonról normálra for­dítva — annyira ér­dekesnek, milyennek elmondója képzelte. Ám ő apuka lévén és önnön gyermeké­ről volt szó, ilyennek hitte. — Haláli, ahogy az a kölyök kinézett, mikor elém jött a hűvösvölgyi végállo­másra. Ugyanis Csil­lebércen van a gye­rek, egy középisko­lások lakta építőtá­borban. Fekete „gar­bóban”, smirglizett farmerben, rossz ci­pőben volt. — Szíja apa! — kiáltotta és átölelt. Boldog vol­tam, de meg nem állhattam a kritikát: — Mi az, fiacskám, csak ilyen lezseren öltözködsz, vasárnap? Rándított egyet a vállán: — Jó ez, apu, a nagyfaluban, ha nem kimenös az em­ber. Haláli — A táborban sem volt különb az össz­kép. Magas nyakú, női gombos, rikító sárga, piros, kék, lila pulcsiban a tár­saság és persze für- dőnaciban. Tudod-e, mit csinálnak hét­köznap? Erdőt irta­nak. Gyurka fiam pa­naszolta is, hogy ki­csi a kereset, annak is nagy részét be kell fizetni élelemre. Igaz, hogy négyszeri „dön­göltfalú kaja” van. tehát jó és bőséges. Meg hát tudták, - mit vállalnak; közcélú munkát. Utak épül­nek a táborokhoz az erdőn át. Szórakozás, kirándulás, Pest-lá­togatás rendszere­sen... — Mondta a Gyur­kám, hogy az ele­jén az életkedve is elment, úgy feltörte a fűrész, a fejsze a tenyerét. Már-már ott tartott, hogy a táborvezetés füle­hallatára rettentőket káromkodik, egész sorozatban. Ugyanis három társát károm­kodásért küldtek ha­za. Aztán mégiscsak elállt tőle. Mikor le­telt a két hét, olyan favágó cseperedett belőle, hogy még a Magyar Ifjúság fo­tósa is lefényképez­te egy riport részére. Később még két hét­re kérte magát a táborba a gyerek! Most is ott van. Hát nem haláli? — csa­pott váltamra a csa­bai P. Gyurka apu­kája akkora — ke­délyességgel ■vegyes — büszkeséggel, mintha öt hordó sört nyert volna egy te­keversenyen. Ennek az apai büszkeségnek a lát­tán éreztem, hogy milyen roppant élet­öröm rejlik ebben a faramuci szóban, hogy „haláli”.-UJ-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents