Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-16 / 192. szám
1968. augusztus 16. Grecsk* marsall látogatása az NOK ban állomásozó szovjet csapatoknál Péntek . Moszkva A Krasznaja Zvezda tudósítója Drezdából keltezett jelentésében beszámol arról, hogy az NDK- ban állomásozó szovjet csapatokat kedden meglátogatta Grecs- ko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és Alekszej Jepisev, hadseregtábornok, a Szovjet Hadsereg és hadiflotta politikai főcsoportfőnöke. A szovjet katonai vezetőket Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka és Pjotr Kosevoj hadseregtábornok, az NDK-ban állomásozó szovjet csapatok főparancsnoka fogadta. A Szovjetunió honvédelmi minisztere megtekintette az NDK- ban állomásozó szovjet csapatok hadgyakorlatait, érdeklődött a parancsnokok, a törzsek és a politikai szervek munkája iránt. A honvédelmi miniszter megelégedéssel nyilatkozott a hadgyakorlatokról, a csapatok irányításának színvonaláról és a szovjet katonák harci szelleméről. Végül beszédet mondott a parancsnokok és politikai tisztek előtt. Ismét megélénkült a szabadságharcosok katonai tevékenysége Szögesdrót-kerítés mögött a demokrata konvenció New York A demokrata párt augusztus 26-án Chicagóban kezdődő kongresszusát szögesdrót-kerítés mögött tartják. Az épület közelében sebtében helikopter-leszállóhelyet építenek, hogy ha szükséges, a küldötteket gyorsan biztonságba lehessen helyezni. Chicagót valósággal megszállják a nemzeti gárda válogatott katonái és az FBI ügynökei. A városi hatóságok által hozott intézkedések valóban nem feleslegesek, hiszen az amerikai haladó közvélemény a kongresszus idején hatalmas tüntetéseket akar szervezni a demokraták kül- és belpolitikai irányvonala elleni tiltakozásul. Előzetes adatok szerint közel százezer tüntető érkezik a városba. A helyi sajtó feltételezi, hogy Chicago hatalmas méretű négertüntetések színhelye lesz. \ Hz SZXP és a Japán KP képviselőinek tárgyalásai Moszkva Az SZKP KB-nak meghívására augusztus 1-től 12-ig Hakama- dának, a Japán Kommunista Párt elnöksége és a Központi Bizottság V titkársága tagjának vezetésével . japán pártküldöttség tartózkodott a Szovjetunióban. A küldöttség augusztus 7—9 között megbeszé- ' léseket folytatott az SZKP Mihail Szuszlov, a Politikai Bizottság tagja és a Központi Bizottság Kubai repülőgép elrablása Miami Csütörtökön a floridai Miami repülőtéren leszállt egy kubai repülőgép. A havanni légikikötőből elindult gép fedélzetén 14 személy tartózkodott. A miami rendőrség egyik szó- . vivője kijelentette, hogy „feltehetőleg repülőgép-rablási kísérletről van szó”, hozzáfűzte, hogy az esetről tájékoztatták a havannai repülőteret. Az UPI szerint a 14 utas az amerikai hatóságoktól menedékjogot kért. titkára által vezetett küldöttségével. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki, amelyet a Pravda csütörtöki száma ismertet. A megbeszélések során — hangoztatja a nyilatkozat — a küldöttségek a februárban Tokióban folytatott tárgyalások és az ott elfogadott közös közlemény alapján — nyílt és baráti vélemény- cserét folytattak. A küldöttségek hangsúlyozták, hogy napjainkban az antiimperia- lista erők még nagyobb összefor- rottságára van szükség, főképpen az amerikai imperializmus ellen hősi harcot folytató vietnami nép támogatása érdekében. A felek hangoztatták, készek arra, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletárinternacionalizmus alapján további közös erőfeszítéseket tegyenek a két párt közötti kapcsolatok megjavítása érdekében, ami elő fogja segíteni a szovjet és a japán demokratikus szervezetek közötti kapcsolatok javulását is az egyenlőség, a függetlenség és az egymás ügyeibe való kölcsönös be nem avatkozás elve alapján. A japán párt küldöttsége augusztus 12-én hazautazott A GYULAI VAS-, FÉM- ÉS GÉPIPARI KTSZ felvesz esztergályos, marás, gyalus, lakatos, hegesztő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat Bérezés megegyezés szerint Ifjú szakmunkásoknak kiemelt órabért biztosítunk. Jelentkezés a ktsz központjában, Gyula, Thesarovits u. 1. Jánosi Jakab munkaügyi előadónál. Telefon 248. 621 A Vietnamból érkező hírügynökségi jelentések arról számolnak be, hogy a szabadságharcosok katonai tevékenysége feltűnően megélénkült. A partizánok ágyútűz alá vették Hűét, a Saigontól északkeletre fekvő Long Khanh tartományban elhelyezett kát dél- vietnami katonai állást, valamint egy Saigontól 70 kilométernyire délre fekvő repülőteret Az akciók jelentőségét az amerikai katonai parancsnokság szóvivője is elismerte, hozzátéve, hogy dél-vietnami és amerikai részről ember- és hadianyagveszteségeket szenvedtek. Ugyancsak a parancsnokság közlése szerint B—52-es típusú bombázók támadták a főváros közelében kiépített partizánállásokat. Az amerikai gépek a VDK területe fölé is berepülték. Igaz, hogy a trópusi vihar miatt „mindössze” 31 hullámban. Nyugati kommentárok a katonai tevékenység megélénkülését összefüggésbe hozzák azzal, hogy a VDK és az Egyesült Államok párizsi megbeszéléseinek szerdai ülésén éles szópárbajt vívott egymással a két tárgyalófél. Jói tájékozott saigórni körök úgy tudják, hogy a dél-vietnami kormány nem hivatalos formában ugyan, de ismételten megkísérelt tájékozódni Párizsban a francia— dél-vietnami diplomáciai kapcsolatok heűyreállításának lehetőségéről. A francia kormány — hírek szerint — határozottan elzárkózott. Román vezetők Prágában A román párt- és kormányküldöttség Nicolae Ceausescu főtitkár és államelnök vezetésével pénteken délelőtt repülőgépen Prágába érkezett. A vendégeket Svoboda csehszlovák államelnök, Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára, Cernik miniszterelnök fogadták. A repülőtéren Svoboda és Ceausescu beszédet mondott. Magyarország fölött átrepülve a román küldöttség részéről Ceausescu főtitkár és Maurer miniszterelnök üdvözíő táviratot intél zett Kádár Jánoshoz, az MSZMP KB első titkárához, Losonczi Pál államelnökhöz és Fock Jenő miniszterelnökhöz. Francia sajtóvélemények a párizsi tárgyalásokról Párizs Valamennyi francia csütörtöki lap élénken kommentálja a hang élesebbé válását a vietnami— amerikai hivatalos megbeszélések szerdai 17. ülésén. A Paris Jour hasábjain Tabouis asszony rámutat, Nixon jelölése nehéz helyzetbe hozta a demokrata pártot. Johnson ezért mindenáron eredményt szeretne felmutatni a közvéleménynek. Ezért „valamiféle gesztust” kíván Hánoitól és a DNFF-től. Erről a gesztusról azonban helytelen nézet uralkodik a Fehér Házban. Az egyetlen dolog ugyanis, amit Hanoi semmiképpen sem tehet meg, az, hogy lemondjon a bombázások feltétel nélküli megszüntetésének követeléséről. Yves Moreau, az Humanité vezércikkében rámutat: a tények arról beszélnek, hogy szemfényvesztés az amerikaiak készsége a bombázások megszüntetéséről. A párizsi hivatalos megbeszéléseken szerdán Harrimant minden eddiginél csökönyösebb hangnemben hallottuk beszélni, és odáig ment, hogy azt javasolta, ne beszéljenek többé a bombázások feltétel nélküli megszüntetésének követeléséről. Tehát éppen arról, amelyek ezeknek a megbeszéléseknek az elsődleges célja. Mire valók tehát ilyen körülmények között az amerikaiak „békü. lékenységéről” terjesztett hírek. Arra, hogy kilátás van a békére, és így szerezzék meg Humphrey számára a szükséges bizalmat. Folytatódik a nigériai oflenziva Biafra ellen Lagos Meg nem erősített lagosi forrás szerint a nigériai szövetségi erők folytatják offenzívájukat Biafra ellen. Ellentmondó jelentések érkeznek a harcok irányáról és kimeneteléről. Vannak jelentések arról, hogy az előnyomulás Port Harcourt és Aba város irányában folyik és a harcok színhelye az Imo folyó környéke. Állítólag Aba kiürítése megkezdődött. Más hírek ellentámadásokról szólnak. A biafrai rádió szerint Biaf- ra-szerte Amerika- és britellenes tüntetések folynak. A tüntetők az amerikai és brit javak államosítását követelik. A biafrai rádió egyidejűleg méltatta a francia kormány legutóbbi nyilatkozatát, amely a biafrai függetlenség mellett szállt síkra. Nemzetiségek Magyarországon Hazánkat a különböző nemzetközi fórumokon — ENSZ-ben, UNESCO-ban — nemzeti államként tartják számon. Nálunk alig öt százaléknyi nemzetiség él, általában magyar többségű környezetben, szétszórtan. Ezzel együtt hazánk bonyolult nemzetiségi problémákat örökölt az úri Magyarországtól. A régi uralkodó osztályok nemzetiségeket elnyomó politikájukkal — túlzás nélkül mondhatjuk — szégyent hoztak a magyar névre. Visszaélve István király nevével, a „szentistváni állameszme” jegyében harsányan hirdették, hogy a Duna-medencé- ben mi vagyunk hivatottak a vezető szerepre. Erre az eszmére alapozták „országgyarapító” politikájukat. Amikor néhány éve bemutatták a „Hideg napok” című filmet, szenvedélyesen összecsaptak a nézetek. Egyesek azt mondták, szükség van az ilyen alkotásokra, amelyek a reális nemzeti önismeret kialakulását szolgálják, mások azt vetették ellene, mire való szégyenünket ország-világ elé tárni? Nos, még a második véleményben is van valami pozitívum: a szégyenérzet azt illetően, ami vallóban szégyen. Mégsem kell erről * a kérdésről hallgatnunk. Egyrészt azért nem, mert történelmünk haladó korszakai — 1848, 1919 — arra is mutatott példát, hogy népünk legjobbjaiban élt a szándék a probléma normális megoldására, másrészt — és ez a lényeg — szocialista rendszerünk ebben a vonatkozásban is „lemosta a gyalázatot” nemzeti becsületünkről. Még nem ült el hazánkban a második világháború vihara, amikor 1944. november 30-án közzétették Szegeden a Magyar Kommunista Párt programjavaslatát, amelyben egyebek közt a következők is olvashatók voltak: „Szakítanunk kell a magyar imperialista rögeszmével, Nagy-Magyarország reakciós ábrándjaival. Egyszer és mindenkorra szakítani kell azokkal a törekvésekkel, amelyek a magyarság vezető szerepének ürügye alatt a Duna-medencében élő népek feletti uralomra irányulnak.” A magyar kommunisták — Lenin nemzetiségi politikáján alapuló — szándéka Alkotmányunkban is szentesítést nyert. Az állampolgárok törvény előtti egyenjogúságának kimondása jogegyenlőséget biztosított a határaink között élő viszonylag kis számú nemzetiségnek is. A 49. § pedig nemcsak azt mondja ki, hogy biztosítani kell a nemzetiségek számára Athén Papadopulosz miniszterelnök athéni háza köré biztonsági emberek vontak kordont. A 49 éves Papadopulosz, aki a katonai diktatúra „erős kezű embere”, azonnal visszaköltözött Lagonissziből, Athén környéki villájából, a keddi sikertelen merénylet miatt. A Reuter jelentése szerint az elfogottak közül legalább tíz volt képviselőt, újságírót és tisztet különböző szigetekre deportáltak. A rendőrség szerdán este szólította fel az illetők családjait, hogy ruhaneműt vigyenek be a börtönbe, ami a deportálás szokásos előjele. A rendőrség már feladta reményét, hogy megtalálja a merénylőre várakozó motoros bárkát, amellyel Alexandrosz Panagulisz menekülni akart. az anyanyelvű oktatás és a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét, hanem, súlyos büntetést is kilátásba helyez azoknak, akik hátrányos megkülönböztetést alkalmaznának a nemzetiségekkel szemben. Alkotmányunk 49. §-a szellemében egész sor törvény biztosítja a nemzetiségek jogait. A törvények szövege nem maradt írott malaszt — ezt külföldön is elismerik. Wild Frigyes, a Magyar- országi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára idézi például egyik cikkében a hajdani magyar viszonyokat jól ismerő Szentfülöpi König Antalnak egy nyugat-németországi lapban megjelent írásából: „Nem túlzás, ha a körülmények ismeretében megállapítom, hogy a magyar- országi németek kultúrájának ápolása érdekében az elmúlt hat évben több erőfeszítés történt, mint azelőtt száz év alatt. Ezt a tényt mindenütt tudomásul kell venni és el kell ismerni.” És ami igaz, legnagyobb (kb. 200 000 fő) nemzetiségünket illetően, ugyanaz elmondható a százezernyi szlovák, a hetvenezernyi délszláv vagy a húszezernyi román vonatkozásában is. A Magyarországon élő nemzetiségek gazdasági viszonyai — túlnyomó többségükben paraszti foglalkozásúak — az országos átlagnak megfelelően alakultak. Nemzetiségi anyanyelvű óvodák, általános és középiskolák működnek, s több egyetemünk biztosítja a lehetőséget, hogy ezek megfelelően képzett oktató személyzethez
