Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-16 / 192. szám

Világ proletárját, egyesüljetek f NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI CS LAPJA 1968. AUGUSZTUS 16.. PÉNTEK Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM Önálló intézkedések Amióta a mezőgazdaságii üze­mek vezetői önállóan intézik a termeléssel kapcsolatos szervezést és irányításit, alapjában véve megváltozott korábbi szemléletük. Most, hogy üzemen belül min­denről és mindenkiről maguknak kell gondoskodniuk, mintha más lenne a felelősségérzetük. Ho­gyan is volt ez évekkel ezelőtt? Ha egy gazdaság valamilyen ok­nál fogva takarmányhiánnyal küzdött, akkor az állam segített. Más esetek is előfordultak, olya­nok történetesen, amikor az ál­lamigazgatásban dolgozókat me­gyei biztosként küldték falura, hogy az őszi búzát idejében el­vessék vagy éppen learassák, el­csépeljék. Ezek a megbízottak „pótolták” azokat a közgazdasági és üzemgazdasági eszközöket, me­lyekkel akkor a gazdaságirányítás nem rendelkezett Ma, az új gazdaságirányítás nyolcadik hónapjában láthatjuk, hogy mezőgazdasági üzemeink­ben jól élnek az önállósággal és a felelősséggel. Tavaly és azelőtt sőt évek óta, vagyis még a régi mechanizmusban valóságos „kö­zelharcot” kellett vívni azért, hogy vessenek az üzemek má­sodnövényt Az idén ez a „közel­harc” elmaradt. Ennek ellenére annyi a tsz-ek másodvetésű ta­karmánynövénye, amennyi még egyik évben sem volt! Szép szám­mal voltak gazdaságok, ahol az öntözőberendezéseket is ezekr a területekre összpontosították, mert a júniusi kánikulában nem bíztak a kelésben. Tavaly meg azelőtt fehér holló számba men­tek az ilyen előrelátó és meg­fontoltan törekvő üzemek. Most viszont azok a fehér hollók, ahol nem az előbbi szervezésnek meg­felelően oldották meg a gazdasági feladatokat Az önállóság és a felelősség ér­zése nemcsak a másodvetések alakulásán mérhető le, hanem a tulajdonképpeni gazdálkodáson is. Az Orosházi Állami Gazdaság csak egy a sok közül, ahol az időarányos termelési és pénzügyi tervhez mérik a teljesítést. Így állapíthatták meg, hogy az ön­állóság jegyében foganatosított intézkedések — a kevésbé terme­lékeny állomány lecserélése a ta­karmányt jobban hasznosító egye- dekkel — a tavalyihoz hasonló költségek mellett egymillió fo­rinttal több jövedelemhez veze­tett, mint a múlt év azonos idő­szakában. Ez már a gazdálkodás jele! Az ilyen törekvések jól látha­tók a termelőszövetkezetek mű­ködésében is. A tervszerű terme­lés rendszeres figyelemmel kísé­rése, a folyamatok elemzése, az intézkedések megtétele ma már nem várat városi, járási vagy éppen a korábbi értelemben vett megyei határozatig Az üzemek vezetőd a helyzet áttekintése után önállóan és ami a legfontosabb, nyomban intézkednek. így el­mondhatjuk, hogy az új gazda­ságirányítás nagy érdeme, hogy önálló gondolkodásra és intézke­désre készteti az üzemek vezetőit, dolgozóit. Vagyis a termelés ügyeinek intézésé 1968. január elsejei decentralizálás után jó kezekbe, a gondolkodó, az év köz­ben is tervező, számoló emberek közé került. D. K. Miről tárgyalnak a járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságai — Őszi kenyérgabonavetés — Földjogi törvény — Népművelési Tanács munkája Ma este Mez»berényben Klaukó Mátyás tart pártnapi nagygyűlést Ma, pénteken este 7 órai kez­dettel Klaukó Mátyás elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a me­gyei tanács elnöke pártnapi nagy­gyűlést tart, amelyen az időszerű nemzetközi kérdésekről tájékoz­tatja a község lakosait. A járási, városi tanácsok vég­rehajtó bizottságai a mai napon, augusztus 16-án tartják ülései­ket. A szerkesztőséghez beérke­zett tárgysorozatok arról tanús­kodnak, hogy e testületek leg­többje az idei kenyérgabona-fel­vásárlás helyzetét és a jövő évi vetéstervet tűzte megtárgyalásra. Ez nem véletlen, mert gazdaság- politikánk végrehajtásának egyik fő célkitűzése: az ország ellátá­sához szükséges kenyérgabona­mennyiség megtermelése. Ehhez a szükséglethez megyénk több mint 10 százalékát adja az or­szágnak. Mivel a búzavetés-terü- let állandó növelése nem lenne célszerű, így a termésátlagok nö­velése az elsődleges. Ennek ta­nulsága az ez évi termésered­mény is. A Szarvasi Járási Ta­nács V. B. beszámolója erről így szól: „Annak ellenére, hogy a búza tenyészideje alatt említésre méltó csapadék alig esett, mégis a tsz-ek járási termésátlaga 14 mázsa kataszteri holdanként. A jövő évi termés növelését a kö­vetkezőkben látjuk: a termesz­tendő búzafajtákat illetően elvi­tathatatlan az intenzív Bezosztá- ja vetőmag nagy jelentősége. Ta­valy is a szövetkezetek vetéste­rületüknek 93 százalékát ez a faj­ta tette ki. Alkalmas tehát ar­ra, hogy továbbra is első helyen szerepeljen. Fontos továbbá a jó minőségű talajelőkészítés, an­nak jó erőállapota.” Több tanács-vb tűzte napi­rendre a tsz- és földjogi törvény végrehajtásának értékelését. A jelentésekből kitűnik, hogy né­hány esetben volt olyan jelen­ség, hogy a tsz-ek jogszabályel­lenesen kívánták rendezni e tör­vényt. így többek között a csár­daszállási Petőfi, a muronyi Le­nin, a mezőberényi Petőfi, a csa­ládfők részére nagyobb területű háztáji földet akart biztosítani. Ez nem lehet célszerű, mert ez­zel hátrányos helyzetbe hozzák az esetleg azonos vagy magasabb munkateljesítményt nyújtó nem családfő tsz-tagokat. Ezeket a járási tanács végrehajtó bizottsá­gai visszaadták azzal, hogy a tsz alapszabályzatát módosítás után terjesszék be a vb-hez. A békési járásban ez meg is tör­tént. A Mezőkovácsházi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága ülé­sét ezúttal a kaszaperi tanácsnál tartja. Bár általános érvényű az az elgondolás, hogy a felső veze­tő szervek időnként az adott köz­ség problémáját helyhen tárgyal­ják meg, ez esetben azonban Ka­szapert csak közvetve érintik a napirendi pontok. így a járási ta­nács pénzügyi osztályának mun­kája, éppen úgy, mint az igaz­gatási osztály gyámhatósági tevé­kenysége. Nem lett volna he­lyesebb a „kitelepülés” akkor, amikor az érintett községi tanács munkáját tárgyalják meg? Gyulán a járási tanács vb munkája elsősorban az augusztus 27-i tanácsülés anyagjának meg­tárgyalásával telik el. Ezenkívül szorgalmazzák az adóbevételi terv rendszeres teljesítését. Eltérően a többi járástól és várostól, Szarvason tanácsülést tartanak a mai napon. Itt a 27 tagú népművelési tanács ad számot munkájáról. Napirenden szerepel a világnézeti nevelő­munka, a tankötelezettségi tör­vény végrehajtása, az ifjúsági szervezetek és oktatási intézmé­nyek együttműködése. A tárgyalt anyag alapján megálapítható, hogy az iskolai nevelő munka el­sősorban attól függ, hogy meny­nyire tudják érvényre juttatni a nevelés közösségi jellegét, meny­nyire tudják kibontakoztatni az öntevékeny tanulást, illetve az önkormányzói képességet. A moz­galom és az iskola célja azonos, módszerei azonban jellegüknek megfelelően különbözők. A még összehangoltabb tevékenység ér­dekében a művelődésügyi osztály az intézményeknek feladatokat jelöl meg, amelyeket a követke­ző tanévben ellenőrizni fog. Ma ülésezik Békéscsaba Váro­si Tanács Végrehajtó Bizottsága is, melyről külön tudósításban számolunk be. R. J. Hat hét alatt csaknem 20 tonna ezüst Hetek óta tart az „ezüst-láz”, változatlanul nagy a kínálat, amelyhez van ugyan kereslet ls, de a nagy forgalom miatt lassab­ban megy a felvásárlás. Az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat — amelynek egyébként főfeladata az értékesítés — 49 vidéki és 14 fővárosi boltjában szervezte meg az ezüstvásárlást. Jól felkészült Eddig 580 vagen abraktakarmányt kaptak megyénk tsz-ei Csak a jogos igényt elégítik ki rá, de ekkora érdeklődésre nem számított. Hat hét alatt csaknem 60 millió forint értékű ezüstöt vásároltak fel, annyit, mint elő­zőleg öt esztendő alatt. Mintegy 20 tonna ezüsttárgyat kellett darabonként megvizsgálni, grammonként átvenni. A valódi­ság megállapítása, a mérés, a vá­Ismeretes, hogy az aszály kö- J vetkeztében előállt takarmány- j hiányon importabrakkal igyeke- zeit kormányunk enyhíteni. Me- | gyénkben még a gabonabetakari- tás közben mérték fel a terme­lőszövetkezetek szükségleteit a járási takarmánygazdálkodása bi­zottságok. Az ő javaslatuk alap­ján osztott ki eddig 580 vagonnal a megyei takarmánygazdálkodási bizottság. A különböző mennyi­ségek odaítélésénél a legmesz- szebbmenőkig figyelembe vették a jogos igényt. Ugyanis jelent­keztek olyan szövetkezeti gazda­ságok is abraktakarmányért, ame­lyek viszonylag jól el vannak lát­va. Az eddig kiosztott 580 vagon abrak a kukorica beéréséig szükséges mennyiségnek mint­egy 80—85 százalékát teszi ki. Ezen felül a különböző akciók keretében is jelentős mennyiségű takarmányhoz juthatnak hozzá a gazdaságok. Többek között a ház­táji és egyéni gazdaságok tehe­neik igazolt vemhesítése esetén két mázsa, teheneik leellése után pedig újabb egy mázsa abrakta­karmányt vásárolhatnak állami áron. A jövő év első felére leszer­ződött süldők darabjáért az eddi­gi 50 kiló helyett egy mázsa ab­rakot vásárolhatnak, amennyiben a felnevelt süldőkre hizlalási szerződést kötnek, az eddigi egy mázsa helyett két mázsa abrakta karmányt vásárolhatnak. A megyei takarmánygazdálko­dási bizottságtól nyert értesülés szerint semmi lehetőség sem kí­nálkozik arra, hogy valamelyik közös gazdaságnak a szálasta- karmány-igényét központi kész­letből elégítsék ki. Szövetkezeti gazdaságainknak kell minden szálastakarmány nyerési lehetőséget jól kihasz nálni. Még mindig érdemes különböző takarmánynövényt vetni, napra forgó kivételével, ehhez megfele­lő mennyiségű vetőmagkészlet áll rendelkezésre. Az augusztus eleji kiadós eső lehetővé teszi, hogy szövetkezeteink öntözőkapacitá suk nagy részét az évelő pillangó sok, a fővetésű és másodvetésű silónak való takarmányok törne gének növelésére fordítsák. Na­gyon helyes az olyan törekvés, amit többek között a békéscsabai ! Május 1 Tsz-ben határoztak él, j hogy valamennyi közös vetésű kuko­ricaszárat besilózzák, mi több, mintegy 100 ezer kévét még vásárolnak is a háztáji gazda­ságokból. A megyei takarmánygazdálko- dási bizottság egyelőre a legsür­gősebben jelentkező takarmány­igényeket igyekszik kielégíteni. Az állatállomány átteleltetéséhez és a jövő évi újig szükséges ta­karmányigényeket a kukorica- termés betakarítása után méri fel a járási takarmánygazdálkodási bizottságok segítségével s csak­úgy, mint napjainkban, a jövőben is a tényleges szükségletnek meg­felelően igyekszik segíteni. Min­den igényt alaposan felülvizsgál­nak. nehogy egyes, viszonylag megfelelő takarmánykészlettel rendelkező gazdaságok elvonják azoktól, amelyek valóban segít­ségre szorulnak. sarlóssal kapcsolatos adminisztrá­ció sok időt vesz igénybe. Mindezeket mérlegelve, a Fővá­rosi Óra- és Ékszeripari Vállalat is bekapcsolódik a jövő héttől a nemesfém-felvásárlásba. Az Országos Takarékpénztár au­gusztus 19-én, hétfőn Nyíregyhá­zán rendezi a gépkocsinyeremény- betétkönyvek 29. sorsolását. A fő­városban váltott betétkönyvek hú­zása délelőtt 9 órakor, a vidéken váltottaké délután 5 órakór kez­dődik. Ezúttal 306 gépkocsi-takarék­betétkönyv gazdája nyer autót. A nyereményautókért augusztus 26-tól lehet jelentkezni a takarék- pénztár fiókjában. (MTI) •xxtoaaoaooooooQQQOoaaaooQCtaQaaoaoaQooooQoooQOtx. Több mint félmillió doboz gyorsfagyasztott ceruzabab svéd exportra Az első munkafolyamat a bab szortírozása. Kepes riport a 3. oldalon. Fotó: Balkus Imre

Next

/
Thumbnails
Contents