Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

1M8. július 14. 5 Vasárnap Bolygóházak — bolygó hollandik? Egy megbeszélés eredménye : a megyei tüzrendészeti parancsnokságtól már tavaly óta üzemelhetne a gyulai gépjavító sófürdős gépsora Július 7-i számunkban tudósí­tás jelent meg Bolygóházak —• bolygó hollandik?... címmel, amelyben azt tettük szóvá, hogy egy nagy jelentőségű, házilag ké­szített újítás, a sófürdős hőedző- sor miért nem üzemelhet, amikor az évente több millió forintot te­hetné a nép asztalára. Az üzemel­Vízhűtés porlasztással Módosult a füzesgyarmati községi fürdő átadásának, üzembe helyezésének határide­je. Eredetileg ez év júliusá­ban szerették volna átadni ren­deltetésének az új létesítményt. A birtokba vételre azért nem kerülhetett sor. mert a vi­szonylag igen értékes gyógyha­tású vegyületeket tartalmazó víz hűtését idegen víz hozzá- adagolása nélkül szeretnék megoldani. Ellenkező esetben a víz eddig tapasztalt gyógyha­tásút kétharmadával csökken­tené. A föld mélyéből felbugyogó 62 fokos víz különös berende­zés útján hűl le 32—33 fokra. A meleg vizet egy poriaszó­rendszeren préselik át, amely alatt egy gyűjtő medencét he­lyeznek el. A porlasztott víz­re ventillátorok segítségével levegőt fújnak. így állítják be a kívánt vízhőmérsékletet. A víz hűtésének ez a mód­ja a Tiszántúlon valószínű, egyedülálló. A megoldást az Országos Vízügyi Hivatal egyik vezető munkatársa ajánlotta, készítette elő. Amennyiben ezeket a berendezéseket üzem­be helyezik, sort kerítenek a fürdő kapuinak megnyitására. teles elhúzódásáért többek között — a tudósításban szereplők véle­ménye alapján — a megyei tüz­rendészeti parancsnokságot is okoltuk és javasoltuk, hogy az érdekelt felek üljenek össze, álla­pítsák meg: mi szükséges még a hőedző gépsor üzemeltetéséhez, valósítsák azt meg, hogy abból minél hamarabb, minél több haszna származzon a népgazda­ságnak. A megbeszélés július 12- én meg is történt, melyen a me­gyei tűzrendészettől részt vett Kunsági György tűzoltószázados, a gyulád járási, városi tűzrendé- szeti parancsnokság képviseleté­ben Ehrlich György tűzoltóőr­nagy, a megyei gépjavító válla­lattól Bódi Lajos tüzrendészeti megbízott és a helyi vezetők. A megbeszélés során kiderült, hogy a megyei tüzrendészeti parancs­nokságtól már 1967. december 29-án, a kérelem beadását köve­tően három hétre, szakvéleményt küldtek. Ez tartalmazta azokat a követélményeket, amelyek be­tartásával. tüzrendészeti szem­pontból, üzemeltethető lett volna a gépsor. Zavart okozott azonban, hogy a szakvéleményben szere­peltek olyan követélmények — amelyeket mindenképpen be kel­lett írni (!) —, de, amelyek a le­vél megérkezésekor már meg­voltak. A szakvélemény emellett a követelmények teljesítése után javasolta a gépsor üzembe helye­zését. Ám. ez a levél valahogyan elkallódott és máig sincs meg a vállalatnál, bár az iktatókönyvben szerepel. így az engedély kérése a gépsor üzemeltetésére elmaradt, nem jutott tovább az illetékes felügyeleti szervhez. A megbeszé­lés azt is megállapította, hogy körülbelül 30 ezer forintos, nagy­részt munkavédelmi ráfordítás­sal most már rövid időn bélül a termelés szolgálatába állhat a helyi újítás és ezzel mintegy 4—5 milliós termelési értéktöbbletet produkálhat évente a gyulád gép­javító. pont az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve. Nem minden ember alkalmas a súlyos be­tegek gyógyítására. Nem min­denki. Bosszant is, sajnálom is. ami történt. De türtőztetnem kell magam. Tegyük félre ezt az ügyet. — Kérem a jelentést a mai műtétekről. A műtét előtt álló betegek „eseteit” szombatonként szok­tuk részletesen elemezni, az egész következő hétre. Ugyan­akkor állítjuk mindig össze a menetrendet is. A műtét regge­lén aztán az operációt végző orvos csak összefoglalja a be­tegre vonatkozó főbb adatokat és előterjeszti az operáció ter­vét. Ettől függetlenül az ilyen megbeszélések néha hosszúra nyúlnak. Ma átlagos napunk van: öt műtét, ezek közül egy mester­séges vérkeringéssel. Szasa. Rendszerint a fiatalabbak kez­dik. Két osztályorvos mitrális sztenózisban szenvedő betegek­ről tesz jelentést. Következik egy tüdőrátos eset. Szem jón egy Botall-vezetéket fog ismét lekötni. Azt a kisfiút két évvel ezelőtt operáltuk meg első íz­ben, nem sokkal ama szeren­csétlen nap előtt, amikor a kis Maja a műtőasztalon halt meg. Jól emlékszem. Most olyasmire nincs szükség — azóta meg­változtattuk módszerünket: a vezetéket már kapcsokkal szok­tuk két sorban összefogni és ezenkívül még fonállal is le­kötjük. A korábban megoperált négy betegnél azonban vissza­esés mutatkozott. S ez újabb beavatkozást igényel. Még sze­rencse, ha értágulat — aneu- rizma — nem lép fel. Sok víz lefolyt ama bizonyos I nap óta. Jelentős mértékben jutottunk előbbre. Mi, az egész klinika. Külsőleg ez a műtétek számán és bonyolultságán mu­tatkozik meg, e tényezők mö­gött azonban ott áll a tudo­mány, a betegségek természeté­nek megértése. Orvosaink Is megváltoztak. Most Szemjon ismételten Bo­tall-vezetéket operál majd — annak idején erre csak én ma­gam vállalkoztam. Marija Va- sziljeva és Petro ma már a tu­dományok doktorai és nagy gyakorlatuk van a mesterséges vérkeringéssel való operálás­ban. Kilenc kandidátus is ül itt előttem. Én ugyan nem veszem észre, hogy ma sokkal okosab­bak, mint azelőtt, de a külső szemlélő, s aki tekintetbe veszi tudományos munkásságukat, ezt minden bizonnyal megálla­píthatja. 5 Mesterséges vérkeringést haj­tó motorunk még nem tökéle­tes. De legalább azt elértük hogy kielégítő mértékben mű­ködjék. Két-három órára is ki­iktatjuk a szívet, s a hemoli- zis százaléka még mindig a megengedhető határok alatt marad. Ez kitűnő. Lehet azon­ban még jobban is csinálni, és a mérnökök már dolgoznak is új modelleken. Kisegítő minő­ségben több órára bekapcsol­hatjuk a készüléket. És más újságok is vannak. (Folytatjuk) Találkozzunk mindennap Bratiszlavoi barátaink jártak Békéscsabán Zalaegerszeg, Kecskemét, Sze­ged, Békéscsaba, Cegléd, Buda­pest — volt az útvonaluk baráta­inknak, akik a Csehszlovák Nép­hadsereg Bratislavas Művész­együttesének ..színeiben” kitűnő műsorral szórakoztatták e váro­sok lakosságát. A héten voltak nálunk, s a Jókai Színház néző- közönsége fogadta nagy tapssal előadásukat. Bemutatták a balett és a dal szépségeit. Az együttesről mondta az egyik csehszlovák alezredes: — Nemcsak hivatásos művé­szekből áll az együttes, hanem — Azért is jó nekünk ez a lá­togatás, mert tudjuk, hogy tizen­két évvel ezelőtt Önöknél voltak nagy problémák. Mi most tanu­lunk az önök akkori tapasztala­tából. De azért nem kell Önök­nek félniük miattunk... — Hogyan értsük ezt? — Ügy. hogy bármerre jártunk, szinte mindenütt, különböző fog­lalkozású emberektől éreztük a féltést. Magyai- barátaink féltik Csehszlovákiát, hogy nehogy a mostani helyzetben valami sú­lyosabb következmény legyen. Jól esik ez a féltés. És az is jól esik, hogy mindenben érezzük a segít­A Jókai Színházban a kitűnő műsor egyik résztvevője szó- iószámol ad elő. ban, az emberek között meg- nyugvó érzés lett úrrá. örültek, hogy Magyarország érdeklődve tekint a csehszlovák események­re. A csehszlovák művészegyüttes zárják le a köztük vannak a nagyon tehet­séges sorállományú katonák is. Húsz-huszonegy évesek. Előadásuk mégis a hivatásoso­kéra vallott! És, hogy mennyire érdekelte a mi országunk őket, talán legjob­ban példázza, hogy kíváncsiak voltak üzemeinkre is. Az együttes női tagjai a kötöttárugyárat, a férfítagjai pedig a konzervgyárat tekintették meg. Akarták tudni, miyen lelkiismeretesen készítik asszonyaink a kötöttárukat, ho­gyan készül Békéscsabán a kon­zerv. Beszélgettünk néhány percig az együttes politikai helyettesével Steinitz Erick alezredes elvtárssal. Nem a produkcióról, hanem a ma­gyarországú benyomásokról kér­deztük. — Nagyon-nagy szívességgel és szeretettel fogadtak bennünket. Szinte belénk öntötték a magyar elvtársak a jó hangulatot, ami az együttesben van az itt-tartózko- dásunk ideje alatt. Nagyon jól érezzük magunkat. Mindenütt kedvesen fogadnak bennünket. Bevallom, hogy nemcsak a műso­runk közönsége érdekel bennün­ket, hanem az is, hogy általában milyen az élet, milyen a munka magyar szomszédainknál. Jól igazolta ezt a konzervgyár, látogatás, amikor az igazgató rö­vid tájékoztatása után rengeteg kérdéssel tudakolták a gyár tör­ténetét, kapacitását, termelését. A beszélgetés során nem tud­tunk kitérni a mostani cseh­szlovákiai helyzet előd sem. Az alezredes mondta: tagjai érdeklődve nezik. hogyan konzerves üvegeket. séget. Nem titok, hogy most még szorosabb a kapcsolat országaink között. Aztán elmondotta a politikai helyettes, hogy amikor találkoz­tak a két ország vezetői, akkor szinte az egész Csehszlovákiá ­— Ha most mindenkihez tudna szólni, akkor mit üzenne a ma­gyaroknak és természetesen a Békés megyeieknek? — Egy mondatban válaszolok: gyakrabban találkozzunk, akár mindennap! Nekünk ez nagyon ló! Varga Tibor Halett, dal és tánc. A művészet e szépségeit láthattuk és hal­lottuk a bratislavai katona együttes műsorában Fotó; Uemény

Next

/
Thumbnails
Contents