Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekl A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. JtJLIUS 14., VASÁRNAP Ara 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM Ma; Helytállás a „pokol előszobájában” • • • Útitárs bő gatyában * * * Kisemberek nagy hatalommal Terven felül 150 vagon búza Békéscsaba határában Befejező szakaszába érkezett az aratás Békéscsaba határában. Az eddig learatott terület, a betaka­rított termés mennyisége arra enged következtetni, hogy a ked­vezőtlen időjárás ellenére Békés­csabán a tavalyihoz hasonló bú­zatermésre lehet számítani. Az idén, különösen a Lenin Terme­lőszövetkezet jeleskedett. Az ed­digi adatok alapján itt 22—23 mázsa közötti átlagtermést vár­nak. E kimagasló terméseredményt a1 búzatermesztés technológiai előírásainak betartásával ma­gyarázzák: a tervnél 150 vagon­nal több termést takaríthatnak be Békéscsaba határában. Kitüntetett Békés megyei vasutasok A XVIII. Vasutasnap alkal­mából szombaton, július 13-án, a MÁV számos dolgozója elisme­résben, jutalomban részesült. Bu­dapesten, a Közlekedési és Pos­taügyi Minisztériumban adták át a Kiváló Vasutas kitüntetést Kovács Pálnak, a békéscsabai fűtőház lakatosának. Az Érdemes Vasutas kitünte­tést a MÁV Szegedi Igazgatósá­gon vette át Lábos György, a békéscsabai vasútállomás keres­kedelmi hivatalnoka, Honfi Já­nos, a curtici vasútállomás for­galmi irányítója és Kubinszki Károly, a Békéscsabai Pályafenn­tartási Főnökség szakaszkezelő pályamestere. A békéscsabai vasúti csomó­pont MÁV kultúrotthonában ren­dezett ünnepségen több mint nyolcvanan részesültek kitünte­tésben, soron kívüli előléptetés­ben és pénzjutalomban. Indul a Diesel-elektromos mozdony. (Fotó: Demény) BEFEJEZTE MÓKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS A szombati tanácskozáson a külügyminiszter értékelte a nemzetközi helyzetet Szombaton délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az Ország­gyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Pa­raszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Kállai Gyula és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Kállai Gyula nyitotta meg az ülést, majd napirend szerint Pé­ter János' külügyminiszter tartott beszámolót a nemzetközi hely­zet főbb kérdéseiről és a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevé­kenységéről. Péter János besxéde Az Országgyűlés ülésszaka szombaton délelőtt Péter JánoG nagy érdeklődéssel várt külpoli­tikai beszámolójával folytatódott. Ez alkalommal nemcsak a kor­mány és a képviselők padsorai) teltek meg, hanem zsúfoltak vol­tak a diplomáciai kar páholyai is. A külügyminiszter 80 perces beszédében ismertette a világpo­litikai helyzetet és a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevé­kenységét. Kijelentette: az utóbbi hónapokban számos jel mutatja, hogy újra közeledünk a nemzet­közi \ntás kérdésekre vonatkozó tárgyalások lehetősége, a fegyve­res konfliktusok politikai megol­dásának a keresése felé. A kedvező jelek között minde­nek előtt a vietnami konfliktus békés megoldását szolgáló párizsi tárgyalásokat, az atomsorompó- egyezmény létrehozásával egy- időben elhatározott szovjet— amerikai tárgyalásokat, valamint a kommunista és munkáspártok készülő nagy találkozóját említet­te. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az imperialista törekvések bármely pillanatban új agresz- sziókat kezdeményezhetnek, ezért a további előrehaladás érdekében nagy erőfeszítésekre van szükség. Ami hazánk külpolitikáját illeti, legelső feladatunk — jelentette ki a külügyminiszter —•, hogy leg­nagyobb szomszédunkkal, a Szov­jetunióval, az új világháború ve­szélye elleni harc fő támaszával minél szélesebbek és mélyebbek legyenek gazdasági, kulturális és politikai kapcsolataink. Ugyanigy törekszünk arra, hogy minden szocialista országgal, Kubától Kí­náig, fejlesszük kapcsolatainkat és együttműködésünket. Az or­szág nemzetközi tevékenységét el­sősorban az MSZMP Központi Bi­zottságának a kommunista és munkáspártok kölcsönös megérté­sére, a nemzetközi munkásmozga­lom egységének helyreállítására és a nagy tanácskozás előkészíté- j sére irányuló erőfeszítései hatá- rozzák meg. A nemzeti törekvések és a nem­zetközi kötelezettségek összehan­golása szolgálatában — mondotta Féter János — nem tekintjük in­ternacionalista feladatnak azt, ami sérti nemzetközi érdekeinket, viszont nem tekintjük jogos nem­zeti érdeknek azt, ami sérti az igazi nemzetköziséget. Majd hoz­zátette: ma újra tanuljuk helye­sen értékelni nemzeti sajátossá­gainkat, más nemzetek személyi­ségét és a nemzetek sajátosságai­nak, követeléseinek, jogos igé­nyeinek, különféleségeinek a harmonizálása révén szolgálják a proletárnemzetköziség nagy ügyét. A következőkben a vietnami helyzettel és a párizsi tárgyalá­sokkal foglalkozott a külügymi­niszter, amelyek a vietnami nép nagy katonai és politikai sikerét J bizonyítják. Hangsúlyozta, hogy a j Magyar Népköztársaság kész részt venni minden akcióban, i amely arra irányul, hogy a párizsi előkészítő megbeszélések fokoza­tosan hivatalos tárgyalásokká le­gyenek, megnyissák az utat a bé­kéhez vezető politikai rendezés előtt. Kedvező változás érzékelhető — fejtegette a továbbiakban a kül­ügyminiszter — a közel-keleti válságban is: kezdenek kibonta­kozni a politikai megoldás körvo­nalai, amelyeket az arab országok magukévá tehetnek. Hozzátette azonban, hogy amíg Izrael el nem indul a józan politikai megoldás útján és nem kezdi meg csapatai­nak visszavonását, nem csökken az új fegyveres konfliktus veszé­lye. Különösen nagyra értékelte az Egyesült Arab Köztársaság kö­vetkezetes álláspontját, amelyet Mahmud Riad külügyminiszter budapesti megbeszélésein is vilá­gosan kifejtett. Az európai biztonság ügyéről szólva, a külügyminiszter arra utalt, hogy bár vannak pozitív kezdeményezések, amíg az alap­vető problémák nem rendeződ­nek. addig enyhülésről és igazi nyugalomról nem lehet jogosan beszélni. Igaz ugyan, fejtegette a továbbiakban, hogy Európa most viszonylag békés és nyugodt szi- (Folytatás a 2. oldalon.) Hét vízműtársulat alakult A megyei tanács építési, köz­lekedési' és vízügyi osztálya 1970-ig kidolgozta — ajánlás formájában — az egész megyé­re kiterjedően a közműves víz­ellátás további fejlesztésének programját. A program alapján — társulati formában — 13 te­lepülés közműves vízellátás-fej­lesztését irányozta elő: Magyar- bánhegyes, Zsadány, Körösla- dány. Gádoros, Vésztő, Csorvás, Mezőberény, Hunya, Dévavá- nya. Méhkerék, Csanádapáca, Sarkad, Elek, Doboz, Sarkadke- resztúr. Bucsa, Füzesgyarmat, Kétegyháza községekben. A fel­soroltak közüJ az első hét te­lepülésen a vízműtársulat meg­alakult. Az érdekelt tanácsok részére szakmai segítségadás céljából az osztály műszaki tanulmányt ke­rített. továbbá a szükséges mű­szaki segítséget a települések részére biztosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents