Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

l*». jűBua 14. 2 Vasárna (i BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) getnek tűnik, — hiszen, ami akár Kelet-, akár Nyugat-Európában, például Lengyelországban, Cseh­szlovákiában, Olaszországban, Franciaországban történik, az az adott ország belpolitikai ügye — a nyugalom majdnem csak lát­szat Európa . nagy kérdéseinek rendezéséig. Ezek között elsősor­ban Lengyelország mai határai­nak és a két német állam létezé­sének szükségszerű elismerését említette. A Magyar Népköztár­saság baráti kapcsolatai a Német Demokratikus Köztársasággal is­mertek. mondotta, ami pedig a Német Szövetségi Köztársasággal kialakult hivatalos kapcsolatain­kat illeti, továbbra is készek va­gyunk azok szintjének emelésére, ha ez erősíti az európai béke és biztonság ügyét. Ehhez azonban az kell. hogy az NSZK a két né­met állam létének tényéből kiin­dulva foglalkozzék a német nép és Európa kérdéseivel. Az Európai Biztonsági Konfe­rencia előkészítéséről szólva Pé­ter János hangsúlyozta: a mai, katonai szervezeteken nyugvó viszonylagos nyugalmat nem szu­ronyokra épített biztonsági rend­szernek kell felváltania. Ügy vé­li, az európai országok jelenlegi j integrációs törekvéseiken kérész- | tül fogják fejleszteni az össz­európai együttműködést. Miután mi ezeket a kérdéseket reálisan nézzük, keressük az együttmű­ködés javításának lehetőségeit. A Közös Piactól a diszkriminizáci- ós intézkedések kiküszöbölését várjuk, miközben brüsszeli kép­viseletünk kész arra, hogy az ér­dekeltekkel tanulmányozza a szé­lesebb európai gazdasági együtt­működés lehetőségeit. Igen meleg szavakkal emléke­zett meg a külügyminiszter a magyar párt- és kormányküldött­ség legutóbbi szovjetunióbeli lá­togatásáról, a két nép mély ba­rátságáról tanúskodó tapasztala­tokról, s a magyar történelemnek azokról a küszöbönálló nagy év­fordulóiról, amelyek ugyancsak összefüggenek a Szovjetunióval és a Nagy Októberi Szocialista For­radalommal. A tárgyalásokról és a Szovjetunió kezdeményezései­ről szólva hangsúlyozta, hogy a szovjet javaslatok a fegyver­kezési verseny megfékezésére, a békés rendezésre — megfelelő nemzetközi összefogás esetén — megteremthetik az emberiség bé­kés fejlődésének feltételeit. Mi éppen ezért a Szovjetunióhoz fű­ződő baráti és szövetségi kapcso­lataink ápolásában nemcsak mint legnagyobb szomszédunkkal, gaz­dasági stabilitásunk lényeges tá­maszával, függetlenségünk és biztonságunk elsőrendű biztosító­jával keressük a kapcsolatok bő­vítését, hanem a nemzetközi bé­ke és biztonság legfőbb mai zá­logával is. A Német Demokratikus Köz­társasággal kötött barátsági szer­ződést, a lengyel párt- és kor­mányküldöttség, majd a cseh­szlovák küldöttség budapesti lá­togatását értékelte ezután a kül­ügyminiszter, s megjegyezte, hogy Csehszlovákiával aláírt új szer­ződés országgyűlési tárgyalása idején bővebben is foglalkozni kíván a két ország kapcsolatával. Most azt a bizalmat és reményt szeretném kifejezni — mondot­ta —, hogy a csehszlovákiai bel­ső folyamatok végső kifejletük­Péter János külügyminiszter. kel hozzá fognak járulni a szo­cialista világrendszer nemzetközi tekintélyének növeléséhez és kö­zös külpolitikai lépéseink haté­konyságának erősítéséhez. Beje­lentette, hogy előkészületben van a magyar—bolgár és a magyar román új barátsági szerződés, jól és egészségesen fejlődnek a baráti kapcsolatok a Jugoszláv Szocialista Köztársasággal, amely- lyel, mint eddig is, további .ta­lálkozókra. tárgyalásokra számí­tunk. 1 Az a törekvésünk — jelentette ki a továbbiakban —, hogy az ismert viták ellenére a Kínai Népköztársasággal és Albániával is javuljanak kapcsolataink. Ösz- szefoglalóan, a szocializmus or­szágairól szólva, Lenin egyik 1916-ban elhangzott kijelentésére utalt — minél több ország lép a szocializmus útjára, annál több­féle módon fog épülni a szoci­alizmus — s hozzátette: azt már tudjuk, hogy milyen sokféle ka­pitalista ország van, de csak most kezdjük megtanulni, elfo­gadni és elviselni, hogy milyen 1 sokféle szocialista ország lehet. Vita a külügyminiszter expozéja felett A külügyminiszter expozéja fe­letti vitában elsőnek Gosztonyi János képviselő szólalt fel. Az arab-izraeli konfliktussal kap­csolatban kijelentette: a kialakult viszonyokért egyértelműen Izrael a felelős. Most Izraelnek kell lép­nie. A jelék azonban sajnos, azt mutatják, hogy erre nem hajlan­dó. Sok munkára van még szük­ség ahhoz, hogy a viharfelhők elvonuljanak. A nemzeti kérdésről szólva a magyar kisebbség ügyét illetően hangsúlyozta, hogy a megoldás mindenekelőtt népeink közelítése. Közvéleményünket élénken foglalkoztatják a csehszlovák ese­mények. Lehet-e párhuzamot von­ni 1956-tal? vetik fél egyesek Ügy semmi esetre sem — mondot­ta a képviselő —, mintha Cseh­szlovákiában ellenforradalom len­ne. Csehszlovák elvtársaink har­colnak az antiszoeialista és jobb­oldali erőkkel sziemben. A hely­zet kialakulásáért a régi vezetést terheli a felelősség. E hibák alap­ján szemtelenednek el a különbö­ző típusú elemek. A jobboldali erők felelevenedésével kapcsolat­ban említette meg a Ldterami Listy emlékezetes cikkét, amely támadás a magyar—csehszlovák barátság ellen, valamint a kétezer szó című felhívást. Majd hangsú­lyozta: bízunk csehszlovák elvtár­sainkban, álláspontunk, szolidari­tásunk és hitünk nem változott. Nagy Miklós felszólalásában az Interparlamentális Unió legutób­bi ülésszakán végzett munkáról, Kelen Béla a külpolitikai tájé- . koztatás fontosságáról szólott. Méhes Lajos a többi között kije­lentette: pártunk és kormányunk külpolitikája ifjúságunk rokon- • szenvével találkozik. Imponáló if­júságunk egysége Vietnam támo­gatásában. Az Országgyűlés a külügymi­niszter válasza után a kormány külpolitikai tevékenységét jóvá- ; hagyta. Ezután került sor a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés megtárgya­lására. A törvényjavaslatot Péter János nyújtotta be. Hangsúlyozta, hogy az egyezmény megújítása so­rán figyelembe vették a két évii- : i zed eredményeit és a nemzetközi ; helyzet változásét. Ezután Darvasa István, a Kül- j ügyi Bizottság előadója előterjesz­tette az egyezmény törvénybe ik­tatására vonatkozó javaslatot. Szólott a két nép évszázados tör­ténelmi kapcsolatairól, amelynek során mindig megtaláltuk egymás segítő kezét. Ez a barátság a má­sodik világháború után két test­véri ország barátságává alakult — mondotta. A törvényjavaslathoz Csapó Er­nő és Csáki István szólott hozzá. Ezután az Országgyűlés egy­hangú szavazással törvénybe ik­tatta a törvényjavaslatot, majd Kállai Gyula, az Országgyűlés el­nöke bezárta az Országgyűlés ülésszakát Egy hét a világpolitikában Koszigin Stockholmban — A Közel-Kelet békéjéért — A Francia KP Központi Bizottsága a választásokról — Kétmilliárd dolláros injekció BIZONYOS, hogy Koszigin svédországi látogatása a két or­szág gazdasági és tudományos együttműködésében az eddiginél is szélesebb utat nyit. Nemzetkö­zi vonatkozásban azonban még fontosabb az a határozottan pozi­tív álláspont, amit a svéd kor­mány napjaink legégetőbb prob­lémája, a vietnami háború kér­désében elfoglal. Stockholm két ízben adott ott­hont a délkelet-ázsiai agressziót elítélő Vietnam-konferenciának, Itt tartotta meg első tárgyalási ciklusát a Russel-féle nemzetközi társadalmi bíróság. Tavasszal a svéd kultuszminiszter — aki egyébként a kormányon levő szo­ciáldemokrata párt egyik vezető­je — olyan éles szavakkal ítélte el a vietnami agressziót, a svéd miniszterelnök pedig olyan heve­sen helyeselte azt, hogy Johnson dühében visszarendelte stockhol­mi követét. NASSZER elnök moszkvai láto­gatását — amely három nappal tovább tartott a tervezettnél — és tárgyalásait a szovjet vezetőkkel, nagy éreklődés kísérte világszer­te. A megbeszélések napirendjén természetesen mindenekelőtt a Közel-Kelet problémája szerepelt. A kiadott közös közlemény is­mételten állást foglal a Biztonsá­gi Tanácsnak a rendezésre hozott határozata mellett. Üjból leszö­gezi, hogy a konfliktus megoldá­sának első lépése a megszálló iz­raeli csapatoknak az elfoglalt te­rületekről történő visszavonása kell, hogy legyen. E HÉTEN tartotta ülését a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága. Megvitatta a párt helyzetét és jóváhagyta a Po­litikai Bizottságnak a Franciaor­szágban legutóbb végbement ese­ítélte meg, hogy a párt nem ug­rott be a gaulleista provokációk­nak, s a sztrájk idején csak poli­tikai eszközökhöz nyúlt a dolgo­zók leglényegesebb követelései­nek kiharcolása érdekében. Ha a párt felült volna annak a gaulle­ista illúziókeltésnek, hogy „a ha­talom üres”, és megpróbálta vol­na a hatalmat erőszakkal megsze­rezni, úgy ez az adott körülmé­nyek és erőviszonyok mellett a dolgozók tömeges lemészárlásához és elkerülhetetlenül a párt szét­veréséhez vezetett volna. Súlyos­bította a körülményeket, hogy a zavarosban halászó anarchista, ál­baloldali elemek goromba provo­kációkkal minduntalan ürügyet teremtettek a rendőrség brutális fellépésére. FIGYELEMRE MÉLTÓ pénz­ügyi, de hatásában jelentős poli­tikai esemény zajlott le Angliá­ban. Jó fél évvel az angol font emlékezetes leértékelése után a bizalom Anglia valutája iránt ismét annyira megrendült, hogy újabb leértékelés fenyegetett. At­tól lehetett tartani, hogy ameny- nyiben a brit nemzetközösség ál­lamai kivonják a londoni bankok­ban elhelyezett pénzüket, ez va­lóságos katasztrófát idéz elő. A világ 12 nagybankja ezért úgy döntött, hogy kétmilliárd dol­láros hosszúlejáratú kölcsönnel siet a font sterling segítségére. A friss vérátömlesztés elhárította a közvetlen pénzügyi krízist, ugyan­akkor a Wilson-kormány és a munkáspárt politikai pozícióit is megszilárdította, a munkáspárt vérmesebbjei lelkesültségükben már „angol gazdasági csodát” em­legetnek. Mindaddig azonban, amíg a font leértékelésének csak káros, a dolgozó kisembereket mények idején hozott határozatait, sújtó hatása mutatkozik, nincs A Központi Bizottság helyesnek | ok túlságos optimizmusra. Vasutasok köszöntése írta: Kiss Károly, területi igazgató S zép hagyomány immár 18 éve, hogy a nyár egyik vasárnapja mindig a vasutasok ünnepe. Bennünket, vasutaso­kat köszöntenek ezen a napon az ünnepségek szónokai, csak­úgy mint az utasok és akik ré­szére szállítunk: az ország egész népe, A mostani vasutasnap az elő­zőektől annyiban tér el, hogy külsőségében szerényebb, de tartalmában felülmúlja azokat. Lassan megszokottá válik, munkamódszerré honosodik, hogy többet törődünk azzal, ami va­lóban előrevisz, ami a szoci­alizmus eszméinek megfelelően, a küzdő, dolgozó, alkotó, te­remtő embert szolgálja. Az új gazdaságirányítási rendszer féléves tapasztalatai — a helyenként meglevő hiányos­ságok ellenére is — bizakodás­ra késztetnek bennünket. Több­kevesebb sikerrel helyesen al­kalmazzuk az új közgazdasági szabályozó eszközöket. Jobban érvényesül a végzett munka szerinti elosztás elve, aki töb­bet ad a társadalomnak, az ma­ga is többet kap tőle. Július 1 -töl az igazgatóság területén több szolgálati helyen — az összdolgozók közel egyharma- dát érintve — meghatározott munkakörökben bevezettük a munkaidő-csökkentést. A for­dulószolgálatot teljesítő dolgo­zóknál a közbeváltós munka­beosztás megvalósulásával szá­mos helyen a túlmunkát havi 240 óráról 210 órára csökken­tettük. Bizonyos mértékben csökkent az utazószolgálatot teljesítő dolgozók szolgálati és távolléti órája is. Hamarosan bevezetésre kerül e munkate­rületen dolgozóknál a szemé­lyenként 150 forintot kitevő bérkorrekció, amelynek évi ki­hatása országosan mintegy 40 millió forint lesz. Jelentős előrehaladás történt az új közlekedési koncepció irányelveinek gyakorlati alkal­mazásában, műszaki fejleszté­sében, a szervezési intézkedé­sekben. A teljesség igénye nél­kül csak a fontosabbakat meg­említve: a vasúti pályafelépít­mény cseréje megtörént a törzs- hálózathoz tartozó szajol—lö- kösházi, cegléd—szegedi és kun- szemtmiklós—tass—kelebiai fő­vonalakon. Ezeken a vonalakon a tengelyomóst 23 tonnára emeltük fel, a vonatok órán­kénti sebességét pedig 90 kilo­méterben állapítottuk meg. Fo­lyamatosan átépülnek a kisebb műtárgyak és a nagyobb hidak is. A gyomai és az algyői híd elkészült, a bajai dunai híél kor­szerűsítése pedig most van fo­lyamatban. Hasonlóan befeje­ződött a közelmúltban több fel­vételi épület korszerűsítése, bő­vítése, számos szociális létesít­mény építése. A nagyobb épí­tési és pályafenntartási mun­kákat jól felszerelt, gépesített mozgó pályamesteri szakaszok végzik. A gyomirtás vegyi úton történik. A felépítmény korszerűsíté­sén kívül megfelelő ütem­ben folyik a biztosító berende­zések korszerűsítése is. Modern, integra-dominó rendszerű be­rendezést létesítettünk Békés­csaba, Mezőtúr, Kecskemét, Csengele, Nagykőrös állomáso­kon, ugyanilyen korszerűsítés van folyamatban más szolgalati helyeken is. A korszerű közlekedés, kultu­rált utazás igényeit figyelembe véve a menetrendváltozással új távolsági és gyorsvonat-járato­kat állítottunk be. Egyes sze­mélyszállító vonatokra bevezet­tük a fakultatív helybiztosítást. A gőzmozdonyokat fokozatosan felváltják a vilany- és Diesel­mozdonyok. A zöldség- és gyü­mölcsszállítás meggyorsítására a fővonalakon expressz-tehervo- natok közlekedését biztosítjuk. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy az áru a termelőktől a fogyasz­tóig a legrövidebb idő alatt jus­son el. A vasút és a közút szál­lítási kapacitásának gazdaságos kihasználására olyan körzeteket alakítunk ki, amelynek sugara majámálisan 30 kilométer. A tapasztalatok szerint ez a tá­volság az, ahol a vasúti, közúti összetett fuvarozásnál a közvet­len gépkocsi-fuvarozás még ki­sebb önköltségű. A körzetesítési terv megvalósítása során a ko­csirakomány árukezelést végző állomások átlagtávolsága — az igazgatóság területén — a je­lenlegi 7,5 kilométerről 11,6 ki­lométerre nő.

Next

/
Thumbnails
Contents