Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-13 / 163. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. JÚLIUS IS., SZOMBAT Ara 86 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM NÉPÚJSÁG űz Országgyűlés pénteki ülése is árhivatal elnöke a gazdasági reform tapasztalatairól — A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszéde AZ Országgyűlés péntekem délelőtt 10 órai kezdettel folytatta az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésein részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munikás—Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politilkai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a koemány tagjai. A diplomáciád páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseleteik számos vezetője. A tanácskozást Kállai Gyula, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az Országgyűlés pénteki üléséin a vitában elsőnek Borbély Jánosáé, művelődési otthon igazgató, Szaibolcs-Szatmár megye képviselője szólalt feL Mint mondotta, a kormány az 1967. évi állami költségvetés elfogadásakor ésszerű takarékosságra hívta fel az irányító és gazdálkodó szerveik figyelmét, az Ország- gyűlés pedig a költségvetésről szóló törvényben felhatalmazást adott arra, hogy a feladatok gazdaságosabb megoldása révén keletkező pénzmaradványokat a szervek a következő évben felhasználhassák. Mindez rendkívül kedvezően hatott, ezt bizonyítja a tapasztalatok összegezése is. Ezután az elnök dr. Csikós Nagy Béla államtitkárnak adta meg a szót Dr• Csikós Nagy Béla felszólalása Dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a pénzügyminiszteri expozénak az új gazdaságirányítási rendszer első tapasztalatait értékelő részével foglalkozott. Megállapította: a fiái év tapasztalatai természetesen nem elegendők egyértelmű és minden részletre kiterjedő következtetések levonására. De az bizonyos, hogy az élet már alapjaiban igazolta a nagyszabású párt. és kormán yelhatórozást. Az első eredmények már mutatkoznak: ésszerűbben, kevesebb bürokratikus megkötéssel fejlődik a népgazdaság, erősödnék a termelés és a fogyasztás kölcsönhatásai, és mindez fokozatosan a jobb gazdasági hatékonyság útján megy végbe. Hozzáfűzte: a vállalati önállóság további növelésére — legalábbis az állami irányítás néhány területén — esetleg hamarább sor kerülhet, mint ahogyan azt tavaly éüképzelték, gondolva itt elsősorban az árszabályozásra és a termékforgalmazás rendjére. Nincs azó arról, hogy a vállalati önállóság nem vetett volna fel problémákat, ezek azonban részben függetlenek az alkalmazott gazdasági mechanizmustól, részben leküzdésük is könnyéb, ha a vállalati gazdálkodás még meglevő kötöttségeit tovább csökkentjük. A továbbiakban az áralakulás és az áruforgalom néhány időszerű kérdését érintette. Emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdaságban kétütemű intézkedéssel 17 százalékkal emelték a felvásárlást árszínvonalat. Az első intézkedésre 1966 elején, a másodikra. 1967 őszén, illetve 1968 elején került sor. Az új árakat azonban már a múlt év közepén meghirdették, így a termelőszövetkezetek már ezek ismeretében készülhettek fel az 1967/68-as gazdasági évre. A jelek azt mutatják, hogy az új árak kedvezően hatnak a mezőgazdaság belterjes fejlesztésére. Az agrártermékek túlnyomó részénél a mai árak előreláthatóan az 1968 69-es gazdasági évben is alkalmazhatók lesznek. Az anyagi érdekeltség az iparban nik, nincs túlságosan nagy eltérés a vállalatoknál realizálódó és a pénzügyi szabályozók kialakításánál feltételezett nyereség között. Viszont iparági, vállalati és termék-vonatkozásban az eltérések jelentősek. A kormány még 1967- ben úgy döntött: korrigálni kell a rögzített és maximált termelői árakat, valamint a termelői árakra ható tényezőket. Ha a vizsgálatok kiderítenék, hogy a termelési költség és a világpiaci ár lényegesen eltér attól, amivel az árrendezésnél számoltunk. Ezért sor kerülhet — bár nem túl széles körben — a termelői árak, illetve az árakra ható vállalati jellegű szabályozók módosítására. Ezeket a módosításokat úgy kívánjuk végrehajtani, hogy ne gyöngítse a vállalatoknak az irányítási rendszer stabilitásába vetett bizalmat. — Az új ipari árrendszer működéseinek első feLévi tapasztalatai általában megfelelnek a várakozásnak. Az import- és exportárak szabaddá tétele megszüntette az ipar elkülönítését a nemzetközi piacoktól. Termelővállalataink piackutatást végei®16111, kalkulálnak. Persze sok még a megoldatlan kérdés, de a folyamat ked. vezőnék ítélhet». Kedvező az anyagellátás — Az ipari kooperációban a legtöbb termék termelői ára szabad: Az árat a vállalatok árukapcsolatokban alakítják. Vagyis — bizonyos kivételektől eltekintve — az ipari félkésztermékek és a beruházási javak árai a kereslet-kínálat viszonyaitól függően alakulnak. Az árak e területeken lényegében már jelzik az egyensúlyzavarokat. Ezzel kapcsolatban ez idő szerint a beruházási javak piacán észlelhető feszültség okoz problémát. Egyes munkaeszközök iránti kérésiét különösen azonban az építési megbízások, olyan színvonalon alakultak ki, ami meghaladja lehetőségeinket. — Az ipari termelés anyagellátása általában kedvező. Ez minElkésziilt a központi betonkeverő — Eltűnnek a sóderhegyek — II lakosság örömére csökken a zaj a békéscsabai építkezéseken A gazdaságirányítás új rendsze- i re megadta a lehetőséget a Békés : megyei Állami Építőipari Válla- ; latnak is, hogy vállalati fejlesztési és műszaki fejlesztési alapjából, vagyis teljesen saját erőből olyan beruházásokat valósítson meg, melyek jelentősen hozzájárulnak az építőipari termelékenység növeléséhez, a minőség fokozásához és az anyagveszteség csökkentéséhez. Ilyen előzmények után született meg Békéscsabán a cementrelé szomszédságában az Építőipari Szállítási Vállalat és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat kooperációja folytán a központi betonkeverő telep. A vasúton érkező sódert a cementrelé mögötti területen helyezik el, készítik elő feldolgozásra, bekeverésre. A központi betonkeverőt a cementtároló tartályoktól mindösz- j sze 25—30 méterre helyezték el. így a cementet nem szükséges több kilométeren át utaztatni, hogy kavics hozzáadásával betont készíthessenek. A vasútállomás szomszédságában csaknem 3 millió forint felhaszportjának vezetője és Leszkó András telepvezető a próbaüzemelés előtt termelési próbát szervezett, hogy meggyőződjön a betonkeverő üzemképességéről, a termék minőségéről. A helyszínen arról adtak tájékoztatást, hogy a békéscsabai építkezések mellől eltűnnek majd a sóderhegyek, fokozatosan megszüntetik a betonkeverő gépek működését is, mert e fontos építőipari anyagból központi ellátást biztosítanak. A központi betonkeverőre fordított beruházási összeg a termelékenység fokozásával, a nagy anyagveszteség csökkentésével és a minőség javításával 4—5 év alatt teljesen megtérül. A központi betonkeverő szomszédságában az állami építőipar további új üzemrészt épít; mészoltó teiepet létesít. Itt egyelőre 300 köbméter oltott meszet tárolnak, később két újabb mésztároló építésével 600 köbméterre növelik a befogadó- képességet. így, az építkezéseken teljesen megszüntetik a mészol- tást is. nálásával épült új üzemrészben évente 16 ezer köbméter betont készítenek, amely elegendő a békéscsabai nagy építkezésekhez. Szó van arról is, hogy a Békéscsaba környékén dolgozó tanácsi vállalatokat is ellátja az állami építőipar — a programnak megfelelően összeállított — nyers betonnal. Tegnap, július 12-én Nagy Sándor, a Békés megyei Építőipari Vállalat műszaki fejlesztési csoÉrdekessége annak a nagyarányú építkezésnek. amely a központi cementrelé, a betonkeverő és mészoltó telepen valósult meg, hogy összesen 24 ezer köbméter föld feltöltését kellett csinálni ahhoz, hogy a csaknem 15 millió forintos komplett beruházást megmentsék a talaj- és a belvíztől. (A telep mögött a Szarvasi úti vasúti felüljáró irányában jelenleg is összefüggő vízréteg található.) Terven felül 5 millió cserép, 2,5 millió tégla Kiváló jubileumi versenyeredmények megyénk téglagyáraiban r- Az iparban az új termel® árrendszert 1968-ban vezettük be — mondta. Újszerű problémáit kellett megoldanunk. Némileg ugyanazt, méret a mezőgazdaságiban 1957- ben, amikor megszüntettük a ter- mékbeadásd kotefleaettsóget. Most az iparban a tervutasításra történő termelés szűnt meg, tehát itt is az anyagi érdekeltség rendszerében kellett a társadalmi és vállalati érdekéket egyeztetni. Ehhez egyebek mellett nemcsak az ipari termelői árak, de az áralakulás egész mechanizmusát is meg kellett változtatni. Egy ilyen nagyszabású reform természetesen nem történhetett minden zökkenő nélkül. Iparunk egyidejűleg csaknem kétmillió féle terméket állít élő. Havonta 15 000 termékféleség cserélődik. A termékek között bonyolult technológiai és költségösszefüggések állnak fenn. Nőn volt könnyű 1966-ban és 1967-ben megbecsülni, milyen lesz 1968-ban a termelés összetétele, miképpen fog változni a munka termeié- í kwiysége, milyen kulkeiresfcedeJmi ártendenciák érvényesülnék és mindezek hatására hogyan alakulnak majd a termelési feltételek. Az ipar egészét nézve úgy tfidenekelőtt arra vezethető vissza, hogy az új gazdaságirányítási rendszerre anyagkészletek gyűjtésével is felkészültünk. Ennek ellenére anyagellátási gondjaink bő- (Folytatás a 2. oldalon) Megyénk téglagyáraiban széles körű munkaverseny bontakozott ki a KMP megalakulásának 50. évfordulójára. Nyolcvannégy szocialista brigád 1500 tagja halad a verseny élén, de valamennyien csatlakoztak a Szocialista Üzem cím elnyeréséért indított mozgalomhoz. Az eredmény már az első félévben meglepő. Megyénk téglagyárai égetett téglából 2,5 milliót, nyers téglából hatmilliót, cserépből ötmilliót, középfalazó téglablokkból 400 köbmétert gyártottak terven felül. Égetett téglából például hét és fél millióval adtak most többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Igen szép eredmény az is, hogy a termelékenység 13—14 százalékkal emelkedett. Sokat javult a minőség is. A selejt csupán a téglánál 1,6 százalékkal csökkent. A kiváló eredményekhez hozzájárul a műszaki fejlesztés, az új technológia és a dolgozók de- rekas helytállása. Jelenleg 60—70 fokos hőségben dolgoznak s nap mint nap teljesítik a tervet. Szódavízzel, citrommal próbálják elviselhetőbbé tenni a rekkenő hőséget. Helytállásukért csak dicséretet érdemelnek. i A. B.
