Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-13 / 163. szám
TOCS, július 13. 1 Szombat Hz Országgyűlés pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról) ven vannak. Átalakulóiban van az ipari termelés anyagszerkezete. A gépipar részéről az átlagosnál jóval nagyobb mértékben növekszik az igény a minőségi acél-, hogy a külföldről behozott anya- , dálkodásában és I960, évi költgok zömét a KGST-piac szolgál- ségvetésének előkészítésében már tatja. A KGST-országokkal keres- j éreztették kedvező hatásukat az kedelmi megállapodásaink van- j új gazdaságirányítási féleségek, a textilipar részéről a szintetikus anyagok, az ipar részéről általában a műanyagok, az építőipar részéről a vasszerkeze- ■ tek iránt. Továbbá általános a hajlam a korszerű csomagolása, kiszerelési eljárások alkalmazásé, ra, ami anyagigényekkel jár. Ezek rendkívül pozitív változások, végső soron javítják a termékek minőségét, a gépek műszaki paramétereit. Mindennek nyomán fokozatosan bővül majd a fogyasztási cikkek választéka, javul a minőség, s a világpiacon termékeink versenyképessége. Hangsúlyozta az államtitkár, rendszer nak, ezeket nem mindig lehet ! egyes elemei. Megszűnt a terve- menet közben változtatni. Marad ! zésnél korábban alkalmazott tehát a tőkés anyagimport. Ezt. ! részletekbe menő szabályozás, viszont csak olyan mértékig tehet- j megszűntek a kötelező normák, jük szabaddá, amilyen mértékig azt a tőkés világpiacra irányuló j export finanszírozza. Ezért tettük } a vállalatok számára lehetővé devizahitel igénybevételét. Vagyis minden korlátozás nélkül biztosít- városfejlesztési m7nisztér~ bTvez^ juk a tőkés valutát, ha az ipar tőben az építő- és az építőanyagésszerű feltételek mellett tőkés [ jpar munkájának tavalyi eredmé- pxnnrttöhhletet. vállal. Máris so- nyeiről beszélt. Kiemelte, hogy az s igy a tanácsok önállóan, a szükségletek és feladatok figyelembevételével dönthették el, mire, mennyit költenek. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a tanácsok lehetőséget kaptak racionális, előrelátó, átgondolt tervezésre. Éltek is a lehetőséggel. j használták. Takarékosan, megfontoltan osztották fel pénzüket. Rendkívül kedvező hatású volt a tanácsok gazdálkodására, hogy már 1967- ben is átvihették a következő évre évvégi pénzmaradványaikat Ezzel véget ért az a népgazdaságig is káros gyakorlat, hogy a költségvetési hiteleket az év végén célszerűtlenül, gyakran fölöslegesen, de mindenképpen felz építésügyi miniszter felszéiaiása BONDOR JÓZSEF építésügyi és exporttöbbletet vállal. Máris so kan éltek ezzel a lehetőséggel. A közszükségleti cikkek ára rögzített Ezután arról beszélt, hogy az új ármechanizmusnak a? áruforgalomra gyakorolt hatása kibontakozóban van a fogyasztási cikkek piacán is. Űj kezdeményezésekkel találkozunk a kereskedelem területén. Kialakulóban van a mezőgazdasági üzemek és a kiskereskedelem kapcsolata. Ez mind riiennyiségüeg, mind minőségben és választékban javítja az élelmiszerellátást. Viszonylag lassan fejlődik a kiskereskedelem és az ipar közvetlen kapcsolata, mégis, a kiskereskedelem áprilisban már 50 százalékkal több árut szerzett be közvetlenül az ipartól, mint tavaly. A kereskedelem és az ipar közös boltokat is létrehozott. Ezek egy-egy iparvállalat termékeinek kizárólagos árusításával foglalkoznak. A kereskedelmi üzletpolitika kibontakoztatásának leg j elentősebb területe a fogyasztói árak szabályozása, amire persze csak bizonyos korlátok között nyílik lehetőség. nál nagyobb mértékben vásárolt jó minőségű textíliát. A vegyes iparcikkek eladása 9 százalékkal nőtt, főként annak eredményeként, hogy együttes árszintjük a múlt év azonos időszakához viszonyítva több mint 2 százalékkal csökkent. Építési, szerelési cikkekből, építőanyagokból, bútorokból áz árukínálat nem tette lehetővé az igények maradéktalan kielégítését. — Az állami és a társadalmi szervek rendszeresebben ellenőrzik a termelőknél és a kereskedelemben az árak alakulását, A kereskedelem szigorúbb ellenőrzést vezetett be az áruk átvételénél. Az ipari üzemek új termékei pedig már általában jobbak és korszerűbbek a korábbi gyártmányoknál. Végül az építési tevékenység építőipari vállalatok az elmúlt esztendőben 4,7 milliárd forinttal, mintegy 12 százalékkal növelték termelésüket, s evvel együtt a harmadik ötéves terv első két évében az építkezések volumene meghaladta a 23 százalékot, s csaknem annyival nőtt, mint a megelőző ötéves terv egész ideje alatt. Jelentősen, 11 százalékkal nőtt az építőanyagipar termelése. Ezen belül azoknak a termékeknek a mennyisége emelkedett tetemesen, amelyeket a korszerű építkezés megkövetelt. így cementből 106 000 tonnával, téglából 56 millió darabbal, ipari vázkeretekből 176 000 négyzetméterrel gyártottak többet az előirányzottnál. Számottevő eredménye az építő- és építőanyagiparnak — hangsúlyozta a miniszter —, hogy csökkent a kereslet, kínálat közötti feszültség, ami a többi közt annak tulajdonítható, hogy mintegy kilenc, . .. „ _ /. 5 ezerrel nőtt az építőiparban fogdragulasa. Ez utóbbi nem érinti , laIkoztatottak sza?ma.Ps emeíkf_ a vállalatok és szövetkezetek által kivitelezett társasházakat és a családi házakat, mert ezeket a kormány szubvencionálja. — Ma már világosabb képünk A közszükségleti cikkek és az ■. van a fogyasztói áraknak az év alapvető szolgáltatások ára rög- második felében várható alakulá- zitve van és lesz a következő sáról — mondotta. Azzal számo- években is. Széles körben műkő- : lünk, hogy a II. félévben a fo- dik ugyanakkor a hatósági ár j gyasztói árszínvonal némileg maximált árként, lehetőség nyí- emelkedik. Ebben szerepet játszik lik tehát a fogyasztói árak csők- , a rendkívül kedvezőtlen időjárás kentésére. Az eddigi ármozgások okozta terméskiesés is. Várható- ügy értékelhetők, hogy nagyobb an azonban a fogyasztói ármozgás dett a munka termelékenysége. 1967-ben az állami építőipar 62 500 lakást adott át rendeltetésének, jóval többet, mint az elmúlt évek bármelyikében. Javult a lakások felszereltsége, nem utolsósorban a kivitelezés minősége is. Az új otthonok csaknem kétharmada modern technológiával épült. A korszerű módszerek egyéb építkezéseknél is tért hódítanak. Vasbeton üzemi csarnokból például több mint 720 000 négyzetméternyit készítettek a gyárak számára, szemben az I962-es 2000 négyzetméterrel. Az eredmények vállalaton belül is megmutatkoztak: az állami építőipar a tervezett nyereségnél 750 millió forinttal többet értei, s ebből 490 millió forint maradt a vállalatoknál. Az itt dolgozók elmúlt évi eredményes munkájuk jutalmául átlagosan tizennégy és fél napi nyereségrészesedést vehettek fel. Tíz százalékkal termelt többet az építőipar mértékben segítették elő az igé nyéknek jobban megfelelő termelés kialakítását. — A fogyasztott élelmiszermennyiség 11 százalékkal emelkedett a vaj, a tejtermék, a kakaó, egyes édesipari termékek árleszállítása következtében. A ruházati cikkek fogyasztói árszintje az új árrendszerben mintegy 2.5 százalékkal emelkedett, de ebben az is szerepet játszik, hogy a lakosság a korábbimég így is az 1968-ra elképzelt keretek között marad. Vagyis a jövedelmek és a reálbérek tervszerű alakulását az ármozgás nem befolyásolja. Befejezésül az államtitkár hangoztatta, hogy a felvetődő problémákat az illetékesek nem a vállalati hatáskörök megnyirbálásával, hanem az önálló vállalati döntések tiszteletben tartása mellett igyekeznek megoldani, mert ez a gazdasági hatékonyság biztosításának egyik fontos feltétele. Az emberek bizalma megerősödött Dr. Csikós Nagy Béla nagy taps-1 emberképzés helyzetével foglal- sal fogadott beszéde után i kozott. Elmondotta, hogy bár az SCHULMANN ISTVÁN tsz-elnök. Fejér megyei képviselő szólalt fel. országos átlag szerint három fel sőfokú végzettségű szakember jut egy-egy termelőszövetkezetre, Az emberek bizalma, bizton- mégis 700 olyan tsz-ünk van ságérzete megerősödött, a közelmúlt intézkedései nyomán — mondotta —. többek között a tsz-tagok nyugdíja, társadalom- biztosítása rendezésével, a családi pótlék többszöri emelésével, a szülő nőknek, illetve a kisgyermekes anyáknak biztosított kedvezményekkel, valamint más vonatkozásban a gazdálkodást közelről érintő termelői, felvásárlási árak rendezésével. Az új termelőszövetkezeti törvényt egészében elismeréssel fogadták az emberek. A gyakorlati érvényesítés során azonban előadódtak problémák, például a tsz-alapsza- bály egy-egy pontjának meghatározása. a háztáji föld nagysága, a kötelező munkanapok száma kapcsán. DR. MOLNÁR BELA, a Kertészeti Kutató Intézet igazgatója, a budapesti 66-os választókerület képviselője a mezőgazdaság szakember-ellátottságával és a szakahol mérnöki végzettségű vezető nincsen, és 135 olyan tsz-t találni, ahol még technikus sincsen. Az állami gazdaságokban — 181 gazdaságban végzett felmérés szerint — a szakképesítést megkövetelő munkakörökben 1045 olyan személy dolgozik, akinek még középfokú végzettsége sincs. A képviselő kiemelte: a mező- gazdasági szakemberek képzettség szerinti foglalkoztatása és szaktudása hatékonyabb kamatoztatása érdekében végre kell hajtani azokat a redelkezéseket, amelyek bizonyos munkakörök betöltését meghatározott végzettséghez kötik. Javasolta, hogy vizsgálják felül és szükség esetén módosítsák vagy új jogszabályokkal egészítsék ki az ezzel kapcsolatos rendeleteket. HAVASI BÉLA, a miskolci párt- bizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta: — A tanácsok 1967. évi gazAz év első felének tapasztala-1 déHemezbői tai is azt mutatják, hogy pozi- j épületgépészeti tív tendenciáik jellemzik az építőipar és az építőanyagipar tevékenységét. Az építésügyi tárca irányító szerveinek erőfeszítései hasznosak, eredményesek voltak — ezt igazolta a gyakorlat. Az új gazdaságirányítási rendre az áttérés különösebb zökkenők nélkül történt, kiesés a termelésben, a gazdálkodásban nem mutatkozott. A piaci kapcsolatok szélesítéséről szólva elmondta, hogy az építtetőknek választási lehetőséget kell biztosítani. A kivitelező és a szállító vállalatok közötti gazdasági versengés egyik előfeltétele a gyorsabb előrehaladásnak, s többek között az építési időtartamok lerövidítésének. — Az idei népgazdasági terv 6—7 százalékos terméknövekedéssel számol az építőiparban — folytatta a miniszter. Ám a dinamikusan fejlődő fizetőképes építési igények kielégítésére a vállalatoknak ennél magasabb termelése sem lesz elégséges. Főleg Budapesten, az ipari megyékben, továbbá néhány nagyvárosban gátolja a kapacitáshiány a gyorsabb ütemű termelés- bővítést. Az építőanyag-termelés előirányzott mintegy 7 százalékos emelkedése szintén csak a korábbi éveit meghaladó import mellett biztosíthatja a' folyamatban levő építkezések anyagellátását, valamint a lakosság építőanyagkeresletének fedezetét. Mint mondta: 300 000 tonna cementet, 5 millió négyzetméter azbesztcement tetőfedő anyagot, II000 tonna ugyanilyen anyagú nyomó- és lefolyócsövet, 3,2 millió’ négyzetméter síküveget és több mint 500 000 négyzetméter falburkolócsempét kell behoznunk. E behozatal ellenére is például fehengereltáruból, termékekből továbbra is számolni kell ellátási nehézségekkel. Mindezek ellenére az építőipar munkájának alakulását — az elmúlt félév eredményei alapján — a pozitív tendencia jellemzi — mutatott rá Bondor József, s ennek alátámasztására megemlítette, hogy az állami építőipari kivitelező vállalatok mintegy 10 százalékkal termeltek többet, mint az előző év azonos időszakában, nőtt az építőiparban foglalkoztatott munkások száma, 6 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. Az év első öt hónapjában az állami vállalatok mintegy 9 százalékkal több lakást adtak használatba, mint a korábbi évben. — Az építőanyagok termelésé! nek növekedése és a tervezett j import — egészében — összhang- I ban van a növekvő felhasználással, bár egyes anyagnál átmeneti ellátási késedelemmel, hiánnyal kell számolnunk. A hazai termelővállalatok növelik termelésüket, és az egészséges konkurren- cia kialakítása végett egyes termékekben behozatallal is bővítjük a választékot, javítjuk az ellátás színvonalát. Az építőanyagipari vállalatok 1968-ban például cementből 5 százalékkal, falazóanyagokból 8 százalékkal, födémgerendából 20 százalékkal növelik termelésüket. Beszélt Bondor József arról is, hogy az elmúlt hónapokban az építőanyagok induló árszínvonala nem emelkedett, jóllehet többségüknél megszűntek az ármegkötések, s az építőanyagok piacán még csak részleges egyensúly alakult ki. Az építőipari áraknál viszont az árszínvonal a korábbiakhoz képest néhány százalékkal emelkedett. Az egyes építmények ára — azok szerkezeti összetételétől, az építőanyag-lelőhelyektől való távolságtól és a szállítási módozatoktól függően — viszonylag széles határok között mozog. Az ágazati irányítás egyik fontos feladatának tartjuk — hangsúlyozta —, hogy a visszaélések megakadályozása érdekében fokozzuk az árak mozgásának megfigyelését és az árellenőrzést, különösen azokon a területeken, ahol a kivitelezőknek, helyzetükből adódóan, erre lehetőségük adódna, továbbá, ahol a vállalatok a különböző közintézményekkel vagy a lakossággal, mint megrendelővel állnak kapcsolatban. Feladatunknak tekintjük azt is, hogy feltárjuk az állami lakásépítési költségek csökkentésének lehetőségeit és az alacsonyabb árak révén csökkentsük az államháztartás ilyen pénzügyi terheit. — A kivitelezési jogosultság új szabályozása megiszünitette az épí. tőipari munkák vállalásának korábbi adminisztratív korlátozásait. Most már lehetőség van arra, hogy a különböző szektorok és szervezetek között helyesebb, a népgazdaság érdekeit jobban szolgáló munkamegosztás, továbbá célszerű fő- és alvállalkozód kooperáció alakulhasson ki. E tér kintetben különösen a tanácsi és a szövetkezeti építőipari vállalatok, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásai munkájában tapasztalható jelentős fejlődés. Javítani a munka szervezettségét — Az elmúlt félév azonban nemcsaik pozitív irányú tapasztalatokat hozott — mondta a miniszter —, találkoztunk negatív jelenségekkel is. A részlet-intézkedések összehangolatlansága például akadályozta a gyors és egészséges fejlődést. Felleihrtö az építőiparban is az a törekvés, hogy egyes vállalatok törvénytelenül akarnak haszonra szert tenni, jogtalan árakat számítanak fel. — Még mindig az a jellemző, hogy a lakások nagy részét az év végén adják át. Az elmúlt esztendőkben általában javult a családi otthonok felszereltsége, s ezzel a lakások minősége, sajnos azonban még mindig sok a jogos panasz a kivitelezők munkájára. Hasonlóképpen sok a panasz az anyagok — elsősorban a falazó-, a burkolóanyagok és a szerelvények — minőségére. — Sok a tennivaló a technológiai fegyelem megtartása, a munka szervezettségének javítása terén is. Fel kell figyelni arra is, hogy a tervet nem mindig azon a területen tejesftik túl, ahol a népgazdaság szempontjából kívánatos lenne, s ez növeli az anyagellátási gondokat. Javarészt megoldatlanak a felújítás, a tatarozás, a karbantartás problémái is. Fontos tennivaló a minisztérium város- fejlesztési feladatának kimunkálása, s ezzel kapcsolatban a tanácsokkal való jobb együttműködés kialakítása. A továbbiakban a miniszter arról beszélt, hogy a közgazdasági szabályozók és egyéb ösztönző módszerek alkalmazása önmagában nem teszi lehetővé, hogy az építőipari és az építőanyagpiacon (Folytatás a 3. oldalon)
