Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-30 / 177. szám

1968. július 30. 3 Kedd Milyen egyszerű! Lapunk pénteki számában FURFUROL címmel néhány szót ejtettem e furcsa nevű hódmezővásárhelyi vállalatról, amelyről akkor csupán annyit sikerült megtudnom, hogy a statisztika a „szerves és szer­vetlen vegyi termékeket gyártó vállalatok” kategóriájá­ban tartja számon. Feltételezem, hogy sekélyes tájékoztatásom olvasóink közül sokaknak nyugtalan éjszaká-, kát okozhatott, ezért a FUR- FUROL-ról időközben szerzett bővebb tájékozódásomat ezen­nel közreadom. ^ Ez a szokatlan nevű valami, amiről a vásárhelyi új alapít­vány cégelnevezését kapta, az a furán vegyület heterociklusos aldehidje. Növényi hulladék­anyagok, öt szénatomos cukor pentoz hatására, gyenge savas hidrolízissel alakulnak át fur- furollá, amelynek vegyi képle­te: C»HiO — COH No, csakhogy leírtam! A fur- furolt — egyebek között — a nyersolaj-feldolgozásnál hasz­nálják. A motorkerékpároknál használatos benzinbe egytized százaléknyit adagolva, csökken­ti a „kopogást”. Formalin és furfurol kondenzációjával sav- és lúgálló műanyagok készül­nek. Remélem, e kimerítő tá­jékoztatástól az olvasók m.ost már nyugodtan alszanak majd. Magam viszont mindezek is­meretében kész örömmel nyug­szom bele a vállalat FURFU­ROL elnevezésébe. Ugyanis még mindig könnyebb megje­gyezni, mint — teszem azt — egy ilyen cégelnevezést: FU­RÁN VEGYÜLET HETERO­CIKLUSOS ALDEHIDJÉT GYÁRTÓ VÁLLALAT... (—zár) aranydijat kapott a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz Csupán két „megyei képviselő" a 124 kiállító közül Nemcsak árubemutató — üzletkötő Jórummá is vált az idei Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás Tegnap, vasárnap zárta kapuit lékelhessék a közönség vélemé- JA Csongrád—Békés megyei Nagy­az idén madszor Ipari Vásár és Kiállítás. A több mint 12 ezer négyzetméter terü­leten 124 vállalat és kisipari szö­vetkezet (köztük tíz jugoszláv) mutatta "be termékeit szerte az országból. A bemutató egyben üzletkötő fórummá is vált a ren­dezőiroda előrelátása révén, mely külön „tárgyalótermet” nyitott a feleknek a Jancsó gimnáziumban. Az impozánsan és sok ötletesség­gel rendezett vásár rangos helyet kapott Szeged idegenforgalmá­ban. Éppen vasárnap nyújtották át a 75 ezredik látogatónak a Csongrád megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat aján­dékát, az úgynevezett „Bőségko­sarat”. A vásár és kiállítás kitűnő fó­rumnak bizonyult arra is, hogy az üzemek — Szombathelytől— Debrecenig — ■ az új gazdasági mechanizmus szellemében kap­csolatot teremtsenek nemcsak egymással, hanem a vásárlók tö­megeivel is, hogy közvetlenül ér­sorrendben huszonhar- j nyét áruféleségeinkről. Nos, sok megrendezett Szegedi ; ilyen megjegyzést hallottunk pél­dául a Gyulai Fa- és Fémbútor- ipari Ktsz pavilonjában: „Gyö­nyörű darabok!” „Igen praktiku­sak! És nem is drágák! Mi az az 580 forint ezért az igazán nagy­szerű Lidó kerek asztalért?!” Minden bizonnyal a rendező­iroda is egyetértett az ilyen vé­leményekkel, amikor a szegedi tanács által alapított hat arany­díj közül egyet, a kétezer forintos pénzjutalommal együtt, a gyulai ktsz-nek adományozta. Ezen túl kilenc ezüst és 31 bronz díjat ad­tak ki. Az üzletkötésre jellemző, hogy a székesfehérvári VIDEO­TON egész évi kapacitását lekö­tötte a szegedi bemutatón. Éppen ezért érthetetlen, hogy megyénkből a gyulaiakon kívül csupán egy, az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat szerepelt a kiállításon. Ez is a Bács—Szolnok megyei Nagykereskedelmi Válla­lat közvetítésével. Az új gázolaj- fűtéses kazánjaikat mutatták be. kereskedelmi Vállalat kiállított termékei között — tudomásunk szerint — nem akadt olyan, amelyet megyénkben állítottak elő. Tavaly jóval több vállalat és kisipari szövetkezet öregbítette megyénk ipari gyártmányainak hírnevét Szegeden. Az idén is megérte volna. v.—d. A vasúti és közúti szállítások szervezéséről és tervezéséről tanácskoznak Augusztus elsején, csütörtö­kön délelőtt 9 órai kezdettel ta­nácskozást rendeznek Békéscsa­bán, a Technika Házában, ame­lyen a vasúti és közúti szállítá­sok egyes szervezési és tervezési kérdéseit vitatják meg. Az érte­kezleten Vajda Sándor, a MÁV Szegedi Igazgatóságának keres­kedelmi osztályvezetője és Lu- kovits Béla, a 8-as AKÖV for­galmi szakosztályvezető igazga­tóhelyettese tart beszámolót. Előrejelzés 1969-re Növelik a tv-körök és a falusi tanfolyamok népszerűségét 1 Pénteken Gyulán tartotta ülé­sét a Hazafias Népfront járási elnöksége. Pered András, a HNF járási titkára ismertette, hogy a negye­dik népfrontkongresszus után milyen sajátos feladatok hárul­nak a bizottságokra. Többek kö­zött tervezik, hogy a tv politikai fújtatja. A beteg alszik. Nem akarjuk felkelteni. — Milyen a vérnyomása? — Kilencven—kilencvenöt. — Okszana? — Nincs változás. Percen­ként százhúsz összehúzódás. Ülni kell és vSrni. A sebé­szet nemcsak mátét, nemcsak izgalom és szenvedély. Hanem várakozás is, kétség, tépelődés: mit tegyünk? Pillanatnyilag semmit sem tehetünk. Ha a vérzés nem csökken, ki kell szednünk a seb varratait. Jaj, csak azt nem! Vacogok. Inkább meghalok én magam, semmint, hogy ismét kezemben tartsam a szívét! Élet és halál. Mennyi min­dent töltöttek bele ebbe a két szóba a költők és a tudósok! Pedig valójában minden egész egyszerű. Legalábbis Szasa és barátai így mondják. Az élő rendszerek csak bonyolultsá­gukban különböznek az élette­lenektől. Csak információfel­dolgozó programjukban... Szakavatottan fűzöm gondo­lataimat, mint egy vérbeli ki­bernetikus. Kár, hogy csak ma­gamban, és senki sem hallja. Pedig beláthatná mindenki, milyen okos vagyok. Mindenki okosnak tartja magát. Tehát én is. Emlékszem, Szasa egy este a dolgozószobámban szőtte áb­rándjait. Pontos szavait elfelej­tettem, de emlékszem az értel­mükre : — Megalkotják az elektromos agyat. Öriás-agy lesz. Matema­tikusok, mérnökök ebben nem Száziiarmlncezer új nyugdíjas Jövőre vonulnak vissza az első tsz-öregek Tavaly, egy év alatt 9,5 mii- kosságának 12,4 százaléka, tehát liárd forintot kézbesítettek 1 mii- minden nyolcadik ember nyug- lió 269 ezer nyugdíjasnak és jára- díjas. Budapesten még magasabb dékosnak. Jelenleg az ország la- az arányuk: a fővárosiak 16,8 szá­__________________ zaiéka, több mint 330 ezer nő | és férfi kap nyugdíjat. A jövő évben a nyugdíjasok számának ugrásszerű növeke­dése várható, mert a tsz-tagok jelentős része 1969-ben dolgozza le a nyugdíjalapul szolgáló tíz évet, így nagyon sok 65 évesnél idősebb férfi és *60 évesnél idő­sebb nő vonul nyugdíjba a ter­melőszövetkezetekből. Az új tsz- nyugdíjasokkal együtt, az 1969- ben nyugdíjba menő dolgozóik száma előreláthatóan eléri a százharmincezret. A KSH Né- pességtudományi Kutató Intéze­tének számításai szerint, tíz év múlva már 770 ezer férfi és 1 millió 360 ezer nő lesz nyugdíjas korban, vagyis 1978-ban minden négy munkaképes keresőre egy járadékos jut. Mint ismeretes, a jelenlegi hatmillió dolgozó által befizetett 3—10 százalék nyugdíjilleték a nyugdíjak és járadékok teljes összegének már ma is csak egy- harmad részét fedezd, a fenn­maradó kétharmad részit, több minit hatmilliárd forintot az egyéb állami bevételekből pó­tolják. A nyugdíjasok számának növekedésével évről évre növek­szik az állami dotáció is. körök és a falusi téld taníolya- ; mok szervezését az elmúlt évhez j viszonyítva tovább szeretnék erő- j síteni. A községeken kívül a kül­területi települések és a tanyai lakosok közül is szeretnének mi­nél több embert bevonni á politi­kai tájékoztatásba. kételkednek. Feltétlenül meg­lesz. Gép, amely képes felfogni és tanulni. Sokkal gyorsabban, mint az ember. Elkészítik és rákapcsolják, mondjuk, egy tu­dósra. A gép felfogja a tudós gondolkodásmódját, és saját em­lékezetében megrögzíti annak minden ismeretét, jellemalka­tát, érzéseit. Második énjévé lesz. A tudós meghal, de az agy tovább él és aíkot. — Előadásokat tart, zenét hallgat és megszidja munkatár­sait a hanyagságukért — Ne nevessen. Ha a gép ki­merül, hiszen a gépek is öreg­szenek, akkor egy másik ember „agyát” ültetik át bele. Íme az örökös öröklődés. Ekkor azonban Szasa önma­gával kezd vitázni: — Nem, sajnos, ez sokkal ne­hezebb feladat lesz. Egy szer­vezetet lemásolni nem lehet. Lehetetlen elkészíteni az én agyam modelljét, annak min­den sejtjével és kapcsolatával. Csak egy második agyat! lehet alkotni, egy okosabbat. Ez sok mindent átvesz tőlem, mint egy fiú az apjától vagy egy tanuló a nevelőjétől. Fejlődni, tökéle­tesedni fog. És — eltávolodik. Nekem pedig majd meg keli halnom. Valamit azonban még­is megőriz belőlem. Talán na­gyon is sokat. S ez kellemes tu­dat. — A megvénült atya kiszen­ved zseniális fiának karjában. Ábrándosán mosolygott, sze­me csillogott. (Folytatjuk) Thomas Mann-sorozat a Kner Nyomdából Uj, tizenkét kötetes Thomas Mann-sorozat induil az Európa Kiadó „Helikon” könyvművészeti osztálya gondozásában. A sorozat diósgyőri bordázott papíron, a Kner Nyomda gyomai egységének előállításában, kiváló műfordítók tolmácsolásában megközelítően teljes képet ad a „fehérek közt egy európai” életművéről. Sorrendben a következő művek alkotják a sorozatot: / A Buddenbrook ház; Elbeszélések; Fiorenza; József és testvérei; A varázshegy; Dok­tor Faustus; Királyi fenség; Egy szélhámos vallomásai; Lotte Weimarban; A kiválasztott; A törvény; Válogatott tanulmá­nyok; Válogatott levelek. A közvagyon bizíonságáért Manapság több rendőrségi, bí­rósági hírt, tudósítást közölnek a lapok, mint a korábbi esztendők­ben, sőt a nagyobb közérdeklő­dést kiváltó bűnügyekre több­ször is visszatérnek, a bűntett felfedezésétől egészen a jogerős ítéletig. Ezeket a híreket olvas­va, sokan azt hiszik, hogy nálunk növekvőben van a bűnözés. E közhiedelemmel szemben azon­ban legtöbb bűnözési kategóriá­ban jelentékeny csökkenést mu­tat a statisztika. Különösen szem­betűnő, hogy 1962 és 1967 között, vagyis öt év alatt 200 millió fo­rintról 130 millió forintra csök­kent a közvagyon sérelmére el­követett bűntettekből származó kár. Természetesen vannak még sötét foltok. Még elég sok az olyan bűncselekmény, amikor egyesek hosszú időn át űzhetik visszaéléseiket, s nagy károkat okoznak. Érdekes utalni egy nemrég leleplezett bűnügyre. A Pannónia Szőrmeipari Vállalat egyik csoportvezetője csaknem félmillió forint értékben lopott ki márkás szőrméket a csepeli telephelyről. A büntető eljárás során derült ki, hogy a csoport- vezető 1960 óta folyamatosan fosztogatta a telepet, annak elle­nére, hogy a vállalati leltározó bizottság havonként, illetve ne­gyedévenként rendszeresen meg­takarítást, nem pedig hiányt mu­tatott ki. Megállapították, hogy a bizottság tagjai és az ellen­őrzéssel megbízott vezetők nem játszottak össze a tolvaj csoport- vezetővel. Egyszerűen hanyagok voltak. Előfordul, hogy emberek, akik látják ugyan a környezetükben a károkozást, nem próbálják megakadályozni azt, sőt masok segítségét sem igénylik a bűn­ügyek felderítéséhez. Elsősorban a gazdasági vezetők kötelessége a területükön észlelt bűncselek­mények felderítése. E vonatko­zásban is sok javulás van az utóbbi időben, különösen az új gazdaságirányítási rendszer ha­tására. A kereskedelemnél pél­dául a szóban forgó esetek 70 szá­zalékában az illetékes vezetők tették meg a feljelentést. A vá­sárlók megkárosításának ,az ese­teiről is nagyobbrészt a vállalat ellenőrzése tesz feljelentést. Az A GANZ-MAVAG ALKALMAZ: esztergályos marós lakatos hegesztő öntő kovács szak- és betanít. .. munkásokat, továbbá férfi segéd­munkásokat. A vidéki szakmunkások ré­szére díjmentes szállást biz­tosítunk. Szabad szombat van. A jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat munkaerőgazdálkodásán. Bp., VIII., Vajda Péter u. 10. üzemeknél, gyáraknál, intézmé­nyeknél korántsem ilyen kedve­ző a helyzet. Nem ritka az olyan gazdasági vezető, aki szerint, ha nem önös szándék, csak megengedhetetlen mulasztás van a közvagyonban keletkezett kár mögött, lehetőleg mellőzni kell a büntetőjogi fe­lelősségre vonást, mert ez — úgy­mond — csökkenti a vállalkozó kedvet, visszaszorítja a kísérle­tezési szabadságot. A közelmúlt­ban az Alföldön építettek egy víztornyot, amelynek betonját a tervtől eltérő módon tömörítet­tek, s ezért a toronyból elszivá­rog a víz. Az ügyészség megke­reste a kivitelező vállalat felet­tes szervét és felkérte, hogy te­gyen büntető feljelentést. S no­ha a jelentős kivitelezési hibák nyilvánvalóak voltak, az illeté­kes gazdasági vezetők nem tet­tek feljelentést. Végül is az ügyészségnek kellett elrendelnie a büntető eljárást. Nagy károkat okoz a társadal­mi tulajdonban a szándékos bűn- cselekmények, a csalások és sik­kasztások takargatása is. A kö­zelmúltban letartóztatták a Híd­építő Vállalat szekszárdi kiren­deltségének vezetőjét, aki másfél év leforgása alatt 240 ezer fo­rintot sikkasztott. Mint a rend­őrségi vizsgálat megállapította: a csaló kirendeltségvezető kor­rupt kapcsolatot épített ki az építkezésen; vezetőknek és mun­kásoknak egyaránt rendszeresen adott ajándékokat, akik mindezt nemcsak természetesnek vették, hanem el is várták. Következés­képpen a visszaéléseket nem tárták fel, hanem fedezték. Egyébként a bűnös szándékú em­bereknél ma már általános mód­szer, hogy kitapintják a beosz­tottak — gyakran a felettesek — gyenge pontjait, hogy aztán fel­használják a bűncselekmény el­követésében vagy leleplezésé­ben. Sokan nincsenek tudatában, hogy a társadalmi tulajdon vé­delmében nemcsak a vezetők­nek, hanem minden állampol­gárnak vannak törvényes köte­lességei. Persze erre a köteles­ségre erőszakkal nehéz lenne rá­ébreszteni százezreket és millió­kat. Midden állampolgár akkor lesz igazán a közvagyon hű őre, ha felismeri az ő egyéni érdeke és a társadalmi vagyon közötti szoros összefüggéseket. Ezzel kapcsolatban nem árt ismételten utalni a Pannónia Szőrmeipari Vállalat példájára. Mondottuk, hogy a lefülelt csoportvezető fél­millió forint értékű szőrmét lo­pott. Közvetve ennyi kár érte a népgazdaságot. De a vállalat dolgozóit közvetlenül is meglop­ta a csoportvezető, mert mintegy ötvenezer forint jövedelemtől el- ' estek. Az ilyen összefüggések felis­merésén dől el a népvagyon vé­delme, akármilyen jelentősek is a rendőrség, az ügyészség és a bíróság feladatai a bűncselek­mények megelőzésében és felde­rítésében. A bűnüldöző szervek akármilyen jól is látják el dől-, gukat, a társadalom egészének aktív közreműködésével még többet lehet tenni a társadalmi tulajdon megkárosítói ellen. Kőszegi Frigyes

Next

/
Thumbnails
Contents