Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-30 / 177. szám

1368. július 30. 4 Kedd Tolan, Metcalfe és Owens Hogy mennyire igaz, hogy nem az alak, hanem az ideg- rendszerbeli adottság számít, azt a következő olimpiák is megmutatták. A dél-afrikai Walker, aki 1908-ban megtörte az amerikaiak győzelmi soroza­tát, kis termetű volt, ezzel szem­ben Craig, aki 1912-ben visz- szaszerezte százon az Egyesült Államoknak az elsőséget, erő­pelt, mert százon, igaz ugyan, hogy néger atléta révén. de mégis az Egyesült Államoké a hegemónia. A győztesnek az elsők közölt gratulált egy ti­zenkilenc éves fiatalember. Jes­se Owensnek hívták. Nevét ek­kor már ismerték az amerikai sportvilágban, mert a válogató- versenyen ő is indult, de nem került be a legiobhak közé. Jcssc Owens, a berlini olimpia négyszeres olimpiai bajnoka 1936- ban. töl duzzadó és magas atléta volt. Egyre hevesebb harc alakult ki a legrövidebb távon a hege­móniáért. Amerikában a sprin- tereket a „sport hősei”-nek te­kintették és a száz métert jel­legzetesen amerikai számnak tartották. Nehezen tudták elvi­selni a kudarcot, pedig ez is be­következett. 1920-ban ugyan Paddock nyerte az olimpiai baj­nokságot, de 1924-ben Abra­hams az aranyérmet Angliának szerezte meg. Amerikában azt remélték, hogy ez csak átmeneti vereség, és négy esztendő múlva atlétá­ik feledtetik a csalódást. Nem így történt. 1928-ban Amszter­damban egy kanadai futó, Wil­liams győzött és nemcsak a száz, hanem a kétszáz méteres síkfutást is ő nyerte. A húsz­esztendős kanadai diák az olim­pia előtt pincérként kereste meg a pénzt ahhoz, hogy egy­általán elutazhasson Vancou­verből a válogató versenyre, Torontóba. Az Egyesült Államokban hi­deg zuhanyként érte a szakem­bereket és a közönséget a kettős amszterdami vereség. „Sporttra­gédia” — Óriási presztízs-vesz­teség” — így írtak róla a lapok. Azután jöttek a négerek. Már korábban is előfordult, hogy egy-egy színes bőrű atléta is bekerült az Egyesült Államok csapatába, de az atlétikai élet vezetői ezt nem szívesen tették meg. Az 1928-as kudarc után azonban kénytelen-kelletlen, több négert kellett beállítani az olimpiai válogatottba. Annál is inkább, mert a következő öt­karikás versenyt Los Angeles­ben rendezték. 1932-ben kezdődött az olim­piák történetében a néger rö­vidtávfutók nagy korszaka. Százon Tolan és Metcalfe külön versenyt vívott egymással. A stadion közönsége tombolt, hir- telenében senki sem tudta el­dönteni, hogy ki győzött. Ta­nácstalan volt a zsűri is. Sze­rencsére filmre vették a káprá­zatos futást és a felvételek többszöri levetítése után hirdet­ték ki: 1. Tolan 10.3, 2. Met­calfe 10.3. Los Angeles lelkesen ünne­Senki sem gondolta, hogy a kö­vetkező olimpián a fiatal néger egyetemista játssza a salakon a főszerepet. Jesse Owens külön fejezet az atlétika történetében. 1913-ban született, apja az egyik napról a másikra élő gyapotszedő né­ger volt. Kölyök korában úisá- got árult és olyan könnyedség­gel, erőlködés nélkül rohan­gált órákig az utcákon, mint ahogy más sétált. Az iskolában a baseball-mérkőzéseken ő volt a leggyorsabb. — Jesse azért született, hogy fusson — mondta elragadtatás­sal Larry Sneider, amikor meg­látta a néger fiút. Ez a szakem­ber már korábban több ameri­kai rövídtávíutót fedezett fel, Owens esetében sem tévedett, legfeljebb csak túlzott. A néger atléta rendkívüli te­hetsége 1935-ben bontakozott ki. Május 25-én, Ann Arbor- ban egyetlen versenyen öt vi­lágrekordot javított meg: 100 yardon 9.4, 200 síkon 20.3, gá­ton 22.6, 220 yardon 20.3, távol­ugrásban pedig 813 centimé­ter... Amikor a szenzációs verseny után ezt mondta: — Nem gondoltam rekordra, csak futottam és ugrottam. Az egészben nem látok semmi kü­lönöset. Futni nagyon szeretek. Élvezem a sebességet. Az ug­rás az más, az nem olyan jó. Futó vagyok. 1936-ban Berlinben az olim­pián Owens már a százas elő­futamban magára hívta a fi­gyelmet, 10,2-es idővel szakí­totta át a célszalagot, bár igaz, hogy hátszél fújt. Könnyedén győzött a döntőben is. 10.3-as eredménnyel szerezte meg az első aranyérmét. Owens a so­rozatot a kétszázon aratott dia­dalával folytatta. (20.7). „Futása könnyed, erőlködés­nek nyoma sem látszott rajta” — írták róla akkoriban a Ber­linből keltezett tudósítások, a nézőknek pedig az volt az ér­zésük, hogy ha a célban meg­fordulna, akkor ugyanolyan eredménnyel még egyszer vé­gigfuthatná a távot. M. K. (Folytatjuk) Növekedett az áruforgalom Endredön Endrődön a napokban községi tanácsülésen értékelték az End- rőd és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet első félévi munkáját. A beszámolóból kitűnik, hogy az fmsz 1968. első félévi áru­forgalmát a megyei szintet meghaladó növekedés jellemzi. A kiskereskedelmi üzemág fél­éves áruforgalma kereken 32,8 millió forint, mely 41,5 száza­lékkal magasabb a múlt év ha­sonló időszakához képest. A tervteljesítés 131,9 százaléknak felel meg. A vendéglátóipari üzemág . áruforgalma, több mint 5,6 mii- j lió forint. Az elmúlt év első félévéhez viszonyítva itt 12,3 százalék az emelkedés, a terv- i teljesítés pedig 107,5 százalék. Igen örvendetes, hogy ezen be- I lül a saját termelésű ételforga- j lom 20,2 százalékkal növeke­dett. Ez a két fő üzemág tízmillió forinttal bonyolított le maga­sabb forgalmat, mint az elmúlt év első felében. Különösen jól alakult a szövetkezet iparcikk­forgalma, melynél az emelke­dés és a tervteljesítés megha­ladja a kiskereskedelmi üzemág átlagos teljesítési mutatóit. A község iparcikk-szaküzletei ki­vétel nélkül teljesítették első félévi tervüket. Különösen je­lentős a forgalomnövekedés a ■ vas-műszaki boltnál és a TÜ- Z ÉP-telepnél. Ezek az egysé­gek jól kihasználták az új gaz­daságirányítási rendszer bizto­sította kedvező lehetőségeket. A többirányú beszerzési le­hetőségeket kihasználva, növe­kedett a tartós fogyasztási cik­kek vásárlása. Csaknem há­romszor annyi porszívót és rá­diót, négyszer annyi hűtőszekr rényl és gáztűzhelyet adtak el 1968 első félévében, mint a múlt év hasonló időszakában. Jelentős a javulás az áruel­látás terén, de vannak olyan áruféleségek is, például a hal, melyből nem tudta a szövetke­zet kielégíteni az igényeket. Probléma mutatkozott a zöld­ségellátással is, de ez össze­függésben van a kedvezőtlen időjárással. A vendéglátóipari ellátás bor- és szeszáruból, valamint ételfé­lékből kielégítő volt. Egyedül a sör az, melyből nem tudja a- szövetkezet kielégíteni az igé­nyeket. Pedig csupán a második negyedévben 1097 hektoliter sör került forgalomba, mely hat százalékkal haladja meg az elő­ző év színvonalát. A szövetke­zet üdítőital-üzeme 1815 hek­toliter szikvizet és 160 ezer pa­lack különböző ízű hűsítő italt állított elő. A tanácsülés megállapította, hogy a szövetkezet igyekezett élni azokkal a lehetőségekkel, melyet az új gazdaságirányítási rendszer biztosít. Ezért az első félévi eredményes szövetkezeti kereskedelmi munkáért határo- zatilag elismerését fejezte ki a szövetkezet igazgatóságának és dolgozóinak. Egyben pedig fel­kérte a* szövetkezet igazgatósá­gát, hogy a hálózatfejlesztési feladatok közül legfontosabbnak a TÜZÉP-telep mielőbbi áthe­lyezését tekintse; valamint kér­te, hogy a kereskedelmi dolgo­zók fordítsanak nagyobb gon­dot a megfelelő színvonalú el­látásra az apróbb, kis értékű cikkekből is. Sztanyik Károly Ai iskolán kívüli nevelés hatékonyságáért A mezőkovácsházi járási ta­nács művelődésügyi állandó bi­zottsága javasolta a battonyai általános iskolák igazgatóságá- I nak, hogy állapítsák meg az osz- i tályfőnökök feladatait a tanu- | lók iskolán kívüli elfoglaltsá- I gával kapcsolatban. Szorgalmaz- | zák a családlátogatásokat is, j melynek keretében tárgyalják I meg a szülőkkel a napirend I megtartásának fontosságát, a tv műsorának szelekciós nézé­sét, és az otthoni munka helyes irányításának kialakítását. Sokat tesznek a városukért... — £íol a helye és milyen sze- ] repe van a Hazafias Népfront­nak Gyula város társadalmi éle­tében? — kérdezem Nádházi And­rástól, a fürdő-, víz- és csatorna­mű vállalat igazgatójától. — Eddigi eredményeink fel­jogosítanak arra, hogy kijelent­hetem : a város politikái életé­ben már csaknem egy évtizede a népfront tekintélyes helyet ví­vott ki — kezdte, majd így foly­tatta: — Az elismerést és megbecsü- | lést mind a lakosság, mind a ve­zetők részéről sokrétű társadalmi munkánk, kezdeményezéseink alapján nyertük el. Mindez na­gyon egyszerűen hangzik: jól dolgozni és elismerést kapni. Talán az első „akadályt” akkor sikerült leküz- , deni, amikor rájöttünk, hogy az | országot érintő népfrontpolitikai | elveket hogyan tudjuk a lakos­ság érdekeinek megfelelően al- I kalmazni. A többi azután már j vsak „ szervezés” dolga... — mond­ja mosolyogva. És bizonyításának igazolására ! az elmúlt évek néhány jól sikerült gyakorlatát eleveníti fel, amely- j ben a főhelyet a várospolitikai, társadalmi összefogás és a nép­frontmozgalom irányító testüle­tének a munkája foglalja el. Érdemes először egy régebbi kezdeményezésre emlékezni. A már országszerte ismert Gyulai Várfürdő kialakításában a város lakóinak több millió forintos tár- [ sadalmi munkája van, amelynek szervezésében a népfront az elsők, között vett részt. Talán ez volt az első olyan tény, amivel bizonyítani le­hetett a lakosságnak, hogy érde­mes városukért, saját magukért többet tenni... És azóta sok min­den történt... Nemrégiben fejezték be a köz­művesítést, ami társadalmi össze­fogás eredménye. Erről részlete­sebben beszélgetünk, hiszen nem­csak egy sikeres és jól végzett kommunális munkáról. hanem komoly politikai szervező tevé­Naponta 3500 mázsa siló készül Ránk úton A Bánkúti Állami Gazdaság központi és lökösházi kerületében hajnaltól napestig dolgoznak a járvasilózók. A fővetésű siló- kukoricából megkezdődött a be­takarítás. öt járvasilózó vágja szecskázza a nagy zöldtömeget adó takarmányt. Naponta mintegy 3500 mázsa lédús takarmányt tá­rolnak. Egyébként terven felül tartósítanak silót a jó hírű gaz­daságban, s több száz vagonnal adnak át az állattenyésztési rész­legnek. fl Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szabad kapacitásával kotrómunkát vállal 3-505 ös és E— 352-es típusú kotrógéppel. Érdeklődni: Gyula, Nagyváradi út 59 b. Telefon: 358 u* kenységről is tanúbizonyságot adott a Hazafias Népfront. — Évek óta műszaki bizottsá­gunk — mérnökök, technikusak — a tanács tervei alapján dolgozzák ki a különböző városrészek ren­dezési tennivalóit. Az elkészített részlettervezetet azután tanács­tagi beszámolókon, népfron (ak­tivisták útján és kisgyűléseken ismertetjük. Egyúttal azt is el­mondjuk, ho°v milyen mérvű társadalmi hozzájárulás szüksé­ges a megvalósításhoz. Egyszerű logikával sorolja a tennivalókat Nádházi elvtárs, majd szinte csak úgy mellékesen jegyzi meg: — Mindez szerves részét képezi annak a húszéves távlati tervnek, amit a népfront kezdeményezésé­re 1965-ben 96 városi szakember állított össze. Ez elgondolás alap­ján készítjük az éves város- politikai terveket, melyek meg­valósító „anyagi” ereje — az ál­lami költségvetés mellett — a társadalmi összefogás. — Mondanom sem kell. hogy e területen rendkívül nagy a lehe­tőség a különböző felfogású és életkörülményű lakosokkal a szó­értésre, a politizálásra. Az érdek­lődést az is mutatja, hogy a kü­lönböző rendezvényeinket szíve­sen látogatják az emberek. Közben lapozgatom a „Gyulai Nyár, 1968.” című ízléses kiad­ványt, amely a város teljes kul­turális szórakoztató programját tartalmazza. Ez is közős, a társa­dalmi és állami szervek össze­hangolt munkájának az eredmé­nye. — S hogyan sikerült a népfront testületének ezt a szerteágazó, sok apró tevékenységet nagy egésszé alakítani? — kérdezem. — A feladatokat szigorúan megosztja az elnökség, aminek megvalósítását azután egymás között ellenőrzik. Az elnök a közművelődési tennivalókkal, a titkár pedig az ipar és a mező- gazdaság kérdéseivel foglalkozik. Van három elnökhelyettesünk, akiknek feladatai konkrétan: az ipar, a mezőgazdaság és az értel­miség ügyei. Ezenkívül más fel­adatokkal is vannak megbízva, választott emberek. A társadalmi és állami szervezetek — a tanács­tól az egyházakig — képviselői részt vesznek az elnökségben. — A testületi üléseken a lakos­ság igényei hangot kapnak. Az igazsághoz az is hozzátartozik, | hogy ezek az igények I főleg a lakóterületen élő dolgo- j zóktól hangzanak el. Most arra törekszünk, hogy a szakszervezeti bizottságok útján az üzemi, ipari problémák is mind ismertebbé váljanak és aktív részét képezzék várospolitikai munkánknak. A gyulaiak sokat tesznek vá- fosukért széles körű társadalmi | összefogással. Hogy ez mennyire I így van, mutatja Nádházi András- tevékenysége is, aki már kilen­cedik éve társadalmi munkában látja el a Hazafias Népfront vá­rosi titkári teendőit. Pankotai István

Next

/
Thumbnails
Contents