Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-30 / 177. szám
1368. július 30. 4 Kedd Tolan, Metcalfe és Owens Hogy mennyire igaz, hogy nem az alak, hanem az ideg- rendszerbeli adottság számít, azt a következő olimpiák is megmutatták. A dél-afrikai Walker, aki 1908-ban megtörte az amerikaiak győzelmi sorozatát, kis termetű volt, ezzel szemben Craig, aki 1912-ben visz- szaszerezte százon az Egyesült Államoknak az elsőséget, erőpelt, mert százon, igaz ugyan, hogy néger atléta révén. de mégis az Egyesült Államoké a hegemónia. A győztesnek az elsők közölt gratulált egy tizenkilenc éves fiatalember. Jesse Owensnek hívták. Nevét ekkor már ismerték az amerikai sportvilágban, mert a válogató- versenyen ő is indult, de nem került be a legiobhak közé. Jcssc Owens, a berlini olimpia négyszeres olimpiai bajnoka 1936- ban. töl duzzadó és magas atléta volt. Egyre hevesebb harc alakult ki a legrövidebb távon a hegemóniáért. Amerikában a sprin- tereket a „sport hősei”-nek tekintették és a száz métert jellegzetesen amerikai számnak tartották. Nehezen tudták elviselni a kudarcot, pedig ez is bekövetkezett. 1920-ban ugyan Paddock nyerte az olimpiai bajnokságot, de 1924-ben Abrahams az aranyérmet Angliának szerezte meg. Amerikában azt remélték, hogy ez csak átmeneti vereség, és négy esztendő múlva atlétáik feledtetik a csalódást. Nem így történt. 1928-ban Amszterdamban egy kanadai futó, Williams győzött és nemcsak a száz, hanem a kétszáz méteres síkfutást is ő nyerte. A húszesztendős kanadai diák az olimpia előtt pincérként kereste meg a pénzt ahhoz, hogy egyáltalán elutazhasson Vancouverből a válogató versenyre, Torontóba. Az Egyesült Államokban hideg zuhanyként érte a szakembereket és a közönséget a kettős amszterdami vereség. „Sporttragédia” — Óriási presztízs-veszteség” — így írtak róla a lapok. Azután jöttek a négerek. Már korábban is előfordult, hogy egy-egy színes bőrű atléta is bekerült az Egyesült Államok csapatába, de az atlétikai élet vezetői ezt nem szívesen tették meg. Az 1928-as kudarc után azonban kénytelen-kelletlen, több négert kellett beállítani az olimpiai válogatottba. Annál is inkább, mert a következő ötkarikás versenyt Los Angelesben rendezték. 1932-ben kezdődött az olimpiák történetében a néger rövidtávfutók nagy korszaka. Százon Tolan és Metcalfe külön versenyt vívott egymással. A stadion közönsége tombolt, hir- telenében senki sem tudta eldönteni, hogy ki győzött. Tanácstalan volt a zsűri is. Szerencsére filmre vették a káprázatos futást és a felvételek többszöri levetítése után hirdették ki: 1. Tolan 10.3, 2. Metcalfe 10.3. Los Angeles lelkesen ünneSenki sem gondolta, hogy a következő olimpián a fiatal néger egyetemista játssza a salakon a főszerepet. Jesse Owens külön fejezet az atlétika történetében. 1913-ban született, apja az egyik napról a másikra élő gyapotszedő néger volt. Kölyök korában úisá- got árult és olyan könnyedséggel, erőlködés nélkül rohangált órákig az utcákon, mint ahogy más sétált. Az iskolában a baseball-mérkőzéseken ő volt a leggyorsabb. — Jesse azért született, hogy fusson — mondta elragadtatással Larry Sneider, amikor meglátta a néger fiút. Ez a szakember már korábban több amerikai rövídtávíutót fedezett fel, Owens esetében sem tévedett, legfeljebb csak túlzott. A néger atléta rendkívüli tehetsége 1935-ben bontakozott ki. Május 25-én, Ann Arbor- ban egyetlen versenyen öt világrekordot javított meg: 100 yardon 9.4, 200 síkon 20.3, gáton 22.6, 220 yardon 20.3, távolugrásban pedig 813 centiméter... Amikor a szenzációs verseny után ezt mondta: — Nem gondoltam rekordra, csak futottam és ugrottam. Az egészben nem látok semmi különöset. Futni nagyon szeretek. Élvezem a sebességet. Az ugrás az más, az nem olyan jó. Futó vagyok. 1936-ban Berlinben az olimpián Owens már a százas előfutamban magára hívta a figyelmet, 10,2-es idővel szakította át a célszalagot, bár igaz, hogy hátszél fújt. Könnyedén győzött a döntőben is. 10.3-as eredménnyel szerezte meg az első aranyérmét. Owens a sorozatot a kétszázon aratott diadalával folytatta. (20.7). „Futása könnyed, erőlködésnek nyoma sem látszott rajta” — írták róla akkoriban a Berlinből keltezett tudósítások, a nézőknek pedig az volt az érzésük, hogy ha a célban megfordulna, akkor ugyanolyan eredménnyel még egyszer végigfuthatná a távot. M. K. (Folytatjuk) Növekedett az áruforgalom Endredön Endrődön a napokban községi tanácsülésen értékelték az End- rőd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet első félévi munkáját. A beszámolóból kitűnik, hogy az fmsz 1968. első félévi áruforgalmát a megyei szintet meghaladó növekedés jellemzi. A kiskereskedelmi üzemág féléves áruforgalma kereken 32,8 millió forint, mely 41,5 százalékkal magasabb a múlt év hasonló időszakához képest. A tervteljesítés 131,9 százaléknak felel meg. A vendéglátóipari üzemág . áruforgalma, több mint 5,6 mii- j lió forint. Az elmúlt év első félévéhez viszonyítva itt 12,3 százalék az emelkedés, a terv- i teljesítés pedig 107,5 százalék. Igen örvendetes, hogy ezen be- I lül a saját termelésű ételforga- j lom 20,2 százalékkal növekedett. Ez a két fő üzemág tízmillió forinttal bonyolított le magasabb forgalmat, mint az elmúlt év első felében. Különösen jól alakult a szövetkezet iparcikkforgalma, melynél az emelkedés és a tervteljesítés meghaladja a kiskereskedelmi üzemág átlagos teljesítési mutatóit. A község iparcikk-szaküzletei kivétel nélkül teljesítették első félévi tervüket. Különösen jelentős a forgalomnövekedés a ■ vas-műszaki boltnál és a TÜ- Z ÉP-telepnél. Ezek az egységek jól kihasználták az új gazdaságirányítási rendszer biztosította kedvező lehetőségeket. A többirányú beszerzési lehetőségeket kihasználva, növekedett a tartós fogyasztási cikkek vásárlása. Csaknem háromszor annyi porszívót és rádiót, négyszer annyi hűtőszekr rényl és gáztűzhelyet adtak el 1968 első félévében, mint a múlt év hasonló időszakában. Jelentős a javulás az áruellátás terén, de vannak olyan áruféleségek is, például a hal, melyből nem tudta a szövetkezet kielégíteni az igényeket. Probléma mutatkozott a zöldségellátással is, de ez összefüggésben van a kedvezőtlen időjárással. A vendéglátóipari ellátás bor- és szeszáruból, valamint ételfélékből kielégítő volt. Egyedül a sör az, melyből nem tudja a- szövetkezet kielégíteni az igényeket. Pedig csupán a második negyedévben 1097 hektoliter sör került forgalomba, mely hat százalékkal haladja meg az előző év színvonalát. A szövetkezet üdítőital-üzeme 1815 hektoliter szikvizet és 160 ezer palack különböző ízű hűsítő italt állított elő. A tanácsülés megállapította, hogy a szövetkezet igyekezett élni azokkal a lehetőségekkel, melyet az új gazdaságirányítási rendszer biztosít. Ezért az első félévi eredményes szövetkezeti kereskedelmi munkáért határo- zatilag elismerését fejezte ki a szövetkezet igazgatóságának és dolgozóinak. Egyben pedig felkérte a* szövetkezet igazgatóságát, hogy a hálózatfejlesztési feladatok közül legfontosabbnak a TÜZÉP-telep mielőbbi áthelyezését tekintse; valamint kérte, hogy a kereskedelmi dolgozók fordítsanak nagyobb gondot a megfelelő színvonalú ellátásra az apróbb, kis értékű cikkekből is. Sztanyik Károly Ai iskolán kívüli nevelés hatékonyságáért A mezőkovácsházi járási tanács művelődésügyi állandó bizottsága javasolta a battonyai általános iskolák igazgatóságá- I nak, hogy állapítsák meg az osz- i tályfőnökök feladatait a tanu- | lók iskolán kívüli elfoglaltsá- I gával kapcsolatban. Szorgalmaz- | zák a családlátogatásokat is, j melynek keretében tárgyalják I meg a szülőkkel a napirend I megtartásának fontosságát, a tv műsorának szelekciós nézését, és az otthoni munka helyes irányításának kialakítását. Sokat tesznek a városukért... — £íol a helye és milyen sze- ] repe van a Hazafias Népfrontnak Gyula város társadalmi életében? — kérdezem Nádházi Andrástól, a fürdő-, víz- és csatornamű vállalat igazgatójától. — Eddigi eredményeink feljogosítanak arra, hogy kijelenthetem : a város politikái életében már csaknem egy évtizede a népfront tekintélyes helyet vívott ki — kezdte, majd így folytatta: — Az elismerést és megbecsü- | lést mind a lakosság, mind a vezetők részéről sokrétű társadalmi munkánk, kezdeményezéseink alapján nyertük el. Mindez nagyon egyszerűen hangzik: jól dolgozni és elismerést kapni. Talán az első „akadályt” akkor sikerült leküz- , deni, amikor rájöttünk, hogy az | országot érintő népfrontpolitikai | elveket hogyan tudjuk a lakosság érdekeinek megfelelően al- I kalmazni. A többi azután már j vsak „ szervezés” dolga... — mondja mosolyogva. És bizonyításának igazolására ! az elmúlt évek néhány jól sikerült gyakorlatát eleveníti fel, amely- j ben a főhelyet a várospolitikai, társadalmi összefogás és a népfrontmozgalom irányító testületének a munkája foglalja el. Érdemes először egy régebbi kezdeményezésre emlékezni. A már országszerte ismert Gyulai Várfürdő kialakításában a város lakóinak több millió forintos tár- [ sadalmi munkája van, amelynek szervezésében a népfront az elsők, között vett részt. Talán ez volt az első olyan tény, amivel bizonyítani lehetett a lakosságnak, hogy érdemes városukért, saját magukért többet tenni... És azóta sok minden történt... Nemrégiben fejezték be a közművesítést, ami társadalmi összefogás eredménye. Erről részletesebben beszélgetünk, hiszen nemcsak egy sikeres és jól végzett kommunális munkáról. hanem komoly politikai szervező tevéNaponta 3500 mázsa siló készül Ránk úton A Bánkúti Állami Gazdaság központi és lökösházi kerületében hajnaltól napestig dolgoznak a járvasilózók. A fővetésű siló- kukoricából megkezdődött a betakarítás. öt járvasilózó vágja szecskázza a nagy zöldtömeget adó takarmányt. Naponta mintegy 3500 mázsa lédús takarmányt tárolnak. Egyébként terven felül tartósítanak silót a jó hírű gazdaságban, s több száz vagonnal adnak át az állattenyésztési részlegnek. fl Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szabad kapacitásával kotrómunkát vállal 3-505 ös és E— 352-es típusú kotrógéppel. Érdeklődni: Gyula, Nagyváradi út 59 b. Telefon: 358 u* kenységről is tanúbizonyságot adott a Hazafias Népfront. — Évek óta műszaki bizottságunk — mérnökök, technikusak — a tanács tervei alapján dolgozzák ki a különböző városrészek rendezési tennivalóit. Az elkészített részlettervezetet azután tanácstagi beszámolókon, népfron (aktivisták útján és kisgyűléseken ismertetjük. Egyúttal azt is elmondjuk, ho°v milyen mérvű társadalmi hozzájárulás szükséges a megvalósításhoz. Egyszerű logikával sorolja a tennivalókat Nádházi elvtárs, majd szinte csak úgy mellékesen jegyzi meg: — Mindez szerves részét képezi annak a húszéves távlati tervnek, amit a népfront kezdeményezésére 1965-ben 96 városi szakember állított össze. Ez elgondolás alapján készítjük az éves város- politikai terveket, melyek megvalósító „anyagi” ereje — az állami költségvetés mellett — a társadalmi összefogás. — Mondanom sem kell. hogy e területen rendkívül nagy a lehetőség a különböző felfogású és életkörülményű lakosokkal a szóértésre, a politizálásra. Az érdeklődést az is mutatja, hogy a különböző rendezvényeinket szívesen látogatják az emberek. Közben lapozgatom a „Gyulai Nyár, 1968.” című ízléses kiadványt, amely a város teljes kulturális szórakoztató programját tartalmazza. Ez is közős, a társadalmi és állami szervek összehangolt munkájának az eredménye. — S hogyan sikerült a népfront testületének ezt a szerteágazó, sok apró tevékenységet nagy egésszé alakítani? — kérdezem. — A feladatokat szigorúan megosztja az elnökség, aminek megvalósítását azután egymás között ellenőrzik. Az elnök a közművelődési tennivalókkal, a titkár pedig az ipar és a mező- gazdaság kérdéseivel foglalkozik. Van három elnökhelyettesünk, akiknek feladatai konkrétan: az ipar, a mezőgazdaság és az értelmiség ügyei. Ezenkívül más feladatokkal is vannak megbízva, választott emberek. A társadalmi és állami szervezetek — a tanácstól az egyházakig — képviselői részt vesznek az elnökségben. — A testületi üléseken a lakosság igényei hangot kapnak. Az igazsághoz az is hozzátartozik, | hogy ezek az igények I főleg a lakóterületen élő dolgo- j zóktól hangzanak el. Most arra törekszünk, hogy a szakszervezeti bizottságok útján az üzemi, ipari problémák is mind ismertebbé váljanak és aktív részét képezzék várospolitikai munkánknak. A gyulaiak sokat tesznek vá- fosukért széles körű társadalmi | összefogással. Hogy ez mennyire I így van, mutatja Nádházi András- tevékenysége is, aki már kilencedik éve társadalmi munkában látja el a Hazafias Népfront városi titkári teendőit. Pankotai István