Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

1868. július 28. 2 Vasárnap Egy hét a világpolitikában A naptár tanúsága szerint af- [ te a héten, hogy nem szándékozik féle nyári holtidénynek, a szabad- ! alelnöki jelöltséget vállalni. Ez ságok szezonjának kellett volna csökkenti Humphrey esélyeit, hi- bekö vetkeznie a nemzetközi élet- J szén Kennedy vei párban szinte ben. Csakhogy a világpolitika I máris az elnökválasztás győztesé- t hazafias erőik szombaton reggel nem az évszakokhoz igazodik, ne-1 nek tekinthette volna magát. A ' újabb nagyméretű rakétatámadást hezen tűri a régi sablonokat. így ' választási kampányt különben I hajtottak végre a Da Nang-i ame- az elmúlt hét is a mozgalmas ese- j változatlanul a színtelenség jel- j rikiai támaszpont ellen. A hírügy­Űjabb támadás BaNang ellen 1 — Pánik Saigonban Saigon Az amerikai katonai szóvivő tá­jékoztatása szerint a dél-vietnami mények jegyében zajlott. TÖRÖKORSZÁGI UTAZÁS lemzi: McCarthyt leszámítva, riejn | nökségek hangzott el a kulcskérdés I! Török Köztársaság, elnöke fogadta Péter Jánost Közös közlemény a magyar külügyminiszter hivatalos látogatásáról megjegyzése szerint A zsúfolt krónikához a magyar ! py megoldására. Párizsban szer- | L„ el érdemleges javaslat i négy napon belül ez a harmadik érdós: a vietnami hábo- támadás, amelyről az aineriKaiak diplomácia is hozzájárult. Külügy-1 «»k eredmény'nélkül ' kSeb^veLtcSSefszenv^ miniszterünk. Peter János nasv im.i, „könnyebb veszteségeket szenvea ak hogy miniszterünk Péter János nagy álltak fel a tárgyalóasztaltól a ■■ A vatonui szóvivő szerint jelentőségű hivatalos látogatáson VDK és az Egyesült Államok kén- ' , A katonal fzövlvo kze.r , Törökországban időzött Beható viselőtó raketaloveg es ezenkívül gránátok a harci tevékenység, ‘ Észak-Viet- | nam déli részeit pedig rekord! mennyiségű légitámadás érte. zett Saigon központjában az ame­B eható tárgyalásokat folytatott a török külügyminiszterrel, találkozott Demirel kormányfővel, s a prog­ramnak olyan fontos megnyilvá­nulásai voltak, mint a rodastói emlékmúzeum avatása. Köztudo­mású, hogy Törökország külpoli­tikája alapjában Nyugat-barát, az ország tagja a NATO-nak és a CENTO-nak. Az utóbbi esztendő­ben azonban módosultak bizonyos árnyalatok. Ankara nagyobb ér­deklődést tanúsít a keleti kapcso­latok iránt. Törökországban mély hagyományai vannak a hazánk iránti rokonszenvnek, hiszen tör­ténelmünknek valóban sok lapja azonos — jó vagy kevésbé kelle­mes emlékként. A kölcsönös ér­dekek alapján, mindkét ország, sőt az egész európai helyzet ja­vára bővíthetjük kapcsolatainkat. A törökországi látogatás szinte bevezetője volt a magyar külpoli­tika újabb mozgalmas szakaszá­nak. A többi között — amint ezt már bejelentették — a magyar kormányfő Bécsbe, külügyminisz­terünk Brüsszelbe, Stewart brit külügyminiszter pedig Budapest­re látogat. A CSEHSZLOVÁK—SZOVJET TALÁLKOZÓ ELŐTT Változatlanul nem csökken az érdeklődés a csehszlovákiai ese­mények alakulása iránt. Nehéz lenne az északi szomszédorszá­gunkban kialakult bonyolult hely­zetet egyértelműen meghatározni, hiszen az különböző, igen ellent­mondásos tényezőkből tevődik össze. A testvérpártok felelősség-1 tői és aggodalomtól vezérelt var­sói levele után — Csehszlovákiá­ban kétségtelenül több szó esik a jobboldali veszélyről. Változatla- : nul vannak azonban hangok, ame­lyek lebecsülik a szocializmus­ellenes erők tevékenységét. Már­pedig a jobboldali erők mozgoló­dásának lebecsülése veszélyes utakra vezethet. Az ellentmondá­sosságra jellemző, hogy hivatalos helyen ugyan megcáfoltak több szovjetellenes rágalmat, igyekez­tek helyreigazítani számos valót-1 lan állítást, egyes csehszlovák saj­tótermékek azonban továbbra is az elemi felelősség és józanság hi­ányát mutatják. Saigonban kiújult j tucatja züdu)t a támaszpontra. Szombaton reggel tűz keletke­LATIN-AMERIK A MOZGÁSBAN Megszaporodtak az elműt rikaiak egyik épületében, amely­ben „a lélektani hadviselés” fő­hadiszállása működik. Az ameri­: kai helyőrség és a tűzoltóság azon- pokban a Latin-Amerikából érke- I n.al iezárta a környező utcákat, a ző jelentések. Két hónappal a sok > hivatalnokok, férfiak és nők pizsa- vihart kavaró panamai elnökvá- mákban hálóköntösökben pánik- lasztasok után ^bejelentettek: meg- j szerűen menekültek. A kárról nem adtaik ki tájékoztatásit. (MTI) „Forró drót” Grúzia és az EGK között Az Ahram jelentése szerint ál­landó külön távközlési kapcsola­tot létesítettek a kairói elnöki pa­lota és a között a grúziai szanató- mást kergették a hírek, hogy mi rium között, ahol Nasszer elnököt lesz a sorsa az oda menekült Ar- | kezelik. Az elnök kifejezte azt a güedas volt bolíviai belügyim- | kívánságát, hogy gyógykezelése niszternek. A miniszter elismerte f0iyaman is tájékozódhassák az - es bejelentését Castro is meg- eseményekről és ezért erősítette —, hogy o juttatta el . , . Guevara naplóját Kubába. Ki- ^k; letre forro diót ossze- nyilvánította azt a szándékát, hogy kottetest a Kubbeh-palota es a visszatér La Pazba, de a bolíviai! chaltüboi gyógyintézet között. Az fővárosban közben kormányvál- j egyiptomi és szovjet orvosok meg- ság tört ki, és egy szélsőséges ka- j állapították, hogy Nasszer lábán tonatiszti csoport hatalomátvétele | ideggyulladásban szenved. Általá- fenyeget. A volt belügyminiszter nos egészségi állapota jó és csupán hazatérése egyelőre kérdéses. ! ez a betegség okoz számára prob- Réti Ervin | lémát. (MTI) iscsak Arias doktor, az ellenzék jelöltje lett az államfő. A hely­zet ismerői figyelmeztetnek: Ari- ast már kétszer megválasztották, de mindkét alkalommal katonai puccs vetett véget elnökségének. Brazíliában letartóztatták Quad­ros volt elnököt, akinek hazaté­rését korábban engedélyezte a tá­bornoki csoport. Az utolsó alkot­mányos elnök börtönbe vetése a politikai nyugtalanság fokozódá­sáról ad hírt. Chilében pedig egy Isztambul Cevdet Sunay a Török Köztár­saság elnöke pénteken délelőtt isztambuli rezidenciájában fogad­ta Péter Jánost,, a Magyar Nép- köztársaság külügyminiszterét és a kíséretében levő Kutas Imrét, hazánk ankarai nagykövetét. A köztársasági elnök hosszas be­szélgetést' folytatott Péter Já­nossal. A pénteki nap folyamán egyébként Péter János és kísére­te Isztambul történelmi neveze­tességeivel ismerkedett, majd ha­jókirándulást tettek a Boszporu­szon. Este Isztambul főpolgármes­tere adott díszvacsorát külügy­miniszterünk tiszteletére. Szombaton, a hivatalos látoga­tás utolsó napján került sor Ro­dostóban' a Rákóczi-emlékmúze- um újonnan berendezett kiállí­tásának megnyitására. Péter János látogatásáról kö­zös közleményt adtak ki. I koreai kormány memoranduma A KNDK kormánya egyebek kö­zött hangsúlyozza, hogy a Pu­eblo — a felfegyverzett kémhajó — behatolása a KNDK felségvi­zeire, a békeszerződés durva semmibe vevését, a népi Korea szuverenitásának megsértését je­lentette. Phenjan A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya szomba­ton memorandumot tett közzé a koreai fegyverszüneti megálla­podás 15. évfordulója alkalmából. A memorandum leleplezi és el­ítéli az amerikai imperialistákat. Johnson újra jelölteti magát? Washington í John Connally kormányzó John­son elnök meghitt barátja pénte- j ken kijelentette, nem zárja ki an- j nak lehetőségét, hogy Johnson újabb négy évre jelölteti magát elnöknek. Nemrég a Life című folyóirat vetette fel azt a lehetőséget, hogy a Demokrata Párt elnökjelölő kongresszusa végül is Johnson mellett dönt. Nyilatkozott Humphrey is, „ért­hetőnek” nevezte Edward Ken­nedy szenátor elhatározását, hogy ,nem tart igényt az alelnökjelölt- I ségre. Nixon volt alelnök, a Köztársa­sági Párt elnökjelöltségének váro­mányosa pénteken másfél órás esz­mecserét folytatott Johnson el- | nőkkel. Johnson külpolitikai „el­igazítást” tartott számára. Szóba ■ került az általános nemzetközi helyzet, a jelenlegi csehszlovák válság és a Pueblo kémhajó sorsa. ! Korábban Johnson George Wal- | lacte volt alabamai kormányzót, a I „harmadik párt” vezérét fogadta I félórás megbeszélésen. (MTI) SZABÓ LÁSZLÓ: Róbert bácsi, avagy a szélhámos „Apostol” „Mi vagyok én, Róbert bácsi”? — sokan ma is élnek ezzel a ki­szólással, ámbár nem tudják, honnan is ered, ki is volt Róbert bácsi, s hogyan alakult ki róla az a téves közhit, hogy ő a „jóté­konyság apostola”? Szabó László az adakozást. A pénzadományok akart megszületni az a nyavalyás aranykönyvi bejegyzés, meg már súgdolóztak is, hogy talán még­se a szegények fogyasztják el ezeket az ajándékokat —, a ke­reskedők lassanként beszüntették krónikája feltárja a „jótékony­ság apostolának” titkát, a har­mincas évek hires Róbert bácsi­jának életét és manipulációit. Előreláthatólag a jövő héten, csehszlovák területen találkoznak Fizet az Öngyilkos-jelölt az SZKP és a CSKP vezetöú A főváros el volt telve a „jó­Ä «w T —<• —«*■ nagy várakozás előzi meg. Remél­jük. hogy a kétoldalú megbeszé­léseknek várható sorozata, ha egy­szerre nem is lesz képes megolda­ni minden vitás kérdést, hozzá­járul majd a nézeteltérések tisztá­zásához. • „FORRÓ NYÁR” CLEVELANDTÖL i CHICAGÓIG Az Egyesült Államokban az el­múlt hét mégiscsak közvetlenül tói... Azt persze nem tudták, mi­lyen ígéret ellenében kapja Ró­bert bácsi a maradékot, a nyers­anyagot; megígérte a vendéglő­söknek, henteseknek, fűszeresek­nek, hogy nevüket „megörökít- teti” a főváros Arany Könyvé­ben. Hogy ilyen Arany Könyv soha nem is volt? Nem tesz sem­mit... A kereskedők bedőltek Feinschilbertnek, amikor így szólt hozzájuk: — Az ilyen bizonytalan idők- kapcsolódott az évszakhoz Vér« ben még nagyon jó1 Söhet- ha a SS figyeÄ “ önVÍelk«ÍStám eT' ^ ^ hogy nyár van, méghozzá hosszú!: enyAltő akcióiak • ' y°m°r~ frvt'm n vöt* Cúlvrve IutVi omo ^ * CIO 3K. forró nyár. Súlyos tűzharc robbant ki a nyolcadik legnagyobb metro­polis, Cleveland néger negyedé­ben, amelyet összetűzések követ­tek Chicagóban és más városok­ban is. A sok halottat és súlyos sebesültet követelő konfliktusokat egy szinte véletlen összecsapás robbantotta ki. Az amerikai politikusoknak nemcsak ezért nincs idejük hosz- szabb nyári vakációra gondolni. A közelgő augusztusi köztársasági és demokrata elnökjelölt-választó konvenciók előtt minden eddiginél nyíltabbá vált a küzdelem. Ed­ward Kennedy ugyanis bejelentet­S a kereskedők, kofák vállal­ták ezt az áldozatot. Csakhogy a fél sertések, fél marhák, a ko­fák által adományozott zöldség­félék, gyümölcsök, a fűszeresek által küldött zsák lisztek soha viszont továbbra is szépen gyűl­tek: gondoskodtak erről Róbert bácsi bizalmi emberei, akik, ha kellett, kegyesen, ájtatos arc­cal, de ha kellett, erőszakosan, Krisztussal és a kormányzóval fenyegetőzve — egyre több és több pénzt hajtottak fel. Külö­nösen akkor lendült fel Róbert bácsi akciója, amikor a kor- mányzóné másodszor is hajlandó volt kiállni vasárnap délelőtt a ferencesrendiek temploma elé és csörgetni a perselyt, gyűjteni a filléreket, a pengőket „a nép jó­létének felemeléséért”. Ezek a Fillérek, pengők rövi­desen bérház alakját öltötték: egyik bérházat a másik után vá­sárolta Feinschilbert úr. Már az sem izgatta különösebben, hogy a kereskedők nem nagyon ada­koznak. Kiküldte embereit a vá­sárcsarnokba, összesöpörtette ve­lük az elhullajtott sóskaleveleket, spenótot, zöldségfélét, így is összejött 6—8 szekérrevaló egy- egy nap, aztán olyan leves lett belőle, amilyen éppen lett... A második fogás? Az már régen elmaradt... Még 1926-ban... „A nem jutottak el a népkonyha nyomasztó gazdasági helyzet vit- kondérjáig... Ellenben szépen át- te el”... Legalábbis Róbert bácsi vándoroltak más vendéglősökhöz, így nyilatkozott a lapokban, hoz- más fűszeresekhez, más kofák- zátéve, hogy „lassan már így is hoz, akik viszont kapva kaptak koldusbotra jut”, mert tetemes az alkalmon, hogy a nagykeres- vagyonát egy esztendő alatt szin- kedői vagy a piaci árnál vala- te teljesen felemésztette a sok melyest olcsóbban juthatnak tízezer éhes budapesti száj... áruhoz. Ment is ez egy jó esz- A közvélemény persze sajnálta tendeig, de mivel csak nem Róbert bácsit, s ezért támogat­ta: a kisemberek, akiknek volt állásuk, munkájuk, olykor még anyagi erejükön felül is adakoz­tak, hiszen ha Feinschilbert Ró­bert „feláldozhatta egész vagyo­nát a nyomor elleni harcban”, nem kötelességük-e nekik is tá­mogatniuk ezt á küzdelmet — nekik, akik maguk is bármelyik pillanatban az utcára, s így a népkonyhára kerülhetnek? Fein­schilbert úr pedig rohamosan gazdagodott a nyomorgók bőrén.. Már 1926 óta rendszeresen, ha­vonta juttatott pénzt Londonban élő lányának, mégpedig egyál­talán nem kis összeget, havi 1500 fontot, ami megfelelt több* mint 4000 dollárnak, 15—16 ezer arany pengőnek. Ilyen nagy összeget bank útján rendszeresen, feltű­nés nélkül nem lehetett kikülde­ni az országból. Az öregúr azon­ban túljárt a kormányhivatalok, rendőrök eszén.- Személyes meg­bízottja vitte Bécsbe a pénzt minden hónap 25-én, ott befi­zette az Osztrák Bank pénztá­rába, s onnét utalták át London­ba. Itthon azonban egyre többen és többen suttogták: nem tisztes­séges ember ez a Feinschilbert Róbert. Ám az öreg szélhámos nem hagyta, hogy kikezdjék di­csőségét, újabb nagyszabású, mindenkit lenyűgöző akcióba vá­gott: megalakította Az Öngyilko­sokat az Életnek Megmentő Iro­dát. Jól hangzik, nem? Az iroda kezdetben öt, később tíz ember­rel dolgozott; valamennyien jó svádájú, színészi képességekkel megáldott, szuggesztív erejű rá­beszélő képességgel bíró fiatal­emberek, akiket Róbert bácsi jól megfizetett. S az iroda rövide­sen nagy eredményeket ért el; öngyilkosjelölt volt bőven ebben az időben. Ha valaki felmászott a hídra, a Turul-madárra, vagy mérgett vett be, s az orvosok még életben tudták tartani — a halálba indult öngyilkosjelölt rö­videsen Az Életnek Megmentő Irodában találta magát. A rend­őrök hozták ide, hiszen a lapok naponta írtak Róbert bácsi újabb nemes akciójának pompás ered­ményeiről: „aki megjárta az iro­dát, többé nem gondol a halál­ra.” Hogy. mit csináltak vele, mit nem — ma már aligha le­hetne megállapítani. Tény vi­szont, hogy ez a „lebeszélő” iro­da jól dolgozott, s újra beara­nyozta Róbert bácsi nevét a köz­vélemény egén. De kérdezhetik, mi volt a plá­ne ebben Az Életnek Megmentő Irodában Róbert bácsi számá­ra, aki tudvalévőén csak egy istent imádott: a pénzt? Az al­kalmazottak pénzbe kerültek — nem is kevésbe —, a rendőrök­nek is oda-oda kellett dugni né­mi borravalót, amikor beszállí­tották az öngyilkosjelöltet... Az viszont teljesen valószínűtlen volt, hogy a halálnak indult fi­zet majd azért, mert „visszarán­gatták” az életbe. Róbert bácsi nem is rájuk számított, amikor ezt az egyre lendületesebben fej­lődő, egyre több és több „nyers­anyaggal” rendelkező „iparágat” megindította, — hanem a roko­nokra. És a rokonok szép csend­ben — fizettek. Ki többet, ki ke­vesebbet, attól függően, mit bírt el a pénztárcája. S erről már hallgatott a fáma, a lapok sem tették szóvá... S az új üzlet vi­rult, s árnyékában újabb ragyo­gást kapott az ingyenleves-akció is... Hogy képünk legyen arról, mit szedett össze öt esztendő alatt a nyomorenyhítő akción és Az Élet­nek Megmentő Irodán Róbert bá­csi, közöljük 1930. január 1-i vagyoni állapotát: hét nagy bér­házat — á. 150—200 ezer arany­korona —, két családi házat mondhatott magáénak Budapes­ten, s körülbelül 150 ezer arany­korona értékű betétje volt Bécs- ben, az Osztrák. Banknál. Ha eh­hez még hozzászámítjuk azt a körülbelül egymillió pengőt is, amit a lányának küldött Lon­donba — láthatjuk, mekkora va­gyont szerzett a szélhámos „apos­tol”... (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents