Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
1068. Július 28. 3 Vasárnap Óriás dinnyék szűreién a Bánkúti Állami Gazdaságban II jó gazda gondosságával Kormányintézkedés az állattartás biztonságáért JÜLIUS VÉGE kettős fordulatot hozott állattenyésztésünk idei, meglehetősen viszontagságos helyzetében. Az egyik természeti, a doskodni kell a teljes gazdasági év tartamára az állatok eltartásáról, a tenyésztési kedv és a termelési biztonság megőrzéséről.” Ennek Évtizedekkel ezelőtt nyert országra, világra szóló hírnevet Bánkút, a kiváló búzafajtájával. Ennek a nemesített búzafajtának a születése óta nagyot fordult a világ. Minket most a Bánkúti Állami Gazdaság egyik 4. éve létesített üzemága, a dinnyetermelés csábított Bánkútra. Szinte hihetetlen kép tárult elénk: a diny- nyével bevetett, többnyire bepa- lántált 103 hold területen na- gyobbnál nagyobb, mondhatnánk óriási dinnyék tárultak a szépünk elé. Nem mertünk volna fogadni abban, hogy egy-egy példány 16 vagy 20 kilpt nyom-e a mérlegen! Persze, a hevesi, a Marsovszki és a Sugár Bébi görögdinnyefajtákról van szó. A sárgadinnyefajtákkal, az Ezüst Ananásszal és a Turkesztánnal sem vallanak szégyent. A tartós szárazság, a nagy kánikula ellenére is nagyszerűen fejlett indázat és dinnyetermés láttán önkéntelenül valamilyen titokzatos új agrotechnikai módszert sejtettünk. Hiába kutattuk, nem találtunk ilyesmit. A hatalmas dinnyeföldből 60 holdat 18 nagvkamarósi család művel, a községükbeli Ságvári Tsz-ben vállalt 8—10 hold kapáskultúra mellett. Négy család pedig Heves megyéből költözött Bánkútra a dinnyetermesztési szezon ideBossxantó vásárlás Családom nagyon szereti a diny- nyét. Bevallom, jómagam is, ezért voltam hajlandó kinyitni a nem túlságosan kövér erszényemet a kedvelt nyári gyümölcs megjelenésének csaknem a premierjén. Két görgőt választottam ki, mert az a kedvenc. A kartársnö lemérte és közölte az árat: 50 forint körül járt. — Mindegy — mondtam —, több is veszett Mohácsnál. Kérem, szíveskedjék meglékelni, mert ugyebár így zsákbamacska ez a drága portéka. — Nem lehet, azaz nem szabad — hangzott a válasz. — Visszahozni se lehet, mert nincs leírás, meg aztán mit kezdenénk vele. Különben is felesleges a lékelés, mert a nagy kánikulában jól megérett, cukorédessé vált a dinnye. Nem érett meg. Mi több, csaknem zöld volt a belseje. Ügy látszik, nemcsak nekem van botfülem a dinnye érettségét jelző bufogáshoz, hanem annak is, aki leszedette és eladta. Napokig sajnálkoztam a csak úgy kidobott, egy pár rántanivaló csirke árán. Aztán megint bevitt a ... dinnyerajongás a zöldséges boltba. Ekkor már egy férfi volt ott. Ezúttal a biztosabb sikerrel kecsegtető sárgadinnye mellett döntöttem. Ám, alig értem hozzá, a többi vásárló kiszolgálásával elfoglalt ... azt se tudom, hogy minek nevezzem azt az unszimpatikus valakit, dörgő hangon rám förmedt; asszonyom, ne nyomkodja azokat a dinnyéket, mert úgy összehorpadnak, hogy a kutya sem veszi meg. Erre a hangra az egyik asszony, aki szintén dinnyét akart vásárolni, kisietett a boltból. En egy darabig dermedten, megszégyenülten álltam, mint akit lopási kísérleten kaptak. Aztán kikaptam a ládából két dinnyét, éppen azt, ami a kezembe akadt. Kifizettem, hazavittem és még most is ott van. Félek, hogy érte jön az a bariton hangú boltos azzal, hogy keveset számolt, amiért megzavartam a dinnye tiltott tapogatásával. Ügy látszik, csak mese az az időszak, amikor a vásárlót mindenütt előzékenyen szolgálják ki, emberi mivoltának megfelelően — a pénzéért. — k. L jére. A kérdésre, hogy mi növelte ilyen hatalmasra a bánkúti határban a dinnyéket, a 63 éves nagykamarási Almádi István azt válaszolta, hogy ő kisgyerek kora óta foglalkozik a dinnyetermesztéssel, amit az apjától tanult. A szintén nagykamarási Molnár József négy évvel ezelőtt vállalt dinnyetermesztést Bánkúton a feleségével együtt, aki ugyancsak a dinnyetermesztésben nőtt fel. Amint mondia, megtanulták a termesztés csín- ját-bínját, mégis idő kellett ahhoz, hogy megismerjék a bánkúti földeket. A bánkúti dinnye keresetté vált az utóbbi években. Nemcsak a jó fajták, a termesztés régi, gyakorlott mesterei, mondhatnám művészei miatt, hanem azért is, mert a lehető legjobb földet választják ki a gazdaság vezetői a dinnye termőtalajául. A budapestiek után az ország több nagyvárosából, Szegedről is érkeztek vevők a gazdaságba. Szívesen fogadták őket, hiszen azért termelnek Békés megyében páratlanul nagy területen dinnyét, hogy kielégítsék a jelentkező igényeket. Természetesen ebben szerepet játszik a gazdaság jövedelmezőségi törekvése, s az a nem titkolt célja is, hogy Élüzem címet nyerjen. K. I. másik gazdasági vagy ha úgy tetszik, gazdaságpolitikai. A természeti fordulat: az utolsó pillanatban vagy nem sokkal előtte végre megérkeztek az esők. S az a kukorica, ami eddig kibírta a szárazságot, attól már biztosan pedig most már remélhetőleg nagyobb hozamot adnak a következő kaszáláskor. Számíthatunk legelőink, rétjeink megújhodására is. Nem kevésbé fontos esemény azonban a gazdaságpolitikai sem: a kormány kimondta, hogy „gonérdekében az eddigi 400 ezer tofl- nás abrakimportot még 200 ezer tonnával emelték meg. REMÉNYT, BIZODALMÁT ad ez a kettős fordulat. Reményt arni tudják állományukat, realizálhatják azt a bevételt, azt a hasznot, amit a gazdasági évtől eredetileg vártak. És bizodalmát, hogy amivel mégis adós marad a természet, azt különböző módokon pótolja az állam — még nagy népgazdasági áldozatok árán is — a behozott külföldi takarmányoktermést várhatunk. ra, hogy ezután az állattenyésztők A lucernák í— ha erőfeszítésekkel is — tartaHa sok is a £on<l. aggodalomra már nines ok Műszaki konferencia a Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalatnál kai. Nincs tehát ok arra, hogy állatvásáraink a riadalom megnyilvánulásai legyenek. Nem szükséges hogy a termelők — különösen a háztáji gazdaságok — áron alul elprédálják jószágaikat, mert biztosítva lesz a szükséges takar! | Viharosnak ígérkezett a Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalat első félévi műszaki. konferenciája, mivel igen sok gonddal, bajjal kezdődött az idei esztendő. Tetézte ezt az is, hogy több biztosnak elkönyvelt építkezést időközben lemondtak, s mit volt mit tenni ezután: piackutatáshoz folyamodtak. Munkát kerestek és találtak maguknak, s így ha lassan is, de egyre szaporodtak az építési igények. A tavalyinál 10 százalékkal nagyobb terv A műszaki konferencián Szikora János, a vállalat főmérnöke ismertette az első félévi eredményeket, termelési és gazdálkodási tapasztalatokat. Mindenekelőtt érdemes megjegyezni, hogy az új gazdaságirányítási rendszer ennek a vállalatnak a vezetőit és dolgozóit is nagyobb tettekre sarkallta. Ez derül ki abból, hogy az idei tervüket a tavalyinál 10 százalékkal nagyobbra méretezték, mert úgy vélték,' hogy teljesítéséhez — a munkaerőhiány kivételével — minden feltétel megvan. A hiányzó munkaerőt pedig — legalábbis remélték — sikerül majd pótolni. Ez azonban csak részben sikerült, de így is várakozáson felüli eredménnyel zárták az első félévet. A vállalat (építőipari, segédipari. műszaki tervezési) halmozott termelési tervét 97,8 százalékra teljesítette. S hogy ez mégis becsülendő, azt több minden bizonyítja. Termelékenvségi tervük teljesítése ugyanis 105,1 százalék lett, méghozzá úgy, hogy az össz- létszám 95, a munkáslétszám pedig csak 92,6 százalék volt. S ami szintén nem elhanyagolható, hogy a béralapnak 92,1 százalékát használták fel, ami augusztus elsejétől módot ad a nehéz fizikai munkások bérének javításához, valamint az elhatározott bérfeilesztéshfn Ebből világosan látható, hogy a bérek mögött megvolt a szükséges termelési érték. a gondolkodásban, főként a cselekedetében, annak szemléltetésére több adat is kínálkozik. Az első, hogy több építkezést előrehoztak, s ezzel csaknem 7 millió forint többlet árbevételhez jutottak. De még ennél is meggyőzőbb, hogy a tervezett 100 ezer Ft veszteséggel szemben fél év alatt 1 millió 103 ezer forint nyereséget értek el. A nyereség sorsa azonban még | a következő hónapok munkáján j múlik. Attól függ, hogy növekszik vagy csökken. Az előbbit szeret- jnék, s ez természetes. I Még nagyobb felelősségre van szükség Ezért is hangzott el a vitában nem egy szenvedélyesebb hangú felszólalás. Ezeket, ha olykor nyersek is voltak, elsősorban a nagyobb felelősségtudat és érzés sugallta. Voltak, akik azt kérték, hogy a munkaterületüket még jobban készítsék elő, hogy esetenként ne kelljen a drága időt várakozással [ eltölteni., Életrevaló javaslat volt az is, hogy az előre nem várt, meghiúsult építkezés pótlására mindig legyen egy-egy tartalék munkahely, ahol a felszabadult munkaerőt foglalkoztathatják. Török Imre, a vállalat párttitkára a tervszerűség további javítását sürgette. Ehhez tartozik az is, — mint mondta —, hogy a fizikai dolgozók termelési feladatainak elősegítéséhez időben biztosítsák mindenütt a szükséges műszaki 1 feltételeket. j Többen kifogásolták — és jog- J gal —, hogv Szeghalmon a fém- tömegcikk építkezésén még mindig csak munkaközi tervek alap- I ján dolgoznak, mivel a Békés megyei Tanácsi Tervező Iroda még j nem készült el a végleges tervek - í kel. Ez pedig nemcsak nehezíti, hanem hátráltatja is a termelést. Jó lenne hát, ha a tervezőiroda mielőbb szállítaná a terveket. A sok gond ellenére igaz az, amit többen így fogalmaztak meg a tanácskozáson: aggodalomra I nincsen ok, mert a lépten-nyomon tapasztalható szemléletváltozás, a nyereségérdekeltség érvényesülése most már nemcsak szavakban, hanem mindinkább tettekben is kifejeződik. Ez pedig biztató jel az új gazdaságirányítási rendszer első féléve után. Podina Péter mány. Nem indokolt, hogy megtörjön az a szépen ívelő lendület, amely az idén tavaszig állattenyésztésünkben a legmagasabb állományokat, a legígéretesebb hozamokat mutatta fel. A ZÖLDÜLÖ MEZŐK és a növekvő abrakjuttatások ma már lehetőséget kínálnak az állomány átteleltetésére. Persze ez sem ad okot a könnyelmű, „nagyvonalú” gazdálkodásra. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy egyetlen köteg szénát veszni hagyjunk, vagy egyetlen mérő abrakot ész- szerűtlenül használjunk fel, egyetlen másodvetési lehetőséget kihagyjunk. Az áílomány átmentésének, a jövedelmező állattartásnak megteremtődtek ismét a lehetőségei, de ezt a lehetőséget csupán a jó gazda gondosságával, és ennek a gondosságnak egy különleges viszonyokhoz alkalmazott, rendkívül lelkiismeretes betartásával használhatjuk ki megfelelően, F. B. n%MWUWW«U iVHVVUV»WW«tV\»V MtMMUMMMVMWmVHmVHttmUMHtMMMMMW Javult a közgazdasági szemlélet (Fotó: Esztergály) Mindez nagyrészt annak az eredménye is, hogy immár a nyereségérdekeltség rendszere érvényesül. Ez pedig már nem tűri el a „majd csak lesz valahogy” élet- szemléletet, hanem egyre inkább követeli a helyes közgazdasági szemléletet. És nemcsak a különböző rangú vezetőktől, természete, sen elsősorban tőlük, hanem mindenkitől. Mennyire érvényesült már ez VÁROSIASODÁS
