Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-26 / 174. szám

1968. július 36.

3

Péntek

Lovakkal is lehet szántani

Nem kánikulai bódulatban született ez a felismerés és nem is célja visszaforgatni a történelem kerekét. A sok parlag föld, a táblák végén rosszul vagy sehogy sem megmunkált és nem termő fél- és méteres csíkok követelik az idejétmúlt, ósdinak számító szántási mólszer alkalmazását, a nyári talajmunkák, de főleg a vetőágykészítés idején. Óvatos becslés szerint is azért maradt terméketlenül megyénk nagyüzemi tábláinak végein mintegy 10 ezer hold föld, mert az árkoktól, fasoroktól, erdősávoktól traktorral nem férnek hozzá, azaz nem tudják felszántani. Ha ezekhez a félegyméteres csíkokhoz hozzászámolják az évek óta műveletlenül hagyott tanyahelyeket, az aránytalanul nagyra méretezett és kihasználatlan majorudvarokat, szérűskerteket, akkor még hatalmasabbá válik a termőföld pazarlása.

Valamit tenni kellene ez ellen és minél előbb. A mivel lehetne gazdaságunkat a parlagterületek jelentős csökkentésére szorítani? — kérdésre itt is, ott is az új mechanizmusra hivatkoznak. Kétségtelen, hatalmas hajtóerő van ebben. Ám mi a biztosíték, hogy nemcsak azokat a gazdasági vezetőket sarkallja a lehetőségek még jobb kiaknázására, akik eddig is jól serénykedtek ebben? A föld nemcsak a gazdaságok vezetői és dolgozói, hanem egész társadalmunk jólétének egyik fő forrása. Ezért valamilyen úton-módon ösztönözzék az illetékes tanácsi hatóságok a gazdaságokat minden megmunkálható termőrész hasznosítására. Ahova nem fér a gép, ott szántsanak, vessenek lófogatokkal. Emellett kapjanak nagyobb becsületet,' azaz gondosabb talajmunkát a táblák forgói is.

—k—i.

Gidrek _ gödrök

Nem azokról a csabai ideákról van szó, amelyeket egymás után ástak, vájtak a csatornaépítők és a kábelfcktetők. Ezeket mint szükséges rosszakat valahogy még eltűri az ember, ám feleslegesen gödrös többek között az úttest széle például a Lenin és a Békési úton. Az még hagyján, hogy feleslegesen, de balesetveszélyesen gödrös. Járnak ezen ugyanis a gödröket nem ismerő vagy nem nagyon figyelő kerékpárosok is. Nem nehéz elképzelni, hogy közülük néhányan későn veszik észre a tengelytörő gödröt, és hátra sem tekintve, hirtelen mozdulattal igyekeznek kikerülni. Azt nem is részletezem, mi történhet, ha éppen közvetlen mögöttük robog és éppen előzni akar valami jármű...

Az említett gödrök közül egy jókorát — a közületi papírbolt előtt — hetekkel ezelőtt már betömtek. (Cak a drága út építői a megmondhatói annak, hogyan keletkezett ez). Néhány lépéssel odább az aszfalt és a kockakő felület találkozásához, továbbá a Békési út sarkához úgy látszik, már nem jutott egy kis aszfalttal kevert kavics — vagy pedig egy kis figyelem.

K. I.

A szövetkezeti gazdák kötött munkaideje

és a háztáji árutermelés

Termelőszövetkezeteink

ez évben elkészült új alapszabálya pontos részletességgel határozza meg — nem és kor szerint — a rendszeresen dolgozó családtagokra vonatkozóan is — az évente kötelező munkaórák, napok számát. Feltétlenül fontos ez a gazdálkodás zökkenőmentessége, a közös vagyon és jövedelem gyarapodása szempontjából. Valamennyi szövetkezeti gazda rendszeres, mindent pontosan a maga idejében — ahogyan mondani szokás: a neve- napján — végzett munkája nélkül papíron maradna a bevételi és a jövedelemelosztási terv egy vagy jó része. Emlékezetes, hogy milyen gyakori súrlódást, cívódást váltott ki szövetkezeteinkben, hogy többen csak a jól fizető munkákban, vagyis a munkaegységet jól szaporító közös tennivalókban vettek részt. Idejük zökapnak a szövetkezeti gazdák a háztáji áru termelésére. S ez nemcsak az állattartásra, hanem a mind nagyobb mennyiségben igényelt zöldségre és gyümölcsre is vonatkozik.

Sokan és sokat vitatkoztak már megyénkben is az ilyen I

galmuk szerint dolgoztak a ki- sebb-nagyobb egyéni gazdaságukban. Ma már megyénkben is szinte egyhangúlag vallják a dolgozó parasztok a nagyüzem előnyét, mind a személyi jólét növekedése, mind pedig a mezőgazdaság fejlődése szempontjából. Eddig is

értelmű ellentmondások megszün- j több szokatlan, de csakhamar

tetősének módján. Vannak, akik azt mondják: az ezeket kiváltó,; kötött munkidő megszüntetésével1 eltűnnek az ellentmondások. Apel- i Iáinak a gazdálkodás eddigi sike-1 reire, a szövetkezeti gazdák növekvő öntudatára és az ebből buzogó mind nagyobb szorgalmára. I A sok mindenre nagyon kedvező I hatású kötött munkaidőről szóló ! vitában nem könnyű letenni a! voksot. Egyelőre szükség van rá, ] mert az, hogy nőtt az öntudat ésj a szorgalom, kétségtelen. Ám ehhez tegyük hozzá a valóságot, hogy ez szövetkezetenként az din berek- 1

megszokott és maguk törvényesítette dolgokon keresztül vezetett a nagyüzemi gazdálkodás útja — vitathatatlanul mindnyájunk örömére — jó irányba.

Kukk Imre

Ezernégyszáz köbméter víz naponta

Naponta 1400 köbméter a szarvasi vízmű kapacitása, s már ez sem tudja kielégíteni a megnövekedett igényeket. Júniusban 1314 köbméter napi fogyasztás volt a csúcs, de a tapasztalatok szerint minden évben augusztusra várható a legnagyobb vízfogyasztás.

Nyolcvanegy közkifolyó és 829 bekötés szolgáltatja jelenleg a vizet a szarvasiaknak, és a bekötési igény egyre nő. Június folyamán például 27 bekötési kérvényt nyújtottak be

mét részben a háztáji gazdaságban, részben pedig közeli, távoli .

gazdaságokban, munkahelyeken ! nek jobbik esetben 70 80 száza- töltötték el. Ezek ismeretében' lékára vonatkozik egyértelműen, mondjuk: feltétlenül szükséges A kozös munka fontosságát eddigj alapszabályban rögzíteni a jogokat is többen vették úgy, hogy ..halad és a kötelességeket, vagyis ezek : az nélkülünk is”. A különböző j

II fejlődés kulcskérdése a szocialista brigádntozgaiomban

M

gyakorlásához a feltételeket meghatározni.

Mindez valamennyi szövetkezeti gazda érdeke is, hiszen az évente elosztható javak a termelékenység arányában növekednek. Még inkább érdekeltebbé teszi őket a meghatározott számú munkanapok ledolgozásában az, hogy lényegében ezek képezik a különböző szociális és kulturális juttatásoknak (kórházi kezelés, táppénz, szülési segély és szabadság, üdülés, nyugdíj) az alapját. Ebből a szempontból a legteljesebb mértékben egyetértenek a szövetkezeti gazdák a kötött munkaidővel. Ám az életerős nők esetében évente megszabott 120—160, férfiak esetében 180—200 tízórás munkanap teljesítése több ellentmondásba, mondhatnánk lehetetlenségbe ütközik. Még a rendelkezésükre álló munkaerő arányában szervezett — vagyis a több munkaigényes kultúra termesztésére, a seszociális juttatás (szülési segély, táppénz, nyugdíjjogosultság) elin-| tézése csak akkor vált sürgőssé, amikor már kellett, s amikor marj elkéstek vele. A havi és év végi j kevesebb jövedelemosztásnál sem! elégedtek meg azzal, hogy „töb- j ben alig vettek részt a közös mun- j kában, s a tennivalók késedelmes- i sége jelentősen csökkentette a ter-j més ered ményeket* ’.

— „Ezután néhány kevésbé j igyekvő ember miatt küszködjünk egy sor ellentmondással?” — kér- j dezgetik többen is. Nem voltak j eddig sem olyan ellentmondások a j termelőszövetkezetekben, arnelye- | két előbb-utóbb meg ne tudtak j volna oldani. Minden bizonnyal a mostaniakat is megoldják rövidesen és közmegelégedésre. Helyenként máris úgy döntött a termelőszövetkezet közgyűlése, hogy a közös gazdaság által értékesített háztáji áruért (hízott sertésért, hígéd- és feldolgozóüzemek bőví- zott marháért, bejért, baromfiért tésére törekvő — tsz-ekben is gon- [ zöldségért, gyümölcsért) meghatá- dot okoz az állandó foglalkozta- ; rozett számú munkaegységet, tás. Több esetben több mindent j vagyis a különböző jogokhoz, já- emiatt végeztetnek el — a lénye- j randóságokhoz a közös munkában gesen olcsóbb gépi munka és a í eltöltőitekkel azonos értékű mun- vegyszeres gyomirtás helyett — kanapokat írnak jóvá. kézi erővel. A különböző munkák Ilyen vagy hasonló kezdetét, folyamatosságát emellett j módon közös nevezőre lehet hoz- túlságosan befolyásolja az idöjá- nj a termelőszövetkezet, a tagság rás. Sok mindenhez csak későn a népgazdaság érdekeit. Nem láthatnak hozzá és az esőzés oly- szükséges ehhez eltörölni a közös kor napokig, hetekig idéz elő gazdaság fejlődésére éveken be- kényszerpihenőt. Egy következő lül kedvezően ható kötött munkaellentmondás az. hogy miközben a időt. Annak ellenére sem, hogy különböző jogokhoz való jogosult- többek számára kényelmetlen és

a már szinte természetes, hogy megyeszerte csaknem minden termelőegységben léteznek, dolgoznak a szocialista brigádok. Az elmúlt esztendők nemcsak szervezeti megerősödésüket eredményezték, hanem egyúttal sok tapasztalattal is felvértezték őket, mivel igyekeztek minél többet tanulni, minél több jó módszert átvenni egymástól.

E tapasztalat- és módszerszerzésnek nemcsak a napi termelési gondok közepette nyílik nélkülözhetetlen alkalom. Ilyenek a vállalatoknál szakmánként és iparáganként rendszeresen tartott szocialista brigádvezetői tanácskozások is, amikor a szak- szervezetek több időt és megfelelőbb körülményeket teremtenek a közös munka megvitatására. Ám mindez kevés lenne ahhoz, hogy ez a mozgalom a zászlóbontás kezdetén meghirdetett elvek alapján sikeresen működjön, fejlődjön és egyre jobban betöltse hivatását. Vagyis arra nevelje tagságát, hogy ne csak szocialista módon dolgozzanak, hanem tanuljanak és éljenek is. Ezért a pártszervezeteknek sem lehet és nem is közömbös, hogy vajon hogyan erősödnek, fejlődnek ezek a kollektívák. Ehhez pedig jó fórumok a párttaggyűlések, amelyeken — a békéscsabai gyakorlat szerint — évente általában kétszer napirendre tűzik a szocialista brigád mozgalom és a kollektívákban dolgozó párttagok munkájának értékelését.

E

s ez nem pusztán formai kérdés, nem egy napirendi ponttal többre való törekvés, hanem mindenekelőtt szükség- szerűség. Jelentőségét szemlélteti, hogy a megyeszékhelyen eddig már 360 brigád nyerte el egyszer vagy többször a szóciaságot meghatározott számú mun- i szokatlan ez azok után. hogy hosz- lista címet, s hogy napjainkban

kanap ledolgozása adja, szinte ál- j szú évekig és évtizedekig megkö- •----*-*— -----l

andó jellegű biztatást, ösztönzést1 töttségek nélkül, szivük és szorA „férfias magatartás*9 kezdete

Csend honol a cukiban, a krémesek, torták, szörpök, fa- gyik élvezésének a csendje. A szomszéd asztalnál három év körüli fiúcska birkózik egy hatalmas tej- színhab-sarokházzal. Kanalával óriási adagokat igyekszik magába tömni, ám azok lefordulnak onnan, vissza a hófehér halomba, még mielőtt a szájacskájához emelhetné. Anyukája agitálja, hogy kisebbekkel próbálkozzék. Az emberke azonban hirtelen leteszi a kanálkát, a mama füléhez hajol és síig valamit. Az nyomban

leemeli székéről, kézen fogja és a Nők, Férfiak feliratú ajtók irányába siet izele. Természetesen a

gyengébb nem bejáratához tart. Ekkor- ka férfit még segíteni kell a műveletben, és e'gy hároméveske különben sen\ számít a női toalettben ilyen vagy amolyan neműnek. Tök- magfi azonban megmakacsolja magát Nem hajlandó a Nők feliratot előnyben részesíteni.

— Apuval oda szoktunk menni — bök a Férfiak jelzésű ajtóra. Noha olvasni nem tud, szeme úgy látszik már

képes különbséget tenni a kétféle ákom-bákom között. Anyukája, akár a kotló, ha kacsaneveltjeit vízre szállni látja, kétségbeesetten tanácstalankodik, hiszen ő „oda” nem léphet be. Egy fiatalember emelkedik fel asztalától, kézen fogja a legénykét, rákacsint, úgy mondja: — Ugye, mi, férfiak tudjuk, hol kell kezet mosni — és eltűnnek az ajtó mögött. A mama megkönnyebbülten sóhajt. Az előbb még csendes cukrászdában mag :ra csap a derültség.

— új —

is mintegy 600 kollektíva versenyezik e megtiszteltetésért. Szerényen számolva, taglétszámuk több ezerre tehető, ami már önmagában is meghatározza a velük való törődés fontosságát. A pártszervezetek így is cselekszenek. Mindenekelőtt arra törekednek, hogy valamennyi brigádban legyen párttag, akinek elsőrendű pártmunkája éppen a szocialista címért vetélkedő kollektíva összekovácsolása, a párt politikájának a terjesztése és megértetése.

Szép és egyúttal felelősségteljes küldetés ez. Ehhez azonban az szükséges, hogy mindegyik brigádban legyen is egy-egy párttag. Ám a különböző vizsgálatok éppen azt derítették ki, hogy egyes helyeken a kollektívák egyharmadában még nincsen kommunista, mert vagy a párttagok elosztása helytelen, vagy egyszerűen nem volt még párttagságra érdemes munkás, akivel a mozgalom sorait megerősíthették volna. Ezért is kifogásolták a Férfifehérnemű- gyár békéscsabai gyárában, a MÁV-fűtőházban és a hűtőházban tartott taggyűléseken azt, hogy leieznek még olyan brigádok, amelyekbe mindeddig nem jutott egyetlen párttag sem.

M

indezt nem a statisztika kedvéért tették szóvá a taggyűléseken, hanem abból a felismerésből indíttatva, vajon hogyan lehet szocialista embereket nevelni ott, ahol annak első számú képviselői hiányoznak. Ez pedig nyilvánvalóan nem puszta felismeréssel, hanem a gyorsabb, átgondoltabb cselekvéssel oldható meg. Van erre törekvés. Ezt bizonyítja, hogy — amióta megszűnt a pártban a tagjelöltség — azóta a szocialista brigádokban tanúsított példamutatás, szorgalmas munka alapján 32 szocialista brigádtagot vettek fel párttagnak a városban. Mindenképpen becsülendő és követendő ez a törekvés, mert valamelyest ezzel is javult már az arány, a kommunisták elosztása. A gond azonban teljesen még nem szűnt meg.

Ezért helyénvaló azoknak az igényeknek a mielőbbi teljesítése, amelyek most már mind határozottabban párttagokat kérnek a szocialista brigádokba. Ezt az is indokolja, hogy míg általában a termelés növelése, a gyártmányok minőségének javítása, egymás segítése nagyjából megfelelő, ugyanakkor sok helyen hiányos még egymás tudatának, nézeteinek és életszemléletének a formálása. Márpedig aligha lehet a szó igazi értelmében szocialista brigád az olyan, amely ugyan a termelésben megteszi és jól is a magáét, de ennél kevésbé az emberek szocialista nevelésében.

I

gazuk van azoknak, akik azt mondják: párttagok nélkül ez nehezen megy, mert kitől tanuljanak szocialista gondolkodást és cselekvést az emberek, ha nem éppen a kommunistáktól. Mit lehetne hozzáfűzni ehhez a kétségtelen és megcáfolhatatlan megállapításhoz? Csakis helyeslést. Mégpedig azt, valóban így van. Itt az ideje, hogy mindegyik szocialista brigádban legyen egy-egy párttag, mert immár ez a mozgalom fejlődésének a szocialista ember formálásának a kulcskérdése.

Podina Péter

Megtartotta első ülését

a Budapesti Őszi Vásár könnyűipari bizottsága, amelyben részt vesznek a kiállításra jelentkezett valamennyi könnyűipari vállalat, szövetkezet képviselői. Számos

kisipari szövetkezet és tanácsi I tak és legkésőbb 1969 vállalat, és közvetlenül a minisz-1 szállíthatók.

tóriumhoz tartozó könnyűipari vállalat mutatja be termékeit a BNV-területén idén első ízben sorra kerülő őszi vásáron. Főként olyan újdonságokat hoznak, amelyek gyártására a feltételek adot- köz°péig

/