Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-26 / 174. szám

If SS, Július 36. 2 Fenlek Hz ország kenyerét ez évb^n is sóját termésből lehet biztosítani Á kormány előtt a pedagógusok munkakörülményeinek javítása Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács 'titkárságának vezetője is­mertette az országgyűlés legutóbbi ülésszakán el­hangzott képviselői észrevételeket, javaslatokat. A kormány felhívta az illetékes minisztereket és az éi-intett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a javaslatok megvalósításának lehetőségeit vizs­gálják meg és tegyék meg a szükséges intézke­déseket; a vizsgálat eredményéről, illetve intéz­kedéseikről tájékoztassák az országgyűlés elnö­két és a javaslattevő képviselőt; a saját hatás­körükben nem rendezhető kérdésekben tegyenek jelentést a kormánynak. A Minisztertanács megtárgyalta és tudomásul vette a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a munkaügyi miniszter tájékoztatóját az új Munka Törvénykönyv végrehajtásának tapasztalatairól. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolt az időszerű mezőgazdasági munkák menetéről, a terméskilátásokról és a további ten­nivalókról. A kormány a jelentést elfogadta és határozatokat hozott. A művelődésügyi miniszter előterjesztése alap­ján a kormány határozatot hozott az alsó és kö­zépfokú oktatási intézmények pedagógus-ellátott­ságának és a pedagógusok munkakörülményeinek fokozatos javítására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tár­gyalt. gazdaságra. Erre tekintettel a kor­mány felkéri a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, hogy másodve­tésekkel, a kukorica gondos ápo­lásával. majd betakarításával, készleteik lehető takarékos fel- használásával, a melléktermékek és hulladékanyagok széles körű hasznosításával is igyekezzenek maximálisan enyhíteni a takar­mányhiányt. A kormány felhívta az illetékes minisztereket és a SZÖVOSZ el­nökét: tegyenek megfelelő intéz­kedéseket a lakosság burgonya- és téli zöldségellátásának biztosítá­sára. Az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógus-ellátottsá­gának és a pedagógusok munka- körülményeinek javításával fog­lalkozó jelentés megállapítja: az iskolareform jelenlegi befejező szakasza, a közoktatás korszerűsí­tése eredményesen folyik, mégis az eredmények mellett jelentősek a nehézségek is. Éppen az iskola- reform következetes végrehajtása, a közoktatás további eredményes korszerűsítése érdekében szüksé­ges a pedagógusok munkakörül­ményeinek javítása, az oktatás feltételeinek hatékonyabb biztosí­tása. A kormány az alsó- és közép­fokú oktató-névelő munka színvo­nalának emelése, a pedagógusok munkakörülményeinek javítása érdekében határozatot hozott, amelyben többek között-kimond.ia: A negyedik ötéves terv idősza­kában fokozatosan biztosítani kell, hogy az általános és középisko­lákban egy osztályban 40-nél több tanulót ne oktassanak. Az osztott felső tagozatú általános iskolákban csak azonos évfolyamú osztályo­kat szabad összevonni. A nyelvi és természettudományi oktatás ha­tékonyságának növelése céljából az altalános iskola felső tagozatá­ban és a középiskola minden osz­tályában — a lehetőségektől füg­gően — 1969-től 1975-ig fokozato­san el kell érni, hogy az idegen nyelveket, az általános iskolák matematikai és fizikai, valamint a gimnáziumok természettudományi ! szakosított tantervű osztályaiban j az osztály jellegét adó tantárgyak \ gyakorlati óráit osztályonként két I csoportban oktassák. Arra kell tö­rekedni, hogy a pedagógusok heti kötelező óraszáma, illetve heti J kötelező foglalkozási ideje — is- I kolatípusonként és oktatási szak- j mánként differenciáltan — 1971— j 75. között 10—20 százalékkal csök- | kenjen. Az oktató-nevelő munka | zavartalan ellátásának biztosításá­ra állandó helyettesek beállításá- i ról kell gondoskodni. A vidéki pe­dagógusellátás javítása érdekében | 1970 után a területi pótlékot és a letelepedési segély összegét fel kell emelni, egyidejűleg a terü- I leti körzeteket felül kell vizsgál­ni. A kormány 1969-ben megtár- I gyalja a szakközépiskolákban, va- ! lamint a szakmunkásképző intéze- | tekben a szakmai elméleti és gyakorlatot oktató tanárok kötele­ző heti óraszámának rendezését. (MTI) SZABÓ LÁSZLÓ: Róbert bácsi, avagy a szélhámos „ Apostol” A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter jelentésében be­számolt arról, hogy a kalászos gabonák betakarítása az ország egész területén csaknem befeje­ződött. A súlyosan kedvezőtlen időjárás ellenére az őszi búza termésátlaga meghaladta a ter­vezett 12 mázsát. A betakarításban részt vevő dolgozók a rendkívüli forróság­ban áldozatkész munkát végez­tek, ennek eredményeként az utóbbi évekhez viszonyítva jóval gyorsabban és kisebb szemvesz­teséggel folyt az aratás és a csép- lés. Július 20-ig 1 millió ,400 ezer tonna gabonát vásároltak fel. A betakarítás és a felvásárlás za­vartalan menete arra mutat, hogy az ország kenyerét ebben az esztendőben is saját termés­ből lehet biztosítani. A kormány elismerését fejezi ki- mindazoknak, akik a terme­lésben. a betakarításban, a felvá­sárlásban, a műszaki ellátásban, a szállításban és a kapcsolódó egyéb teendőkben derekasan j helytálltak, legjobb tudásukkal.! nagy hozzáértéssel dolgoztak, és ennek eredményeként a kalá­szosokból a vártnál jobb termést lehetett betakarítani. A miniszter jelentése a továb­biakban megállapítja, hogy az ál­latállomány az év elején ked­vezően alakult. Az aszály — kü-! lönösen a szálas takarmányok termésében jelentkező érzékeny veszteség — miatt az utóbbi idő­szakban fokozódtak a termelő­szövetkezetek és az állami gaz­daságok állattartási gondjai. Ez megnyilvánul abban, hogy a ter­vezettnél több állatot ajánlanak fel a felvásárlóknak. Az utóbbi napok esőzése bizo­nyos mértékben javította a rétek és legelők hozamát, egyes szálas takarmányok és a kukorica tér-; méskilátásait. A kormány — számolva az aszály következményeivel — már korábban intézkedett 400 ezer tonna abrak behozataláról. Át­meneti megsegítésként már eddig 80 ezer tonna abraktakarmányt bocsátottak a megyei takarmány­gazdálkodási bizottságok rendel­kezésére. A Minisztertanács most további 200 ezer tonna takarmány import­jára hozott határozatot. Ezzel le­hetővé válik, hogy az állatállo­mány és az állati termékek terme­lése a jelenlegi szinten maradjon, illetve növekedjék is. Felhatal­mazta a mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztert, hogy mind a szarvasmarha-, mind a sertéste­nyésztésben újabb takarmányak­ciókat hirdessen meg; ezek ke­retében a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok — indokolt esetben — központi készletekből vásárolhatnak takarmányt. A kor­mány szükségesnek minősítette azt is, hogy a kisüzemi (háztáji, egyé­ni) állattartók az eddiginél na­gyobb mértékű takarmánytámoga­tásban részesüljenek. Az eredeti tervben nem szerep­lő import jelentős terhet ró a nép­„Mi vagyok én, Róbert bácsi?” — sokan ma is élnek ezzel a ki­szólással, ámbár nem tudják, honnan is ered, ki is volt Róbert bácsi, s hogyan alkuit ki róla az a téves közhit, hogy ő a „jóté­konyság apostola”? Szabó László krónikája feltárja a „jótékonyság apostolának” titkát, a harmincas évek híres Róbert bácsijának éle- ét és manipulációit. Sipőcz nélkül Róbert bácsi népkonyháinak az ötletét egyáltalán nem a véletlen szülte... A Horthy-féle ellenforra­dalmi rendszer első éveiben, va­gyis a húszas évek első felében a főváros tiszti kara volt kényte­len felállítani ilyen népkonyhákat, hogy legalább'valamelyest enyhít­se a szegények szörnyű éhségét, a munkanélküliek hatalmas seregé­nek nyomorát. Ilyen népkonyha állt a város több pontján, s a fő­város évente körülbelül húszezer aranykorona értékű pengőt szava­zott meg ilyen célokra. Lévén ek­koriban dr. Sipőcz Jenő alpolgár­mester a szociális és népjóléti ügyek legfőbb főnöke á városhá­zán — e levesosztó helyeket Si­pőcz-konyháknak nevezte el a nép. Kétségkívül jelentős volt ez az összeg, de mégiscsak csepp a ten­gerben, ha tudjuk, hogy volt olyan nap, amikor Budapesten hatvan­ezren tolongtak a népkonyhák előtt. Ennyi éhes emberszájat be­tömni, jóllakatni ebből a pénzből — eleve kilátástalannak tűnt. Mindenesetre néhány esztendőn át megszavazta a főváros ezt az ősz- szeget, aztán 1925-ben egyszer csak bejelentette, hogy még ennyi pénzt sem tud áldozni a nyomor­enyhítő akcióra, mert a főváros kasszái is kiürültek. (Soványnak valóban sovány volt ez a kassza, csak éppen azt nem mondták meg, miért? Dúltak a pa. namák a fővárosnál éppúgy, mint a kormányban. Vessék csak össze a sovány fővárosi kasszát az Es­küit Lajos féle kormány-panamá­val...) Miután a főváros beszüntette az ingyenkonyhát, egyszer csak meg­jelent a városházán egy köpcös, görbe lábú, kemény kalapos, ala­csony úr, s bemutatkozott: — Feinschilbert Róbert török állampolgár vagyok, aki Budapes­ten telepedtem le, s életem nagy Kuba ünnepe A kubai sziget délkeleti csücs­kében, Santiagóban, 1953. jú­lius 26-án a karneváli kavar­gásban egy csoport fiatal diák és munkás, talán ha 120-an, egy 26 éves ügyvéd. Fidel Castro vezetésével támadást intézett a Moncada-Barak, egy katonai tábor ellen. Akciójukkal jelt akartak adni az általános népi fölkelésre. Sikert nem reméllek, nem is remélhettek, bár súlyos veszteséget okoztak a Batista- rendszer katonáinak. Hogy ez a kudarc néhány év múltán mégis a szabad Kuba nemzeti ünnepe lett, bizonyítja, hogy a monca- dai roham harcosai mégis elér­ték, amit akartak: megmutatták a kubai népnek, hogy fegyverrel kell szembeszegülni Batista dik­tatúrájával, hogy a Batisia-rend- szer napjai meg vannak szám­lálva. Valóban: hiszen a Mon- cada-akciónak mindössze 15 éve, s mához néhány hónapra a ku­bai nép már győztes forradal­mának 10. évfordulóját ünnepel­heti. Mindez a Moneadától. az ott megszületett forradalmi szer­vezettől, a július 26. mozgalom­ból indult ki. A Moncada-akció után három és fél évvel szállt partra a forradalmárok kis cső­A CSKP KB Politikai Prágában szerdán ülést tartott a XIV. rendkívüli pártkongresszus előkészítésére alakult Politikai Bi­zottság, amelyet a CSKP KB má­jusi teljes ülésén választottak meg.! Alexander Dubceknek, a bizott- j ság elnökének a CSKP KB első! titkárának vezetésével megtár­gyalták azokat az alapanyagokat, amelyeket az egyes munkabizott­ságok a XIV. rendkívüli pártkong­resszus tárgyalásaihoz előkészítet­tek. Ezek a következők: a párt te­vékenységének és a társadalom j fejlődésének elemzése a XIII. j pártkongresszus óta eltelt időszak- ' ban és a párt fő feladatai a leg- j közelebbi jövőben; javaslat a CSKP új szervezeti szabályzatára: valamint javaslat a kongresszus ügyrendjére. A pártvitára bocsátandó és a portja, hogy a Sierra Maestra hegyei közül elindítsa a Ba- tista-rezsimet elsöprő forradalmi lavinát. Július 26. ekként vált nem­csak a kubai munkások, értel­miségiek, parasztok, hanem az egész haladó emberiség ünnepé­vé is. A kubai forradalom a la­tin-amerikai népek eddigi leg­nagyobb diadala az imperializ­mus ellen vívotí harcukban és e földrészen is megnyitotta az amerikai imperializmus veresé­gének szakaszát. Bebizonyosult, hogy az Egyesült Államok tő- szomszédságában is el lehet vet­ni a szocializmus magvait. És Kuba, a szocialista országok kö­zösségének segítségével az im­perialista ostromgyúrü ellenére is megszilárdult, s népe építheti szabad szocialista hazáját. A kubai forradalom ismételten be­bizonyította, hogy a szocialista világrendszer az emberi társa­dalom fejlődésének döntő té­nyezőjévé válik. A mai napon, a nji népünk is testvéri szolidari­tással köszönti e távoli sziget­ország népét, amely az elmúlt évtizedben oly közel került a szivünkhöz. Bizottságának ülése küldötteknek átadandó. anyagok végső megfogalmazására a Poli­tikai Bizottság augusztus eleji ülé­sén kerül sor. (MTI) Koszigin fogadta a csehszlovák kiilkersskedeiüL minisztert Koszigin, a szovjet Miniszterta­nács elnöke csütörtökön a Kreml­ben fogadta Vaclav Vales cseh­szlovák külkereskedelmi minisz­tert. Mint hivatalosan közölték. Ko­szigin és Vales baráti légkörben megvitatta a feleket kölcsönösen érdeklő kérdéseket. Vaclav Vales július 22. óta tar­tózkodik a Szovjetunióban. célja, hogy az emberiségnek jót tegyek. Tudom, hogy önök már nem tudják fenntartani a nép­konyhákat. De éppen ezért jöttem. Adják át nekem a meglevő be­rendezéseket, s én gondoskodom róla. hogy Budapest szegénysége továbbra is megkapja a maga me­leg levesadagját... Sőt, teljes va- gyonom feláldozásával hajlandó vagyok biztosítani tízezer ember­számára a második fogást is... Feinschilbert Róbert török ál­lampolgár persze nem ilyen töké­letes folyékonysággal adta elő mondanivalóját, mint ahogy ezt mi most leírtuk, hiszen csak tör­te a magyar nyelvet, de mondóká- jának mindenesetre ez volt a lé­nyege. És Sipőcz alpolgármester úr, a fővárosi szociális és népjóléti ügyek főnöke kapott az ajánlaton. Hogyis ne kapott volna, amikor leginkább őt szorongatta a nyo­morában lázongó budapesti sze­génynép. Nyomban összehívatta a sajtó képviselőit és bemutatta ne­kik Feinschilbert urat: — Aki beszél németül, angolul, oroszul, franciául, spanyolul és természetesen törökül, különben özvegy, foglalkozása magánzó, hat gimnáziumot végzett. Ez utóbbi azonban egyáltalán nem zárja ki magas műveltségét, nagy va­gyonnal rendelkezik, amelyet a közjó szolgálatába szeretne állíta­ni. Kérem a hírlapíró uraicat — szólt az újságírókhoz Sipőcz alpol­gármester —, szíveskedjenek a közvélemény tudomására hozni, hogy Feinschilbert úr átveszi a népkonyhákat, természetesen en­gedélyt kap bizonyos szeretetado- mányok gyűjtésére... — Ez semmiség... — kiáltott közbe kissé tiszteletlenül Feinschil­bert úr. — Formaság... — ...Az engedélyt mindeneset­re megadjuk, s kérjük Buda­pest úriközönségét, részesítse er­kölcsi és anyagi támogatásban a népjólét emelésének e nagyszabá­sú vállalkozását! Feinschilbert úr ily módon rö­videsen a budapesti szegények Ró­bert bácsija lett. Elhitték, hogy akadt egy jótékony lélek, aki egész vagyonát arra áldozza, hogy az ő éhségüket csillapítsa, gyerme­keik éhes száját reggel, délben és este betömje... Fényképek, életrajzok és kissé homályos utalások jelentek meg az újságokban arról, hogy Fein­schilbert Róbert horribilis va­gyonnal rendelkezik. De ennek pontos hollétéről, nagyságáról egyelőre senki sem tudott, mint ahogy arról sem, hogyan került Budapestre a török Róbert bácsi, s mit keresett az egyik héten Ang­liában, a másik héten Isztambul­ban, majd Madridban, aztán meg Helsinkiben... Az újságolvasó kö­zönség ez utóbbi betudta Róbert bácsi világutazó szenvedélyének. Akik meg levest vártak tőle, alig­ha kutatták, hogy milyen vagyon­ból fedezi a népkonyhák költségeit Róbert bácsi... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents