Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-26 / 174. szám
If SS, Július 36. 2 Fenlek Hz ország kenyerét ez évb^n is sóját termésből lehet biztosítani Á kormány előtt a pedagógusok munkakörülményeinek javítása Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács 'titkárságának vezetője ismertette az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket, javaslatokat. A kormány felhívta az illetékes minisztereket és az éi-intett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a javaslatok megvalósításának lehetőségeit vizsgálják meg és tegyék meg a szükséges intézkedéseket; a vizsgálat eredményéről, illetve intézkedéseikről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőt; a saját hatáskörükben nem rendezhető kérdésekben tegyenek jelentést a kormánynak. A Minisztertanács megtárgyalta és tudomásul vette a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a munkaügyi miniszter tájékoztatóját az új Munka Törvénykönyv végrehajtásának tapasztalatairól. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolt az időszerű mezőgazdasági munkák menetéről, a terméskilátásokról és a további tennivalókról. A kormány a jelentést elfogadta és határozatokat hozott. A művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az alsó és középfokú oktatási intézmények pedagógus-ellátottságának és a pedagógusok munkakörülményeinek fokozatos javítására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. gazdaságra. Erre tekintettel a kormány felkéri a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, hogy másodvetésekkel, a kukorica gondos ápolásával. majd betakarításával, készleteik lehető takarékos fel- használásával, a melléktermékek és hulladékanyagok széles körű hasznosításával is igyekezzenek maximálisan enyhíteni a takarmányhiányt. A kormány felhívta az illetékes minisztereket és a SZÖVOSZ elnökét: tegyenek megfelelő intézkedéseket a lakosság burgonya- és téli zöldségellátásának biztosítására. Az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógus-ellátottságának és a pedagógusok munka- körülményeinek javításával foglalkozó jelentés megállapítja: az iskolareform jelenlegi befejező szakasza, a közoktatás korszerűsítése eredményesen folyik, mégis az eredmények mellett jelentősek a nehézségek is. Éppen az iskola- reform következetes végrehajtása, a közoktatás további eredményes korszerűsítése érdekében szükséges a pedagógusok munkakörülményeinek javítása, az oktatás feltételeinek hatékonyabb biztosítása. A kormány az alsó- és középfokú oktató-névelő munka színvonalának emelése, a pedagógusok munkakörülményeinek javítása érdekében határozatot hozott, amelyben többek között-kimond.ia: A negyedik ötéves terv időszakában fokozatosan biztosítani kell, hogy az általános és középiskolákban egy osztályban 40-nél több tanulót ne oktassanak. Az osztott felső tagozatú általános iskolákban csak azonos évfolyamú osztályokat szabad összevonni. A nyelvi és természettudományi oktatás hatékonyságának növelése céljából az altalános iskola felső tagozatában és a középiskola minden osztályában — a lehetőségektől függően — 1969-től 1975-ig fokozatosan el kell érni, hogy az idegen nyelveket, az általános iskolák matematikai és fizikai, valamint a gimnáziumok természettudományi ! szakosított tantervű osztályaiban j az osztály jellegét adó tantárgyak \ gyakorlati óráit osztályonként két I csoportban oktassák. Arra kell törekedni, hogy a pedagógusok heti kötelező óraszáma, illetve heti J kötelező foglalkozási ideje — is- I kolatípusonként és oktatási szak- j mánként differenciáltan — 1971— j 75. között 10—20 százalékkal csök- | kenjen. Az oktató-nevelő munka | zavartalan ellátásának biztosítására állandó helyettesek beállításá- i ról kell gondoskodni. A vidéki pedagógusellátás javítása érdekében | 1970 után a területi pótlékot és a letelepedési segély összegét fel kell emelni, egyidejűleg a terü- I leti körzeteket felül kell vizsgálni. A kormány 1969-ben megtár- I gyalja a szakközépiskolákban, va- ! lamint a szakmunkásképző intéze- | tekben a szakmai elméleti és gyakorlatot oktató tanárok kötelező heti óraszámának rendezését. (MTI) SZABÓ LÁSZLÓ: Róbert bácsi, avagy a szélhámos „ Apostol” A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter jelentésében beszámolt arról, hogy a kalászos gabonák betakarítása az ország egész területén csaknem befejeződött. A súlyosan kedvezőtlen időjárás ellenére az őszi búza termésátlaga meghaladta a tervezett 12 mázsát. A betakarításban részt vevő dolgozók a rendkívüli forróságban áldozatkész munkát végeztek, ennek eredményeként az utóbbi évekhez viszonyítva jóval gyorsabban és kisebb szemveszteséggel folyt az aratás és a csép- lés. Július 20-ig 1 millió ,400 ezer tonna gabonát vásároltak fel. A betakarítás és a felvásárlás zavartalan menete arra mutat, hogy az ország kenyerét ebben az esztendőben is saját termésből lehet biztosítani. A kormány elismerését fejezi ki- mindazoknak, akik a termelésben. a betakarításban, a felvásárlásban, a műszaki ellátásban, a szállításban és a kapcsolódó egyéb teendőkben derekasan j helytálltak, legjobb tudásukkal.! nagy hozzáértéssel dolgoztak, és ennek eredményeként a kalászosokból a vártnál jobb termést lehetett betakarítani. A miniszter jelentése a továbbiakban megállapítja, hogy az állatállomány az év elején kedvezően alakult. Az aszály — kü-! lönösen a szálas takarmányok termésében jelentkező érzékeny veszteség — miatt az utóbbi időszakban fokozódtak a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok állattartási gondjai. Ez megnyilvánul abban, hogy a tervezettnél több állatot ajánlanak fel a felvásárlóknak. Az utóbbi napok esőzése bizonyos mértékben javította a rétek és legelők hozamát, egyes szálas takarmányok és a kukorica tér-; méskilátásait. A kormány — számolva az aszály következményeivel — már korábban intézkedett 400 ezer tonna abrak behozataláról. Átmeneti megsegítésként már eddig 80 ezer tonna abraktakarmányt bocsátottak a megyei takarmánygazdálkodási bizottságok rendelkezésére. A Minisztertanács most további 200 ezer tonna takarmány importjára hozott határozatot. Ezzel lehetővé válik, hogy az állatállomány és az állati termékek termelése a jelenlegi szinten maradjon, illetve növekedjék is. Felhatalmazta a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy mind a szarvasmarha-, mind a sertéstenyésztésben újabb takarmányakciókat hirdessen meg; ezek keretében a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok — indokolt esetben — központi készletekből vásárolhatnak takarmányt. A kormány szükségesnek minősítette azt is, hogy a kisüzemi (háztáji, egyéni) állattartók az eddiginél nagyobb mértékű takarmánytámogatásban részesüljenek. Az eredeti tervben nem szereplő import jelentős terhet ró a nép„Mi vagyok én, Róbert bácsi?” — sokan ma is élnek ezzel a kiszólással, ámbár nem tudják, honnan is ered, ki is volt Róbert bácsi, s hogyan alkuit ki róla az a téves közhit, hogy ő a „jótékonyság apostola”? Szabó László krónikája feltárja a „jótékonyság apostolának” titkát, a harmincas évek híres Róbert bácsijának éle- ét és manipulációit. Sipőcz nélkül Róbert bácsi népkonyháinak az ötletét egyáltalán nem a véletlen szülte... A Horthy-féle ellenforradalmi rendszer első éveiben, vagyis a húszas évek első felében a főváros tiszti kara volt kénytelen felállítani ilyen népkonyhákat, hogy legalább'valamelyest enyhítse a szegények szörnyű éhségét, a munkanélküliek hatalmas seregének nyomorát. Ilyen népkonyha állt a város több pontján, s a főváros évente körülbelül húszezer aranykorona értékű pengőt szavazott meg ilyen célokra. Lévén ekkoriban dr. Sipőcz Jenő alpolgármester a szociális és népjóléti ügyek legfőbb főnöke á városházán — e levesosztó helyeket Sipőcz-konyháknak nevezte el a nép. Kétségkívül jelentős volt ez az összeg, de mégiscsak csepp a tengerben, ha tudjuk, hogy volt olyan nap, amikor Budapesten hatvanezren tolongtak a népkonyhák előtt. Ennyi éhes emberszájat betömni, jóllakatni ebből a pénzből — eleve kilátástalannak tűnt. Mindenesetre néhány esztendőn át megszavazta a főváros ezt az ősz- szeget, aztán 1925-ben egyszer csak bejelentette, hogy még ennyi pénzt sem tud áldozni a nyomorenyhítő akcióra, mert a főváros kasszái is kiürültek. (Soványnak valóban sovány volt ez a kassza, csak éppen azt nem mondták meg, miért? Dúltak a pa. namák a fővárosnál éppúgy, mint a kormányban. Vessék csak össze a sovány fővárosi kasszát az Esküit Lajos féle kormány-panamával...) Miután a főváros beszüntette az ingyenkonyhát, egyszer csak megjelent a városházán egy köpcös, görbe lábú, kemény kalapos, alacsony úr, s bemutatkozott: — Feinschilbert Róbert török állampolgár vagyok, aki Budapesten telepedtem le, s életem nagy Kuba ünnepe A kubai sziget délkeleti csücskében, Santiagóban, 1953. július 26-án a karneváli kavargásban egy csoport fiatal diák és munkás, talán ha 120-an, egy 26 éves ügyvéd. Fidel Castro vezetésével támadást intézett a Moncada-Barak, egy katonai tábor ellen. Akciójukkal jelt akartak adni az általános népi fölkelésre. Sikert nem reméllek, nem is remélhettek, bár súlyos veszteséget okoztak a Batista- rendszer katonáinak. Hogy ez a kudarc néhány év múltán mégis a szabad Kuba nemzeti ünnepe lett, bizonyítja, hogy a monca- dai roham harcosai mégis elérték, amit akartak: megmutatták a kubai népnek, hogy fegyverrel kell szembeszegülni Batista diktatúrájával, hogy a Batisia-rend- szer napjai meg vannak számlálva. Valóban: hiszen a Mon- cada-akciónak mindössze 15 éve, s mához néhány hónapra a kubai nép már győztes forradalmának 10. évfordulóját ünnepelheti. Mindez a Moneadától. az ott megszületett forradalmi szervezettől, a július 26. mozgalomból indult ki. A Moncada-akció után három és fél évvel szállt partra a forradalmárok kis csőA CSKP KB Politikai Prágában szerdán ülést tartott a XIV. rendkívüli pártkongresszus előkészítésére alakult Politikai Bizottság, amelyet a CSKP KB májusi teljes ülésén választottak meg.! Alexander Dubceknek, a bizott- j ság elnökének a CSKP KB első! titkárának vezetésével megtárgyalták azokat az alapanyagokat, amelyeket az egyes munkabizottságok a XIV. rendkívüli pártkongresszus tárgyalásaihoz előkészítettek. Ezek a következők: a párt tevékenységének és a társadalom j fejlődésének elemzése a XIII. j pártkongresszus óta eltelt időszak- ' ban és a párt fő feladatai a leg- j közelebbi jövőben; javaslat a CSKP új szervezeti szabályzatára: valamint javaslat a kongresszus ügyrendjére. A pártvitára bocsátandó és a portja, hogy a Sierra Maestra hegyei közül elindítsa a Ba- tista-rezsimet elsöprő forradalmi lavinát. Július 26. ekként vált nemcsak a kubai munkások, értelmiségiek, parasztok, hanem az egész haladó emberiség ünnepévé is. A kubai forradalom a latin-amerikai népek eddigi legnagyobb diadala az imperializmus ellen vívotí harcukban és e földrészen is megnyitotta az amerikai imperializmus vereségének szakaszát. Bebizonyosult, hogy az Egyesült Államok tő- szomszédságában is el lehet vetni a szocializmus magvait. És Kuba, a szocialista országok közösségének segítségével az imperialista ostromgyúrü ellenére is megszilárdult, s népe építheti szabad szocialista hazáját. A kubai forradalom ismételten bebizonyította, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. A mai napon, a nji népünk is testvéri szolidaritással köszönti e távoli szigetország népét, amely az elmúlt évtizedben oly közel került a szivünkhöz. Bizottságának ülése küldötteknek átadandó. anyagok végső megfogalmazására a Politikai Bizottság augusztus eleji ülésén kerül sor. (MTI) Koszigin fogadta a csehszlovák kiilkersskedeiüL minisztert Koszigin, a szovjet Minisztertanács elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta Vaclav Vales csehszlovák külkereskedelmi minisztert. Mint hivatalosan közölték. Koszigin és Vales baráti légkörben megvitatta a feleket kölcsönösen érdeklő kérdéseket. Vaclav Vales július 22. óta tartózkodik a Szovjetunióban. célja, hogy az emberiségnek jót tegyek. Tudom, hogy önök már nem tudják fenntartani a népkonyhákat. De éppen ezért jöttem. Adják át nekem a meglevő berendezéseket, s én gondoskodom róla. hogy Budapest szegénysége továbbra is megkapja a maga meleg levesadagját... Sőt, teljes va- gyonom feláldozásával hajlandó vagyok biztosítani tízezer emberszámára a második fogást is... Feinschilbert Róbert török állampolgár persze nem ilyen tökéletes folyékonysággal adta elő mondanivalóját, mint ahogy ezt mi most leírtuk, hiszen csak törte a magyar nyelvet, de mondóká- jának mindenesetre ez volt a lényege. És Sipőcz alpolgármester úr, a fővárosi szociális és népjóléti ügyek főnöke kapott az ajánlaton. Hogyis ne kapott volna, amikor leginkább őt szorongatta a nyomorában lázongó budapesti szegénynép. Nyomban összehívatta a sajtó képviselőit és bemutatta nekik Feinschilbert urat: — Aki beszél németül, angolul, oroszul, franciául, spanyolul és természetesen törökül, különben özvegy, foglalkozása magánzó, hat gimnáziumot végzett. Ez utóbbi azonban egyáltalán nem zárja ki magas műveltségét, nagy vagyonnal rendelkezik, amelyet a közjó szolgálatába szeretne állítani. Kérem a hírlapíró uraicat — szólt az újságírókhoz Sipőcz alpolgármester —, szíveskedjenek a közvélemény tudomására hozni, hogy Feinschilbert úr átveszi a népkonyhákat, természetesen engedélyt kap bizonyos szeretetado- mányok gyűjtésére... — Ez semmiség... — kiáltott közbe kissé tiszteletlenül Feinschilbert úr. — Formaság... — ...Az engedélyt mindenesetre megadjuk, s kérjük Budapest úriközönségét, részesítse erkölcsi és anyagi támogatásban a népjólét emelésének e nagyszabású vállalkozását! Feinschilbert úr ily módon rövidesen a budapesti szegények Róbert bácsija lett. Elhitték, hogy akadt egy jótékony lélek, aki egész vagyonát arra áldozza, hogy az ő éhségüket csillapítsa, gyermekeik éhes száját reggel, délben és este betömje... Fényképek, életrajzok és kissé homályos utalások jelentek meg az újságokban arról, hogy Feinschilbert Róbert horribilis vagyonnal rendelkezik. De ennek pontos hollétéről, nagyságáról egyelőre senki sem tudott, mint ahogy arról sem, hogyan került Budapestre a török Róbert bácsi, s mit keresett az egyik héten Angliában, a másik héten Isztambulban, majd Madridban, aztán meg Helsinkiben... Az újságolvasó közönség ez utóbbi betudta Róbert bácsi világutazó szenvedélyének. Akik meg levest vártak tőle, aligha kutatták, hogy milyen vagyonból fedezi a népkonyhák költségeit Róbert bácsi... (Folytatjuk)
