Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-25 / 173. szám
1968. július 25. 3 Csütörtök az államigazgatási munkát a szarvasi járásban A szarvasi járásban az utóbbi időben szokássá vált, hogy a szabálysértési ügyek tárgyalásához meghívják a községi tanácsok által delegált társadalmi aktívákat. Ezek idősebb emberek, rendszerint nyugdíjasok, akik nagy élettapasztalattal és szinte mindenre kiterjedő helyi ismerettel rendelkeznek; így komoly segítséget tudnak nyújtani. A társadalmi aktívák örömmel veszik, hogy bevonják őket az államigazgatási munkába és lelkiismeretesen, felelősségteljesen tesznek eleget megbízatásuknak. „Tisztázzuk a KISZ célját..." 346 fiú és leány továbbképzése a békéscsabai táborban A KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén, a békéscsabai KlSZ-tá- b or ban tevékenykedő ifjúsági továbbképző iskola elmúlt évi ok- tató-nevelő-munkájáról volt szó. Az ülésen Nagy Jenő, az ifjúsági szövetség megyei titkára elnökölt, a napirend előadója Bencsik Ilona, a KlSZ-iskoda vezetője volt, részt vettek és hozzászóltak Szögi Béla, a Csongrád megyei KISZ- bizottság első tátikára és Szvorény János, a Bács megyei KISZ-bi- zottság titkára. Az elmúlt oktatási évadban — hathetes tanfolyamok keretében — 346 fiút és leányt képeztek tovább a békéscsabai KISZ-isikolán. Megyénk fiataljain kívül a hallgatók mintegy kétharmad része a szomszédos Csongrád és Bács megyéből érkezett a KlSZ-tábor- ba. Az általános tapasztalat szerint az előadások színvonala kielégítő volt, tartalmasak és ugyanakkor gyakorlatiasak voltak. Előadónak minden esetben a téma kiváló ismerőjét kérték fel, olyan elvtársakat, akik az ifjúsági mozgalmat és a fiatalokat jól isme- j aink tranzisztor-akciójában, mind- rik. Az előadásokat az isikola ren- mind emlékezetes élmény marad. delkezésére álló szemléltető esz közökkel igyekeznek a hallgatókhoz közelebb vinni. Szerepet kap itt-a térkép, a lemezjátszó, képek, tablók, irodalmi művek, leggyakrabban pedig a filmvetítés. A jelenleginél azonban sokkal több szemléltető anyagra lenne szükség. 1 / Az iskola alapvető célja, hogy minden ifjúsági vezető ismerje meg a párt és az ifjúsági szövetség szerepét, jelentőségét. „Napirendre tűzzük — s különböző módszerek beiktatásával — tisztázzuk a KISZ célját, feladatát.” A hazafiságra, a proletárnemzetköziségre való nevelés, a termelést segítő tevékenység, a materialista világnézet kérdései jelentik az iskola tananyagának eszmei vázát. Az elmélethez rögtön a gyakorlatot kapcsolják. A görög szolidaritási est, találkozás lengyel, NDK, jugoszláv fiatalokkal, s egy vietnami fiatalember érkezése, aki részt vett a mi fiA tanfolyamon részt vevő KISZ- titkárok, reszortfelelősök, aktivisták csoportos fogl alkozá sokon ismerik meg, hogy mát hogyan lehet a legcélszerűbben megrendezni. A volt hallgatók sokszor arról számolnak be. hogy „éppen olyan jól sikerült” vezetőségi ülést, taggyűlést, táncos összejövetelt vagy vetélkedőt rendeztek, mint amilyenben az iskolán volt részük. A kibővített KISZ-VB eredményesnek ítélte a továbbképző-iskola munkáját. Jubileumi cigaretta Békéscsaba város újjátele- pítésének 250, várossá nyilvánításának 50 éves évfordulója alkalmából „Békéscsaba 250 éves“ elnevezéssel úgynevezett jubileumi cigaretta kerül forgalomba a jövő héten. A kék—fehér, a város új címerével díszített cigarettásdobozt a Kner-nyomdában tervezték. Előreláthatóan mintegy 3 millió darab, tehát 150 ezer doboz jubileumi füstölni való kerül a békéscsabai üzletekbe, normál „Fecske-méretben“, és vele azonos árban. Nincsenek örök életű szokások Az új kezdeményezői és a közömbösek Község a megye észak-keleti csücskében, a Sárrét szegélyén. A hétezer lakos legtöbbjének a két termelőszövetkezet ad kenyeret. Az egyik, a füzesgyarmati Vörös Csillag, országos hírű gazdaság. Egy mázsa búzát nem egészen két óra élő munkával állítja elő 120 forintnál alig több önköltséggel. Ez a világszínvonal felett van, lepipálja az Egyesült Államok gépesített farmjainak eredményeit. A felnőtt lakosság 8 százaléka — párttag, összesen nyolc párt- alapszervezet tevékenykedik. Közülük meghatározó jelentőségű a Vörös Csillag Tsz szervezete, mely egyébként a község kommunistáinak felét foglalja magába. A Szeghalmi Járási Párt-Végrehajtóbizottság nemrég tárgyalta, elemezte a Füzesgyarmati Községi Párt-Végreha.i tóbizottság irányító, segítő, ellenőrző tevékenységét. Megállapították: az új gazdasági mechanizmus bevezetésével a tsz-törvény egységes értelmezésével kapcsolatos kérdésekben sikerült egységes állás- foglalást teremteni. Ez a kommunisták felvilágosító szavainak is az érdeme. A községi pártbizottság — kidolgozott terv szerint — időről időre beszámoltatja a különböző intézmények és gazdaságok vezetőit. Ha valamit nem talál rendben, javaslatot tesz a hiba megszüntetésére. A beszámoló feletti viták általában elvtársiasak, személyeskedés helyett a vitatott kérdések érdem- beni tisztázására törekednek. A jövőben azt tervezik: egy-egy fontosabb községi probléma megtárgyalása előtt a párt-végrehajtó- bizottság tagjai végezzenek felmérést és a személyes tapasztalatokkal felvértezve mondják el véleményüket, szóljanak hozzá a témához. Az már viszont elég nagy baj, hogy egyes — a község lakosait nagyon is közelről érintő — kérdésekben (a zöldség ellátás megoldása, társadalmi munka megszervezés) nem sikerült egyről a kettőre jutni. A gazdasági vezetők, de egyes pártbizottsági tagok közömbössége is ludas ebben. (Volt olyan pb-tag, aki el sem ment egy-egy bizottsági ülésre.) A füzesgyarmatiak saját hibájuknak érzik, hogy a szabad pártnapok szervezése és a különböző társadalmi események (esküvő, névadó, temetés stb.) rendezése nem eléggé gyakori. Az előbbiek elmulasztása bizony komoly hiba, azt viszont megmondhatjuk őszintén, hogy a társadalmi ünnepségek ügyes megszervezése nemcsak Füz;esgyar- maton okoz fejtörést napjainkban. Persze jó lenne, ha itt is — és másutt is — haladni tudnánk ebben a kérdésben, A község pártalapszervezetei közül az egyik jobban, a másik gyengébben dolgozik. A Vörös Csillag Tsz kommunistáiról már szóltunk; jól dolgozik az ÁFÉSZ alapszervezete, nem ilyen kedvező a helyzet a községi területi alapszervnél, amely összetételénél fogva sokrétű és tagjai többnyire idősebbek. A gépjavító állomásnál az év elején megválasztott párttitkár népszerű ember, személyétől sokat várnak. Szeretnék, ha a gépjavító vállalat központja az eddiginél több segítséget adna az itteni munkának. (A múlt évben kétszer tárgyalta a vb a gépjavító munkáját, de a központból senki nem volt rá kíváncsi.) Ez a személyes részvétel, munkájuk nyilvánvaló figyelemmel kísérése fájó pontja a füzesgyarmatiaknak. A szeghalmi járás pártbizottságától is azt várják — ha nem is minden alkalommal — egy-egy munkatárs a saját maga által tervezett látogatásokra menjen is el, a községtől kapott meghívóról ne feledkezzék meg. Az elmúlt evőkben 20—24 elvtárssal gyarapodott a község párttagjainak száma. Hiányosság, hogy alig 20 százalékuk nő, A jövőben jobban vigyázni szükséges a lányok, aszonyok „egyenjogúságára”. A község kommunistáinak kétségtelen érdeme, hogy éreztetik előremutató befolyásukat a helyi gazdasági élet irányításában. Figyelemmel kísérik a termelés korszerűsítését, a célszerű gazdálkodás további fejlesztését. Igen sok újszerű elgondolás, ötlet merül fel a szövetkezetekben, s az új kezdeményezői az élenjáró módszerek népszerűsítői rendszerint a párttagok. Igaz, a községi titkár nem hosszú idő óta látja el mostani megbízatását. A pártbizottság ereje azonban nem egy emberen múlik, s úgy gondoljuk, Gyáni Sándor vb- titkár támaszkodhat a tapasztalt kommunistákból álló testület kollektív erejére is. Vajda János Serfozö István nyerte az állami gazdasági komfsálnesok versenyét Az elmúlt években mindig ele-jelért 10 közül 6 Békés megyei, ven verseny bontakozott ki Békés Név szerint Székely János, a és Csongrád megye állami gazda- j űombegyházi Állami Gazdaság- ságainaik kombajnosai között. Az j ban 8464 mázsavai második, Kőidén növelte a verseny lendüle- vacs Ferenc és Tóth Sándor 7981— tét az, hogy csaknem valamennyi j 7972 mázsa teljesítménnyel 4—5., kombájnos felajánlást tett a Kom- | Vízi István, a Szarvasi Állami munisták Magyarországi Pártja Gazdaságban 7783 mázsával 8., megalakulásának 50. évfordulója : ^urc György, a Mezőhegyesi Álla- tiszteletére. A kombájnosok mun- | m' Gazdaságban 7760 mázsa telje- káját megkönnyítette, hogy jó- sitménnyel a 9. helyezést érte el részt -állva maradtak a gabonák, a nagy aratási vetélkedőben. \ A szalmabálázók versenyében magasan Békés megye gazdaságainak traktorosai vezetnek. Első Sápszki András, a Szarvasi Állami Gazdaság traktorosa 382 hold tels a szárazság ellenére is gyakran teltek meg a jó termésből, a tartályok. A Békés és Csongrád megyei állami gazdaságok főosztályától kaA megye mezőgazdaságának fejlesztésén 18—20 éve sokat dolgozók közül egynéhányan többet tudnak beszélni a még megoldásra váró feladatokról, mint az eddigi eredményekről. Nemrégiben is csak ezeket magyarázta az egyik régi, de még mindig fáradhatatlan megyei előadó is a központból érkezett, s az ország egész mezőgazdaságát jól ismerő vendégnek. Ö, valami olyan megjegyzéssel szakította félbe végül is a felsorolást, hogy Békés megye határa tükörfényes X megye horganylemez mattságú határához képest. Jólesik az ilyen elismerés. Csak hát nyomban eszünkbe jut, hogy a gondos háziasszonyok is rend- szerescn tisztogatják a tükröt, hogy ne feketedjen rajta egyetlen pötty sem, nemhogy folt. Szó se róla, megyénk nagyüzemi gazdaságai csillogó eredményeket értek el már, de még sok a fényesíteni való a gazdaságok szervezésén, a munka minőségén, a termésátlagokon. Ezek ugyanis — még az azonos adottságokkal rendelkező gazdaságok összehasonlításában is — nagyon egyenlőtlen, szinte orgonasíphoz hasonló statisztikai képet mutatnak. Kiváltképpen az utóbbi években, sokak által nagyon sokat fejleszteni akart házi és zárt kertek. — „Csak döcög, alig halad valamit előre a mozgalom, pedig közös akarattal, négyszer-ötször annyi gyümölcs teremhetne a mostaninál” — mondogatják azok, akik keveslik az eddigi különböző akciók eredményét. Hozzáteszik, hogy a kerti növényvédelem is csak fél eredménnyel jár, vagy még annyival sem, mert egyes kertek gyümölcsfái továbbra is megmaradtak a különböző kártevők tenyész-telepének. Sok esetben még a hatalmi szó és intézkedés sem segít, nemhogy a társadalmi szervek ösztökélése. Sokkal erősebb mindezeknél a megszokás és a közöny. A világért sem vágják ki a régi, korhadt fákat, mondván, azok még teremnek, az új telepítésekre pedig évekig kell várni. Bőven van igazság ebben a megállapításban, azonban ez a kerttulajdonosoknak csak egy részére vonatkozik. A szokások nem örök életűek. Erről bárki meggyőződhet, ha sorra veszi azt a sok változást, ami az utóbbi két évtizedben a földművelő emberek j életében végbe ment. Viszonylag egészen rövid történelmi időszak alatt — hatalmi szó nélkül — fordítottak hátat az évszázadok alatt j kialakult, apáról fiúra szálló egyéni gazdálkodási módnál?, szokásnak. — „Ha beagitálták őket” — mondják néhányan még ma is. A valóság az, hogy a példa ereje legalább annyira hatott rájuk, ha nem jobban, mint a magyarázó, érvelő, ösztönző szó. Bár a tulaj- j donviszonyok megoszlása miatt I nagy volt a széjjelhúzás és az elpott aratási zárójelentés szerint a i jesítménnyel. A 2. és 5. helyezett! lentét a parasztság különböző rékét megye állami gazdasági kom- ; Popej Miklós dombegyházi, Nagy bájnosainak versenyét 9100 mázsa j Gyula töviskesi, Ménesi Ferenc teljesítménnyel Serfőző István, a j dombegyházi és Gyöngyösi Pál Bánkúti Állami Gazdaság kombáj- : szarvasi traktoros teljesítménye nosa nyerte. A legjobb eredményt I 368 és 365 hold. tegei között, mégis mindig követték egymás példáját. Jórészt ez, és nemcsak a föld végén, közepén lakni, a munkához közel lenni akarás alakította ki a tanyavilágot. Egymás példáját követve ültetgettek szórványosan különböző szerszám- és gyümölcsfákat. Csak szórványosan és éppen a könnyen hozzáférhető fajtákból, mert sor- és zárttelepítésre példa sem, de idő sem volt a föld kezdetleges eszközökkel való megművelése közben. A nagyobb, szakszerű gondozást igénylő, nemes fajtájú gyümölcsös annyira szokatlan és idegen volt Békés megyében, hogy 15—18 évvel ezelőtt több termelőszövetkezetben is elakadt az ilyen kísérlet a tömeges tiltakozáson. Mint tudjuk, a körülmények és a I szükség hatására vált szokássá I tanyán, a sártenger közepén a kulturális lehetőségtől elzártan lakni. A szükség tette szokássá a j nádfedeles, vert vagy vályogfalu, pislákolóan kicsi ablakú házak ban élést, községek és városok hosszú sorában. Az ilyen házak körül úgy nézett volna ki a manapság szokássá indult rendezett, festetti vasvázú, szőlőlugas a nemesebbnél nemesebb gyümölcsfák között, mintha egy öregasz- szony a rojtosra mosott kendervászon réklihez mostani divatú terliszter-szoknyát húzott volna. Mióta nem az ínség diktálja a földművelő emberek sorsát, kopnak a határból a tanyák, s községek utcáiból a nádfedeles házak. Egyre inkább a faluban lakás válik szokássá, s lehetőleg több szobás, fürdőszobás házban „a szomszéd is olyat épített” rendezett, a közeli vagy a távoli szomszédoknál látott nemes szőlővel, gyümölcsnél telepített udvarba. ^ A huszonegynéhány évvel ezelőttihez képest sok már az ilyen és minden ház mellé, mögé kívánt kert, falun és városon egyaránt. A megyében levő összeshez képest azonban kevés még, mindössze egy ötödé, egy negyede. Nem terjed szélvész sebességgel sem a divat, sem a szokás. Meg, aztán vannak idős kerttulajdonosok is. Egy részük nem tud megbirkózni a korszerű szőlő- és gyümölcsöstelepítéssel. Más részük ragaszkodik a fiatal korában maga ültetett vagy az elszóródott magból kelt és meghagyott öreg fákhoz. De vannak még életerős, házikert-tulajdonosl?, akikkel azt mondatja a közöny, a kényelemszeretet: ilyen udvarban, kertben nevelt fel bennünket az apám, jó az ilyen az én gyermekeimnek is. Az ilyen! emiierek előbb-utóbb maguktól is felhagynának kényelmet biztosító nézetükkel, már csak az ösztönös virtusból is „én is vagyok olyan ügyes, mint a szomszéd”, meg a „miért csak neki legyen”-től sarkalhatva. Minden bizonnyal siettetik majd a mielőbbi változást, a korszerű házikert telepítését mindenütt, ahol csak lehet a népfront-bizottságok mellett alakuló mezőgazda- sági szakbizottság is. A példa ugyan egymagában is nagy ösztönző erővel hat, de sok minden — tsz-ek létrejötte is — bizonyítja, hogy a magyarázó, érvelő szó is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a régieket mielőbb hasznos, új szokások váltsák fel az emberek életében. Kukk Imre
