Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-25 / 173. szám

IM«, július 25. 4 Csütörtök Illetékesek válasza, olvasók véleménye Az utóbbi napokban számos cikkünkre érkezett válasz az il­letékesektől és az olvasók is kifejtették véleményüket levélben néhány írással kapcsolatban. A „visszhangokból” válogattunk őszt sze egy csokorra valót. Cpítő ITAL Vendég voltam Gyulán című Írásunkban szóvá tettük, hogy a gyulai vasútállomás Utasellátó pavilonjában csak szeszes italo­kat találtunk nyári kánikulában. H'das József, az Utasellátó ke­reskedelmi igazgatója válaszá­ban a többi között ezt írja: „Az állomás építkezésével kapcsolat­ban időnként szállítási nehézsé­gek merülnek fel. Ez lehetett az oka annak a hiánynak is, amit a látogatás időpontjában megálla­pítottak. Kirendeltségünk az üzem áruellátását a jövőben fo­kozottan ellenőrzi és a szükséges intézkedéseket megteszi.” SZÜNYOGIRTÁS Tréfás hangú cikkünkben — „Az elmaradt vallomás”-ban ko­moly problémát tettünk szóvá: a békéscsabaiak nyugalmát veszé­lyeztető szúnyoginvázió elleni intézkedéseket sürgettünk. Dr. Taby László megyei főorvos ar­ról tájékoztatott bennünket, hogy a kellemetlen vérszívók ir­tása nem a KÖJÁL feladata. Il­letékes azonban arra, hogy — mint hatósági felügyeleti szerv — ellenőrizze a szúnyogirtást és megfelelően eljárjon a mulasz­tók ellen. Köszönjük az infor­mációt. Bár szívesebben vettünk volna egy olyan tájékoztatást, hogy ki és mit tesz a szúnyogok ellen. Joggal tartunk ugyanis at­tól, hogy az illetékesség tisz­tázása semmivel sem csökkenti a csípések számát. Kft,SÍK A VÄLASZ Özv. Krnács Györgyné Békés­csabáról a Temesvári utca 17 számú házból azt írja, hogy a ..Gazsó kontra Zsibrita” című írásunk nem egyedi esetre hívja fel a figyelmet. Az emberség, megértés hiánya nagyon sok háztulajdonos és lakó között mérgesíti el a viszonyt, ö maga is lakó, saját tapasztalatai tá­masztják alá ezt. írja, hogy öz­vegyi járadékból él és nincs annyi pénze, hogy kijavíttassa a tetőt, pedig konyhája és szobá­ja is beázik, szakadozik a pla­fon. A tanács építési osztályához fordult segítségért levélben múlt év szeptember 25-én, és idén,, január 25-én. Kérte, hogy vizs­gálják meg a helyzetét. Eddig azonban még választ sem ka­pott. Tőlünk kérdezi, vajon mi­ért? Ugyanezt kérdezzük most mi is a már említett osztály dol­gozóitól. MARADI NÉZET Elkeserített bennünket a Sza- bóné aláírású levél. írója a Mi­től féltsük a fiatalokat? című cikkünkkel száll vitába és a többi között elítél bennünket azért, mert lándzsát törtünk a fiatalok idejekorán történő nemi felvilágosítása mellett. Szerinte ezzel — burkolt formában — a felelőtlen szexuális életre buzdi­A TIT a vízgazdálkodás fejlesztéséért A TIT Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szakosztálya az 1968—69-es ismeretterjesztő év­adban nagy figyelmet szentel majd az egyre inkább előtérbe kerülő vízgazdálkodási témák­nak. Gyomán, Szeghalmon, Sar­kadon, Békésen olyan, kilenc előadásból álló sorozatot tarta­nak, amely filmvetítés segítsé­gével ismerteti meg az érdek­lődőket a vízgazdálkodás alap­kérdéseivel, a különböző öntö­zőberendezésekkel, a szenny­víz tisztításával és mezőgazda- sági hasznosításával. tottuk a fiatalokat. Szabóné úgy véli, hogy csak a „tiszta" lány érdemes becsületes, jó férjre, ugyanakkor a férfiak többsége csupán játékszernek tekinti a nőt. Mélységesen elítéli azt is, hogy a családtervezést a törvé­nyek lehetővé teszik. E maradi nézetek helytelensé­ge nyilvánvaló. Mindössze azért idéztük a levél néhány jellemző gondolatát, mert ismét arra hív­ja fel a figyelmünket, mennyi okos előadásra, könyvre, újság­cikkre van még szükség ahhoz, hogy gondolatainkban „ren­det teremtsünk” a nemi élet kér­déseiben is. Szkíták és szarmaták nyomában Kardoskát határában A kardoskúti Rákóczi Tsz terű- j agyagkitermelő gödröt tártunk létén, az egykori Király Jolán- ; fel. Ezeket később szemét, illetve féle földön, a Magyar Tudomá- hulladékgödröknek használták, nyos Akadémia Régészeti Intéze- j de szokatlanul nagyméretűek és te ásatásokat végzett az elmúlt szabálytalan formájúak. Mélysé­hónapokban. A kutatásokat dr. Párducz Mihály egyetemi rk.- tanár, a történettudományok dok­tora vezette, e sorok írója, illetve restaurátor-rajzoló és fényképész- kollektíva közreműködésével. A gük 220—250, átmérőjük pedig 170—270 cm között ingadozott. De előfordult, hogy az átmérő a 6—7 métert is elérte. A gödrök kisebb számban szkítakoriak, nagyobb részük viszont késő szarmata­tavalyi felderítő jellegű ásatás hunkori. folytatása volt ez a munka, amely igen jó eredményt hozott. Menta- láltuk az t. e. 550 táján a Szovjet­unió területéről beköltözött lo­vasnomád, szkíták és az időszá­mításunk első századaiban itt élt, lovaspászlor. szarmaták hunkori települését. Különösen a szidta- és hunkori telephely felfedezése a jelentős, mivel eddig egyetlen feltárt telepünk sincs ebből a korból hazánk területén. Az idei ásatások során 23 Szemérmes vásárlók — Ide nem megyek vacso­rázni, múltkor észrevettem, hogy a pincér 3 forinttal, töb­bet számolt — e szavakkal há­rította el javaslatomat az isme­rősöm. Kissé meglepett a köz­lése, mert a szóban forgó ven­déglőt eddig csak a jó oldalá- x'ól ismertem. Tovább firtat­tam a dolgot: — Remélem, minden további nélkül visszaadta a pénzt? — Hogy képzeled? Csak nem járatom le magam egy ilyen filléres vitával a többi vendég előtt? Még azt hinnék. hogy garasoskodó, smucig fráter va­gyok — így ismerősöm. Nem adtam igazat neki, és nem adok senkinek, aki nagy­vonalúan hallgat, amikor orvo­solni kellene sérelmét. Nem adok igazat, mert a pincér vagy a bolt pénztárosa min­den jószándék mellett is té­vedhet, s ez esetben még csak zokon sem veszi a figyelmezte­tést. Ha pedig ravasz csalásról van szó, akkor különösen kí­vánatos az észrevétel. Mert ha egyszer-kétszer sikerül a stik- li, akkor a könnyű pénzszer­zés híveinek a ceruzája rend­szeresen vastagon kezd fogni. Igen gyengécske igazságszol­gáltatás, ha szó nélkül elkerül­jük a huncut pincért, keres­kedőt. Amennyiben ugyanis mindössze 1—2 ember kerüli el — hasonló okból — a boltot, akkor ez még nem befolyásol­ja az ott dolgozók jövedelmét. Ha pedig sok, akkor nem csu­pán a csaló lakói, hanem ár­tatlan társai is. Sőt, az ártatla­nok még jobban, mert ők ki­zárólag a legális keresetre van­nak utalva. Szóval ne legyünk lusták, szégyenlősek, nézzük csak meg figyelmesen a mérleg nyelvét, a számlát, az árlapot, kedves vevőtársaim! Nézzük meg, hi­szen éppen ezért van a számla, a kis ablak a pénztárgépen, s ezért szerelték fel mindkét ol­dalon látható skálával a bolti mérleget. Félreértés ne essék, nem aka­rom én széles körben elhinteni a bizalmatlanság magvát, távol áll tőlem, hogy könnyelműen általánosítva, rossz szándékkal vádoljak minden boltost, pin­cért. Éppen ellenkezőleg: az ilyen igazságtalan általánosítá­sok és a következetesen „téve- dők” ellen próbálok mozgósíta­ni, részben a vevők, részben a becsületes kiszolgálók érdeké­ben. Amíg ugyanis szemérme­sek, nagyvonalúak leszünk az üzletekben, vendéglőkben, szin­te veszélytelenül garázdálkod­hatnak a csalók. Annyi ellen őrt egyetlen vállalat sem alkal­mazhat, hogy minden tételt fe­lül tudjanak vizsgálni. Ehhez a népi ellenőrzés ereje is kevés (Ha már a népi ellenőrzést em­lítettem: a szarvasi járás 25 élelmiszerüzletében végzett próbavásárlásokat cemrégiben a NEB, és 11 esetben nem stimmelt a számla.) És nemcsak az anyagi jel­legű kifogásaink'hak kell hang­got adnunk. Jó, ha legalább megemlíthetjük a kiszolgáló­nak vagy még inkább a veze­tőnek azt is, ha udvariatlan­ságot. hanyagságot tapaszta­lunk. A helytálló, megfelelő formában tett észrevétel általá­ban eléri a kívánt hatást. A néma gyerek és a szemérmes vásárló óhajai azonban soha­sem jutnak el a fülekbe, és ma­rad minden a régiben. Jogunkban áll figyelmeztetni a kötelességükre azokat, akik a fogyasztók udvarias, pontos ki­szolgálásáért kapják a fizetésü­ket. Sőt, kötelességünk is ez, hiszen nem csupán saját érde­künkben cselekszünk. Békés Dezső Ez utóbbiaik közül különösen figyelemre méltó a 30. gödör, amelyben két dáktípusú edényt találtunk. Ez érdekes történeti problémára hívja fel a figyelmet. Ez idő szerint ugyanis nincs tu­domásunk arról, hogy ezen a te­rületen az időszámításunk kezde­tén jelentkező erdélyi dák kul­túra a hunokat is megérte volna. Az azonban elképzelhető, hogy a hun betörés Moldva, Oltonia te­rületén a III—IV. században élt, trák eredetű népeket (carp?) is maguklcal sodorták Alföldünkre. Mindkét korszak gödreinek edénycserép- és állatcsont-anyaga igen gazdag, s remélhető, hogy vizsgálatukkal a korabeli gazdál­kodás, elsősorban az állattartás­ra vonatkozóan jól használható eredményeket nyerünk. Említést érdemel ezzel kapcso­latban a 48. gödör, amelyet le­égett ház téglásodott sártapasz- töredékeivel töltöttek meg. Feltártunk három földbe ásott, négyszög formájú, döngölt padló- jú házalapot is. Kettő késő- szarmata-hunkori, de a harmadik valószínűleg szkítakori. Ha ez va­lóban így van, akkor Közép-Eu- rópa első szkítakori lakóházát ta­láltuk meg Kardoskúton! Kibontottunk egy földbe vájt, későszarmata-hunkori kemencét is. Sütés-főzésre használhatták, s fenekét, hogy nagyobb meleget adjon, edénycserepekkel és állat­csontokkal rakták ki, majd agyaggal vékonyan letapasztották. Az egyik árokból szkítakori jelképes női sír került elő, amely egy magas fülű bögrét és két ős­kori őskő-követ tartalmazott, ifj. Olasz Ernő az orosházi múzeum munkatársa műm Fordította: Radó György 22. Ez az embólia miatt fontos. Biztosra veszem, hogy nem lé­pett fel. De hát létezik-e teljes bizonyosság az orvostudomány­ban? Csak valószínűség léte­zik. A szívpitvar falán megha­gyott és időnként érszorítóval összeszorított nyíláson át bedu­gom az ujjamat, hogy kitapint­sam a billentyű hatékonyságát. Vérsugarat, nem érzek. — Nincs ellenáram. Megmérem a nyomást a szív­pitvarban. Tíz. Harminc volt. — Lehet még egy kis vért pumpálni az artériába. Néhányszor lassan megfor­gatják a motor szivattyúját. A vérnyomás nyolcvanötig emel­kedett. Egyelőre elég. Eltávolít­hatjuk a csövet a szívből, s ez­zel kiiktathatjuk a motort. A jelek szerint a szív műkö­dése kielégítő. Tulajdonképpen kész is vol­nánk. Már csak néhány öltés a szívburkon, drén-cső a mell­kasüregbe és bevarrni a sebet. A legfontosabb azonban, gon­dosan megfigyelni, milyen a vérzés a legapróbb erekből. Az alvadekonyság még rossz, s a műtét után a vérzés a leggya­koribb szövődmény. Sietni semmiképp nem sza­bad. Majdnem egy óra telik még el. Mindnyájan kissé elfásul tunk az izgalmaktól, a fáradt­ságtól, és csak lassan térünk magunkhoz. A szív jól műkö­dik! Ébredjen fel — már csak ennyi hiányzik a boldogságunk­hoz. Egyelőre. Később még újabb szövődmények, újabb ag­godalmak zúdulhatnak reánk. Bevarrjuk a bőrét. S egyszer­re csak Gyima nyugodt hangja: — Felnyitotta a szemét.' Ügy mondja, mintha másként nem is lehetne Mind az arca fölé hajiunk. Igen, él! Szeme nyitva Tekin­tete teljesen üres, de agyem- bóliás beteg nem nyitja fel a szemét. Egy újabb kő esett le a szívünkről. Most már csak a vérzés és a veseműködés­megszűnés fenyeget. A hemo- lízis a motor kiiktatása óta százötven. Ez sok. Régebben ennyi halálos volt. Most azon­ban már ennek a gyógyítását Harminctagú akfívahálózat segíti a fogyasztók tanácsának munkáját megyénkben Az elmúlt év végén alakult meg a Magyar Szabványügyi Hivatal mellett az Országos Fo­gyasztók Tanácsa. A tanács munkáját a tv képernyőjén inár láthattuk, de arról csak most értesültünk, hogy aktívái me­gyénkben is vannak. Ez a társadalmi szerv arra hiva­tott, hogy az új áruféleségekről és természetesen a légiekről is, mi­nőségi véleményt mondjon, ki­fogásoljon és reagáljon minden olyan jelenségre, amely a fo­gyasztó* érdekeit sérti vagy nem elégíti ki a kívánalmakat. Ezt a munkát segíti elő az a harminc asszony, aki megyénk városaiban, falvaiban, mint a fogyasztók tanácsának aktívája, vizsgálja a forgalomba került áruk minőségét és célszerűsé­gét. Amint a megyei nőtanács tit­kárától megtudtuk, az aktíva­hálózat már megkezdte munká­ját és többek között a bútorok és mosógépek minősítésével kap­csolatos véleményüket mái- fel­terjesztették az országos szerv­hez. Közületek munkaerőigénye A Körösi Állami Gazdaság (Gyo­mai azonnali belépésre felvesz szíj­gyártó szakmunkást, aki gumijaví­tásban is jártas. Fizetés megegyezés szerint, jelentkezés a gazdaság köz­pontjában. 592 Az Országos Söripari Vállalat azon­nal felvesz férfi betanított és segéd­munkásokat. 44 órás munkaidő. Pénzbeni keresetűn felül természet­beni juttatás. Munkásszállást, kedvez­ményes étkezést, munkaruhát biztosí­tunk. Jelentkezés: Munkaerőgazdái- kodás, Budapest, X., Maglódi út 17. 2189 is megtanultuk. Ha nem áll be szívgyengeség, akkor a vese is megbirkózik feladatával, és 6— 8 óra alatt a plazmából a vi­zeletbe került összes vörösvér- sejt eltávozik a testből. A második — azaz helyeseb­ben: az első — lehetséges szö­vődmény: a vérzés. Ez sajnos gyakran előfordul, ha a műtét során a motor sokáig működött. A vér bizonyos elemei felbom­lanak. — Gyima, gondoskodni kell vértartalékról. Nehogy éjszaka kapkodjunk. Legalább két li­terre van szükség. A műtét véget ért. A sebet leragasztottuk, Szását a hátára fordítottuk. Szeme újra lezá­rult, ez azonban már a műtét utáni alvás. Ha megcsípjük, keze-lába megmozdul. Nincs bé­nulás. Mindez együttvéve öt és fél órát vett igénybe, a felmetszés pillanatától az utolsó öltésig. Az előkészületekkel együtt hat óra. — Mihail Ivanovics, szétszed­hetem a motort? — Nem. A csöveket csavarja be steril kendőkbe és várjon. Marina, maga hagyjon még egy-két steril holmit az aszta­lán. — Ez itt már mind szennye­zett, jobb lesz, ha most újakat rakok ki. Minden eshetőségre számítva rendelkezem. Úgy látszik, sem­mi baj, de mégis... Hányszor kellett már másodszor is fel­tárnunk a mellkasüreget, hogy megtaláljunk egy vacak kis vérző eret, mert a drén-csőbői folyt a vér... A nővérek szobájában beszél­getünk. Én, mint egy zsák, zu-

Next

/
Thumbnails
Contents