Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-25 / 173. szám

IMS. július 25. 2 C'sütörtSk Üdvözöljük észt testvéreinket! II francia amnesztia Nemzeti tanács alakult Irakban A bagdadi rádió kedden éjjel két rint a nemzeti tanács tagjai let- közleményt ismertetett. Az első tek még a miniszterek, a katonai, közlemény először azt jelentette a rendőri és a biztonsági szervek Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság szerdán ünnepel­te kikiáltásának 28. évfordu­lóját. A szovjet nép segítsé­gével éltek a szocialista épí­tés lehetőségével és ma a szovjetek nagy családjának — a tizenöt köztársaságnak — iparilag is egyik jelen­tős köztársasága lett Észtor­szág. A régi elnyomó rend­szerrel szemben 28 év alatt több mint hússzorosára fej­lődött az iparuk. Az ősi főváros Tallin — amit a nácik félig lerombol­lak — ma újra patináns szépségében gyönyörködteti megduplázódott lakóit és lá­togatóit. Bennünket, magyarokat az észtekkel a finn-ugor népek A „Duce Huszonöt évvel ezelőtt, 1943. július 25-én bukott meg Musso­lini, az olasz fasiszták vezére, hogy aztán — két évvel később az olasz partizánok végezzenek vele. Mussolini árulással kezdte, akasztóján végezte. 1914 előtt, néptanító korában belépett a szocialista pártba. Onnét — háborús uszításai miatt — kizárták. Megalapította a Po- polo d’ Itália című nacionalista lapot és megszervezte a kom­munista-ellenes fasiszta pártot. Az olasz tömegek nyomora 1919 után forradalmi helyzetet te­remtett Itáliában. Az olasz re­akció. értékelve Mussolini ellen­forradalmi tevékenységét, 1922 októberében a kezére játszotta a hatalmat, s kíméletlen „rend­csinálást” várt tőle. Mussolini felhasználta a Mateotti meggyil­kolását követő zűrzavart, meg­valósította a fasiszta diktatúrát. Ezreket és ezreket gyikoltatott meg, börtönöztetett be, szám­űzött. Korporációs rendszer for­májában kiszolgáltatta Olaszor­szág dolgozóit a nagytőkének. Hitlerrel együtt segített Fran- có»ak leverni a spanyol nép szabadságharcát. Legázolta Abesszíniát és Albániát, aláírta az antikomintern paktumot és Hitlerrel szövetkezve felvonult a Szovjetunió ellen. De már 1943 elején, a szovjet haderő győzelmei, Hitler nagy­szabású vereségei nyomán, meg­ingott a „Duce” hataima. Gram- sci utódai, az olasz kommunis­ták, a munkások, parasztok, an­tifasiszta értelmiségiek nagy tö­megei szervezkedtek Mussolini rémuralma és a háború ellen. Olaszországban olyan forradal­mi jellegű feszültség alakult ki, amely elsöpréssel fenyegette a trónt és vele együtt a nagytőke uralmát. A hatalom haszonélvezői meg­rettentek. Szabadulni akartak Mussolinitól, hogy szabadon ma­nőverezhessenek. Több csoport esküdött össze Mussolini ellen. Elsősorban azok a fasiszta cin­kosok — Grandi, Federzoni és Ciano, a veje — , akik egy „li­beralizált” fasizmus zászlaja alatt akarták átmenteni magukat és vagyonukat. Aztán a karrier­jüket féltő katonatisztek: Cas­tellano. Sorice. Roatta — majd az udvari párt, amelynek élén Acquarone herceg állott. Vala­mennyien rettegtek a népi for­radalomtól, s ez határozta meg taktikájukat. A fasiszta nagytanács együtt­működve a trónnal, kelepcébe csalatta Mussolinit, akit a ki­rályi palotában letartóztattak, majd a nép haragja elől külön­féle rejtekhelyekre hurcoltak. Végül a Gran Sasso platóján, a Campo ímperatore sportszállóba dugták. Hitler parancsára, ka­landos körülmények között, In­családjában a közös szárma­zás, a rokonság szálai és a máig is élő emlékeink ösz- szekapcsolnak. Népeink tör­ténelme abban is1 hasonló, hogy a múlt században soká­ig harcoltak idegen elnyo­mók ellen. Végül, ha súlyos áldozatok árán is, de mind­két népnek sikerült a szoci­alizmus útjára lépnie. Most, amikor együtt örü­lünk rokonaink ünnepének és eredményeinek, újból hangsúlyozzuk, hogy az ész­tek és magyarok ma valóban testvérek, mert közös a mun­kánk és eszménk, és közös a cél: az új társadalom erősí­tése a háborúmentes, békés élet megteremtése. —tai “ bukása net rabolta el Skorzeny. Ekkor már Badoglio kormányozta Olaszország nagyobbik részét. Mussolini, szökése után — Hitler helytartójaként — Észak- Olaszországban, szűk területre korlátozva, német fennhatóság alatt bábkormányt alakított. Sok ellenfelét és áruló cinkosát ki­végeztette, s közben gyűjtötte az aranyat szökése idejére. Sorsát azonban nem kerülhette el. Negyedmillió olasz ellenálló ragadott fegyvert a fasizmus megdöntésére, s a kommunisták mind hatásosabban vezették az új szabadságharcot. A szövetsé­ges csapatok előrenyomulása, az olasz partizánok és a nép együt­tes ereje betetőzte az 1943. július 25-i diadalt — Hitlert kiűzte Itá­liából. Mussolini, német katoná­nak öltözve, egy SS alakulattal próbált kiszökni az országból. Felismerték, az olasz hazafiak elfogták és kivégezték. Tetemét 1945. április 28-án Milanóban húzták akasztófára. F. M. A francia nemzetgyűlés kedden este megszavazta azt a törvény- javaslatot, amelynek értelmében teljes amnesztiát adnak mind­azoknak, akiket az 1954 és 1962 között lezajlott algériai esemé­nyekkel összefüggésben ítéltek el. Az amnesztia tehát azokra a jobboldali lázadókra (OAS) vo­natkozik, akik 1960-ban Algírban megszervezték a fehértelepesek „felkelését” a kormánnyal szem­ben, ily módon akarták megaka­dályozni Algéria függetlenné vá­lását. Ebbe a kategóriába tartoznak olyan emberek, mint Jacques Soustelle, De Gaulle elnök egy­kori munkatársa, majd későbbi ellenfele és Pierre Lagaillarde, volt képviselő, aki a jobboldali algíri puccsisták egyik vezéralak­ja volt. Az új törvényjavaslat — amely ellen a parlamentben csak a kommunista képviselők szavaz­tak — összesen, körülbelül két­ezer személyt érint. Az amnesztiá­ban részesültek rendőrségi priu- | szát törlik, akik pedig külföldön I tartózkodnak, azok bántatlanul hazatérhetnek. (MTI) be, hogy 7 tagú forradalmi pa­rancsnoki tanacs alakult El Bakr új államelnökkel az élén, majd a második közlemény arról szólt, hogy a 7 tagú vezető szerv, to­vábbá bizonyos számú polgári személy részvételével megalakult a nemzeti tanács is. A közlemény tájékoztatása sze­vezetői, valamint olyan polgári személyek, akik bizonyságot tet- [ tek hazafiságukról és tisztessé- I gükről. A közlemény végül han­goztatta. hogy a nemzeti tanács tagjai közé tartoznak a munkás­ság és a szakszervezetek képvi- splői is. fAFP^ Nyugatnémet kalandorok Csehszlovákia ellen „Fekete oroszlán" és a politikai trükk Moszkva A Pravda szerdai számában Míhajlov. a bonni lap tudósítója megállapítja: egyáltalán nem mondtak le Bonnban a Csehszlo­vákia határai közelében „Fekete oroszlán” fedőnéven kitűzött pro­vokációs hadgyakorlat tervéről. Bonn a hadgyakorlat időpontjá­nak megváltoztatásával propa­ganda célzatú trükkhöz folyamo­dott abból a célból, hogy egy­részt azt a látszatot keltse, mint­ha távol állna tőle a katonai pro­vokációnak^ még a gondolata is, másfelől, hogy a hadgyakorlat megtartására vonatkozó végleges döntés halogatásával továbbra is nyomást gyakoroljon a csehszlo­vákiai fejleményekre. — A hadgyakorlat feltételezett áthelyezése — ha valóban meg­történik — nem változtat a had­gyakorlati irányvonalán — foly­tatja a tudósító. A nyugatnémet Süddeutsche Zeitung közlése sze­rint a „Fekete oroszlán" lenne az első nagyszabású hadgyakorlat Nyugat-Németország déli részé­ben. E hadgyakorlaton a máso­dik hadtest alakulatai vennének részt, köztük három hadosztály, nagy létszámú biztosító alakula­tok, a 7. amerikai hadseregnek az említett területen állomásozó alakulatai, valamint a „Süd’ ka­tonai repülőalakulat egységei. Az említett nyugatnémet lap adatai szerint Csehszlovákia határai kö­Áz albánok kiutasították zelében hatvanezer katonát szán­dékoznak összevonni. a bolgár A nyugati hírügynökségek a ti­ranai rádióra hivatkozva jelentik, hogy Albánia kiutasította a bol­gár ügyvivőt, valamint a bolgár nagykövetség hat másik tagját. A kiutasítás válasz Bulgária egy nappal korábban tett intézkedé- I sére. Mint már jelentettük, Szó- I fiából kiutasították az albán nagy- | követet és munkatársait, mert bol­ügyvivőt gárellenes propagandát fejtettek ki. Tirana válaszul távozásra szólí­totta fel a bolgár nagykövetség minden alkalmazottját, sőt a BT A hírügynökség tudósítóját is. A ki­utasításról szóló albán nyilatkozat gyalázza Bulgáriát, vezetőit „re­vizionistának” minősíti. (MTI) Mint hivatalosan közölték, a hadgyakorlat során ki akarják dolgozni nagy létszámú gépesített és légi úton szállítandó egységek irányítását, amelyek nagy ütőké­pességű légi haderővel együtt mű­ködve gyors ütemben nyomulná­nak előre nagy térségekben. — Világos: széles körű támadó tervek kidolgozásáról van szó Csehszlovákia határai közelében — írja Mihajlov. (MTI) t »♦ ♦ ♦ ♦-♦ ♦ ♦♦♦i „Mi vagyok én, Róbert bácsi?” — sokan ma is élnek ezzel a kl- szólással, ámbár nem tudják, honnan is ered, ki is volt Róbert bácsi, s hogyan alkuit ki róla az a téves közhit, hogy ő a „jóté­konyság apostola”? Szabó László krónikája feltárja a „jótékonyság apostolának” titkát, a harmincas SZABÓ LÁSZLÓ: Róbert bácsi? avagy a szélhámos „” csira. Igen, arról a köpcös, kecs- keszakállú. enyhén karikalábú, bajuszos kis Róbert bácsiról van szó, aki 1925—1930 között úgy tündökölt a magyar jótékonyság egén, mint előtte még soha sen­ki, s akit a köznyelv Apostolnak nevezett el. f évek híres Róbert bácsijának éie- X tét és manipulációit. Havi 1B00 font ♦ ismeretlen forrásból I A tablón egy angol nyelvű, ..Bizalmas. Csak rendőrségi hasz­nálatra” jelzésű környezettanul­mány. Nem, nem tévedés: való­ban egy angol környezettanul­mány. Kent grófság rendőrségétől származik, az ashfordi rendőr- állomás küldte a budapesti rend­őrségnek, még 1930-ban. Nézzük csak közelebbről, mit is tartal­maz ez a bizalmas levél? „A budapesti Magyar Királyi Rendőrség főnökétől kapott 1930. évi február 21-től keltezett le­vélre, amely Feinschilbert Theo- ♦ dórára, lakik az Ashford melletti ♦ Willes Horoughban, Gloven Rood Í20 szám alatt, diszkrét puhatoló- tzást kér, tisztelettel jelentem a 1 következőket: j A megejtett puhatolódzás alap­iján a következő részleteket álla- * pítottam meg. Feinschilbert ♦ Theodora ebben a kerületben I mint magyar alattvaló van nyil- fvántartva, aki 1900. évi augusztus ihó 14-én Budapesten született, de j aki hároméves kora óta az Egye- ♦ sült Királyságban tartózkodik. Ä11922 novemberében jött Ashíord­ba lakni és kezdetben mint zene­tanítónő működött ebben a kerü­letben, később azonban magánzó lett. Kiváló jellemű és nagy tisz­teletben áll mindenki előtt, aki­vel ideérkezése óta érintkezésbe jutott. Az a ház, amelyet jelen­leg a Willes Horoughban a Glo­ver Rood 20. szám alatt bír, a sajátja. Puhatolódzásunk szerint igen tekintélyes vagyona van, amely után járulékot élvez. Hogy ez a vagyon miből áll, azt az ő megkérdezése nélkül nem tudtam megállapítani, de nagyon pontos időközökben küldenek neki bizo­nyos nagyobb mennyiségű pénzt Londonból. Más úton is azt a megállapítást szereztem, hogy londoni bankjához egyéb, nem Angliában levő vagyonából szár­mazó összegek is befolynak. Az atyja, Feinschilbert Róbert, aki Budapesten, Magyarországban la­kik. Megállapítottam, hogy leg­utóbb vagyoni érdekű iratokat küldött neki, amelyekben ő is érdekelve van. Ezeket atyja uta­sítására, tartalmuk ismerete nél­kül aláírta. Ezek az iratok ez idő szerint valószínűleg útban vannak Magyarország felé, s amint meg tudtam állapítani, ta­lán dr. B'ülöpnek, hogy az, mint az ő megbízottja járjon el és úgy látszik, ő tudhatta valamennyire, hogy miért ír alá ilyen megha­talmazást, mert dr. Fülöp előtte teljesen ismeretlen, de bizonyára nagyon ismeri azt az atyja. Az előttünk nem ismeretes, hogy Feinschilbert kisasszony üz-e Magyarországon nagyobb méretű hitelüzleteket akár a sa­ját, akár az atyja neve alatt, de az tény, hogy okvetlenül kap pénzt valamilyen forrásból, ez az összeg havonta kiteszi az 1500— 1600 angol fontot is, amiből azt következtettük, hogy ezt a hatal­mas összeget az atyja küldi idő­közönként. Tisztelettel kérem ezen jelentésemet a budapesti Magyar Királyi Rendőrség főnö­kéhez továbbítani és ott tudomá­sul venni.” Ez a „diszkrét puhatolódzás - ról szóló angol rendőrségi jelen­tés önmagában aligha mondana valamit, ha nem ismernénk az ügy főszereplőjét, Feinschilbert Róbertét Az idősebb olvasók bizonyára jól emlékeznek még a Kálvin téri, városligeti levesosztásokra, az ócska, ütött-kopott kondérok- ra, az azokból kiszolgált, levesnÄc titulált löttyre, s e jótékonysági akció „apostolára”, Róbert bá­A - nyomorgó munkanélküliek tízezrei állnak Róbert bácsi kon- dérjai előtt hosszú-hosszú sor­ban, rongyosan, nyáron csurom­vizesen az izzadságtól, télen di­deregve a fagytól, hogy napjában legalább egyszer meleg „ételhez” jussanak. S akkor, azokban az években tényleg a nyomorgók angyalának tűnt a Róbert bácsi. A főváros szegényei — hány tiz- és tízezer volt belőlük? — tisz­telték, s miután idejükből úgy­is futotta — munkát nem kaptak —, járták a várost, hogy Róbert bácsi számára gyűjtsék az ala­mizsnát. Az uralkodó körök pe­dig hallgatólagosan tudomásul vették Róbert bácsi ..levesakció­it”, legalább az államkincstár pénzéből nem kellett ilyen célok­ra fordítaniuk. Sőt, olykor-olykor még a saját zsebükbe is bele­nyúltak az urak 50—100 pengő erejéig... Amikor a vasárnapi nagymise előtt néhány pengőt ej­tettek a templomajtóban ülő kol­dus kalapjába — a szerencsétlen nyomorult egy életen át emle­gette urainak „jó szívét”... Ilyen meggondolásból adtak Róbert bá­csi akciójára is... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents