Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-25 / 173. szám
IMS. július 25. 2 C'sütörtSk Üdvözöljük észt testvéreinket! II francia amnesztia Nemzeti tanács alakult Irakban A bagdadi rádió kedden éjjel két rint a nemzeti tanács tagjai let- közleményt ismertetett. Az első tek még a miniszterek, a katonai, közlemény először azt jelentette a rendőri és a biztonsági szervek Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság szerdán ünnepelte kikiáltásának 28. évfordulóját. A szovjet nép segítségével éltek a szocialista építés lehetőségével és ma a szovjetek nagy családjának — a tizenöt köztársaságnak — iparilag is egyik jelentős köztársasága lett Észtország. A régi elnyomó rendszerrel szemben 28 év alatt több mint hússzorosára fejlődött az iparuk. Az ősi főváros Tallin — amit a nácik félig lerombollak — ma újra patináns szépségében gyönyörködteti megduplázódott lakóit és látogatóit. Bennünket, magyarokat az észtekkel a finn-ugor népek A „Duce Huszonöt évvel ezelőtt, 1943. július 25-én bukott meg Mussolini, az olasz fasiszták vezére, hogy aztán — két évvel később az olasz partizánok végezzenek vele. Mussolini árulással kezdte, akasztóján végezte. 1914 előtt, néptanító korában belépett a szocialista pártba. Onnét — háborús uszításai miatt — kizárták. Megalapította a Po- polo d’ Itália című nacionalista lapot és megszervezte a kommunista-ellenes fasiszta pártot. Az olasz tömegek nyomora 1919 után forradalmi helyzetet teremtett Itáliában. Az olasz reakció. értékelve Mussolini ellenforradalmi tevékenységét, 1922 októberében a kezére játszotta a hatalmat, s kíméletlen „rendcsinálást” várt tőle. Mussolini felhasználta a Mateotti meggyilkolását követő zűrzavart, megvalósította a fasiszta diktatúrát. Ezreket és ezreket gyikoltatott meg, börtönöztetett be, száműzött. Korporációs rendszer formájában kiszolgáltatta Olaszország dolgozóit a nagytőkének. Hitlerrel együtt segített Fran- có»ak leverni a spanyol nép szabadságharcát. Legázolta Abesszíniát és Albániát, aláírta az antikomintern paktumot és Hitlerrel szövetkezve felvonult a Szovjetunió ellen. De már 1943 elején, a szovjet haderő győzelmei, Hitler nagyszabású vereségei nyomán, megingott a „Duce” hataima. Gram- sci utódai, az olasz kommunisták, a munkások, parasztok, antifasiszta értelmiségiek nagy tömegei szervezkedtek Mussolini rémuralma és a háború ellen. Olaszországban olyan forradalmi jellegű feszültség alakult ki, amely elsöpréssel fenyegette a trónt és vele együtt a nagytőke uralmát. A hatalom haszonélvezői megrettentek. Szabadulni akartak Mussolinitól, hogy szabadon manőverezhessenek. Több csoport esküdött össze Mussolini ellen. Elsősorban azok a fasiszta cinkosok — Grandi, Federzoni és Ciano, a veje — , akik egy „liberalizált” fasizmus zászlaja alatt akarták átmenteni magukat és vagyonukat. Aztán a karrierjüket féltő katonatisztek: Castellano. Sorice. Roatta — majd az udvari párt, amelynek élén Acquarone herceg állott. Valamennyien rettegtek a népi forradalomtól, s ez határozta meg taktikájukat. A fasiszta nagytanács együttműködve a trónnal, kelepcébe csalatta Mussolinit, akit a királyi palotában letartóztattak, majd a nép haragja elől különféle rejtekhelyekre hurcoltak. Végül a Gran Sasso platóján, a Campo ímperatore sportszállóba dugták. Hitler parancsára, kalandos körülmények között, Incsaládjában a közös származás, a rokonság szálai és a máig is élő emlékeink ösz- szekapcsolnak. Népeink történelme abban is1 hasonló, hogy a múlt században sokáig harcoltak idegen elnyomók ellen. Végül, ha súlyos áldozatok árán is, de mindkét népnek sikerült a szocializmus útjára lépnie. Most, amikor együtt örülünk rokonaink ünnepének és eredményeinek, újból hangsúlyozzuk, hogy az észtek és magyarok ma valóban testvérek, mert közös a munkánk és eszménk, és közös a cél: az új társadalom erősítése a háborúmentes, békés élet megteremtése. —tai “ bukása net rabolta el Skorzeny. Ekkor már Badoglio kormányozta Olaszország nagyobbik részét. Mussolini, szökése után — Hitler helytartójaként — Észak- Olaszországban, szűk területre korlátozva, német fennhatóság alatt bábkormányt alakított. Sok ellenfelét és áruló cinkosát kivégeztette, s közben gyűjtötte az aranyat szökése idejére. Sorsát azonban nem kerülhette el. Negyedmillió olasz ellenálló ragadott fegyvert a fasizmus megdöntésére, s a kommunisták mind hatásosabban vezették az új szabadságharcot. A szövetséges csapatok előrenyomulása, az olasz partizánok és a nép együttes ereje betetőzte az 1943. július 25-i diadalt — Hitlert kiűzte Itáliából. Mussolini, német katonának öltözve, egy SS alakulattal próbált kiszökni az országból. Felismerték, az olasz hazafiak elfogták és kivégezték. Tetemét 1945. április 28-án Milanóban húzták akasztófára. F. M. A francia nemzetgyűlés kedden este megszavazta azt a törvény- javaslatot, amelynek értelmében teljes amnesztiát adnak mindazoknak, akiket az 1954 és 1962 között lezajlott algériai eseményekkel összefüggésben ítéltek el. Az amnesztia tehát azokra a jobboldali lázadókra (OAS) vonatkozik, akik 1960-ban Algírban megszervezték a fehértelepesek „felkelését” a kormánnyal szemben, ily módon akarták megakadályozni Algéria függetlenné válását. Ebbe a kategóriába tartoznak olyan emberek, mint Jacques Soustelle, De Gaulle elnök egykori munkatársa, majd későbbi ellenfele és Pierre Lagaillarde, volt képviselő, aki a jobboldali algíri puccsisták egyik vezéralakja volt. Az új törvényjavaslat — amely ellen a parlamentben csak a kommunista képviselők szavaztak — összesen, körülbelül kétezer személyt érint. Az amnesztiában részesültek rendőrségi priu- | szát törlik, akik pedig külföldön I tartózkodnak, azok bántatlanul hazatérhetnek. (MTI) be, hogy 7 tagú forradalmi parancsnoki tanacs alakult El Bakr új államelnökkel az élén, majd a második közlemény arról szólt, hogy a 7 tagú vezető szerv, továbbá bizonyos számú polgári személy részvételével megalakult a nemzeti tanács is. A közlemény tájékoztatása szevezetői, valamint olyan polgári személyek, akik bizonyságot tet- [ tek hazafiságukról és tisztessé- I gükről. A közlemény végül hangoztatta. hogy a nemzeti tanács tagjai közé tartoznak a munkásság és a szakszervezetek képvi- splői is. fAFP^ Nyugatnémet kalandorok Csehszlovákia ellen „Fekete oroszlán" és a politikai trükk Moszkva A Pravda szerdai számában Míhajlov. a bonni lap tudósítója megállapítja: egyáltalán nem mondtak le Bonnban a Csehszlovákia határai közelében „Fekete oroszlán” fedőnéven kitűzött provokációs hadgyakorlat tervéről. Bonn a hadgyakorlat időpontjának megváltoztatásával propaganda célzatú trükkhöz folyamodott abból a célból, hogy egyrészt azt a látszatot keltse, mintha távol állna tőle a katonai provokációnak^ még a gondolata is, másfelől, hogy a hadgyakorlat megtartására vonatkozó végleges döntés halogatásával továbbra is nyomást gyakoroljon a csehszlovákiai fejleményekre. — A hadgyakorlat feltételezett áthelyezése — ha valóban megtörténik — nem változtat a hadgyakorlati irányvonalán — folytatja a tudósító. A nyugatnémet Süddeutsche Zeitung közlése szerint a „Fekete oroszlán" lenne az első nagyszabású hadgyakorlat Nyugat-Németország déli részében. E hadgyakorlaton a második hadtest alakulatai vennének részt, köztük három hadosztály, nagy létszámú biztosító alakulatok, a 7. amerikai hadseregnek az említett területen állomásozó alakulatai, valamint a „Süd’ katonai repülőalakulat egységei. Az említett nyugatnémet lap adatai szerint Csehszlovákia határai köÁz albánok kiutasították zelében hatvanezer katonát szándékoznak összevonni. a bolgár A nyugati hírügynökségek a tiranai rádióra hivatkozva jelentik, hogy Albánia kiutasította a bolgár ügyvivőt, valamint a bolgár nagykövetség hat másik tagját. A kiutasítás válasz Bulgária egy nappal korábban tett intézkedé- I sére. Mint már jelentettük, Szó- I fiából kiutasították az albán nagy- | követet és munkatársait, mert bolügyvivőt gárellenes propagandát fejtettek ki. Tirana válaszul távozásra szólította fel a bolgár nagykövetség minden alkalmazottját, sőt a BT A hírügynökség tudósítóját is. A kiutasításról szóló albán nyilatkozat gyalázza Bulgáriát, vezetőit „revizionistának” minősíti. (MTI) Mint hivatalosan közölték, a hadgyakorlat során ki akarják dolgozni nagy létszámú gépesített és légi úton szállítandó egységek irányítását, amelyek nagy ütőképességű légi haderővel együtt működve gyors ütemben nyomulnának előre nagy térségekben. — Világos: széles körű támadó tervek kidolgozásáról van szó Csehszlovákia határai közelében — írja Mihajlov. (MTI) t »♦ ♦ ♦ ♦-♦ ♦ ♦♦♦i „Mi vagyok én, Róbert bácsi?” — sokan ma is élnek ezzel a kl- szólással, ámbár nem tudják, honnan is ered, ki is volt Róbert bácsi, s hogyan alkuit ki róla az a téves közhit, hogy ő a „jótékonyság apostola”? Szabó László krónikája feltárja a „jótékonyság apostolának” titkát, a harmincas SZABÓ LÁSZLÓ: Róbert bácsi? avagy a szélhámos „” csira. Igen, arról a köpcös, kecs- keszakállú. enyhén karikalábú, bajuszos kis Róbert bácsiról van szó, aki 1925—1930 között úgy tündökölt a magyar jótékonyság egén, mint előtte még soha senki, s akit a köznyelv Apostolnak nevezett el. f évek híres Róbert bácsijának éie- X tét és manipulációit. Havi 1B00 font ♦ ismeretlen forrásból I A tablón egy angol nyelvű, ..Bizalmas. Csak rendőrségi használatra” jelzésű környezettanulmány. Nem, nem tévedés: valóban egy angol környezettanulmány. Kent grófság rendőrségétől származik, az ashfordi rendőr- állomás küldte a budapesti rendőrségnek, még 1930-ban. Nézzük csak közelebbről, mit is tartalmaz ez a bizalmas levél? „A budapesti Magyar Királyi Rendőrség főnökétől kapott 1930. évi február 21-től keltezett levélre, amely Feinschilbert Theo- ♦ dórára, lakik az Ashford melletti ♦ Willes Horoughban, Gloven Rood Í20 szám alatt, diszkrét puhatoló- tzást kér, tisztelettel jelentem a 1 következőket: j A megejtett puhatolódzás alapiján a következő részleteket álla- * pítottam meg. Feinschilbert ♦ Theodora ebben a kerületben I mint magyar alattvaló van nyil- fvántartva, aki 1900. évi augusztus ihó 14-én Budapesten született, de j aki hároméves kora óta az Egye- ♦ sült Királyságban tartózkodik. Ä11922 novemberében jött Ashíordba lakni és kezdetben mint zenetanítónő működött ebben a kerületben, később azonban magánzó lett. Kiváló jellemű és nagy tiszteletben áll mindenki előtt, akivel ideérkezése óta érintkezésbe jutott. Az a ház, amelyet jelenleg a Willes Horoughban a Glover Rood 20. szám alatt bír, a sajátja. Puhatolódzásunk szerint igen tekintélyes vagyona van, amely után járulékot élvez. Hogy ez a vagyon miből áll, azt az ő megkérdezése nélkül nem tudtam megállapítani, de nagyon pontos időközökben küldenek neki bizonyos nagyobb mennyiségű pénzt Londonból. Más úton is azt a megállapítást szereztem, hogy londoni bankjához egyéb, nem Angliában levő vagyonából származó összegek is befolynak. Az atyja, Feinschilbert Róbert, aki Budapesten, Magyarországban lakik. Megállapítottam, hogy legutóbb vagyoni érdekű iratokat küldött neki, amelyekben ő is érdekelve van. Ezeket atyja utasítására, tartalmuk ismerete nélkül aláírta. Ezek az iratok ez idő szerint valószínűleg útban vannak Magyarország felé, s amint meg tudtam állapítani, talán dr. B'ülöpnek, hogy az, mint az ő megbízottja járjon el és úgy látszik, ő tudhatta valamennyire, hogy miért ír alá ilyen meghatalmazást, mert dr. Fülöp előtte teljesen ismeretlen, de bizonyára nagyon ismeri azt az atyja. Az előttünk nem ismeretes, hogy Feinschilbert kisasszony üz-e Magyarországon nagyobb méretű hitelüzleteket akár a saját, akár az atyja neve alatt, de az tény, hogy okvetlenül kap pénzt valamilyen forrásból, ez az összeg havonta kiteszi az 1500— 1600 angol fontot is, amiből azt következtettük, hogy ezt a hatalmas összeget az atyja küldi időközönként. Tisztelettel kérem ezen jelentésemet a budapesti Magyar Királyi Rendőrség főnökéhez továbbítani és ott tudomásul venni.” Ez a „diszkrét puhatolódzás - ról szóló angol rendőrségi jelentés önmagában aligha mondana valamit, ha nem ismernénk az ügy főszereplőjét, Feinschilbert Róbertét Az idősebb olvasók bizonyára jól emlékeznek még a Kálvin téri, városligeti levesosztásokra, az ócska, ütött-kopott kondérok- ra, az azokból kiszolgált, levesnÄc titulált löttyre, s e jótékonysági akció „apostolára”, Róbert báA - nyomorgó munkanélküliek tízezrei állnak Róbert bácsi kon- dérjai előtt hosszú-hosszú sorban, rongyosan, nyáron csuromvizesen az izzadságtól, télen dideregve a fagytól, hogy napjában legalább egyszer meleg „ételhez” jussanak. S akkor, azokban az években tényleg a nyomorgók angyalának tűnt a Róbert bácsi. A főváros szegényei — hány tiz- és tízezer volt belőlük? — tisztelték, s miután idejükből úgyis futotta — munkát nem kaptak —, járták a várost, hogy Róbert bácsi számára gyűjtsék az alamizsnát. Az uralkodó körök pedig hallgatólagosan tudomásul vették Róbert bácsi ..levesakcióit”, legalább az államkincstár pénzéből nem kellett ilyen célokra fordítaniuk. Sőt, olykor-olykor még a saját zsebükbe is belenyúltak az urak 50—100 pengő erejéig... Amikor a vasárnapi nagymise előtt néhány pengőt ejtettek a templomajtóban ülő koldus kalapjába — a szerencsétlen nyomorult egy életen át emlegette urainak „jó szívét”... Ilyen meggondolásból adtak Róbert bácsi akciójára is... (Folytatjuk)
