Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-04 / 155. szám

1968. július 1. 2 Csütörtök Szovjet—magyar barátsági nagygyűlés Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) munkát végeznek a kommunista építömunka tervei és feladatai megvalósítása érdekében. A szovjet nép sikerei elválaszt­hatatlanul kapcsolódnak lenini kommunista pártja tevékenysé­géhez. A párt politikája élvezi a társadalom minden rétegének — a munkásosztálynak, a kolhozpa­rasztságnak és a dolgozó értelmi­ségnek — teljes támogatását és bizalmát. A kommunista párt ön­zetlenül szolgálja népét, céltuda­tosan irányítja annak alkotó ener­giáját a kommunizmus építésére. A nagy Lenin örökül hagyta ránk, hogy magasra emeljük a kommu­nista pártnak — a szovjetek or­szága vezető erejének — zászla­ját. A Szovjetunió kommunistái hűek Lenin örökségéhez és soha­sem árulják azt el. Elvtársak! Népeink alkotó tevékenysége bonyolult nemzetközi helyzetben folyik, nem szűnik a megfeszített küzdelem egyrészről a béke, a de­mokrácia és a szocializmus, más­részről a reakció és az imperializ­mus erői között és mint minden osztályharc. e küzdelem is a lehe­tő legnagyobb éberséget, szerve­zettséget, az imperialista reakció .megfékezésére irányuló, tevékeny, egyeztetett akciókat kíván a mun­kásosztály, a dolgozók, valameny. nyi kommunista részéről. Az utóbbi idők eseményei arról i tanúskodnak, hogy a kapitalista j rendszer komoly megrázkódtatá­sok újabb szakaszába lépett. Az amerikai Egyesült Államo­kat,— a mai kapitalizmus felleg­várát — szociális és faji konflik­tusok feszítik. Az egész világ sze­me láttára vallott kudarcot az amerikai vezetők ama kísérlete, hogy felépítsék az USÁ-ban az ■úgynevezett ,.nagy társadalmat”. Az állam, amely az erőszakot és ® terrort politikai alapelvévé emelte, ezért politikai vezetőinek életével fizet. A mai Amerikának — a monopóliumok Amerikájá­nak — szégyene Martin Luther King, az amerikai négerek jogai­ért folyó harc egyik vezetőjének és a vietnami háború ellen fellé­pő Robert Kennedy demokrata­párti szenátor meggyilkolása. A politikai banditizmust szülő tár­sadalmi és politikai rend megve­tést és undort kelt világszerte. De elkerülhetetlenül egy új Amerika váltja fel — a dolgozó nép Amerikája. Látjuk, hogyan erősödik, hogyan emeli fel a fe­jét. Látjuk a polgári jogokért küzdő, szélesedő mozgalmat. Hall. jük, hogy mind hangosabb a mun­kásosztálynak — az eljövendő Amerika eljövendő gazdájának — hangja. Komoly nehézségek elé kerültek a legnagyobb európai tőkés orszá­gok is. Az NSZK-ban, ahol aktivizá­lódnak a militarizmus és a revan- sizmus erői, ugyanazok a politikai erkölcsök virágoznak, mint az Egyesült Államokban. A militarista politika és a fa­sizmus újjászületése ellen, a ..szükségállapot-törvények” elleni tömeges tiltakozások, a Nyugiait- Németországon végighullámzó gyűlések és tüntetések arról ta­núskodnak, hogy a munkásosztály, Nyúgat-Németország összes hala­dó erői nem akarják, hogy megis­métlődjenek a hitleri „Reich” tra­gikus idejének eseményei. Elvtársak! Az amerikai imperializmus Vietnamban továbbra is az erőre helyezi a hangsúlyt, a probléma katonai megoldására törekszik. Most — amikor a VDK kormá­nyának messzetekintő, rugalmas álláspontja következtében létre­jött az érintkezés — az Egyesült Államok mindenképpen igyekszik elodázni a békéhez vezető konkrét lépésekre vonatkozó megbeszélé­seket. Ha az Egyesült Államok megkí­sérli meghiúsítani a tárgyalásokat, ez az egész világ előtt ismételten leleplezi politikájának agresszivi­tását és az USA újabb, még ko­molyabb vereségeihez vezet a harctéren. A Szovjetunió számára csakúgy, mint minden európai állam szá­mára, nagy jelentőségű egy hat­hatós európai kollektív biztonsá­gi rendszer kiépítése. E rendszer teljes jogú résztvevőjének kell lennie mind a Német Demokra­tikus Köztársaságnak, mind pedig a Német Szövetségi Köztársaság­nak. Köztudott, hogy az utóbbi időben az NDK egy sor olyan in­tézkedést tett, amely szuvereni­tásának további megerősödését szolgálta. Ezek az intézkedések idegességet keltettek az NSZK- ban és néhány más országban. Sehogy sem tudnak belenyugod­ni abba, hogy az NDKmaik, mint bármely szuverén államnak, min­den joga megvan ahhoz, hogy védje határait, területét, sehogyan sem akarják megérteni, hogy Bonn revansista politikája még .,az új keleti politika” leple alatt is kudarcra van ítélve. De bár­milyen nehéz is egyeseknek el­ismerniük ezt a tételt, ezt mégis meg kell tenniük. Elvtársak! A szocialista országok körében a legszorosabb együttműködés a szocialista országok közössége biztonságának kérdésében valósul meg. Ebben nagy szerepet játszik a Varsói Szerződés szervezete. E szövetség fő célja: biztosítani a békét az imperializmus háborús próbálkozásaival szemben. Mind­addig, amíg létezik a NATO ag­resszív tömbje, fennmarad és fej­lődni fog a Varsói Szerződés szer­vezete — az európai szocialista országok harcos politikai és ka­tonai szövetsége. Tudja meg min­denki: a Varsói Szerződés elegen­dő lehetőséggel rendelkezik ah­hoz, hogy megbízhatóan védel­mezze a szocializmus építőit, sza­vatolja a biztonságot minden résztvevője számára. Mi, kommunisták, saját orszá- ' gainkban mindannyian szocializ- | must és kommunizmust építünk, s ezt tartjuk legfontosabb köte­lességünknek. Ugyanakkor azon­ban meggyőződésünkből, nevelé­sünkből és szívünk akaratából következőleg internacionalisták vagyunk. Számunkra nem lehet és soha nem is lesz közömbös a szocialista építés sorsa más orszá. gokban, a szocializmus és a kom­munizmus közös ügye a földön. Szeretném most különösen alá­húzni a Magyar Szocialista Mun­káspárt nagy szerepét a kommu­nista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítésében. Az MSZMP erőfeszítései, aktív tevékenysége — amely a marxista —leninista pártok közötti kap­csolatok megszilárdítására irá­nyul — ismételten meggyőzően igazolják a magyar elvtársak ál­láspontjának elviségét, határta­lan hűségét a proletárinternacio­nalizmus eszméjéhez. Elvtársak! Mindannyiunk szí­véhez közel áll, mindannyiunk­nak drága az a barátság, amely a Szovjetunió és a népi Magyarország, az SZKP és az MSZMP között szövődött. E ba­rátság közös vívmányunk és nagy jelentőségű nemcsak a mi országaink, hanem a szocializmus nemzetközi pozíciói számára is. A szovjet emberek szilárd elhatá­rozása, hogy tovább erősítik ezt a testvéri szövetséget. Kérjük, hogy adják át a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársaság kormányának és országgyűlésé­nek, az önök testvéri országa kommunistáinak és minden dol­gozójának forró kommunista üd­vözletünket Éljen a Magyar Szocialista Mun­káspárt ! Éljen a Magyar Népköztársaság! Éljen és virágozzak a megbont-!, hatatlan szovjet—magyar barát­ság! Éljen a kommunizmus! Kádár János beszéde Kedves Elvtársak! Kedves szovjet barátaink! Szívből köszöntőm mai barát­sági nagygyűlésünk tiszteit elnök­ségét, a gyűlés minden résztvevő­jét. Köszönöm Brezsnyev elvtárs meleg szavait amelyekkel pár­tunk tevékenységét, népünk mun­káját, országaink őszintén testvéri kapcsolatát méltatta. Küldöttségünk egy hete tartóz­kodik a Szovjetunióban., Látoga­tásunk, tárgyalásaink eredményei­vel meg vagyunk elégedve, azo­kat nagyra értékeljük. Rendkívül jólesett nekünk, hogy bármerre jártunk, utunk minden állomásán éreztük a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép megbecsülését, a szovjet nép igaz barátságát. Kádár elvtáns a következőikben hangsúlyozta: Küldöttségünk látogatásának célja kapcsolataink bővítése, együttműködésünk kiszélesítése, népeink barátságának további megerősítése volt. Ügy érezzük, hogy célunkat elértük, megbíza­tásunknak sikerrel eleget tettünk. Ezit nagymértékben megkönnyítet­te, hogy szovjet partnereinket is ugyanaz a szándék vezette. Mun­kánkat mindenekelőtt az segítet­te, hogy egységünk szilárd, a ma­gyar—szovjet barátság megingat­hatatlan, eszményeink, érdekeink és céljaink közösek. Népeink ba­rátsága töretlenül fejlődik és ma erősebb, mint korábban bármikor volt. A mi hazánkban, a Magyar Népköztársaságban az emberek magabiztosan, a jövőbe vetett szi­lárd hittel munkálkodnak a szo­cialista társadalom teljes felépíté­sének nagy művén. Tízegynéhány esztendővel ezelőtt, az 1956-os el­lenforradalmi felkelés tombolásá. nak napjaiban nem sokan gondol­ták volna azt, hogy 1968-ban Ma­gyarország helyzetének legfőbb jellemzője a kiegyensúlyozott és szilárd szocialista viszonyokon alapuló rend és nyugalom lesz. És mégis bekövetkezett. Mindenek­előtt annak köszönhető, hogy a párt elnyerve a munkásosztály, a nép támogatását, leszámolt a dog- matizmussal és a revizionizmus- sal, politikailag elszigetelte és szétverte a bupzsoá ellenforradal­mi erőket. A párt a tömegekkel összefog­va dolgozik. Szövetségi politikánk szellemében, a közös szocialista cél szolgálatában most a Hazafias Népfront-mozgalom átfogja és egységbe tömöríti társadalmiunk, a nemzet minden alkotó erejét. Az összefogással népünk nagy eredményeket ért el a munka szé­les frontján, a haza szocialista át­alakításában. A felszabadulás óta a magyar ipar termelése hatszo­rosára, az utóbbi tíz év alatt két­szeresére növekedett. Mezőgazda­ságunk tíz év alatt, az átszervezés időszakában és azt követően, 25 százalékkal növelte hozamát. Megszilárdítva rendünket, befe­jeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását és nagy fej­lődést értünk el az építőmunka minden területén. Ezután a magyar—szovjet ba­rátság széles körű együttműködé­sének jelentőségéről szólt, majd így folytatta: A nemzetközi helyzet alakulá­sa, bonyolult világunk eseményed érthetően erősen foglalkoztatják pártjainkat, népeinket. A külpoli­tikai események a haladás és a reakció ellentétes erőinek össze­ütközéseit és hatását tükrözik. 1 Időleges kitérők és visszaesések ! lehetnek és vannak is, de a törté- i nelem megy a maga útján előre. A haladás erői világszerte növek­szenek. A kapitalista rendszer a nemzetközi imperializmus kibé­kíthetetlen ellentmondásai követ­keztében súlyos és növekvő prob­lémákkal küzd. Különböző tőkés országokban ma már nemcsak kormányzati, hanem egyre erősö­dő, mélyülő társadalmi válság is kibontakozik. Az Egyesült Államokban magúk a reálisan gondolkodó közéleti személyeik, amerikai közírók is megállapítják, hogy társadalmuk súlyos kríziséhez vezetett. Fran­ciaországban. Olaszországban, Angliában fokozódik a dolgozó tömegek harca a monopóliumok kizsákmányolásával szemben. Az embertelen kapitalista uralkodó rendszerek elleni ösztönös lázadás fejlődik ki az ifjúsági tömegek még sokszor anarchikus megmoz­dulásaiban is, A vezető tőkés or­szágokban súlyos pénzügyi prob­lémák bontakoznak ki, amit a font, a dollár, újabban a francia frank megingása jelez. Ezután az európai biztonság kér­désével foglalkozott. A magyar néoet közvetleníj1 közelről érintő kérdés, az európai földrész biztonságának megte­remtése — mondotta többek kö­zött Kádár elvtárs. — Enngk | legfőbb akadályozója az a mili- | tarista és revansista politika. I melyet az Amerikai. Egyesült Al- I lantok kormányának támogatá- í sával a Német Szövetségi Köz- | társaság uralkodó körei folytat^ nak. A bonni kormány manőve- 5 rezni próbál a diplomácia és az államközi kapcsolatok területén. | Demokratikus, békeszerető ál- I lamnak szeretné . feltüntetni a szövetségi köztársaságot. Szavaik I és- tetteik. között akoliban széles szakadék tátong. Bizonyítja ezt, 1 nogy a haladó* erőket elnyomják, a neofasiszták viszont mind na­gyobb mozgási lehetőségeket kap­nak. Az egész német nép jövőjét az a társadalom képviseli, amely j a Német Demokratikus Köztár- I saságban épül és erősödik. Mi szolidárisak vagyunk a Német De- ! mokratikus Köztársaság népével, j kormányával és segítjük harcu- j kát, amelyet szuverenitásuk vé- j delmében a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szoros | szövetségben a nyugatnémet mi- j litarizmus ellen vívnak. Európa biztonságának, békéjé- j nek érdekében támogatjuk, föld­részünk minden haladó erejét. Az a véleményünk, hogy az eu­rópai országok közös gondjairól, amelyek kizárólag ezekre az or­szágokra tartoznak, a kormá­nyoknak, a parlamenteknek is tanácskozniuk kell. Meggyőződé­sünk, hogy a konstruktív eszme­cserével, a helyzet józan mér- | legelésével, ésszerű megállapodá- j sokkal, Európa népeinek határo- I zott és összehangolt fellépésével | megoldható Európa biztonságá­nak problémája. A kommunistáknak nincs szükségük háborúra, hogy eszméiket terjesszék. A népek­nek békét, nyugalmat akarnak. E szellemben kormányunk is megragad minden lehetőséget, amely eltávolítja a háború ve­szélyét az emberiség feje fölül. Kedves Elvtársak! Napjainkban rendkívül nagy, a nemzetközi élet egészére kiható jelentősége van a szocialista or­szágok egységének belső szilárd­ságának, a Szovjetunióhoz fűző­dő kapcsolatának — hangsúlyoz­ta többek között. — Ezt az impe­rialisták is felismerték. Hatalmas összegeket áldoznak az ellenünk folytatott propagandaháborúra, még külön „tudományos kutató”­intézetet is létrehoztak azzal a céllal, hogy ideológiai zűrzavart támasszanak, ily módon is kikezd­jék a szocialista országok kap­csolatait, zavart keltsenek a ha­ladó erők soraiban, gátat vesse­nek a világméretű antiimperialis. ta összefogásnak. Főleg a nacio­nalizmus, a nemzeti gyűlölködés szításával igyekeznek megbontani a szocialista országok sorait. A céljuk az, hogy elszakítsák ezeket az országokat a Szovjetuniótól és szembefordítsák egymással. Min­den ilyen ellenséges törekvéssel szemben következetes eszmei har­cot kell folytatnunk, és erősíteni, fejleszteni kell a szocialista orszá­gok szervezeteit, a két- és több­oldalú együttműködésük minden formáját. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormá­nya úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben nagyon fontos közös feladatunk az egység erősítése a Szocialista országok között és a Varsói Szerződés, valamint a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csának keretében is. A Varsói Szerződés országai is­mételten kijelentik, változatlanul érvényes, hogy hajlandók meg­szüntetni védelmi szervezetüket, ha az imperialista hatalmák fel­oszlatják a NATO-t. Mindaddig azonban, amíg létezik az imperi­alisták agresszív, a népek békéjét fenyegető katonái tömbje, addig internacionalista kötelességünk szervezetileg és katonailag erősí­teni, korszerűsíteni és még haté­konyabbá tenni közös védelmi szervezetűn két. A nemzetközi munkásmozga­lomban az utóbbi időben erősöd­tek az egységtörekvések. Ennek jelentős kifejezése volt a testvér­pártök februári budapesti konzul­tatív találkozója, ahol megálla­podtak abban, hogy ez év novem­berére Moszkvában összehívják a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását. A kon­zultatív találkozón egyetértés ala­kult ki abban, hogy meg kell te­remteni a 'nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom egységét az imperializmus elleni harc fő kérdéseiben. Azóta Budapesten le. zajlott az előkészítő bizottság ülé­se és megtartotta első ülését a nemzetközi tanácskozás anyagait előkészítő munkacsoport is. A Magyar Szocialisrta Munkás­párt a maga részéről mindig arra törekedett, hogy hozzájáruljon a munkásmozgalom egységének tielyreátlitásához. Erre fog töre­kedni a jövőben is — mondotta, majd beszédét így fejezte be: A Szovjetunióban tett nagy, él­ményekben gazdag látogatásunk befejezéséhez közeledik. Küldött­ségünk a rábízott munkát felelő­sen elvégezve tér vissza hazájába, a szocialista Magyar Népköztár­saságba. Most, amikor elköszönök Önök­től, élve az alkalommal, ismétel­ten köszönetét mondunk a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának és 'kormányának, közvetlen vendég­látóinknak, Moszkva, Volgograd, Tallin lakosságának, az egész szovjet népnek azért az őszinte rokonszenvért, meleg fogadtatá­sért, barátságért, amellyel itt-tar- tózkodásunk minden percében kö­rülvettek bennünket. Búcsúzóul még egyszer sok si­kert, új eredményeket kívánunk testvérpártunknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, igaz ba­rátunknak és szövetségesünknek, a Szovjetuniónak itthon a kom­munizmus építésében, a nemzet­közi küzdőtéren, az emberiség bé­kéjéért vívott harcukban, őszinte szívvel sok sikert, boldogságot és békét kívánunk az egész szovjet népnek.

Next

/
Thumbnails
Contents