Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-23 / 171. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KJ Világ proletárjai, egyesüljetek/ NÉPÚJSÁG 1968. JÜLIUS 23., KEDD Ára 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM A köz szolgálatában Az ügyfél és a hivatal kapcsolata — jóformán azóta, amióta világ a világ — kedvenc téma a legkülönbözőbb fórumokon, legyen az parlament, színház, újságcikk. Az állampolgár és az államot megtestesítő köz- alkalmazottak, államigazgatási dolgozók viszonya valóban rendkívül fontos. Az ember, az egyén a mindennapi életben a „hivatalnokokon” keresztül alkotja meg véleményét arról, hogyan funkcionál a szocialista állam, az ügyfél milyen hangra, modorra, igazságra és humánumra talál, ha valami dolga akad, aktás, pecsétes dolga. Ügyfél. Vajon van-e valaki, aki nem érezheti magát ügyfélnek? Egy nemrégi becslés szerint csupán a tanácsok évente 10 millió hatósági üggyel, igazolással, határozattal foglalkoznak, s hol vannak még a minisztériumok, a mindig csúcsforgalmat lebonyolító nyugdíjintézet a társadalombiztosítás szerteágazó szervezete, a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, meg a többi hivatal, intézmény! Nagyon jó, hogy a legutóbbi esztendőkben javult ez a magyar irodalomban sokszor előforduló, általában a fonákságokat, a packázásokat gombostűre tűzött viszony. Akikre tartozik, üdvös, okos és hatásos egyszerűsítésekkel igyekeztek elérni, hogy ne kelljen annyit szaladgálniuk a hivatalokba, az ügyintézés rendje mindjobban az emberekhez igazodik. De lakkozás lenne azt állítani, hogy most már aztán nincs is boszúság és szaladgálás. Még van. De azt is csak rosszindulat diktálná, hogy a bürokrácia elleni harc sziszifuszi erőfeszítés. Nem hiába kerültek annyiszor napirendre a hivatali munka jellemzői, főleg fogyatékosiságai, s a Közalkalmazottak Szakszervezetének legutóbbi kongresszusán elhangzott megállapítás sem volt pusztába kiáltott szó: „A tisztviselő nem a maga, hanem az állam nevében, a hatalmi szervek határozata alapján cselekszik. Hatalmat csak azért kap, hogy kötelességét teljesiteni tudja. Ezért az államigazgatás minden dolgozójának arra kell törekednie, hogy az emberek ügyeit gyorsan, eredményesen, lelkiismeretesen intézze el”. Közös érdek ez. mert a kölcsönhatás gyorsan megmutatkozik. Má következett az ésszerű, határozott intézkedések nyomán? Egy részről — bár még teljesen nem szűnt meg — ritkult a szűkszavú, úgynevezett „kincstári” nyelven tolmácsolt, felületes indokolása, aminek már az egyszerű megértése is sokaknak gondot okozott azelőtt. Továbbá a tapintat, az udvariasság sem hiányzik annyira a hivatali leltárokból, más részről viszont — nyilván a hivatalok demokratizálódása miatt — csökkent a fellebbezések, a panaszok, a méltatlankodások száma. Magyarán, nem marad fullánk az emberben, amikor egy-egy ügye végezetével kilép a kapun, még ha nem úgy sikerült is minden, ahogyan várta. Mindennek előfeltétele a felismerés, hogy megértést nemcsak a „másiktól” kell várni, az íróasztal mögött és előtt van teendő az ügymenet meggyorsítása, a munka egyszerűbbé tétele, a lehetetlenségek kiküszöbölése érdekében. Hogyan értem ezt? Mindig figyelembe kell venni, hogy az államigazgatás dolgozói, amikor elintéznek valamit, nem kényük-kedvük szerint, nem személyes érzelmek ^lapján fogalmazzák meg a döntést, hanem tekintetbe veszik, mert ez kötelességük, a szabályokat, az előírásokat, a lehetőségeket. Végső fokon ezek szabják meg az eljárás módozatait A tapasztalat azt mutatja, hogy a türelem, a bizalom légkörében nagyon sok fogas kérdés, amely az első pillantásra szinte ki- bogozhatatlannak tűnt, megoldódhat. Lehetnek még rejtett tartalékok az államigazgatási szervek munkamódszereinek jobb kialakítására, nyilván országos, átfogó intézkedések nélkül helyi „újítások” is sokat tudnak segíteni ebben. Megnyugtató, hogy a legfelsőbb hatóságok, minisztériumok, a népi ellenőrzési bizottságok nagy gondot fordítanak erre, s nincs haszon nélkül a sajtó, a rádió és televízió figyelme sem, amely egyébként a lakosság megnövekedett igazságérzetét, bírálókészségét is tükrözi. Mégis hadd említsek meg még valamit, amiről általában kevés szó esik Manapság gyakran beszélünk róla, hogy milyen lényeges s nélkülözhetetlen az ön, állóság, a felelősségvállalás az ólet minden területén. Valljuk be, a mai rend még a legtöbb helyen az, hogy a végső pontot valaminek a végére a főnök szokta tenni. Nem részletezem, milyen hátrányai vannak ennek a gyakorlatnak Nagyot léphetnek az államigazgatás dolgozói, mind az ügyfelek érdekében, mind a jobb munkamegosztás, az ügyintézés tempójának meggyorsítása érdekében, ha — az ügyrend adta keretek között — bátrabban mondanák ki az igent, vagy a nemet, bőkezűbben nyúlnának az aláírótolilhoz az arra felhatalmazott hivatali dolgozók. Vagyis az eljárás befejezője ne legyen mindig és kizárólag a főnök, aki néha nehezebben is érhető el, de kézjegye amúgy is csak formális gyakran, mert nem ismeri részleteiben a körülményeket, a döntés megalapozását. Közigazgatásunk, közhivatalaink munkája, tehát a közösség szolgálata rendszeresen, állandóan fejlődik szakmai tekintetben, a törvények helyes, igazságos értelmezése és — ami különösen értékes — a tömegekhez való kapcsolatban. Vető József Hz első fél évben 212 lakást adlak át — termelési érték 17 százalékkal magasabb, mint tavaly hasonlé időszakban volt Műszaki konferencia az építőknél A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a napokban műszaki konferenciát tartott, melyen Ko- rek Ferenc főmérnök ismertette az első félévi eredményeket és a további feladatokat. Bevezetőben elmondotta, hogy a vállalatnál is egyre inkább közgazdasági eszközökkel igyekeznek irányítani az egyes termelőegységeket, ami azoktól fokozottabb önállóságot követel. Ennek eredménye a nagyobb szervezettség, a termelés növekedése, valamint a műszaki színvonal emelkedése. Jellemző az eredményesebb munkára, hogy a termelési érték — régi áron számítva — elérte a 141 millió forintot, ami 17 százalékkal magasabb, mint tavaly hasonló időszakban volt és a vállalat 212 lakást, tizenhárommal többet adott át. Néhány helyen elhúzódott a munka, késett az átadás, a lemaradást azonban nagyrészt pótolja több építkezés jó üteme. Elsősorban ott mutatkozik ez meg, ahol korszerű, előregyártott szerkezeteket alkalmaznak és a gépeket megfelelően kihasználják. Ide tartozik például, hogy amíg 1967 első félévében 17 500 négyzetméter felületet vakoltak géppel, 1968 hasonló időszakában több mint háromszor annyit. A gazdasági vezetők egyre inkább felismerik a gazdasági hatékonyság növelésének szükségességét, ami a vállalat további fejlődésének kulcskérdése. Az I. félévi eredményt elősegítette a dolgozók többségének igyekezete, munkalendülete. A vállalat valamennyi (33) szocialista brigádja részt vesz a KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben, melyhez a félév során még több brigád csatlakozott. Űjabb brigá-. WVW\^^y\^<VVV\^AWNAWVWWtfVWVVW/W>»WWVVUVVVVVVVVWVWVVWWV A háromszázmilliós rekonstrukcióról dók tűzték célul a szocialista cím elnyerését is. Az építésvezetőségek és részlegek vezetői támogatják a versenymozgalmat, amiért különösen Tóth István, Bene Pál, Szikora János, Sztoborán Béla építésvezetőt, Kertész Ferenc főművezetőt és Széli Ferenc művezetőt illeti elismerés. A vállalat a következőkben is sokat vár a versenymozgalomban részt vevő brigádoktól, amelyek felajánlásuk teljesítésével, illetve túlteljesítésével nagyban hozzájárulhatnak az eredmények növeléséhez. Korek Ferenc a továbbiakban ismertette a munkavédelmi hely- j zetet, amelyben ugyancsak javu- í lás mutatkozik. Bár a balesetek J száma a tavalyi első félévivel azonos volt, a munkából kieső napok ] száma 954-ről 789-re csökkent. Az elért sikerek mellett hiányosságok is vannak a munkában. Sok még a felesleges anyagmozgatás, amely a helytelen, előre nem látó j szervezésből ered. Ugyancsak többletköltséggel járnak a minőségi hibák, amelyeket természetesen a vállalat kárára kell kijavítani. Előfordult, hogy a művezető; szabadságra ment ánCTltül, hogy előzőleg a további munkát megszervezte volna. Emiatt a dolgo-1 zók anyag és terület nélkül több: napig álltak. A második félév és különösen I a harmadik negyedév feszített tervet ír elő. Ennek megvalósításától függ az egész évi munka si- j kere. Korek Ferenc felhívta a figyelmet a takarékos gazdálko- dásra, a termelési költségek csökkentésére. összefoglalva megálla- j pította, hogy az eddigi lelkesedéssel, kitartással és kellő leleményességgeli az éves feladatok eredményesen . megoldhatók. Számos hozzászólás hangzott el. Többen bírálták az anyagellátásban mutatkozó hiányosságokat és a még szervezettebb munkára tettek javaslatot. Huszár Mihály, az MSZMP Békés megyei Bizottsága ipari osztályának helyettes vezetője elismerően beszélt az első félévi eredményekről és további sikereket kívánt a második félévi feladatok végrehajtásához. P. B. Ma: „Tévedés” — mindig a vevő rovására * * * Jaminai miniatűrök íj gépek próbaüzemelését kezdték meg A Szerszám- és Gépelem Gyárak Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárának új üzemében befejezték a több millió forint értékű középfrekvenciás melegítő és hidraulikus sajtológép, valamint az ezekhez tartozó két lapkaforrasztó gép szerelését. A próbaüzemelést július 20-án megkezdték. A több mint 300 milliós rekonstrukció első lépéseként a Békéscsabai Kner Nyomda telepén serény ütemben építkeznek. Az alapozás után hozzáláttak az új üzemi csarnok földszinti tartóoszlopainak zsaluzásához és betonozásához. Fotó: Demény
