Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-18 / 167. szám
1968. július 18. 3 Csütörtök Ötszázan tekintették meg a vízvédelmi kiállítást Gyulán A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság központjában először rendeztek korszerű vízvédelmi kiállítást Gyulán. Grafikák, plakátok, fényképek, makettek segítségével igyekeztek bemutatni a tiszta víz előnyeit, a vízszennyeződés következményeit, a szennytisztító berendezéseket és a vízvédelmi Tizenötezer vagon búzát vásároltak fel eddig megyénkben Az állam magtárai szépen telnek megyénkben. A felvásárlók derekasan helytállnak hajnaltól napestig. A legforgalmasabb napon ezerötszáz vagon búzát vettek át a termelőktől. Eddig 15 ezer vagon búzát vásároltak fel megyénkben. a. munkákat. Naponta kétszer vetítettek filmeket s ezek szintén a víz tisztaságának fontosságára, megőrzésére hívták fel a figyelmet. A kiállítás várakozáson felüli érdeklődéssel zárult, ötszáznál többen nézték meg a kiállítást és a filmvetítéseket. Több külföldi mérnök nyilatkozott elismeréssel a kiállításról. A vendégkönyv arról tanúskodik: számos szakember itt ébredt rá igazán, hogy mennyire fontos a vízvédelmi munka, milyen sokat tehet az ember a vizek tisztaságának megőrzéséért. A tiszta víz kérdése egyébként világszinten előtérbe került. Köztudomású, hogy a Körösök Közép-Európa legtisztább folyói. Az ipar fejlesztése és a mezőgazdaság kemizálása azonban veszélyezteti a Körösök vizének tisztaságát. A kiállítás jól érzékeltette: milyen nagy feladat vár megyénkre a víz tisztaságának védelmében. A. R. Vánűorserleg a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára Látogatás a két esetben Nimród-díjat nyert köröstarcsai vadászoknál Evek óta a megye legjobbjai között emlegetik a 37 tagú Köröstarcsai Petőfi Vadásztársaságot. Területük a Kettős-Körös mentén 18 ezer holdra terjed ki. Allománynövelésben, gondozásban r és általános gazdálkodásban elért eredményeik alapján 1964-ben — a megye jó- néhány, számbelileg nagyobb társulásait megelőzve — elnyerték a Magyar Vadászok Országos Szövetsége által alapított Nimród vándordíj II. fokozatát, s a velejáró 20 ezer forintot. Két évvel később — 1966-ban — ugyanezen díj V. fokozatát kapták meg, hozzá az 5000 forint jutalmat. Vári Imre, az általános iskola igazgatója, a vadásztársaság gazdasági felelőse a biztató jelenről beszélt. Többek között arról, hogy jelenlegi költségveA sikeres kombájnolás titka: a szív, a szem és a fül harmóniája Már ez is jellemző: a kerületvezető részletesen elmagyarázta, melyik búzatáblában aratnak a kombájnosok. Szerencsénkre hozzátette, ha netalán a számításnál előbb fejezték ott be, melyik következő táblát jelölték ki számukra... A következő táblában voltak, több forduló után és éppen ebéd közben. — Köztük van Vizi István? — kérdeztem kalauzunktól, mert mi tagadás, miatta autóztunk be jókora darabot a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság kákái határából. Ott volt köztük. Nem olyan robosztus alakkal és acélrudat hajlítani képes izmokkal, mint ahogyan a kósza képzelet lefényképezte abban a pillanatban, amikor meghallottam: évek óta első, legfeljebb második helyezést ér el a gazdaság kombáj- nosai közül. Host is ő vezet a versenyben. Mi több, a július 10-én estig elért 70 és fél vagonos teljesítményével ötödik a Békés és Csongrád megyei állami gazdasági kombájnosok vetélkedőjében. Amíg jóízűen falatozott, azt találgattam, vajon milyen természet lakozik a csaknem cingár termetében. Nem szállt-e fejébe az évek óta ismétlődő elsőség dicsősége? Csakhamar kiderült: nyoma sincs mindennek. A szakma sok csínját-bínját, a teljesítmény növekedését elősegítő fogásokat apró részletességgel magyarázta mit sem törődve azzal, hogy az újság ország-világ elé tárja. — Társainak is így szokta elmagyarázni? Segít is nekik, ha a szükség úgy kívánja? — Nekem is magyarázták és segítettek eddig is és még most is szívesen meghallgatom, elfogadom a jótanácsokat. Senki sem született kombájnosnak és senki sem ér el kiugró teljesítményt csak úgy, önerejéből. Ha más megfogalmazásban is, de tanítani kellene ezt mindenfelé, minden fiatallal, bármilyen szakma vagy tudomány elsajátításával készül is az élet forgatagába lépni. És még sok minminden alkatrészét, minden zsírzógombját ellenőrzőm. Munka dent, amit keresetlen, gyaki-an közben nemcsak a szemeimet nem is pontosan meghatározott, ! használom, hanem a füleimet is. hanem sejthető szavakkal mondott el. Ezek leírása előtt muVagyis igyekszem észrevenni minden rendellenes zörejt. Ha tassuk be kombájnossá válása meghallok valamit, rögtön leállók, kijavítom vagy kijavíttatom. Megtanultam, hogy a „bírja történetét. Kovács, lakatos és mindenféle vasmunkához, gépekhez értő apjától kapott hajlamot, ösztönzést a gépekkel való bánáshoz. Persze, ennek is megvan a maga sorrendje. Először gépkezelő volt, aztán kétéves mező- gazdasági szakiskolába került. Először 1960-ban ült kombájnra: egy nem sok dicsőséget „aratott” magyar gyártmányúra. Ugyanis a kombájnok elosztásában is van sorrend: az idősebbek kapják az újakat, a nagyobb teljesítményűeket. Rövid idő múlva már ő is ilyen géppel aratott, s 1964- ben már negyedik helyezést ért el a gazdaság 29 kombájnosának versenyében. Egy év múlva pedig valamennyiüket megelőzte 80 vagonos teljesítménnyel. — Most is törekszik az elsőségre ? — Nehéz erre igennel vagy nemmel válaszolni. Láttam én már felfújt hírességű kombájnosok munkáját, akiknek nem számított az, hogy mennyi szem | aki még nem is gondolt ilyen szóródik el, csak a minél na- ] lehetőségre, s ezen morfondíroz- gyobb terület a dicsőség. Ne- ; va moncjta: aligha maradna, kém nem kell az ilyen kétes ér- | Nem tudná ő már más munkakörben nézni, hogy mások alatt hogyan „úszik” a kombájn a gabona, a különféle aprómagvak és a szemes takarmány-növények táblatengerében. A kombájn nem idényjellegű gép már, tavasztól őszig akad munkája. — Ez hát a legfontosabb magyarázata annak, hogy reggelenként 2—3 órával korábban dé delgeti, és hogy kíméletes egyen letességgel dolgozik kombájnjával, a startcélhoz közeledő versenyben is? — Ez is, az is. Én már nem tudnék másként, kombájn nélkül pedig talán sehogyan sem dől gozni. K. I. az még egy-két fordulóig”-ból, vagyis a kis hibából sok javítási időt igénylő nagy hiba származik. Ezért fordítom én még a tartályürítési időt is a fontosabb alkatrészek ellenőrzésére. Azt tartom, hogy lassan járj, tovább érsz. Vagyis, lehetőleg egyenletes, nem pedig egyszer gyorsabb, egyszer lassúbb sebességgel vezetem a gépet. Ez legalább annyira fontos, mint az, hogy a kombájnos ott legyen gépe főjavításánál, s teljes meztelenségében megfigyeljen minden alkatrészt és tartozékot. Nemigen lehet mindezeknél többet elmondani a szakma, a gép szeretetéről, de én mégis próbáltam még kisulykolni egy kis „provokációval”. Megkérdeztem: itt tudna-e maradni a gazdaságban, ha egyszer és mindenkorra leszállítanák a kombájnról? Először meghökkent, mint tékű elismerés. Én nem a mindenáron való elsőségre törekszem, hanem arra, hogy haladjon az aratás, és amennyit lehet, megkeressek benne. Nős, családos vagyok. A család igénye most már elért a házépítésig. Ezt sem egyik évről a másikra akarom „összekombájnolni’k — Mivel magyarázza ennek ellenére, hogy most is első, és hogy az itt arató három társát 4—7—9 vagon teljesítménnyel előzte meg? — Lényegében azzal, hogy betartom a kombájnnal való bánás valamennyi szabályát. Nálam nem akkor kezdődik a munka, amikor beindítom a motort. A reggeli kezdés előtt 2—3 órával már kint vagyok, és a gép szinte tésük meghaladja a 250 ezer forintot, melyet jórészt vadállomány-fejlesztésre, valamint vad- gazdaságuk korszerűsítésére, vadászati berendezésük, felszerelésük bővítésére fordítanak. Különösen 1962 óta tettek sokat az állomány növeléséért, ami végül is a kilőhető és élve befogható állományban jutott kifejezésre. Hat évvel ezelőtt ugyanis jelentős társadalmi munkával és tetemes összeggel kialakították a jelenlegi zárttéri telepet, ahol a Gyulai Erdőgazdaságtól vásárolt ládákban és a saját készítésű fészkekben az utóbbi hetekben 132 kotló költötte a fácánfiókákat. A községbeliek által a földekről összegyűjtött és a társaságnak átadott minden fácántojásért négy darab Kossuth cigarettát adtak. S, az eredmény? Rövid idő alatt kereken 5380 tojás. Ezenkívül zárttéri tenyésztésükből további 120 tojást nyertek. Amint Vári Imrétől megtudtam, a Köröstarcsai Petőfi Vadásztársaság tagjai tovább akarják fejleszteni, korszerűsíteni zárttéri fácántenyésztésüket. Éppen ezért az OTP-től ötéves időtartamra 50 ezer forint hitelt vettek fel erre a célra. A kölcsönt februárban kapták meg, melyet az idén fel is használnak. Jjjt^niközbei^ fejlesztik zárttéri fácántenyésztésüket, fokozatosan javul bevételük. A múlt évben például a hálóval fogott 212 élő nyúl darabjáért 180 forintot kaptak. Míg a 183 élő fácánt egyenként 70 forintért értékesítették. A kilőtt 600 nyálért — melynek darabonkénti súlya elérte a négy kilogrammot — 42 ezer forintot kaptak. Lőtt fácánból és őzből 6—6 ezer forint bevétele lett a köröstarcsai vadásztársaságnak. Többek között tavaly egy német vadász által elejtett őz agancsáért 24 ezer forintot kapott a társaság. Tovább növelte bevételüket a 8000 forint évi tagdíj, a terményfeleslegből nyert mintegy 20 ezer forintra tehető takarmány több let is, miközben az 1967—68-as év telére, tavaszára is biztosivá volt a szükséges szemestakarmány és a széna. Bevételükből jutott egy koronglövő pálya létesítésére is, ahol június 23-án a békési járás vadásztársaságának tagjait látták véndégül lövészversenyre. A köröstarcsai vadásztársaság e koronglövő verseny idejére „ötven éves a Magyar Tanácsköztársaság” felirattal vándorserleget alapított. A serleget minden évben a járás legjobb lőtalálatot produkáló vadásza nyeri el. Balkus Imre Hat község — 447 kút A békési járás hat községében (Békés, Mezőberény, Köröstar- csa, Bélmegy er, Tarhos, Kétsop- rony) valósult meg eddig a központi ivóvízellátás. A községekben összesen 447 ej ektoros kút biztosítja a lakosság ellátását. Az üzemek, vállalatok, iskolák jó része is a vízvezetékből kapja a vizet. Az elmúlt másfél évben 426 lakóházba vezették be a vizet, s ez a lakosság kulturális és egészségügyi igényeinek jelentős növekedését bizo- nyíjta. Rekordtermés Sarkadon Kedden befejezték az aratást a sarkadi Haladás Termelőszövetkezetben. A gondos talajmunka és a jól szervezett betakarítás eredményeként a tervezett 12,5 mázsa búza helyett ka- tasztrális holdanként 19 mázsa termést értek el. A másik két közös gazdaság pedig 15—16 mázsás búzatermésre számít. Ezek az eredmények Sarkad községben rekordnak számítanak, ' az eddigi legmagasabb, 1959. évi 12,6 mázsa búzaterméssel szemben amit a Lenin Tsz- ben értek el. Az aszályos idő ellenére a három közös gazdaságban gabonatermésből több mint 4 millió forint többletbevételre számítanak. korszerű holthálózat í j kígyóson Az utóbbi három-négy évben korszerű bolthálózat létesült Újkígyóson. Joggal büszke a község modern iparcikk áruházára, önkiszolgáló élelmiszerboltjaira, valamint a még az idén megnyíló nagy befogadóképességű étteremre. Igen jó a községi tanács és a fogyasztási szövetkezet kapcsolata. Nemrég például a tanács négyszázezer forint értékben élelmiszerboltot építtetett és átadta a szövetkezetnek. A szövetkezet a 400 ezer forintot visz- szatérí tette. Százheívenkilenc állami gondozott a békési járásban A békési járási tanács igazgatási osztálya 179 állami gondozott gyermeket tart nyilván. Közülük húszat ebben az évben vettek állami gondozásba. A gondozásba vett kiskorúak száma nem csökken, de egyre kevesebb esetben kell anyagi okok miatt intézkedni. Az esetek 60 százalékában erkölcsi, a fennmaradó 40 százalékban pedig anyagi és egészségügyi okok miatt kell a gyermekeket állami gondozásba venni. Békéscsabán mestervizsgát 12 szakmában is lehet tenni A mestervizsgáztatást 1958-ban vezették be óiból Magyarországon. Ennek jelentősége most, a gazdasági mechanizmus reformja után — amikor nagyobbak a minőségi követelmények — megnövekedett. A mestervizsgáztatást, mint hatósági feladatot a KIOSZ szervezi és bonyolítja le. Békéscsabán 12 szakmában van erre lehetőség. Jelentkezhetnek mindazok, akik szaknT-- '-■■•■».w .....rmval r endelkeznek és 3 éve szakmai gyakorlatot folytatnak. Azoknak j is van rá lehetőségük, akik szakmunkásbizonyítvánnyal ugyan nem rendelkeznek, de igazolják, hogy a szakmában legalább nyolc évet dolgoztak. Részükre a vizsga letételéhez a járási vagy a városi j tanács vb ipari osztályának az engedélye szükséges. A vizsgák előtt a KIOSZ előkészítő tanfolyamot tart, melyen ! a hallgatók iparjogi vonatkozású I ismereteket szerezhetnek.
