Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-13 / 137. szám

1968. június 13. 3 Csütöitök Az összegyűjtött adatokból kö­vetkeztetéseket vonnak le az élet- körülmények javítására teendő további intézkedésekre, melyet javaslat formájában megkülde­nek a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának. Reprezentatív adatgyűjtés a tsz-tagok szociális ellátottságáról A gazdaságirányítás új rend- [ gyűjtést annak megállapítására, szerében, de különösen a párt IX. hogy a törvényben előírt szociális kongresszusa óta igen sok oiyan j juttatásokat miként valósították határozat és törvény született, j meg az üzemek vezetői, amely a falusi lakosig életkö­rülményeinek javítását célozta. Ha figyelembe vesszük a családi pótlék rendezését, az anyasági se­gély kiterjesztését, a betegellá­tás javítását — csak a legfonto­sabbak — megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezeti emberek élet- és munkakörülményeinek javítására hozott intézkedések milyen jelentősek. Ide kívánkozik azonban az öregekről való gon­doskodás is, a járadékosok és a nyugdíjasok támogatása, az új nyugdíjtörvény megvalósítása, melyekkel összességében elmond­hatjuk: a falun élő emberekről való gondoskodásban rendkívül sokat léptünk előre. Ezekről az intézkedésekről köz­gazdászaink annak idején szá­mítást tettek: hogyan érintik a népgazdaságot, s általában a fa­lusi lakosságot. Ez azonban nem volt egyéb, mint a megnöveke­dett igények várható kielégítésé­nek elméleti összegezése. Hogy a gyakorlatban miként valósul meg a falusi lakosság életkörül­ményének javítása, azt most a termelőszövetkezetek területi szö­vetségei vizsgálják reprezentatív adatgyűjtéssel. A Körösök Vidéke Tsz Szövetség összesen 15 közös gazdaságban tart konkrét adat­Magyar—szovjet diákcsere A szovjet közoktatásügyi mi­nisztérium és a Magyar Művelő­désügyi Minisztérium megállapo­dott középiskolás diákok nyári cseréjében. A fiatalok 15 főnyi csoportokban két-három hetet töltenek egymás országában. A hazánkba érkező 75 szovjet diák megismerkedik majd az ország nevezetességei vei és ellátogatnak a cserepartnerek iskolájába is. Mii mond a főkönyvelő a gazdálkodásról f — Milyennek látja a halárt a mezőőr ? Évek óta kellemetlen csalódás | ban részesítette. Így vegetáltak a kísérte a gyulavári Lenin Hagya- | gyulaváriak. téka Tsz gazdálkodását. A szö­vetkezet gazdái az év végi zár­számadás alkalmával nem talál­ták meg számításukat A vizes években valósággal elúszott az emberi munka értelme, nem ka­Ma más a helyzet. Püspöki György főkönyvelő kellemes esz­tendőnek nevezte az ideit, mivel a határt ez év tavaszán nem fojtogatta a belvíz. Sőt optimális körülmények között vethették el a tavasziakat, ápolhatták őszi ve­matozott a termelésbe állított tő- ] téseiket. ke. A közösséget évről évre az j A szövetkezet pénzügyi helyze­állam jelentős anyagi támogatás­Hol és tart New York hol Szarvas? Nem elég, ha szép a park Érdekes vizsgálatot folytat Bé­késcsabán, Gyulán, Orosházán és Szarvason a Megyed Népi Ellen­őrzési Bizottság. Felméri, ho­gyan használják fel a városok a parkok és játszóterek fejlesztésé­re fordítható összegeket, illetve kielégítő-é a közös virágoskertek gondozása, karbantartása. Sokan úgy vélik — sajnos még felelős vezetők is —, hogy a parknak csak szépnek kell len­nie, s tervezéséhez nem kell nagy szakértelem. Ez azonban té­vedés. A városi kerteknek — az esztétikum mellett — fontos funkciói vannak: a tervezésnél figyelembe kell venni a növények célszerű kiválasztását, az öntözé­si lehetőségeket, az egészségügyi követelményeket, s játszótér ese­tén még a biztonsági követelmé­nyeket is. A megyei tervező vál­lalat ma már megfelelő szakem­berekkel rendelkezik ahhoz, hogy parktervezést is végezzen. Jó lenne, ha minél több tanács venné figyelembe ezt és nem kí­sérletezne „házi” megoldásokkal. TJ emrég olvastam Saul Bellov, * az amerikai prózairodalom egyik kiemelkedő alakjának a „Minden órának...” című kisregé­nyét, amelyben elemi erővel áb­rázolja a gazdag ország családi­társadalmi ziláltságát, amely nem i lembe. képes megújulni, mert az emberi- j q zó sincs arról, hogy már se üzemek, intézmények, hivatalok szükségesebb tisztálkodási lehető- — nyújthatnak, jól éreztem ma- . ségekre. A vasipari egyik üzem­részében hatvannégy nőnek har­gam és büszke voltam és vagyok a családért érzett felelősség, a szocialista humánum mind mé­lyebben ivódik az értelembe, érze­ességet mintegy szétmarcangolják hol nincs szeplő, mintha a mine ruhaszekrénye van. Valaki azt mondta, hogy néha bizony helyiség hiánya miatt is elmarad az ilyen igény kielégítése, de ne­vezetesen a szekrények pótolhatók műanyag-fogasokkal (és kisebb az antihumanista akarások; a fő- szocialista humánum beragyogna helyiségben!), ha másként nem le- szereplő, Wilhelm nem talál se- ; minden zugot nálunk. Ez már ki- i hét. Nem akar ő a mezőgazdasági hol sem társra, mert a pénz min- j tűnt a vizsgálódás kezdetén, ami- j üzemekre hivatkozni, de nyáron denhatósága elhomályosít min- j kőris ankétokat tartottak s csak | úgy csinálnak zuhanyozót, hogy hordóból öntözőrózsákkal mossák, hűtik le magukat az emberek. dent, elszaggatja az apjához, s a saját családjához fűződő szálakat is Akaratlanul jutott eszembe Tommy Wilhelm „pályafutása”, amikor a párt Szarvasi Városi Végrehajtó Bizottsága elé terjesz­tett jelentést olvastam a nők hely­zetéről, valamint amikor az azzal kapcsolatos véleményeket hallgat­tam. Ugyanakkor az is végiggyű­rűzött bennem: aligha lehet kellő tisztelettel adózni azoknak a nők­nek, akik nevelik a gyermeküket, mosnak, vasalnak, hogy tiszta in­get vehessünk fel, tiszta ágyba fekhessünk; gondoskodnak arról, hogy kéznél legyen a cipőpaszta, a szappan, a törülköző, hogy ide­jében az asztalon legyen a ke­nyér, a tej, a zöldpaprika és még teljes emberként dolgoznak (vagy dolgoztak) az üzemekben, intéz­ményekben, hivatalokban és min­denütt, ahová a társadalom köve­telményei szólították őket. Mert nem elvont fogalom, hogy a csa­lád minden időben tükrözi a tár­sadalom állapotát, hiszen minél némi biztatással lehetett szólásra bírni a nőket, mert attól féltek, ha elmondják, mit nem látnak jó­nak, akkor hátrányos helyzetbe kerülhetnek, majd pedig, miután megoldódtak jobban a nyelvek, azt kérdezték: történik-e változás, mert előfordult már olyan fura eset is, hogy a vas- és fémipari ktsz-ben védőitalnak kértek szó­davizet és nem kaptak. Ugyaneb­ben az üzemben nem találták meg a módját, hogy egy egyedülálló, kétgyermekes anya délelőtti mű­szakban dolgozhasson. Igaz, nem „csak” egyedi esetekben kell majd megoldást keresni, hanem olyan feltételeket szükséges teremteni, melyek fokozatosan megjavítják a nők munkakörülményeit. Ide tar­tozik többek közt a munkaidő csökkentése, az egészségügyi ellá­tottság javítása is. Ezek már olyan igények, amelyek elől nem lehet senkinek bedugnia a fülét, annál az „egyszerű” oknál fogva, hogy mind több nő munkájára szükség van a fejlődő üzemekben (a vas­iparban az elmúlt években ötszö­kiegyensúlyozottabb a családok ! rösére nőtt a munkásnők száma, élete, annál egészségesebb az egész közösség. S miután olvastam, hall­gattam a szarvasiak tenniakaró készségét, hogy a dolgozó nő meg­kapja mindazt a támogatást, amit a mi társadalmunk együtt és kü- lőn-külön a kisebb közösségek — Baromfiipari Országos Vállalat orosházi és békéscsabai gyáregységeinek ajánlata Ellenőrzött, minőségi jelzéssel ellátott, kiváló, egész évben garantált minőségű tojás. Vágott, tiszított, darabolt baromfi hygiénikus csomagolásban. Baromfikonzerv-, szárnyaspástétom-, libamájkrém különlegességeket kedvelők részére. Pecsenyekacsa és liba mindenkor kapható, sülve illatos, tápláló csemege. Vásároljon fehérjedús BOV-terméket, mert a baromfihús könnyen emészthető, tápláló. Felvilágosítás nagyfogyasztók részére: Orosházán. Október 6 u. 8 sz. Telefon: 371. Békéscsabán V., Orosházi üt 16. Telefon: 11—260. Vásárlóközönség részére a megyei élelmiszerboltokban. 114992 és ma már négyszáznál többen dolgoznak) és különben mind na­gyobb szerephez kell jutniuk, hi­szen a lakosság nagyobb részét al­kotják, és azért is, mert kerese­tükkel növelik a családok jövedel­mét. De miért is épülne az új társadalom, ha nem az emberért? És mivel lehet legjobban támo­gatni a dolgozó nőket, ha nem a munkakörülmények kulturáltsá­gának a fejlesztésével? Most nem hivatkozunk a rendeletekre, ezek társadalmi rendünk természetéből fakadnak (akár az anyasági se­gélyre vagy az egyedülálló anyák megkülönböztetett bánás­módjára gondolunk), hanem azok­ra az esetekre, melyeket parag­rafusokkal nem is lehet teljesen szabályozni. Többek közt a leg­ORSZÁGOS SÖRIPARI VÁLLALAT azonnal felvesz férfi segéd- és betanított munkásokat. Július 1-től 44 órás munkaidő. Pénzbeni kereseten felül természetbeni juttatás. Munkásszállást, kedvez­ményes étkezést, munka­ruhát biztosítunk. Jelentkezés: Budapest, X., Maglódi út 17. 5268 XJ át bizony nemigen akartak először egyik-másik üzem­ben az észrevételekkel a vezetők egyetérteni, a „keretekre” hivat­koztak, majd miután bizonyították nekik néhány állapot tarthatat­lanságát, tudomásul vették. De hát a munkásnők arra is kíváncsiak voltak az ankétokon, lesz-e válto­zás ezután, s ezért két hónap múl­va ellenőrzik a párt városi bizott­sága munkacsoportjának tagjai, milyen intézkedéseket tettek az üzemekben. , , , , , , kahelyeknek a Nos, Saul Bellov regényének fő­szereplője, Tommy Wilhem azért is eszembe jutott, mert szegény társtalanhoz csak a csaló Tomkin szól úgy, hogy az a szívének is szól, de az meg kifosztja. Szóval minden ránehezedik, mert nem ta­lálja meg a dolgok értelmét, pe­dig már a negyvenen túl van, s hányódik az Atlanti-óceán part­vidékén fekvő nagy városban, New Yorkban. És itt, a Hármas-Körös táján. Szarvason, ahol csak most ástak a főutcán csatornát, látják a dolgok értelmét, éspedig: az ember ne legyen rabja annak, amit alkot, hanem gyönyörködjön benne, él­vezze áldásos hatását nem úgy, mint Tommy Wilhelm, aki a hu- szonvalahány emeletes szálloda, az egyetem, a tőzsde környékén arra döbben rá, hogy neki meg­rendültebben kell elsiratnia ön­magát, mint ahogyan bárki más valaha siratni fogja, s véletlenül egy teljesen idegen koporsójához kerül és annak legközvetlenebb hozzátartozójánál is jobban zo­kog. Ttt, Szarvason, az újdonsült ^ kis mezővároskában pedig mert tudják, értik a dolgok értel­mét, azt is kérték: úgy módosítsák az üzletek nyitvatartási idejét, I te az I. negyedév után valame­lyest megszilárdult. Az év első három hónapjában itt is ugyan­azok a bajok kísértettek, mint megyénk többi, gyenge adottságú termelőszövetkezetében. Nem volt az egyszámlájukon pénz, így bi­zony csak üggyel-bajjal vészel­hették át a zárszámadás utáni hónapokat. Áprilistól kezdve azonban rendszeres bevételhez jutnak főként az állattenyésztés­ből. Ennek tudható be, hogy a munkaegység-előleget havonta fi­zetik. Rendezték az állami vál­lalatokkal szembeni tartozásai­kat is. Jelenleg egyszámlájukon olyan pénzösszeget tartanak, amely fedezetül szolgál az 1968. évi üzemviteli kiadásokra, a jö­vő évi termelés előkészítésére. A szövetkezet mezőőre, Sebes­tyén Sándor 1936 óta él Gyula­váriban. A határt talán ő ismeri legjobban, hiszen nap mint nap bejárja körzetét, gyönyörködik a kiváló minőségűnek mondható vetésekben, lucernásokban, kuko­ricásokban. Szerinte 1954 óta még egyszer sem volt ofyan szép a gyulavári határ, mint most. A csökkent munkaképességűek elhelyezéséért Mint arról lapunkban is beszá­moltunk — a kormányhatározat értelmében — a megyei vállala­tok hozzáláttak azoknak a mun- számbavételéhez, amelyeket csökkent munkaképes­ségű dolgozók is betölthetnek. Kevés kivételtől eltekintve, az e célra alakult bizottságok ered­ményesen működtek, jelentős számú munkahelyet jelentettek be a megyei tanács munkaügyi osztályán. Az iparvállalatók után most már a ktsz-ekben is meg­kezdődött a munka, miután meg­született az OKISZ vezetőségének ilyen értelmű határozata. A szóban levő kormányrende­let azt is kimondja, hogy ahol erre mód van, úgynevezett „cél­üzemeket” kell létrehozni a csökkent munkaképességű dolgo­zók részére. Megkezdődtek a tár­gyalások és a gyomai illetve tótkomlósi háziipari szövetkezet — ezek eddig is sok bedolgozót foglalkoztattak — hajlandónak mutatkozik ilyen „célszövetke­zetté” alakulni, amennyiben meg­kapja az ígért támogatást és ked­vezményeket. hogy ne munkaidőben kelljen vá­sárolniuk a nőknek, s árusítsanak tejet a perifériákon levő üzletek­ben is, a villanyszámlákat az üze­mekbe vigyék a fizetési nap után, mert eleve nem találhatja otthon őket a pénzbeszedő, s igazítsák a bölcsődék és óvodák nyitvatar­tási idejét a munkakezdéshez. És legyen varrótű, harisnyatartó gu­mi, gyermeknadrág és olcsó szö­vet az üzletekben. S ez a mi életünk rendje. Cserei Pál Szarvas lesz az öntözési szakemberképzés központja Az öntözési szakemberképzés központjává fejlesztik a szarvasi felsőfokú mezőgazdasági teenni- kumot. A több mint 60 millió forintos beruházással most ki­bővített iskolához még az idén csatlakozik egy 300 személyes korszerű kollégium is. Az új in­tézményben a következő évek során egyszerre 540 diák tanul­hatja az öntözéses gazdálkodás legjobb módszereit. Az idei őszön 180 első évfolyamos tanuló kezdi meg tanulmányait. Az ön­tözés iránti érdeklődést jellemzi, hogy az új szarvasi iskola első ! évfolyamára 460-an jelentkeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents