Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-09 / 134. szám

1988, fúnlos 9. 3 Vasárnap Kitüntetések és jutalmazások az építők napja alkalmából Csehszlovák vendégek az ünnepségen Az idei építők papja alkalmából tegnap, szombaton délelőtt ünnep­séget rendeztek Békéscsabán, az Építők .Munkácsy Mihály Műve­lődési Otthonában. Az ünnepsé­gen megjelent Nagy István, az SZMT vezető titkára, Huszár Mi­hály, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának helyet­tes vezetője, Baukó Mihály, a vá­rosi pártbizottság titkára, Uhljár Mihály, a városi tanács vbelnöke, dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osz­tályának vezetője. Lábos András, az Építők Szak- szervezete megyei bizottságának elnöke üdvözölte az építő-, fa- és építőanyagipart dolgozókat, szak- szervezeti aktívákat és az ünnep­ségen megjelent Kelet-Szlovákiai Téglaipari Vállalat 42 tagú társa­dalmi szakszervezeti küldöttségét. A megnyitó után Kovács Pál országgyűlési képviselő ünnepi beszédében mél tatla az épftőmun. kások felszabadulás előtti harcát, majd az elmúlt esztendők munka­sikereiről szólt. Többek közt el­mondta, hogy a kormányzat a fel­szabadulás után hivatalosan is ünneppé nyilvánította az építők napját, ami a társadalmi megbe­csüléssel együtt azóta is kifejezi munkájuk elismerését. Ezután Safrankó László, a Kelet-Szlová­kiai Téglaipari Vállalat szb-titká- ra, a küldöttség vezetője üdvözöl­te megyénk épitőrmmkásait, is­mertette a két vállalat: a Kelet- Szlovákiai Téglaipari Vállalat és a Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat között kibontakozott tapasztalatcsere és a mélyülő ba­rátság jelentőségét. Ezután Kneif el Antal, az Építők Szakszervezete megyei bizottsá­gának titkára adta át a kitünteté­seket és jutalmaikat. A Szakszer­vezeti munkáért kitüntetés arany fokozatát Vasas György né, a Bé­kés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szb-tifkára, a kitüntetés ezüst fokozatát Orvos Andrásné, a vállalat szakszervezeti bizottsá­gának nőfelelőse kapta. Biros Zol­tánná, a Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyáregységének könyvelője a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. Az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Kovács János, Kerepeczki Pál, Méri Imre (Békés megyei Állami Építőipari Válla- ■ lat), Paulik János, Zsoltáros László (Békés megyei Tégla- éa Cserépipari Vállalat), Kenyő Sán­dor (Békés megyei Tanács Építő­ipari és Tatarozó Vállalat). Bu­dapesten kapta mer az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Si- piczky János, a Békéscsabai Vá­rosi Tanács építési, közlekedési ést vizügyi osztályának vezetője és Nagy Sándor, a Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat főtech­nológusa, a Szilikátipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Köti Imre, a Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat vegyészmérnöke. A Kiváló Dolgozó jelvényt Csé- tai János (Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalat), Kérszigeti Elekné, Busa László, Hrabovszkl Judit (Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat) kapta meg. Jubileumi szakszervezeti tag­könyvborító lapot kapott és pénz­jutalomban részesült a békéscsa­bai helyi csoport nyugdíjasai kö- ] zül: Varga Mihály és Slimbarszki ! János 60—60, ValkusZ Lajos és | Paulik János 50—50, Lipták Pál pedig 40 éve® szakszervezeti tag­ságának alkalmából. Csizmadia Lajos, az Orosházi Üveggyár dol­gozója 25 éves szakszervezeti tag­sága alkalmából részesült ebben a megtiszteltetésben. Ezenkívül mintegy negyvenen pénzjutalmat kaptak. Próbahalászat — A megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezési osztályának halászati felügyelője néhány nap­pal ezelőtt bejárta a Körösöket, a Berettyót és néhány holtágat. Próbahalászatot tartott a gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet vezetőivel s néhány horgászér­deklődővel, hogy tanulmányoz­A Hajtómfí­és Felvonógyár új gyártmányai A Hajtómű- és Felvonógyár 5-ös fzámú békéscsabai gyáregységé­ben az idén megkezdik az elek- troforetikus festőberendezés ve­zérlőegységeinek a gyártását is, melyekhez a vasszerkezeteket a 4-es számú nyíregyházi gyáregy­ségben állítják össze. Egy-egy be­rendezés ára mintegy négy és fél millió forint, összeszerelésük a helyszínen, a megrendelő vál­lalatoknál történik. Csepelen a kerékpárok és motorkerékpárok, Dunaújvárosban a radiátor fűtő­testek festésénél alkalmaznák ezeket a berendezéseket. Most tervezi a vállalat az elek­tromos porszóró festőberendezés gyártását, aminek a prototípusa egyelőre laboratóriumi vizsgálat alatt áll. Ez a munka is az 5-ös számú gyáregység feladata lesz. Mindkét festési eljárás előnye — az előzőkhöz képest gazdasá­gosabb és minőségileg is jobb munka mellett —, hogy kiküszö­bölődik a- levegő szennyeződése, az egészségi ártalom. A legutóbbi tárgyalások alap­ján a békéscsabai és nyíregyházi gyáregység csehszlovák megren­delésre elektroforetikus és elek­trosztatikus kombinációban komplett berendezést készít mint­egy 20 millió forint értékben. leívtak a pontyok zák, megértek-e a feltételek a ponty halászati tálalmának felol­dására. E próbahalászat eredményeként a megyei halászati felügyelő — a halászati törvényben biztosított jogánál fogva, június 9-én 0 órá­tól feloldotta a ponty halászati és horgászata tilalmát. Aratás előtt Köriisladányban Három-négy héttel ez-; előtt még arról beszélt Búzás Já­nos, az Új Barázda Tsz elnöke, hogy 700 hold kalászos aratására nem rendelkeznek kombájnnal. Ez az egész vetésterület egyhar- mada. Az utóbbi hetekben azon­ban kedvezőre fordult az aratási előkészület. A hitelképtelen tsz- ből a megyei tanács vb hitel­képest csinált, mivel három évre 600 ezer forint szanálási hitelt biztosított. Június 6-án már az MNB szeghalmi fiókjánál is ren­dezték a kialakult új pénzügyi helyzetet. A szövetkezét tehát fi­zetőképessé vált az állami vál­lalatok és egyéb szervek előtt. Ennek tudható be, hogy a na­pokban vásárolhattak egy új kombájnt, egy másikat pedig megrendelhettek. Az Új Barázda Tsz-ben így két saját és négy gépjavító állomási kombájn ösz- szeszerelve, felújítva várja a ga­bona érését. Az úton levő kom­bájnt tartalékgépnek tekintik. A rendelkezésükre álló technikai eszközöket elegendőnek tartják a csaknem kétezer hold kalászos és egyéb aratnivaló betakarítására A Dózsa Tsz-ben három kom­bájnt és három aratógépet készí­tenek elő a nagy munkára. Az 1500 holdnyi kalászos Kovalik András főagronómus szerint csak azért nem okoz különösebb gon­dot, mert a tavaszi szárazság holdanként 2—3 mázsa búzát el­vitt. Ebben a tsz-ber is, mint a töb­biben szisztematikusan készülnek a nyári betakarításra. Június 8­j án a tsz szűk körű vezetősége ösz- szeállította a kampánytervet, melybe a gépeket kiszolgáló sze­mélyzet névsorát, beosztását, fel­adattá írták. A kampányterv-ja­vaslatot június 12-én vezetőségi ülés elé vitára bocsátják, és ha­tározattá formálják. Most aratás előtt látható igazán, hogy a tavalyi és az azt megelőző években talán csak kí­sérleti célzattal tett részleges ve­tőmagcsere mit eredményezett. Ezért is hozhatott a tsz vezető­sége egy olyan határozatot, mi­szerint búzából és őszi árpából teljes vetőmagcserét szerveznek, így a várható termés 70 százalé­kát egyenesen a kombájntól vi­szik a felvásárlóhelyre. Búzából 8—9 mázsa holdanként! termésre számolnak. Hogy ez a hozam a Dózsa Tsz területéről sok-e vagy kévés, azt leginkább a megye egyik leg­gyengébb szövetkezetéhez, a szomszédos Üj Barázdához ha­sonlíthatjuk. Itt ugyanis holdan­ként 9—11 mázsa búzát várnak. A Zalka Tsz-ben vakarcs Imre főagronómus adott tájékoz­tatást az aratás előtti helyzet­ről. Kissé lehangoltan említette, hogy hatszáz hold gabona ara­tására jelenleg még nem rendel­keznek kombájnnal. A gépjavító állomással kötött szerződés értel­mében két kombájnra számíthat­nak. Ezekre összesen csak 600 hold aratást vállaltak. Még egy kombájnra lenne szükségük. Igé­nyeltek is egy új SZK—4-est az AGROKER-től, de ennek szállí­tása még bizonytalan. Mivel a gépjavító állomás ebbe a tsz-be nem garantált kettőnél több kom­bájnt, az itteni tsz-vezetőség a Borsod megyei gépjavító állo­másokkal keresi a kapcsolatot A Zalka Tsz-ben szeretnék az aratást alaposan előkészíteni, mi­vel rekordtermésre számítanak. Holdanként 12 mázsa búzát sze­retnének betakarítani. A Magyar—Vietnám Barátság Tsz-ben is a korábbi évekhez ké­pest jó közepes termés várható — mondotta Dorogi József tsz- elnök. 1200 hold a betakarítani - valójuk. Erre két kombájnt kap­nak a gépjavítótól. A szövetkezet­nek van egy rendre arató gépe is. Ezt Is munkába állítják, hogy a kombájnok teljesítményét 15—20 százalékkal növelhessék. A kombájnonként terve­zett 6—700 holdas , teljesítmény egy optimális aratási idényben is jóval meghaladja az ember és a gép általános teljesítőképessé­gét. így ezekben a napokban ta­lán még nem késő kombájn után járni, hogyne 6—700 holdra, ha­nem — ahogyan a gépjavító ál­lomás is vállalta — minden há­romszáz holdra jusson egy-egy gép. Az aratási biztonság megte­remtése szövetkezeti érdek. Így a jó közepes termés betakarítá­sára elsősorban a közös gazda­ságok vezetőinek kellene intéz­kedniük. Oupsi Károly A jövőt alapozva Sem Kovács. József technológus, sem Nagy Lajos művezető ném tudja eldönteni, hogy az Oros­házi Vas- és Kályhaipari Vállalat gyomai telepének öt brigádja kö­zül melyik az első. Az a vélemé­nyük, hogy az előkészítők, a he­gesztők, a lemezlakatosok, a vég­szerelők, a festők külön-külön is igen jól megállják a helyüket. Bi­zonyíték erre, hogy az egy éve alakult üzemből eddig már csak­nem 300 gázkazán került ki és reklamáció még nem volt. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron be­mutatott 15 és 10 ezer kalóríáa készülékek iránt igen nagy érdek­lődés mutatkozott és a SZÖVOSZ központ a jövő évre annyit ren­delt ezekből, hogy megfeszített ütemben dolgozhatnak, ha telje­síteni akarják. Es mennyire akar­ják! Persze közben fejlődik az üzem, a létszám is jelentősen nő. Azt is tudni kell, hogy a kollek­tíva nemcsak megtanulta ennek a speciális terméknek a gyártását, hanem sok-sok ésszerűsítéssel, az egyes munkafolyamatok célsze­rűbb kialakításával meg is gyor­sította azt. Mindezekről Kovács József és Nagy Lajos ad tájékoztatást, akik végül arra a megállapításra fut­nak, hogy — ha nem is lehet sor­rendet megjelölni — a legna­gyobb felelősség talán a végsze­relőkre hárul. A gázkazánokat ők adják ki a kezükből.' Így jutunk a végszerelő brigád­hoz, amelynek a vezetőjével és két tagjával találkozunk. Ismer­jük meg őket! Tóth Vince brigádvezető — Tulajdonképpen gépszerelő vagyok, persze elég jól ismerem a lakatos szakmát is. A Gyulai Szakmunkásképző-Intézetben ki­tűnő tanáraim és szakoktatóim voltak. Kezdetben sokat törtem a fejem, hogyan lehetne egyes rész­feladatokat jobban megoldani. Itt van például a vezérlő gázcsőveze­ték hajlításához egy sablon. Egy­szerű dolognak látszik, de nem volt könnyű elkészíteni. Mindig keressük az újat, mert szeretjük az üzemet és tudjuk, hogy csak úgy lehet felvirágoz­tatni, ha biztosítjuk a gyártmány versenyképességét minőségben és árban. Nemrégen van együtt a brigád, de már arra gondolunk, hogy cé­lul tűzzük a szocialista cím elnye­rését. Nagyon jó ez a gárda. Csu­pa fiatal, egyedül Sanyi bácsi idős. A szorgalma, magatartasa példamutató. Baráth Sándor brígádtag — Én ugyan csak betanított munkás vagyok, de fiatal korom­ban gyárban dolgoztam, aztán egy állami gazdaságban mint ön­tözőgépész. A vasas szakma te­hát nem ismeretlen előttem és itt a fiatalok között az 56 évem elle­nére sem esik nehezemre a mun­ka. Az égőfejek készítése a fel­adatom, megtanultam és igyek­szem jól csinálni. Egyébként megértjük egymást a brigádban. A fiatalok rendes gyerekek. Szakmai tanácsot én kérek tőlük, de ha emberileg va­lamilyen gondjuk, bajuk van, ők fordulnak hozzám. Nagyon örülök, hogy ebben az üzemben dolgozhatok. Hosszú évek után végre hazakerültem Gyomára. Van egy kis kertem, méhészettel is foglalkozom, itt pedig havi 1500 forintot keresek. Szóval minden rendben van. Szilágyi Lajos brígádtag — Általános épületgépész va­gyok. Igaz, ide lakatosnak vettek fel, de a gázszerelvény összeállí­tása inkább az eredeti szakmám­ba vágó munka. Szóval ehhez is, ahhoz is kell értenem. De hát aki vasas, csak el tud igazodni. Ha valami mégsem megy, megkérde­zem. Egymás között nincs mit röstellni. Van, amit én tudok jobban. Néha szakmai dolgokban vitatkozunk is, de csak azért, hogy jobban haladjunk. Az különösen jó ennél a bri­gádnál, hogy mindenki őszinte. A hibákat nem hallgatjuk el. Ami nem tetszik, nyíltan kimondjuk. A vezetőknek is. Ilyen légkörben szívesen dolgozik az ember és úgy vagyunk itt mindnyájan, hogy va­lamit a kötelességünkön felül is igyekszünk a közös asztalra tenni. Egy újítást, ésszerűsítést, valamit, ami végül is a vállalat pénztárá­ban többletként jelentkezik. P. B. Fotó; Demény Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents