Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-09 / 134. szám

\ 196i, június 9, Vasárnap Apróságok Hová lett a friss kifli? Reggelente az ember szívesen fogyasztaná a friss, ropogós kiflit, és egyéb péksüteményt. Ám ez a kiváltság csak egyes embereknek jut osztályrészül. Nem azért, mintha a boltok^ dolgozói kivételt tennének, ők szívesen adnák, ha volna. Jut is belőle azoknak, akik korán kelnek, és elsétálnak a boltba, de akik mondjuk: a hi­vatalba csak 8 órára mennek, hiába térnek be akár 7-kor vagy fél 8-kor is péksütemé­nyért. A reggeli szállítás már el­fogyott. Ilyenkor mi a legtermé­szetesebb? Szidják a bolt dol­gozóit, a kereskedelmet, holott az semmit sem tehet erről. Így van ez nap mint nap Békés­csabán. A Szabadság téri élelmiszer- boltban megkérdeztük, mi az oka ennek? A válasz: — Mi megrendeljük időben a kellő mennyiséget, de egy részét csak 10 óra után szállítják le. Így aztán ránk szárad. Nagyon ke­vés vásárlónak kell ilyenkor már péksütemény. A legna­gyobb fogyasztás a reggeli órákban van. Nekünk az lenne a legjobb, ha már reggel 6 órakor itt lenne a megrendelt mennyiség. Sajnos, erre hiába várunk. Vajon miért várnak hiába, ezt kérdezzük mi is? Halmocskák Tévedés ne essék, nem vala­mi természeti tájról, annak szépségeiről van szó. Ellenke­zőleg, ezek a halmocskák csú­fítják a környéket, emellett kellemetlen „illatokat” árasz­tanak. Békéscsabán, főleg a Bartók Béla úton, és még né­hány utcában találhatók. A vízlevezető csatornákból került felszínre tisztítás közben. Ez nem lenne baj, egy-két napig, — amíg az árkok tisztítása tar­tott — még csak eltűrték az ut­cák lakói. De most már hosz- szabb ideje éktelenkednek ott. Egyik-másik iszaphalmoeska már ki is száradt és fű nőtt rajta. A természet tehát maga gondoskodott arról, hogy vala­melyest eltakarja e csúfságo­kat. Csak azt nem értjük, miért nem gondoskodott erről más? Süllyesztett Megyénk városaiban sok a kerékpármegőrző-hely. Szükség is van erre, mivel sok a ke­rékpár. A legtöbb helyen azon­ban nem kis fáradságába ke­rül e járművek tisztes őré­nek — rendszerint idős bácsi­nak —, hogy kormányuknál fogva felakassza a magas kor­látra. Bizony, nem is könnyű munka a kerékpármegőrzés, ha ezt figyelembe vesszük. Mennyivel jobb lenne az az egyszerű megoldás, amelyet nemrég Szombathelyen láttam. A — nálunk is ismert — járda­lapokat úgy készítik, speciáli­san erre a célra, hogy a ke­rék szélességének megfelelő mélyedést hagynak bennük. Ezeket azután szép sorjában egymás mellé rakják, s a ke­rékpármegőrzőnek csak bele kell állítani a jármű első ke­rekét. Nem ártana átvenni ezt az ésszerű újítást! Kasnyik Judit Ezer kerékpár Vietnamnak Mezőhegyesen 87 ezer forintot adtak A szolidaritási hónap idején számtalan kezdeményezés, fel­ajánlás született országszerte egyetlen céllal: minél nagyobb segítséget Vietnamnak. Ilyen elgondolás alapján a tö­rökszentmiklósi földművesszövet­kezet országos akciót kezdemé­nyezett „Ezer kerékpár Vietnam­nak” elnevezéssel. A felhíváshoz Békés megye földművesszövetke- zetei is csatlakoztak és már több helyről érkezett tájékoztatás az eredményekről. Többek között Mezőkovács'háza, Kétegyháza, Békéssámson, Orosháza, Mezőhe­gyes szövetkezetei jelentették a MESZöV-nek, hogy eddig körze­tenként két-három kerékpár árát fizették be a külön csekkszámlá­ra. Emellett sok helyen vietnami műszakot és < -'érni gyűjtést is szerveztek. Mezőhegyesen, a szakszervezet és a Hazafias Népfront kezdemé­nyezésére csaknem 8 ezer ember 87 ezer forinttal segíti a vietnami népet. Az állami gazdaság 50 ezer, a cukorgyár 10 ezer, a ken­dergyár 17 ezer, a tsz-ek és ktsz- ak 4 ezer, az MTH tanulói 1300, a pedagógusok 1500, a MÁV dol­gozói pedig 3 ezer forintot adomá­nyoztak, amit eljuttattak a szoli­daritási alaphoz. Zászlófelvonással, ünnepélyes fogadalomtétellel ma kezdődik a IV. Űttörőolimpia középdöntője Békéscsabán A jubiláló Békéscsaba város ad otthont a IV. Nyári Üttörő- olimpia középdöntőjének. Há­rom megye, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád 650 úttörő sportolója méri össze erejét a különböző sportágakban és küzd meg a he­lyezésekért, valamint az országos döntőbe kerülés jogáért. Vasárnap délután 18 órakor a KISZ-tábor sportpályáján zászló­felvonással és ünnepélyes foga­dalomtétellel kezdődik meg e nagyszabású seregszemle. A ver­senyeket hétfőn és kedden tart­ják. Az atlétikai számokat a VTSK Kórház utcai sporttelepén rendezik, a tomaversenyek szín­helye az Űj Gimnázium tornater­me lesz. Az úszószámok verseny­zői a városi uszodában mérik ösz- sze erejüket A labdajátékok kö­zül a kézilabdásök a Tanácsköz­társaság úti Kötött-pályán, a ko­sarasok a Rózsa Ferenc gimná­ziumban, a röplabdások és a kis­.OLIMPIA A minősésr és tobhtennelés A Békéscsaba és Vidéke Tex­tilfeldolgozó Ktsz öt telephelyén — Békéscsabán, Békésen és Vész­tőn — 200—250 munkást foglal­koztat sok gonddal, problémával. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése az első hónapokban még csak növelte a bajokat és bizony felmerült: hogyan tovább? Az urgásszerűen megnőtt követel­ményeknek eleget tudnak-e ten­ni vagy csökkentik a létszámot, esetleg ami még ennél is rosz- szabb: megszűnik a ktsz. Egyik sem következett be. Megtalálták új cikkeikkel a pia­cot és most már egyenletesebb a termelés. Hogy az elmúlt hóna­pok nehézségeiből hogyan sike­rült kilábalni és ebben milyen szerep jutott a kommunistáknak, erről érdeklődtem Puskás Mi- hálynénál, a pártalapszervezet titkáránál. — Az első hónapok nagyon nehezek voltak — mondja csen­desen Puskásné elvtársnő — és hogy mit tett a vezetés, a párt­tagság, erről csak annyit: na­gyon sokat. Egyszerűen arról volt szó: vagy olcsóbban jobbat és többet termelünk, az igényeknek megfelelően, vagy megszűnik a ktsz. Január—február hónapban csak csordogált a kereskedelmi partnerektől a megrendelés. A normák pedig egyes területeken lazák voltak. Ereztük, hogy ezen változtatni kellene. A fontos fel­adatok közül először a normaren­dezést beszéltük meg pártvezető- ségin, majd taggyűlésen. Hogy ez nem volt egyszerű és főleg csend­ben megvalósítható intézkedési, az igaz. De úgy éreztük, vállalnunk kell a „népszerűtlen” feladatokat is és a párttagokkal, majd a szö­vetkezet dolgozóival megértetni, hogy mi miért szükséges. Annak örülök, hogy sikerült az elgondolás, a párttagok, ha hosz- szas vita után is, de megértették és belátták, hogy a kis szériájú új cikkek olcsóbb előállítása nél­kül nincs kiút... Most már nyugod­tan dolgozunk, mert egész évre van munkánk, biztosított a kere­set. Ebben az eredményben ben­ne van nemcsak a gazdasági ve­zetés rugalmas munkája, ha­nem a kommunisták kezdemé­nyezése és józan szava is. Nem csináltunk mi semmi rendkívülit, egyszerűen nagyobb felelősségeit éreztünk és érzünk mindannyiunk jövőjéért és a politikai meggyő­ző módszerekkel igyekszünk se­gíteni a gazdasági vezetést. Ahogy hallgatom az egyszerű, közvetlen magyarázatot, rádöb­benek arra, hogy 18—20 kommu­nista — kétszázegynéhány mun­katársával együtt — milyen szí­vós akarattal küszködött nemcsak a további munkáért, hanem a jó­zan emberi megértésért is. De hadd beszéljen erről bőveb­ben Hegyesi Imréné, aki a „kri­tikus” időben a hurkotoknál dol­gozott. — Több taggyűlésünk igen vi­haros volt. De lassan be tudtuk bizonyítani, hogy a normarende­zés, főleg a hurkolóknál ‘— fe­szessége ellenére is — elkerülhe­tetlenül szükséges. Az olcsóbb, több termelés hasznosságát ma már terrfi esze tesnek vesszük, de nem így volt két-három hónap­pal ezelőtt. Vannak sokan, akik­kel ma is vitázunk és igyekszünk őket meggyőzni. Sokan szóvá teszik például az életszínvonal alakulását. Bizony a havi 1300—1400 forintos átlag- kereset mellett két-három gyerek­kel elég nehéz beosztani a pénzt... be kellett látnunk, ennél többet egyelőre nem tud fizetni a ktsz. A magasabb fizetés egyedül raj­tunk, a mi munkánkon múlik. Es ezt igyekszünk a szerény kérde- zősködőkked és a nagyobb ham gúakkal is megértetni. Hogy mi­lyen sikerrel ? Hát, embere válo­gatja. Ezután egy kedves szőke asz- szony, Durai Jánosné véleményét kérdeztem politikai munkájáról, aki négy éve tagja a pártnak és a konfekei órészlegnél dolgozik. — A sokunkat érintő probléma mellett — kezdi kissé elfogódot- tan — nagyon vitattuk a taggyű­léseken a piackutatás lehetőségeit Talán jól fejezem ki magam: mi párttagok úgy politizálunk, hogy legtöbbet gazdasági kérdésekkel foglalkozunk, azt vitatjuk nem­csak a taggyűlésen, hanem a munkahelyen is. Lassan megér­tettük, vagy kevesebbért jobbat, ízlésesebbet és többet termelünk, vagy nem létezünk. Most már én is látom, hogy kereskedelmi kap­csolataink alapja mindig a minő­ség, a változatos cikkek gyártása, és a határidő betartása. Erről a szakvezetés rendszeresen tájékoz­tat bennünket és szeretném re­mélni, hogy még sok szép ered­ményt hallatunk magunkról... Pankotai István == 1968.VL10-« E ^KÉSCSf#' pályás labdarúgók a Lencsési úti pályán mérkőznek. A IV. Űttörőolimpia békéscsa­bai középdöntőjén részt vevő minden versenyzőnek sok sikert kívánunk és sportszerű küzdel­met. RatiM a Km Ománban-/íé/ntörfénet­— A legjobb orvosok cs%k jó asszisztenciával és még jobb gyógyszerekkel érhetnek el eredményt. — Kedves betegünket a leg­jobb orvosok, a legdrágább gyógyszerekkel próbálják kezel­ni. De az eredmény mégis ké­sik. Felkészülhetünk a legfájdal­masabbra ? A vonal túlsó végén csend tá­madt. Érezni lehetett, hogy az ember, akin a döntés múlik, hosszasan mérlegel, vívódik gon­dolataival. Végül megszólalt: — Isten akarata ellen nincs orvosság. De a kórházat felelős­sé tesszük. Kattant a telefon, a vonal megszakadt. Eberling hátradőlt a székén, tűnődve nézte az illatos italt. Azután kihörpintette, elfo­gyasztotta a narancsszeleteket is és végül szivart halászott elő tárcájából. — Ha másképp nem megy — meg kell ölni. De úgy, hogy az ügyet szóvá tehessük és a gyil­kosságért a magyar hatóságokat terhelje a felelősség. • — És Schirmbaum? — Most már nem érdekes Schirmbaum és Gömöry sem. Ez a Wocheck túl nagy béka ah­hoz, hogy lenyeljük. Gömöryt megtűrték a magyar hatóságok, noha nem lett volna nehéz ki­nyomozni, hogy valaha SS volt. Tájékoztassa Janát, hogy az ak­ciót hatodikén éjszaka kell lebo­nyolítaniuk és mindenképpen, és minden eszközzel. Mi hatodikén délben, de inkább délután négy­kor megfelelő úton jegyzéket juttatunk el a magyar kormány­hoz... s ebben megírjuk, hogy Budapesten tartózkodik von Gemmer, egykori SS orvosalez­redes, aki tudomásunk szerint Wocheck professzor életére tör... — Ezeket felkötik — mondta elszörnyedve a Páter. — Gömöry—Gemnert feltét­lenül. Jana és Schirmbaum azonban hetedikén hajnalban a teherautónkkal visszatérhet. A kocsi ott lesz és felveszi őket. Ezt az ügyet csak Gömöry ront­hatta el. így tulajdonképpen két legyet ütünk egy csapással. Meg­szabadulunk Gömörytől, Wo­check elhallgat, magával viszi a találmányát, és beleköthetünk a „háborús bűnösöket bújtató Ma­gyarországba”. — És ha Jana is és Schirm­Sziilők csoportja otazik az NDK’ba Békés megyéből jó néhány fia­tal dolgozik a Német Demokrati­kus Köztársaság különböző üze­meiben, az IBUSZ ezt figyelembe véve lehetővé tette, hogy a szülők meglátogathassák fiaikat, lányai­kat. Kapcsolatot teremtett az NDK utazási irodájával, valamint azokkal a munkahelyekkel, ahol magyar fiatalok dolgoznak. Gon­doskodott a szállásról és az ét­kezési lehetőségekről. Az első 20 tagú szülői csoport június 20-án indul az NDK-ba egy hatnapos látogatásra. baum is lemaradnak a teherau­tóról? Eberling vörösre gyűlt arccal ugrott fel. Dühödten csapott az asztalra, a poharak táncolni kezdtek. — Unom már a találós kérdé­seket. Induljon, és tegye, amit mondtam!.» ...Jana az elmúlt néhány nap alatt elhitette a bolt alkalma­zottaival, hogy „férje” autóbal­eset áldozata lett. Pontosan és lelkiismeretesen nyitott és zárt, de napközben órákra eltűnt az üzletből. A Páter így aztán hiá­ba kereste őt, éppen máshol tar­tózkodott. — Öcska kis szuka — gondolta magában —, nincs, aki ellenőriz­ze őt, persze azonnal kirúg a hámbóL Nyolc óra is elmúlt már, ami­kor Jana lakásán újra jelentke­zett. A fiatal nő otthon volt már, de egy ideig várnia kellett, hogy béboc sássák. — Éppen fürödtem, mert nem számítottam már látogatóra — mondta, és a „Pátert” a szobába tessékelte. Hellyel, némi száraz süteménnyel és konyakkal kí­nálta. Am a reverendásnak most vég­leg nem volt kedve az étkezés­hez. — Nagy baj van, Jana. Pestre kell utaznia! A „Páter” látta, hogy az asz- szony elszörnyedve emeli rá a tekintetét. Mefigyelte, hogy resz­kető kézzel nyúl egy pohárka ital után. — Csak néhány nap az egész — vigasztalta őt a „Páter”. «—

Next

/
Thumbnails
Contents