Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-30 / 152. szám
j5 2 oktatás és a nevelés rendszerétől azt várja mai társadalmunk, hogy döntő módon járuljon hozzá a tevékeny, felelősség- teljes, magát fegyelmező, az új követelmények között önállóan kiigazodó, biztos tudású, szocialista szellemű nemzedékek kialakításához. A tudományos és technikai átalakulás követhetetlenül gyors üteme következtében nem elég, ha a fiatalok az .apáik bölcsességével’ vér- tezettek csupán. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium történelem-helytörténeti szakköre az 1967/68. tanévben is olyan ifjúság nevelését munkálta, akik a szaktudományok tantervi ismereteit alkotó módon az élethez mérik, ahol képesek az új jelenségek közötti tájékozódásra. Az évi munka programozásakor arra törekedett a vezető tanár, hogy a helyi események kutatása egy egyetemes, illetve hazai tör. téneti keretbe ágyazódjék be. A távolságból a közelség felé haladva egy szakköri tag a nemzet közi élet egyik aktualitását, a kínai forradalom előzményeit, a másik a jubileumát ülő Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelenkori retroszpéktív irodalmát, a harmadik a magyar nemzetközi önvizsgálódás vitáját, a negyedik az 1848/49. évi forradalmi szabadságharc emlékének továbbélését vizsgálta. Ehhez kapcsolódtak a szorosan vett helyi témák: 1. A Ko munisták Magyarországi Pártja békéscsabai városkerületi szervezeteinek története a visszaemlékezések tükrében; 2. A békéscsabai Nőtanács akció- területei és eredményei; 3. A Békés megyei Termelőszövetkezeti Szövetség első lépései; 4. Korszerűbbé vált Békéscsaba közlekedése; 5. A békéscsabai kulturális intézmények KlSZ-szerve- zebeinek története; 6. A békéscsabai üzemek vidéki munikaerőgazdálkodásáról; 7. Üzemépítés és kapacitásnövelés Békéscsabán 1965— 67.; 8. A kihaló iparágak nyomában; 9. Véradó állomás Békéscsabán; 10. Békéscsaba helyneveiről. H a csak a témák mégis egységet alkotó sokrétűségét vesszük is figyelembe, elképzelhető az a miliő, amelyben ez a szakköri ifjúság él, ugyanis a munkamegosztás eredményeképpen időről időre megannyi olyan ismeretelemről hall, amely szinte visszhangja a tanórák anyagának. Lévén a kezdet a legnehezebb mozzanat egy honismereti téma anyaggyűjtése szempontjából, érdemes megfigyelnünk, miként vallanak a diákok az életben szerzett első benyomásukról. A Nőtanács közéleti funkcióit vizsgáló ifjak elmondták: „Nyomban bő forráshoz jutottunk. A kerületi titkárok szóban és írásban tájékoztattak. Ezután a városi titkárhoz fordultunk, Ica néni a jegyzőkönyvek és beszámolók tömegét bocsátotta rendelkezésünkre.” — Nem így a KlSZ-történettel foglalkozók: „Eleinte nagyon nehéz dolgunk volt Az iskolák KISZ-titkárai nem rendelkeztek kellő áttekintéssel és írásos dokumentum csak kevés helyein található.” Az üzemépítés és kapacitásnövelés kérdésével foglalkozók szerint kiinduló anyag nem állt rendelkezésre. csak a téma megközelítését célzó elképzelésük. „Kutatás közben anyagunk egyre növekedett” — mondták. A párttörténeti kérdés visszaemlékezés, gyűjtőinek a visszaemléke- zők felkutatása jelentett elsődleges feladatot. Gyűjtésünk közben csak az első adatközlő felkutatása jelentett különös gondot, ö ugyanis közölte egy másik veterán nevét, aki szintén tudott több címet. Sajnos, a veteránok közül már sokan meghaltak vagy más városba költöztek, így a források köre hamar bezárult.” „Vizsgálódásunk elég biztatóan indult — így a vidéki munkaerőgazdálkodás vizsgálói. A tervezett kérdéseinkre igen használható, főképpen statisztikai adatokkal alátámasztott válaszokat kaptunk, és élményanyagunk is volt már, amikor anyag- gyűjtésünket fel kellett adnunk, mert az új gazdasági mechanizmus sok, erőteljes változást ígért. Időközben beigazolódott minden várakozásunk, mert a legtöbb üzemben változtak a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos tervek és elképzelések.” gy honismereti szak- “ kör létének hasznossági körén belül elsősorban a nevelés alanyára gyakorolt hatása a figyelmet érdemlő. Sokrétű ez a hatás! Bár felületesen szemlélve csak ismeretszerzésnek tűnik, mint ahogy maguk a diákok is így látják. De jóval többet kínál a feladat megoldása: az élet ritmusába való bekapcsolódást, az új között önálló kiigazodást. „Az üzemi életről ezelőtt csak felszínes ismereteink voltak, az anyaggyűjtés közben sok új ismerethez jutottunk. Forrásaink között tanulmányoztuk a „Békéscsaba város II. ötéves terve és a III. ötéves terv célkitűzései” című tájékoztatót és folyamatos adalékokhoz jutottunk a Békés megyei Népújság számaiból” — nyilatkoztak a lányok. Ugyancsak a Békés megyei Népújság az ismeretek egyik fő forrásai a véradó- állomás helyzetét, működését vizsgáló csoportnak. A legtöbben tanulmányozták Békéscsaba monográfiáit, ezen túlmenően bizonyos szakirodalmat olvastak. Dr. István Lajos: A vérátömlesztés és véradásról; Révai: 48 útján; Spira György: A magyar negyvennyolc jobb megértését keresve stb. A nem helyi sajtó köréből hozzájutottak a Nép Zászlója 1868. évi számaihoz. A „Nemzeti önvizsgálat, mint a nemzeti öntudat kialakításának fontos esz- j köze” című dolgozat szerzője az Élet és Irodalom és : a Népszabadság számaiban i lezajlott vita anyagából j merített, gondosan figyelte | Pach Zsigmond Pál, Dar- J vas József és Dobozy Imre I reflexióit Faragó Vilmos! alapgondolatáról. A hasznossági kör vizsgálata közben nem hagyható figyelmen kívül a szakkör és a felnőttek kapcsolatának kérdése, az utóbbiakra gyakorolt hatása. A szakköri ifjúság részt vett a Nőtanács békéscsabai j ülésén, a békéscsabai VI. ! kerületi pártházban rendezett veterántalálkozón, a bdharugrai legjobb véradók tiszteletére rendezett műsoros esten, ahol jelenlé-1 tűkkel hívták fel a figyelmet az ügyre. A személyesen meglátogatott kt>. 50 pártalapító veterán egyike gyermeki meghatottsággal vallotta be a szakkörvezetőnek: most látta igazán értelmét az egykori küzdelmeknek, amikor az ifjúság feltett kérdéseire válaszolt. A szóban forgó szakkör ** évi programjából három esemény emelhető ki különösen. Részt vettek a diákok a szakkör kiadványának, a Békéscsabai Ifjúság és Élet 3. számának nyomdai korrektúrájában, ami az ifjúság életében semmiképpen nem szokványos élmény. A helytudat — mint a szocialista hazafiasság fönte« eleme — kialakítása érdekében tett jó szolgálatot a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága által kezdeményezett „Ki tud többet Békéscsabáról?” vetélkedő a város törökkor utáni újratelepítésének 250. évfordulóján. Az áprilisban rendezett középiskolás vetélkedésre komolyan készült a szakköri tagság, és meg is nyerte az elsőséget. Ez az alkalom föltétlenül tanulságot kínál a felnőtt rendezőségnek, akik alulmaradtak a városért történő igazi lelkesedésben az ifjúsággal szemben. Az április 30-án megrendezett békéscsabai Nevelők Napján közvetve szerepelt a szakkör. Az ankét rendezői a hazafias és honvédelmi nevelés gyakorlati kérdéseit tűzték napirendre. A szalagról közvetített foglalkozás-szemelvények igen jó szolgálatot tettek a pedagógiai gondolatok konkretizálása érdekében. Két részlet ezúttal is megérdemli az említést. A szakkörvezető meg- kérdezte Varga Máriától, milyen érzés lány létére a kihaló iparágakkal foglalkozni. „Nem ’kihaló’- nak nevezem ezeket a kisiparos szakmákat — válaszolta —, ha beszélgetek az érintettekkel, inkább úgy mondom előttük: ’formálódó’, s részben van is ebben valami, hiszen pl. Pfaff bácsi a Petőfi utcai szíjKÖRÖS TÁJ Ezüst György Tengerparti város gyártó műhelyében most nem lószerszámot készít, mint másfél évtizeddel ezelőtt, hanem farmernadrág- szíjat, mert most ezt igényli a piac, a kisiparos szakma pedig rugalmasan regáléi az igénymódosulásra, utána megy az igényeknek, ha nem ezt teszi, akikor valóban kihal. Valahogy én így jobban szeretem ezt a mi Békéscsabánkat, ha egész tarkaságában látom az életét, s olyan érdekes beszélgető félként ott járni a felnőttek között, izgalmas.'’ Kosznai Klára a KISZ-tör- tóneti anyaggyűjtés ügyében mondotta: „Úgy látjuk, hogy az egyes szervezetek titkárai jobban törekszenek életük dokumentálására miután most látják: a történelem számára fontos az írásbeliség. Érdekes figyelni, hogy azoknak az eseményeknek, rendezvényeknek van írásibéli nyoma az egyes szervezeteknél, amelyek mögött komoly erőfeszítés, munka, helytállás volt. Mű, az ifjúság nemcsak az előttünk járt generációk életében értékeljük a kiemelkedő tettet, a helytállást, hanem a magunk életében Is azt szeretjük, ha komoly feladatot kapunk. Tehát nyomban látjuk, ahol a szervezetek nem emlegetnek komoly erőpróbákat, ott lapos, sablonos, édmény- telen a KISZ-élet” A szakköri tevékenység közben nevelkedett 4. osztályosok jó eredménnyel tettek érettségit, többségük tanári pályára orientálódik. A középiskolai tanulmányaikat még folytató alsóbb osztályosok közül öt tanuló részesült továbbképzésben a ■ Művelődésügyi Mlniszté- j rium és a KISZ KB álltai szer--- ’ett Tolna megyei I tamási országos középiskolai történelem-honismereti táborban. ■RJTennyi minden történt * ^ még e szakkör életében egy röpke tanévben! Ez a műhely kínálja az ifjúság számára a múlt már ható tanulságait, és közvetít a holna felnőtté váló ifjakom keresztül a jövőbe. Dr. Virágh Ferenc A4 ezer András: HAJNAL Ment az éjszaka szekere, hajnalodott a saroglyája, bordái közt a lóhere, lecsüngő szalma szakálla. Lábtól kúszhatott fölfele, torkom a napfény határa, fejemen kámzsa, fekete, mint árnyak éle ha vágna. Szemgödröm csillaggal tele, foglyaim, bevarrva zsákba. A terhek végtelen tere húzza le, horpad a párna. Most szakítanak kétfelé — Ragyog a reggel mezítlába. OLVASÓNAPLÓMBÓL Barabás Tibor: Napóleon foglya Kisfaludy Sándorról ko- Barabás egyszerű és tisz- runik olvasójának — iskolai ta eszközökkel dolgozik, kötelező olvasmányaiból — Kitűnő író, Kisfaludy életma már csak a Himfy jut regényét csak eszköznek eszébe, és Szegedy Róza, használta fel, hogy ily mó- aki a költőhöz először jég- dón képet alkothasson ak- szívű volt, majd hitvese kori köznemességünkről, lett, nagy szerelem árán. Napóleon magyarországi Barabás új regényesszé- betöréséről, annak politi- jében tiszteletreméltó ki- kai hatásairól és az utolsó sérletet tett, hogy Kisfalu- — 1809 — nemesi fedkelés- dyt, a reformkor költőjét ről. Körképe teljes és Kis- méltó helyére állítsa. A faludy új portréja hiteles, századelőn Eötvös Károly- talán hitelesebb, bármely nál Kisfaludy az ábrándos eddiginél. (Szépirodalmi középnemes maradt és K.) semmi több. Darázs Endre Horgas Béla: Távolságok Nagy érdeklődéssel és Horgas komolyan veszi a kíváncsisággal olvastam költészetet Szinte már tu- Horgas Béla új kötetét, hi- dománynak tekinti e mo- szen bemutatkozó köteté- dern világban, ezért lép ki ben (Nevetni, sírni) már a már megszokott költői egy rokonszenves, izgal- világra, oly jellemző hármas lírát hordozó költővel mónikus idillbol, szépségtalálkoztam. Érdeklődésem bői, áttetsző lírai tisztaúj kötetének olvasása köz- Ságból, hogy megteremtse ben még csak fokozódott, a maga modem, tudatos, Előző kötetének merész, vívódó költészetét, kemény, tudatos költői vi- Érdekes megfigyelni, lágát építi tovább. Lírai hogy még apróbb, i Hét ve anyaga teljesebbé, egysé- kisebb versedben is ott gesebbé vált. Ezt érezzük van a sajátos költői alka- leginkább a nagy lélegzetű t*. világról, társadalomról, versekben. (Hétrészes korról alkotott véleménye, ének, Szerelem, Tavaszi Horgas Béla új kötetét koncert.) Igaz, verseinek olvasva megállapíthatjuk, élvont jellege, képeinek hogy jó költő. Most már bonyolultsága, merészsé- rajta a sor, hogy tehetsége erősödött, de karakté- Sf és ereje mellett jelen- risztikusabbá is vált Ezzel tős költővé is váljon, azt akarjuk jelezni, hogy Zsadányi Lajos
