Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-23 / 146. szám
1968. június S3. 7 Vasárnap Hüvelyk Matyi a fesztivál jellegzetes figurája Előzetes a bábfesztiválról Sokgyermekes anyát jutalmaztak Az idén, anyák napja után egy héttel született a medgyesbodzási Zsibrita család hatodik gyermeke; Júlia. Zsibrita Mátyásné akkor nem is gondolta, hogy néhány héttel később a kis Juli révén milyen örömben részesül. A kormányrendelet értelmében, a hatodik gyermek után ezer forint jutalmat kapott, mint sok- gyermekes édesanya, ezzel is kifejezve az édesanyák megbecsülését A jutalmat a napokban adta át a községi tanács nevében Csáki Kálmánná vb-titkár. Hétvégi Ismerőseimtől tudom, hogy I az emeletes bérházak a nyári forróságbon melegek: szinte nem lehet bennük lehűlni, jó érzéssel pihenni. Hogy így van-e, ezért valamelyik hajnalban városnéző körútra indultam. Vajon miként is pihennek ilyen tájban a bérházak lakói? Nem mindenki töltötte ágyban az éjszakát. Volt, aki a balkonon vert tanyát egy nyugágyban vagy éppen egy takarón. De még így sem tudott kellően lehűlni, mert a betonrengeteg sárkemencéhez hasonlóan ontotta a meleget Vajon miként tud ereje legjavával dolgozni az az ember, aki a nyári forróság következtében éjszakáról-éjszakára a melegtől nem pihenhet? De nemcsak éjszaka bajos a pihenés. Nappal is, amikor a hőmérő higanyszála a 35—ip fok felé közelít. Ilyenkor a tégla, a beton szomjas emberként issza magába a nap melegét. S aki a délutáni vagy az esti műszakban dolgozik, mitagadás, a melegtől fáradtan, kitikkad- tan érkezik munkahelyére. A gondolatmenetet folytathatnánk a rövidített munkahét bevezetésének párt- és kormány- programjával. De ilyen körülmények között miként pihenhet, frissülhet fel a dolgozó, mivel és hogyan töltheti el majd a hétvégi kettős pihenőnapot? « emberek nem egyforma érdeklődésűek. Van, akit a szemlélődés is kielégít. Egy körséta a lombos fák alatt, a vízparton, a város központjában lehet a pihenés egyik formája. Másokat a barkácsolás, a technika rejtelmeinek megismerése köt le. Vannak, akik kirándulnak. Autón, motoron, kerékpáron keresik fel a Körös-völgy szépségeit. Sokan sportolnak. A sportkorból kinőtt nemzedék viszont szabad idejében klubéletet él vagy pedig a vendéglátóipar valamelyik egységében hűsöl. A társadalom kisebb része hasznos kedvtelésének él a városmenti zártkertekben. Az ember azért keresi a pihenést, mert a munkában az izmok azonos foglalkoztatása következtében elfárad. A fizikai dolgozó szabad idejében ezért olvas szívesen vagy végez az üzemi elfoglaltságával ellentétes munkát. A szellemi dolgozók főként fizikai elfoglaltságot keresnek. Vajon a bérház milyen lehetőséget kínál ilyen tekintetben? Nem sokat, hiszen a víz és a tüzelőanyag (ahol gáz van) csövön szállítva érkezik a konyhába, szobába. Még csak cipelni sem kell a vizeskannát és a szenesvedret. Másrészt a társadalomnak sem lehet mindegy, hogy tagjai szabad idejük jelentős részét tevékenyen vagy pedig semmittevéssel töltik. Tévedés ne essék: nem arról van szó, hogy az embereket szabad idejükben is dolgoztassa a társadalom, haBábfesztiváli előzetesünkben most a fesztiválok történetével foglalkoztunk, külön méltatva azokat az eredményeket, amelyek nyomán a már szép hagyományokkal rendelkező békéscsabai bábjátékos napokat fesztiváli rangjára emelte az UNIMA. Unimex? Union Internacionale des Marionettes, azaz Bábjátékosok Nemzetközi Szövetsége. Az UNESCO mellett működő szerv székhelye Prágában van, tagjai mind az öt földrész országának pihenés bábjátékosaiból állnak. Az UNIMA feladata, hogy az amatőr és a hivatásos bábjátékos mozgalmat segítse, közreműködjön a fesztiválok szervezésében és ösz- szefogja az országonkénti szekciókat. Az UNIMA elnöke, a csehszlovák dr, Jan Malik. Bábfesztiválok? Általában külön rendeznek feszivált az amatőr és a hivatásos együttesek számára. (Bár az amatőr és hivatásos elnevezés nem pontos, hiszen legtöbb nyugati ország bábcsoportja mögött nem áll patronáló szerv.) Jelentős esemény volt az 1964-es Karlovy -Varyban tartott nemzetközi amatőr fesztivál, de a Prága melletti Chrudimban is rendszeresen találkoztak az amatőr bábjátékosok. Az 50-es évek közepe óta rendszeresen tartanak az NSZKnem az egyén szempontjából a pihenés módjának helyes megválasztásáról, a feltételek megteremtéséről. M ondhatnánk azt is, hogy az utóbbi két évtizedben igen sokat beszéltünk a munkáról. Ez igaz, hiszen ebben az időszakban a mi társadalmunknak sok dolga volt. Most is van, de miután a népgazdaság megerősödött, s az életnívó javult, beszélnünk kell a hétvégi és a napközi pihenésről is. Az ember személye körül mindjobban előtérbe, a munka utáni úgynevezett kikapcsolódás feltételeinek megteremtésével. Ez irányban milyen lehetőségeink vannak? Csaknem korlátlanok. A szabad időt természetjárással vagy barkácsolással töltő emberek nagy része szívesen vállalkozna lakókörnyezetéből nem messzire kert-városrész építésére. Ehhez viszont zárt- kert-bővítésre, nyitásra lenne szükség. Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Szarvason, de máshol is a legújabb rendelkezések módot nyújtanak egy-egy ilyen vállalkozás kivitelezésére. Gyulán a Városerdőn évekkel ezelőtt igen hasznos kezdeményezést tettek a kertváros, a ví- kendtelep megteremtésére. Itt már egész utcasorok vannak. Békéscsabán az Élővíz-csatorna környékén, a meglevő zártkertek bővítésével lehetne ilyesmiről szó. A két város lakosságának azonban kellemes hétvégi ví- kendtelepet jelenthetne Szana- zug, az épülő és rövidesen üzemelő békési duzzasztó környéke és a ma még tervdokumentációban levő Makkosháti-víz- tározó szomszédságában levő terület. r Ü gy tudjuk, hogy évek óta. készül Szanazug rekonstrukciós terve. Állítólag nagyarányú fejlesztésről beszélnek. Kérdés azonban, melyik köz- igazgatási egység legyen a munka „művezetője” és finanszírozója. A dobozi községi tanács meg tud-e birkózni ezzel a feladattal? A kérdést úgy is fogalmazhatnánk: építhet-e Doboz Békéscsabának és Gyulának üdülőtelepet Szanazugban? A doboziak tevékenységét behatárolják anyagi lehetőségeik. Az igazsághoz tartozik, hogy a két város nem is kívánhat ilyen erőfeszítést ettől a községtől. Éppen ezért módot kellene találni arra, hogy a két város anyagi lehetőségein belül oldódjon meg a szanazugi rekonstrukció. E zek a gondolatok ma még csak mint lehetőségek vetődtek újságpapírra. A városok vezető testületéiben kellene megfontolni és állást foglalni az említett lehetőségek következetes. kihasználására. Nem lehet mindegy, hogy a dolgozó ember a nyári forróságban milyen környezetben pihen, él, készül a következő napi feladat megoldására Dupsi Károly ban, Bochumban is fesztivált. A hivatásos együttesek hat évenként Világfesztiválon szerepelnek, felváltva Varsóban és Bukarestben. I A békéscsabai fesztivál? Korábban már kétszer rendeztek Békéscsabán bábjátékos napokat. Ezeken vendégként külföldi együttesek is szerepeltek. Az 1966-ban megtartott bábjátékos napok sikere nyomán a békéscsabai szervezőbizóttság, az UNIMA diplomáját kapta njeg. Fritz Wortelmann, a német bábjátékos intézet vezetője így ír erről a két évvel ezelőtti találkozóról: „Békéscsabán sok különleges dolgot gondoltak és próbáltak ki a fesztiválon, s mindezt a magyarokra jellemző szenvedélyességgel valósították meg, méghozzá a bemutató előadások fényével övezve, de az amatőrök szép buzgalmával és belülről fakadó akarásával előadva...” Rendező? A Békéscsabai I. Nemzetközi Bábfesztivált a KPVDSZ megyei bizottsága, a városi tanács és a ■ Megyei Művelődési Ház rendezi. A fesztivál titkára Szemenkár Mátyás, a művelődési ház igazgatóhelyettese. Zsűri? A zsürj, elnöke, a szovjet bábjátszás világhírű mestere, Obraz- cov lesz, tagjai között szerepel az UNIMA magyar szekciójának elnökségi tagja, Hollós Róbert- né, valamint Vári Ferenc Lisztdíjas zeneszerző és Öhidy Lehel, az Állami Bábszíház művésze. Békéscsaba város vendége lesz Mária Signorelli asszony is, az UNIMA olaszországi szekciójának képviselője. A fesztivál díjai? A fesztivál első helyezett együttese, a fesztivál nagydíját és egy hatalmas ólómkristályvázát visz haza, de külön díjazzák, arany-, ezüst- és broz diplomával a legjobb hazai és a legjobb külföldi bábcsoportokat. Ezenkívül minden résztvevő együttes emlékplakettet kap. A szép kivitelű, fényezett fára dolgozott plakettek, Ligeti Erika, fővárosi szobrászművész alkotásai. Plakátok? A bábfesztivál plakátjának elkészítésére pályázatot írtak ki a rendezők. Tíz pályázó közül Len- kefi Konrád terve került a nyomdába, s szerte az országban és külföldön is összesen ezer plakát ad hírt a fesztiválról. A plakát jellegzetes figurája, már az előző bábjátékos napok nyomán is, a magyar ruhás süveges Hüvelyk Matyi. Az ilyen jellegű fesztiválok egyéb szokásos nyomdai termékei is elkészültek már; az emblémás levélpapírok, borítékok, programfüzetek, képeslapok, meghívók. Az ünnepélyes megnyitót várják a fesztivál-zászlók is. Megkezdődtek a próbák a Várszínházban A július 5-én, immár ötödik évadot kezdő Gyulai Várszínházban megkezdődtek a próbák. Igaz, egyelőre mégcsak civilben léptek színpadra a színészek a ftllobogózott várban. Felvételeink Madách Imre fiatalkori, sokszor átdolgozott darabjának, a Csák végnapjai című történelmi drámának a próbáin készültek. Az ország különböző színházaiból jött színészek egyelőre még ismerkednek a színpaddal, a környezettel, hogy aztán a bemutató napján teljes díszben és pompájában tárulkozzon fel Madách méltatlanul elfelejtett remeke, a Csák végnapjai. A két nagy ellenfél, Iványi József és Horváth Sándor a szinpa dón. Miszlay István, a darab rendezője beállít egy jelenetet. Kct felvonás között. Színészek a nézőtéren: Kovács Lajos, Dé- gi István, Stefanik Irén, Dcmjén Gyöngyvér és Dőry Virág. totó■ Demény Gyula
