Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-21 / 144. szám

1963. június 21. 5 Péntek Fogadóórák a megyei tanácsnál A soron következő fogadó­órákat dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára tartja június 22-én, szomba­ton délelőtt 9 órától 12 órá­ig a hivatali helyiségében, Békéscsabán' Felsőkörös sor (irodaház). Első lépés ! rövidített munkahét felé A munka utalványozásával növelik a termelékenységet a Kdrösladányi Gépjavító Állomáson A gyárak és üzemek sokasága között megyénk gépjavító állomá­sainak vezetőit és dolgozóit is fog­lalkoztatják a munkahét csökken­tésének feltételei. A legfontosabb, vasolta a gépjavító állomások ve­zetőinek a munka utalványozási rendszerének bevezetését. Az ál­lomások vezetőinek egy része ezt — „lehetetlen az általunk végzett sok ség növeléséhez már korábban ja­4 mmúMMummüK MIT HOZOTT a múlt hét a rá­dióhallgatóknak? Hétfőn például a zene szokásos súlyos és könnyű műfajaiból összeállított rutinmű­sor mellett a Rádiószínház részle­teket mutatott be Barbara Gar- son — a kritika szerint zseniáli­san keserű — szatírájából, a Mak- begyből. Miként annak idején Brecht, úgy látszik Barbara Gar- son sem szégyell klasszikus mű­vet, jelen esetben Shakespeare: Macbethjét „segédeszközül'’ hasz­nálni mondanivalója érdekében. Amerika galambjait, héjáit, s mögötte az egész beteg amerikai társadalmat vonultatja fel a meg- láttatás és egy egészséges válto­zás szükségességének az igenlése érdekében. Jó lenne egyszer a da­rabot teljes egészében a mikrofon elé vinni! KEDDEN, SZERDÁN és csütör­tökön a zeneszámok voltak túl­súlyban, mondhatni tobzódásuk­nak lehettünk tanúi. Megunni per­sze nem lehet, hiszen talán „leg- rádiószerűbb” a muzsika. A Pe­tőfi adó zenés délutánja azonban — címével kissé ellentétben, és igen egészséges ellentétben! — mindig jó katalizátora a napi műsornak. Dicséret a műsorveze­tőknek, hogy napról napra, hét­ről hétre kifogyhatatlan kedvvel amiben valamennyien megegyez-! fajta munkát utalványozni” — él­nék, az, hogy növekedjen a tér- zárkózással fogadta. Más részük melékenység. A Gépjavító Álló- ' immel-ámmal hozzálátott ennek mások megyei Igazgatósága a a termelékenység növelésére ösz- munkahét csökkentéséhez, s en- tönző módszernek a kidolgozásá- nek feltételeihez, a termelékeny- hoz. Dicséretes módon a Körösladá- I nyi Gépjavító Állomás vezetői és ; dolgozói jutottak el elsőnek a munkautalványozási-rendszer megoldásához., Július l-t51 már minden, lehető munkát, főleg a különböző alkatrészek felújítását, az új gyártmányokat, a forgácso­lást, az összeszerelést és még sok | minden mást ennek alapján vé- | geztetik. Az utalványozás képezi j a bérezés és a premizálás alapját. A javítóállomás vezetői arra szá­mítanak, hogy hat hónap — egy ; év alatt kicsiszolják az utalványo­zási rendszer jelentkező hibáit és és ötletességgel tálalják ezt a közkedvelt programot. És hát nem feledkezhetünk meg A leg­vidámabb fickó című zenés já­tékról, egy bolgár kémregényből dramatizált izgalomról, A 07-es ügynök című folytatásos játékról, ■ aztán a termelékenység megfelelő Felkai Ferenc rádió játékáról, a ! emelkedése esetén rátérnek a Pilátusról és a többi élményt j nyújtó előadásról sem. Aki oda- { figyelt a könnyed időtöltés fogai- j mától távol eső Japán kihívás cí- ! mű úti jegyzet-folytatás múlt heti „számára”, az is szórakozott. Ja- i pán ugyanis felettébb látványos módon mutatja kettős, sőt mond­hatni hármas arculatát: a múlt hagyományaihoz ragaszkodót, a legfejlettebb technikai civilizációt j tükrözőt és a békéért, egy szocL j ális társadalomért küzdőét. JÓL SZÓRAKOZTUNK az Ambrózy—Vincze zenés játékon három napra Egerbe látogatnak, es a zenes délutánok folyamába aboj részt vesznek az országos ve- iktatott Moszkvától Londonig cí- télkedőn. mű könnyűműsor hallgatásakor, j _______________ . A Kíváncsiak klubja pedig, szó- \ kás szerint, a felnőtteket is lekö­tő érdekességekkel szolgált ismét. A Portrék tánczenével műsor ke­retében örömmel találkoztunk ré­gi kedves ismerőseinkkel, Ambrus Kyrivel, Bakacsi Bélával és a Syrius-együttessel. H. R. csökkentett munkahétre. Az egri országos döntött Az úttörők kulturális vetélkedő­jén szép sikert aratott a medgyes- bodzási 19 tagú fuvola-zenekar, melyet Sülé Ferenc tanár irányít. Az általános iskola úttörői szor­galmasan készültek a versenyekre ] és a siker nem maradt el, ugyan­is a megyei versenyen arany okle- j velet nyertek. A pajtások most Csők o züld tud asszimilálni Egy pedagógus portréja — Illyés Istvánt keresi? Ide csak ! Aztán egyeztetjük a véleménye­déiben szokott bejönni, biztosan két. otthon van meg. — mondja a ta- — Ezt önkontrollnak is nevez- nárnő, a napközi otthon gyermek- hetnénk. Mondana egy példát? zsivajtól hangos udvarán. — Szívesen. A gyerekek egyik A lakas zarva. Pedig az előbb alkalommal azt állították, hogy a meg itt volt — csóválja fejét az tanárok igazságtalanok, mert tár- egyik szomszéd. - Most talalkoz- suk> noha úgv mondta a leckét, am vele biztosan a tanácsnál i mint a vízfolyás, mégis csak ket- lesZ - véli a postás es hatara lo- test kapott. Gyorsan elővettem a ditja súlyos, hatalmas táskáját. ; magnót és a panaszos azonnyom­A tanácsnál sem találom. (Pe­dig a napközibe menet be szo­kott nézni ide). Véletlenül aka­dunk össze a művelődési ház élőét, a kereskedelmi napok áru­bemutatóját nézte meg. Egy pád­ra telepszünk a kis liget fái alatt. Nehezen indul a beszélgetés. Vég­eredményben csak azt tudom ró­la, amit a hivatalos híradás egy­mondatos szűkszavúsága állít, „a pedagógusnap alkalmából a bé­késcsabai ünnepségen az Oktatás­ügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Illyés István, mezőkovács­házi tanító.’’ Mire ezek a sorok megjelennek, már vége a tanév­nek és a pedagógusnapi virágcso­ban, a i.bbiek előtt, szalagra mondta a méltánytalanul leérté­kelt feleletet. Aztán visszahall­gattuk. A gyerek valóban úgy be­szélt, mint aj vízfolyás, de a szö- fveg alig tartalmazott néhány szót a leckéből, a panaszos csupán jó előadó volt, de látszott, hogy fo­galma sincs az anyagról. Végül ő is megnyugodott. — Hogyan összegezné pedagó­giai ars poétikáját? Manapság so­kat vitatkoznak a tanárok, taní­tók ma még élesen elhatárolnató kettős tevékenységéről, az Oktatás és a nevelés kérdéséről. — A mi pályánk olyan, ahol a j gyümölcs csak felnőtt korban érik kor helyet is más növény valtja ^ Nem akarom elmisztícizálni a fel a vázában. De nem is ez az er- mun;kajati de legyen ez dekes, hanem az az egy Inján 30 hivatás klcslt szenved°ly is, ev, amit Illyés István a mezoko- ; uí vácsházi gyerekek között töltött, j Tizenkét esztendő óta napközi ! otthoni nevelőtanár. A hetedik és nyolcadik osztályos tanulók dél­utáni munkáját irányítja. — Miből áll egy munkanapja? — Délelőtt mindig bemegyek az iskolába. A kollégák elmesélik, hogy feleltek, mit csináltak a diá­kok, de szeretném ezt viszont­hallani maguktól a gyerekektől is. A napköziben beszámolóval kezd­jük a délutánt. Aki akarja, el­mondja, mi történt vele aznap. Ki, hogy s két elfogott személy kihallgatá­sa. Schirmbaum habozás nélkül vallott, mert tudta, hogy csak így számíthat — esetleg — kö- nyörületre. Gömöry-Gemner kezdetben nyugtalan volt, de amikor ész­revette, hogy utolsó gyilkosságá­ról, amikor is Schirmbaum ira­tát megszerezte — itt nem tud­nak, egyszeriben bizakodóvá vált. Gömöry-Gemner nemcsak idősebb és műveltebb, de oko­sabb is volt Schirmbaumnál, így tudni Vélte, hogyan és miképp védekezzen és milyen módon vi­selkedjen, hogy ne ítéljék halál­ra. Wochecknak haja szála sem görbült meg és Gömöry úgy ha­tározott, hogy az akcióért a fe­lelősséget Schirmbaumra hárít­ja, és Janána, akiről természete­sen tudta, hogy a szomszéd szo­bában hallgatják ki. Néha, ha nyitották az ajtót, még hallotta is az asszony csendes és szépen csengő hangját — mert nagyon jó magnetofonnal készült az a felvétel, amelyet a másik szo­bában szünet nélkül forgattak. — Nézzék, uraim — mondta végül —, én nem vagyok mai gyerek. Tudom, hogy két alter­natíva között választhatok. Az egyik: tíz-tizenöt év a börtön­ben, a másik pedig a szabadság. Rám számíthatnak. Ha önök en­gem szabadon engednék, meg­szolgálom a bizalmukat. Isme­rek címeket és jelszavakat. Is­merek Kódokat és hullámhosz- szokat. Kössünk egyezséget. Én mindenről beszámolok önöknek, utána veszem a kalapomat és visszatérek a kórházba. — Erről majd később — vélte a kihallgató. — ön még fiatalember. Mit tud a mi szakmánkról? — fölé­nyeskedett az orvos. — A hír­szerzés olyan, mint a művészet. Arra születni kell. Én megmond­hatom, kisujjamban van az egész. Ha egy hozzám hasonló A kislány Tavaly még együtt focizott, fo- 1 gócskázott a hasonló korú srácok­kal. Ezen a nyáron azonban már j ajkbiggyesztve fogadja köszöné- ' süket és királynői gőggel utasít­ja vissza a „gyerekes” játékokat. Ehelyett azt a ringó járást gyako­rolja naphosszat amit Sophia Lo- rentől tanult. — Gyöngyi becsavarodott — mondogatják a fiúk csodálkozva. Nem értik, mi történhetett kis barátnőjükkel ősztől tavaszig. képzett emberre akarnak szert uajai..vj»n»v. tenni, évekig taníthatják, képez- j Mi törént? Sok minden. Óriási hct-it hoiasinoi; oav -»aovont. és dolgok történtek. Többek között hetik, beleölnek egy Vagyont és az első feladatnál lebukik. Mi­ért nem tanulnak Schirmbaum esetéből? Engem uraim még le­het venni. Mondhatnám: itt ül önök előtt egy alkalmi vétel. — Arra kérem, doktor úr, hogy saját feladaitairól beszél­jen, és arról, milyen szerepe volt a Wocheak elleni két merény­letben. — Én nem beszélnék Wocheck elleni merényletekről. A pro­fesszor életét, de még személyes szabadságát sem fenyegette sem­mi. Amikor először megláttam a presszóban, rögtön láttam, kivel van dolgom. Azonnal tudtam, hogy önök jelennek meg a pro­fesszor személyében. —ó — gon­doltam — jött ez a Schirmbaum, pisztollyal fenyegetett, most majd lebukik. Azt hiszik, hogy olyan zöldfülű vagyok, akit ilyen trükkel a falhoz lehet állítani?! Tudtam én, kérem, mindent elő­re tudtam. Arra gondoltam, menjen csak ez a Schirmbaum, támadja csak meg az önök em­berét, majd móresre tanítják. De önök, uraim, szintén kezdő­vel végeztették ezt a fontos munkát... Nem tudták elfogni, pedig ott volt a markukban, csak az ujjaikat kellett volna szorosra zárni. Ha én itt dolgoz­nék, ilyen baklövést soha nem követnének el többé. (Folytatjuk) az, hogy új fürdőruhát kellett varrnia Gyöngyi anyukájának. A régi ugyanis már itt is, ott is szűknek bizonyult. A hetyke kis öregúr Merész fejessel startol és leg­alább 10 métert úszik a víz alatt, mielőtt felbukkan ismét — telje­sen véletlenül — egy nyugodtan tempózó hölgy csípője mellett. Arca lila az erőlködéstől máris, de azért nyomába szegődik, buz­gón csapkod, prüszköl akár egy fiók-bálna. Fél órával később úszni tanít egy seregnyi diáklányt, s ha megizzad, kizárólag jéghideg víz­zel tussol. Ki hinné, hogy orvosi tanács­ra jár a fürdőbe — természetesen csak a meleg vízbe — s szegény jó felesége hozza fel télen he­lyette a tüzelőt. Neki ugyanis halálos veszélyt jelent minden lépcsőfok. A szépfiú ezernyi kudarc éri. Lám most is: a szőke copfos hölgy könyvébe nézett akkor is, amikor — hatod­szor — elvonult előtte. A szépasszony A fiatalabb korosztályhoz tar­tozó hölgyek között kétségkívül akad nálánál kifogástalanabb ter­metű. ö azonban felülmúlhatat- j lan rutinnal domborítja ki az elő- ] nyös, illetve tünteti el a hátrá­nyos dolgokat. Az óriása szem­üveg például öncélú csecsebecse máson, rajta azonban a szem kö­rüli szarkalábok leplezését is szolgálja. Fürdőruhájába valósá­gos tartó, támasztó és merevítő I rendszerek vannak építve hal- | csontból, gumiból, vászonból. De mindezzel együtt gyönyörű, disztingvált jelenség. Akad is csodálója éppen elég. Szinte lu­bickolhat az ifjak tüzes szeme­sugarában. Egészen addig, amíg az összes körülötte lebzselő férfi­nál magasabb, vállasabb fiú nem érkezik a színtérre. Csodálni való bátorsággal egyenesen odamegy hozzá, ledobja magát a rózsaszínű köpenyére és csókot lehel az ar­cára. A hódolók szemmel láthatóan elsárgulnak az irigységtől. Csak, akik egészen közel vannak, azok hallhatják, hogy a deli lovag így köszönt: — Csókolom anyuka! Békés Dezső ugyanúgy, mint bármelyik más óglalkozás. ötvenhat éves va­gyok. A pedagógusi tevékenysé­gen kívül végeztem népművelői munkát, voltam KlSZ-ta-nfolyam vezető, községi tanácstag, isme­rem a gyermek- és ifjúságvéde­lem problémáit, tagja vagyok a művelődési állandó bizottságnak. Sok embert ismerek, engem is is­mernek sokan. A nevelő ne sza­kadjon el saját gyermekkorától. Át kell éreznie, ami vele történt, de azt is, ami a tanítványaival. Sok mindenben változtak a mai gyerekek, de valami megmaradt: az öröm érzése. Az oktató-nevelő munka egységes valami, egyik a másik nélkül csak félmegoldá­sokhoz vezethet. — Mit tanácsolna a fiatal pe­dagógusoknak? Az ön tapasztala­tai indokolttá teszik ezt a kérdést. — Egyik volt tanáromnak az volt a véleménye a fiatal peda­gógusokról, hogy azokat „be kell dobni a mély vízbe", hogy lássa­nak, tudjanak, önmaguk kovácsol­ják ki a mesterművet. A fiatalok tudjanak merni, igaz, még éretle­nek, de csak a zöld tud asszimi­lálni. És még egy. Ne okos, de hidegsz” " embereket nevelienek, I és mint ragályos kórt kerüljék a közömbösséget. .. Próbálom ismét őrá terelni a beszélgetést. Közben számtalan cigarettát elszívott már, nem iz­gatott. inkább valami kiegyensú­lyozott nvugtalanság érződik sza­vain. — Mit csinálok szabad időm­ben? öl v? sok. Rosszul alszom, mind'-’ vm kez'-m iiwében vala­milyen könw. Leginkább a szép- irodalmat szeretem, de érdekel­nek az útleírások is. Szeretek utazni és szeretnék még sokat utazni . . Család ... ? Két fiam van. Egyik most szerelt le, másik hamgmnri bevonul. . . Nem. egvik sem választotta a pedagógus pá­lyát. Csak amikor elválunk, akkor jut eszembe, hoev valójában nem is beszéltünk a kitüntetésről. De nem bánon- Azt hiszem, maga Illyés István sem. Brackó István Sokan irigylik, különösen a | suta kamaszok közül. Pedig csöp­pet sem irigylésre méltó a sorsa. A mellkasát domborító levegőt soha sem engedheti ki teljesen, s ülve, állva, fekve, állandó ké­szenlétben kell lennie: előnyös-e ez a póz, mozdulat az izmainak? Domborít szüntelen, s mégis A BÉKÉS MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT, Békéscsaba (AlsóköröS sor 2) felvételre keres építőipari gyakorlattal rendelkező normást, valamint Békés megyei változó munkahelyre hegesztő szakmunkásokat Jelentkezés mindennap a vállalat munkaügyi osztá­lyán. 17418

Next

/
Thumbnails
Contents