Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-18 / 141. szám

1968. június 18. 3 Kedd Aratási próbaüzem A száraz meleg gyorsítja az érést — Mennyi termés várható? Körkép a megyéből táblákra irányítják. Ha az idő az j 14—15 mázsa termést várnak a előző napokhoz hasonlóan tartja legutóbbi becslés alapján. Rendelet az idénypótlékról Kinek jár, kinek fizethető? Az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisz­térium, a Tanácsok és az Országos Vízügyi Hivatal felügyelete alá tartozó építőipari vállalatok rend­szeresen külső építési munkahe­lyen dolgozóinak, továbbá az Or­szágos Műemléki Felügyelőség időszaki főfoglalkozású munkásai­nak idénypótlókot kell fizetni a most megjelent miniszteri utasí­tás szerint. Emellett a vállalat igazgatója — a szakszervezeti bi­zottsággal egyetértésben — saját hatáskörében idénypótlékban ré­szesítheti az építő, szerelő és szak­ipari vállalatok munkásait, a ta­nácsi vállalatok kőműves, ács, te­tőfedő és egyéb külső építőipari munkákon foglalkoztatott munká­sait, továbbá a gáz-, víz- és csa­tornaszerelő munkások közül az arra érdemeseket. Az idénypótlék a dolgozó havi keresetének 15 százaléka lehet. Nem jár idénypótlék a 6 hónapnál rövidebb időre szerződött dolgo­zóknak. Az idénypótlékban része­sülőknek a téli munkaszünetre vagy az időjárás miatt kiesett munkaszünetre munkabér nem fi­zethető. Az országban mind nagyobb számban épülő társasházak nagy részét az OTP támogatja építési kölcsönökkel. Az utóbbi időben azonban a tanácsok nem tudtak elég társasházra alkalmas telket rendelkezésre bocsátani, ezért most az OTP hozzákezdett, hogy magántelkek vásárlásával segítse a lakásépítkezőket. — Az akciónak sok az előnye í— mondották az illetékesek. — II bátorság nem mindig erény Vannak bátor emberek, akik nem riadnak vissza, ha égő ház­ból kell kimenteni valakit, vagy ha rohanó árban életért kell megküzdeni és így tovább, sorolhatnánk ezernyi példát. Ám a bátorság nem mindig erény, különösen akkor nem, ha értelmetlen és veszélyes önma­gunkra, másokra egyaránt. Pe­dig ilyen „bátor” emberekkel is találkozhatunk jócskán. Legin­kább a közlekedésben. Nemrég az Űtügyi Kutató In­tézet a Békésre vezető, kanya­rokkal teletűzdelt műúton mé­réseket végzett. Kiderült, hogy a motorkerékpárosok ezen az amúgy is igen veszélyes úton, néha 100—120 kilométeres órán­kénti sebességgel is mennek. Még az autóbuszok sem kivéte­lek ebben, pedig azok vezetői több ember életéért is felelősek. A mérések kimutatták, hogy az autóbuszok többsége 65—70 ki­lométeres óránkénti sebességgel közlekedik a kanyargós úton. Az ilyen „bátorság” sokszor végződik balesettel Békés és Bé- j késcsaba között, de máshol is. Számtalan szomorú példa volt már erre. Jó lenne okulni be­lőlük! K. J. A több hete tartó, kánikulá­nak beillő hőség 2—3 héttel is előrébb hozta helyenként a gabo­na érését. Sajnos, több üzemben kényszerérést okozott a szélsősé­ges időjárás. Ennek következté­ben a szemek megszorultak. A kasza alá érett gabonatáblákon a múlt hét szombatján próbaüzemet tartottak, hétfőn pedig itt-ott már megindultak a kombájnok is, El­kezdődött az aratás. Endrőd, Új Barázda Tsz Az őszi árpa és a kétszeres csaknem 500 holdon fokozatosan érik Endrőd határában. Az Űj Ba­rázda Tsz aratógépesei pénteken próbaüzmet tartottak. Ekkor egy 30 holdas tábla aratását kezdték el. A munkát szombaton is foly­tatták. A tsz elnöke, f őagronó- musa vasárnap délután úgy dön­tött — mivel az érés meggyorsult —, hogy hétfőn már a kombájno­kat is az őszi árpa és a kétszeres Az eladó számára az, hogy csak egy vevővel — az OTP-vel — kell megállapodnia, amely kész­pénzzel fizet s őt semmiféle átírási költség nem terheli. A jövendő társasház-tulajdonosok számára pedig az, hogy több telek között választhatnak. Ugyanakkor a OTP igyekszik a magántelkek forgalmában méltányos és reális telekárakat kialakítani, ami nagymérték­ben csökkenti az építtetők anya­gi terheit. Az OTP telekvásárlási kezde­ményezésére eddig több mint 500 ajánlar érkezett magántu­lajdonosoktól. Az akció sikere érdekében az ! OTP — osztható telek esetében I — résztulajdont is vásárol és az I eladót mentesíti a megosztás | minden mérnöki, műszaki költ­ségétől. Befejezésül elmondták az il­letékesek, hasonló telekvásárlási akciót kezdenek üdülő- és csa- ládiház-építkezésre alkalmas telekkel kapcsolatban is. magát — mondotta Varjú Vendel üzemgazdász —, akkor a búza is két-három nap múlva kombájn­éretté válik. Hogy az aratással ne késlekedjenek, már hétfőtől tel­jes erővel indították a tsz három SZK típusú kombájnját. A várható termés sokkal gyen­gébb, mint áprilisban, májusban becsülték. Az őszi árpa 9 mázsá­jával, a búza pedig 8—8,5 mázsá­jával terem holdanként. A nagy forróság azonban a búza várható termését még mindig jelentősen csökkentheti. Csorvás, Ady Tsz Aratógéppel és vidróverrel vág­ják az őszi árpát. A kombájnokat még nem helyezték üzembe, mi­vel sem az? őszi árpa, sem a két­szeres, sem a búza nem érte el azt az érettségi fokot, hogy egy menetben arathassák. így egyelő­re 250 holdról aratógéppel és rendrearatóval vágják az igen ér­tékes, holdanként 15—16 mázsa szemtermést adó őszi árpát. A kombájnokat szerdán vagy csü­törtökön irányítják a learatott ga­bonatáblákra, a kévék, illetve a rendek felszedésére, cséplésére. A búzát előreláthatóan — amint azt Gyarmati Béla főagronómus mon­dotta — csütörtökön aratják. Magyarbánhegyes, Egyetértés Tsz Beérett a borsó az Egyetértés Tsz határában. A törpeszárút kéz­zel nyüvik, a hosszabb szárút pe­dig kézi kaszával és borsóarató géppel vágják. A szövetkezet ve­zetősége — amint azt Szatmári Sándor főagronómus mondotta — 200-nál is több dolgozót irányított a borsótáblákba. Sürgős a borsó betakarítása, mert a gabona érése meggyorsult. A fajtaborsó a szél­sőséges időjárás miatt holdanként 5—6, a takarmányborsó pedig 10— 11 mázsa magot érlelt. A borsó betakarítása után, me­lyet a hét közepére szeretnének befejezni, hozzálátnak a gabona kombájnolásához. Az őszi árpát egy menetben vágják. Holdanként Endrőd, Lenin Tsz Tegnap, hétfőn, amint azt Ko­vács András főagronómus közölte szerkesztőségünkkel, az endrődi Lenin Tsz-ben is hozzáláttak az aratáshoz. A kétszerest vágják 110 holdról egy rendrearató géppel. A szövetkezet négy SZ—4 típusú kombájnját a hét közepén állít­ják munkába. Ebben a gazdaság­ban 2600 hold gabona vár betaka­rításra. Az aratás biztonságos, mi­hamarabbi befejezésére szerződést kötöttek az Országos Talajjavító Vállalat Szarvasi Kirendeltségével — a volt Szarvasi Gépjavító Ál­lomással —, ahonnan erre a mun­kára kombájnokat kapnak. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok terme­lésszervezése 1968. január 1 óta fokozatos változáson megy át. Az addig főként központi irá­nyítással folyt gazdaságszervező munka helyét mindenhol elfog­lalta a nagyobb helyi önállóság az üzemi lehetőségek jobb ki­használására. Az irányítás reformja jókor jött, hiszen Európa-szerte, sőt, a nagyvilág gazdasági életében is jelentős változásokat hozott az elmúlt tíz esztendő. Mindenek­előtt megnőttek a követelmé­nyek a piacra vitt áruk iránt. A kereskedők továbbra is árutö­megben gondolkoznak, így első­sorban attól az üzemtől, válla­lattól, országtól vásárolnak, ahonnan azonos minőségben va­gontételben szállítanak. H ogy az utóbbi években igen kedvezően alakulha­tott hazánk mezőgazdasági jel­legű exportja, az lényegében minden tekintetben a nagyüze­mi gazdálkodás térhódításával áll összefüggésben. Ma már azonban egyre inkább az a kér­dés, hogy a sokat változott, nagy követelményeket támasztott vi­lággazdasági helyzetbe miként illik bele a helyenként több ok­ból elaprózott szövetkezeti gaz­dálkodás? Az aránylag kis területű üze­mek arányaiban is csak kicsiny összeget fordíthatnak a termelés tökéletesítésére. Ha viszont ki­sebb a befektetés, kisebb a koc­kázat is, de a jövedelem is. A világgazdaság a tőke to­vábbi koncentrációjának irányá­ba tart. Ez a folyamat azonban nem egyedül csak a tőkés gaz­dasági életet jelenti, hanem a mi szocialista rendszerünket is. A gazdasági versengés tulajdon­képpen a versenyképességért fo­lyik. így van ez belföldön s külföldön egyaránt. Hogy ez a versenyképesség milyen, azt el­sősorban a tömegméretű terme­lés minősége dönti el. Az ilyen szervezetű termelés viszont elvá­laszthatatlan a korszerű eljárá­sok alkalmazásától, közelebbről a szocialista tőke további haté­kony koncentrálásától. Ha betekintünk megyénk kor­szerű, versenyképes árutermelé­sébe, megállapíthatjuk, hogy a világgazdaságban végbement változás nem kerülte el nyom­talanul üzemeinket. Közös vál­lalkozások formájában több, egy­más mellett vagy egymástól nem nagy távolságra működő tsz és állami gazdaság lépett szövet­ségre. Ma már nem vitatható el e törekvések helyessége (bár a korábbi viták sem erre irányul­tak, hanem a közös vállalkozá­sok cél- és okszerű üzemelteté­1969-ben vezetik be az új ösztöndíjrendszert A Művelődésügyi Minisztérium­tól nyert információ szerint a kö­zeljövőben megjelenik az új egye­temi ösztöndíj-rendelet. Ez azon­ban szeptemberben még nem lép életbe. Megvalósításához csak a szükséges, alapos előkészítés után, 1969 februárjában kezdenek hoz­zá, akkor is csupán néhány felső- oktatási intézményben, azok vala­mennyi évfolyamán, kísérleti jel­leggel. Az általános bevezetésről csak a kísérleti tapasztalatok után döntenek. A szeptemberben kezdődő ú.j tanév első felében tehát az ösz­töndíjak kifizetése még mindenütt a régi rendszer szerint történik és változatlanok maradnak a kollé­giumi díjak is. sére). Mindenesetre tény, hogy a viszonylag nem nagy területű állami gazdaságok és termelő­szövetkezetek keresik a módját annak, hogy közös vállalkozá­sokban vehessek részt bizonyos termelési feladatok ellátásában. L ehetséges azonban, hogy nemcsak a kis területű gaz­daságok koncentrálják anyagi lehetőségeiket, hanem a tehető­sebbek is. Hallottunk félig el­képzelt törekvésekről, egy olyan közös vállalkozás létesítéséről, ahol a törzsállatok szaporulatát nemcsak meghizlalják, hanem levágják és hasított félsertés­ként viszik a piacra. Jó lenne bátorítani ezeket » kezdeménye­zéseket, hiszen nagy tömegű, egy minőségű áru csak egy üzemből kerülhet ki a leggazdaságosab­ban. Ezért is érthető, hogy a ter­melésszervezésbe és irányításba mindjobban helyet követel a közgazdsági tényező. Talán ez terelhette rá a figyelmet annak idején Kunágota és még több tsz sertéshizlaló és a tótkomlós! tsz- ek baromfitartó közös vállalko­zásának létrehozására is, melyet azóta több hasonló és más irá­nyú kezdeményezés is követett. Mezőgazdasági termékeink egy része már viszonylag i korszerű nagyüzemekből ered. Éppen ezért van tekintélye külföldön a magyar árunak. Kérdés azonban, hogy a nyugateurópai tőke to­vábbi koncentrálásával mező- gazdasági üzemeink; miként tart­hatják a világpiaci versenyt? Er­re a kérdésre egyértelmű választ adhatunk a szocialista tőke min­den eddiginél hatékonyabb kon­centrálásával. M ost már olyan években élünk, amikor termelőüze­meink vezetői mind gyakrabban mérlegelik a tömegméretű, a magyar sajátosságnak legjobban megfelelő termelési módokat. Kétségtelen, hogy jelenlegi pénz­ügyi politikánk a gazdaságos vállalkozások kibontakoztatásá­ra ösztönöz. Az életért folytatott küzdelemben hazánk, megyénk eddigi gazdasági eredményeinek továbbfejlesztésében üzemeink jó eredményeket mondhatnak magukénak. így van ez talán azért is, mert sok jól működő közös vállalkozás ontja a mező- gazdsági termékeket. Ezek gaz­daságosságát látva, több üzem keresi továbbra is az újabb kö­zös vállalkozások létrehozásának módját, lehetőségét. Ez a törek­vés beleillik népgazdaságunk céljainak megvalósításába, a vi­lággazdaság fejlődésébe. E téma éppen ezért érdemelne megkü­lönböztetett gondosságot azok részéről, akik hivatottak az áru­termelő jellegű gazdasági koo­perációk segítésére. Dupsi Károly Darázs-sütők Langyos, esemény- [ télén délután, még j alig pár vendég lé- | zeng a teraszon. Eny- I he kávéillat terjeng, az abroszokon sör- j foltok száradnak a j napsütésben. A színes léckerítés virágkosa- | raiban szomjas petú­niák tátongnak, siet- ! nek magukra terelni a környék délceg da- 1 razsainak figyelmét. A darazsak enged- I nek a csábításnak. I Rátelepednek a vi­rágokra, lelátogatnak a porzók titokzatos világába, berregnek, zümmögnek, hintáz­nak ide-oda, amúgy darázs-módra. Két unatkozó fia­talember lesi cselek­vésre készen a moz­gásukat. (Talán füst­be ment a randevú, talán késnek a have­rok ... ?) Kinyújtott kezükben gázgyújtó, szemük a darazsak röptét követi. Amikor egyik berregő kis re­pülő rátelepszik a petúniára, azonnal célba veszik az áldo­zatot és hegyes láng- nyelvecskét bocsáta­nak rá. Az átlátszó, fényes hártya-szárny egy pillanatra fellob­ban, aztán eltűnik, hamu és korom nél­kül. A szárnya vesztett repülő még berreg kicsit, aztán elhallgat, begördül a petúnia felsejébe vagy leesik az asztal alá, barná­ra sülve, összezsugo­rodva ... Végül a vadaszok elégedetten összeszá. molják a zsákmányt, aztán rendelnek két üveg világosat. Könnyítések társasházépítőknek Gazdasági kooperációk

Next

/
Thumbnails
Contents