Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
1968. június 16. 7 Vasárnap * __________ H a tár szem le Újkígyóstól Orosházáig A délelőtti program reggel 8 órakor kezdődött Újkígyóson. Sajnos, ide késve érkezhettem. A csoport pontosan indult, s így nem maradt más hátra, mentem utánuk arra, amerre porolt az autóbusz. A késés miatt kezdetben bánkódtam, később azonban ez a bánkódás örömre vált. Hogy máért? Azért, mert programon kívül megismerhettem Újkígyós határát, olyan utakat bejárva, melyeket a szervező bizottság nem jelölt meg közlekedés céljára. Itt még nem hiányolják az esőt Idős Bozó József szerint a jó termés reménye még mindig megvan. bár egy kiadós eső sokat segítene. Az őszi búzák és az őszi árpák vastag telt kalászokat érlelnek. A kukoricák csaknem derékig érnek, a traktorosok műtrágyát szórtak a sorokba. A bogárinvázió előfutárai itt is megjelentek, de az életre nem sok reménységük lehet, mert Újkígyóson minden készen áll a baj elhárítására. Az egyik megállónál valamelyik szövetkezeti vezető megjegyezte: Békés megye parasztsága örülhet a szép határnak, amely az ország megyéi között most is az első helyen áll. Elmondotta, hogy a múlt héten járt Budapesten és Eszak-Magyarországon. Amerre ment mindenütt lesiült, koravén kalászos vetéseket, kukoricákat, cukorrépákat látott. Bár az utóbbi időben sokan hiányolták az esőt, mégis el kell mondjuk, legalábbis a pénteki határszemle alkalmával látottak alapján, hogy megyénk déli körzetében aggodalomra nem lehet különösebb ok. A kalászosok, a kapások a rendkívüli időjáráshoz képest fejlettek. Valószínű, hogy az elmúlt tíz esztendő átlagának megfelelő termést takaríthatunk be. Ez a terméseredmény igazán jó lenne. Ha keressük a magyarázatát: mezőgazdaságunk a mai szélsőséges időjárás következtében hogyan tudja produkálni önmagát, akkor a gyönyörű vetéseket a múlt év őszén kifejtett hallatlan erőfeszítésre, az őszi mélyszántás befejezésére tehetjük. Természetesen a csapadék megőrzése a kora tavaszi fogasolás is ebbe a témakörbe tartozik. Mert ezek a Traktorosnap Medgyesegyházán A Haladás Tsz vezetősége határozatot hozott, miszerint minden esztendő június 15-ón traktorosnapot tartanak. Erre az időszakra általában befejezik a tavaszi munkákat, sőt, kijavítják a traktorokat, kombájnokat, szalmabá- lázókat, ekéket, tárcsákat. A tsz szakvezetése összeállítja a nyári kampánytervet, megtartják a műszaki szemlét, ellenőrzik a tűzvédelmi, valamint a munkavédelem előírásainak betartását. Ilyen összetett feladat megoldása után helyesnek látta a tsz vezetősége, hogy a traktorosokkal, a műszakiakkal fehér asztal mellett beszélje meg a további munkaprogramot. Mokrán Pál, a Haladás Tsz elnöke elmondotta még azt is, hogy a traktorosnap alkalmával hirdetik meg a nyári betakarítási munkaversenyt, melyet a tsz-ben egy erre a célra választott bizottság készít elő. I munkák átlagon felül jól sá kerül- | tek, ez idő tájt úgy látható, hogy a nagy szárazság ellenére az ország éléskamrája — Békés megye — nem lesz üres. Fejünk föilött gyakran gomolyogtak a felhők. Az emberek találgatták: vajon ott, ahol legsötétebb az ég, esik-e az eső? Újkígyóson úgy láttuk, hogy Csa- nádapáca, Orosháza környéke ázik. Amikor áthaladtunk Csa- nádapácán, az esőnek nyomát sem láttuk. Viszont fejünk felett a növényvédő állomás repülőgépei szitakötőként repkedtek. Permetezték, porozták a gabonatáblákat, hogy útják állják a bogár- inváziónak. A déli körzetben különben hét repülős brigád 11 géppel a kora hajnali és a késő esti órákban egymás után startol a frissen kinevezett gazdasági repülőterekről, hogy az értékes termést megvédje a bogarak pusztításaitól. Az orosházi Új Élet Tsz-ben Zatykó Sándor tanár, a kísérleti telep vezetője családi feljegyzéseiből igen érdekes adatokat mesélt a szárazságról. Szerinte 1863- ban volt olyan időjárás, mint most (Legalábbis a feljegyzések erről tanúskodnak.) Csakhogy az akkori természeti csapás olyan nagy mértékben sújtotta a falusi lakosságot, hogy télen leszedték a házakról a zsupszalmát és azzal almoztak a jószágok alá. Akiknek nem volt alomja és takarmánya, tehene szarvára kötötte a járla- tot, a kötőféket és kihajtotta az udvarból. A technika térhódításával a mezőgazdasági hozamok ma lényegesen nagyobbak, mint 105 esztendővel ezelőtt. így az akkori állapotok mostani megismétlődése szinte lehetetlen. A termelőszövetkezetek, háztáji gazdaságok udvarán szalma- és szénakazlak állnak, bár a vártnál mindenhol kevesebb termésre számolnak, az élet tovább megy az általunk megszokott kerékvágásban. A Felsőnyomási Állami Gazdaságban szintén nagyon kedvezőek a terméskilátások. Búzából holdanként húsz mázsán félül várnak, legalábbis azokról a táblákról, amelyeket bemutattak. Körössy Zoltán főagronómus szerint a tervezett termés kétharmadát hozzák a búzák ebben az esztendőben. Ahhoz viszonyítva, amilyen idő volt, ezek az eredmények kimagaslónak mondhatók. D. K. A PAMUTTEXTILMÜVEK FROTTlRGYÁRA, Bp., XIII., Fáy u. 81—83 felvesz 16 éven felüli nőket szövő betanulónak, lánccsévélő betanulónak 3 műszakos munkára. A betanulási idő alatt NAPI 1 FORINTÉRT egyszeri étkeztetést, szükség esetén ágybérletet biztosítunk. Betanulási idő után 1200—2000 forintig terjedő kereseti lehetőség. 335 Népújság Hét a Sarkadi Kner és Tévén Cukorgyárban A Békés megyei Népújság sarkadi baráti körének kezdeménye^ zésére június 19 és 26 között Népújság Hetet rendeznek a Sarkadi Cukorgyárban. A Népújság Hét programját, a gyár párt- és tömegszervezeti vezetőinek irányításával a baráti kör állította össze és rendezi. A Népújság Hát megrendezése új kezdeményezés. A cukorgyáriaknak, mint vendéglátóknak, sikerült kapcsolatot találni a gyárral kooperáló vállalatokkal, és a község párt- és KISZ-szervezete, valamint a Hazafias Népfront is segítséget nyújt a szervezésben. A Népújság Hét eseményed kettős célt szolgálnak. Egyrészt újságíró — újságol vasó-találkozókon keresztül a sarkadi olvasók közvetlen véleményt nyilváníthatnak a lapj>al kapcsolatban, megismerkedhetnek a szerkesztés, a lapkészítés munkájával, másrészt lehetőség nyílik az olvasótábor növelésére. Pénteken, június 14-én a sarkadi Népújság Hét rendeződ összeállították a programot. E szerint a cukorgyári kultúrott- honban 18-án, kedden este 7 órakor és másnap, 19-én délután 4 órakor tartanak újságíró—újságolvasó-találkozót és ekkor nyitják meg azt a 70 tablóból álló érdekes fotókiállítást, amelynek képeit a Szovjetunióban járt magyar újságírók készítették. Az előfizetők szervezését mintegy 50 aktivista végzi, s a legjobbakat közülük megjutalmazzák. A Békés megyei Népújság Hét irányításával Hermann Imrét, a cukorgyári baráti kör vezetőjét bízták meg az előkészítő tanácskozás résztvevői. O mondotta el, törekszenek arra, hogy a szocialista brigádtagok mindegyike előfizetőjévé és rendszeres olvasójává váljon a megye lapjának. M %fomdokoi Egy kis szakmai megbeszélés a és Sárga Antal. Ha kiszabadulhatna örök nyugvóhelyéről Tevan mester szelleme és körültekintene abban a nyomdában, amely az ö kis üzeme helyén épült fel húsz év alatt, bizonyára elégedetten térne pihenőre ismét. Egykori munkatársai: Dénesi Sándor, Kiss Gábor, Tim- kó Pál és a többiek nyugdíjban vannak ugyan, de örökségül hagyott tudásukkal, szakmaszeretetükkel jól gazdálkodik az alig harmincéves életkorú munkás, gárda. A ma már Kner — a másik nagy megyei nyomdász — nevét viselő vállalat 450 nyomdásza rajzasztal mellett. Svecz András Fotó: Demény évente 120 millió forint értékű csomagolóanyagot gyárt világ- színvonalon. A külföldi és hazai vevők elismerését az évről évre növekvő megrendelések bizonyítják, s az a tény, hogy az ország legnagyobb nyomdai beruházása — 315 millió forint költséggel — Békéscsabán valósul meg a következő évek során. Nemcsak teljesen új géppark- kal, technológiával találkozna Tevan mester, hanem olyan részlegekkel is, amelyekről az ő idejében még álmodni sem lehetett. Ilyen például a tervező grafikusok osztálya. Élénken tiltakoznak, amikor — Állatorvosok, baromfitenyésztő szakemberek tudományos ankétja Békéscsabán Jelentős tudományos esemény I színhelye volt június 14-én a BOV békéscsabai gyáregysége. | Több megyéből állatorvosok, a BOV, állami gazdaságok, tsz-ek, keltetőállomások, fmsz-ek és az Országos Álllatsgészségügyi Kutatóintézet szakemberei, mintegy 200-an találkoztak azon a táj- ankéton, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társaságának baromfiegészségügyi szakcsoportja, dr. Mészáros János professzor, az Állatorvosi Tudományegyetem Járványtani Intézete igazgatójának kezdeményezésére Békéscsabán rendeztek. Emellett szólt többek között a város újratelepítésének 250. és várossá nyilvánításának 50. évi jubileuma, valamint az is, hogy Békés megye Harminchárom szolgáltatóim! létesül A megyei tanács a harmadik ötéves iparpolitikai tervében célul tűzte a szolgáltatás és az építőipar tevékenységének fejlesztését. A szolgáltatás volumenét a második ötéves tervhez képest 79,3 millió forinttal tervezte növelni. Az átlagnál nagyobb fejlesztést irányozott elő a- háztartási gép, rádió-, televízió-, gépkocsijavításnál, valamint a mosás, vegytisz- títás és az építőipar területén. A hálózati egységek számát 138-cal növelik és 33 szolgáltatóházat létesítenek a tervév végére — főleg kis községekben. baromfitenyésztésben országosan az első. Nem kevésbé lényeges, hogy a BOV békéscsabai gyáregysége a vállalat 11 üzeme közül baromfiból és tojásból a legtöbbet termel exportra és az idén elnyerte az Élüzem címet. Az ankéton dr. Földházi Sándor, a Békés megyei Állategészségügyi Állomás barneváli állatorvosi ellenőrző szolgálatvezető szakállatorvosa — a gazdaság- irányítás reformjának szellemében — tartott vitaindító előadást. A baromfitífusz gyógyításával, a betegség elterjedése megelőzésének kérdésével foglalkozott. Ismertette a hazai és a külföldi tapasztalatokat, a megyei tenvész- baromfiállományok, keltetők és baromfinevelők gyakorlati problémáit. A beszámolót számos hozzászólás követte. Többen javasolták rendelet kiadását az állategészségügyi rendszabályok betartására. Tífuszos fertőzöttség miatt mind a tojástermelők, mind a keltetőállomások szavatossági felelősséggel tartoznak. Dr. Mészáros János egyetemi tanár a baromfi fertőzőbetegségekről adott tájékoztatást. A baromfitífusszal, a kolerával és az úgynevezett libainfluenzával kapcsolatos kérdésekre adott választ dr. Ágoston József és dr. Kovács András főállatorvosoknak. Az ankét befejezése után a vendégek megtekintették a BOV békéscsabai gyáregységét, majd a téglagyári pecsenyekacsanevelőtelepet, amit Halápi Balázs, a gyáregység igazgatójának kezdeményezésére az idén hoztak létre. A szakemberek a látottakról elismerően nyilatkoztak. a házi kiállítás láttán — művészeknek nevezzük őket. Nem ál- szerénység mondatja velük: — Mi iparosok vagyunk. Azt akarják hangsúlyozni ezzel, hogy munkájuk szorosan összefügg a gé- p>ek mellett és más területeken dolgozó nyomdászokéval. A nyomdai reklámgrafikusnak munkája közben figyelembe kell vennie a megrendelők igényét, az üzem műszaki adottságait és még sok minden mást is az esztétikai követelmények mellett. Ezernyi kötöttség. Ilyen körülmények között kibontakozhat-e vajon az alkotó egyéniség? Munkájuk eredménye egyértelmű: igen. Elég, ha bizonyságul néhányat megemlítünk a mindannyiunk által ismert terveik közül. Svecz András —e a részleg alapító tagja — tervezte például a Békéscsaba alapításának 250. évfordulóját hirdető virágcsendéletes plakátot, búzakalászos záróbélyeget. Ecsetje alatt született a magyar gyógyszerek dobozainak zöme is. A fiatal Garai Béla ízlését, hozzáértését dicséri sok más mellett a Kinizsi-sör új címkéje. Rábízták a rövidesen gyártásra kerülő Pálmacigaretta dobozának a megtervezését is. Sárga Antal szintén a dohányiparnak munkálkodott látogatásunk idején: reklámcélokat szolgáló „Máxi” dobozokat tervezett a Savariához, MD-hez. Az országban egyedül a Kner Nyomda rendelkezik önálló grafikus részleggel, s ez is segít abban, hogy — mint régen a Tevan- féle könyvek — önálló stílusjegyekkel rendelkezzenek az itt készülő színes dobozok. E sajátságos stílus természetesen magába olvasztja a magyar reklámgrafika legjobb vonásait és lépést tart az e műfajban élenjáró más országok művészetével is. Lám, mégiscsak rájár a toliunk a „művészet” szóra, s nem ok nélkül. Ha iparosoknak nevezik is magukat a békéscsabai tervezők, nyomdászok, szakmájuk művészei 5k vitathatatlanul. Mint ahogy művészei voltak a nyomdászatnak a nagy megyei ősök is. Békés Dezső
