Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-15 / 139. szám

1§68, június 15. 3 Szómba Piackutatás - Alapanyag Szerződéskötés - Határidő - Minőség Szerkesztőségi ankét a helyiipar és a kereskedelem kapcsolatáról Vita szítésétől az ipar nem akar eláll­ni. FIZETEK, FÖÜR...J Demény Gyula (elvétele Szépen fejlődik a cukorrépa A Mezőhegyes! Cukorgyár körzetében, Békés és Csongrád megyében csaknem 16 500 hold cukorrépa termelésére kötött szerződést. Ebbál a fagykár és a szélverés miatt 5200 holdat újra kellett vetni, amihez a magot a gyár biztosította. A terméskilátások jó közepe­sek, az utóbbi idők esőzései so­kat javítottak. A gyár mintegy Aprómag-termesz'esünk évtize­des problémája, hogy a megter­melt, lábon álló magtermésnek csak a minimális hányadát — sokszor egynegyedét, egyötödét — tudjuk a zsákokba felfogni és lemérni. Hová lesz a termés? Miért nem tudjuk hazánk kiváló éghajlati adottságait ez esetben is megfelelően kihasználni? Mi­lyen talajon érdemes a magfo­gással próbálkozni, és hogyan kell külön erre a célra vetett kultúrában vetőmagot termelni ? Mindezekre a kérdésekre meg­kapják a választ magtermelő gazdaságaink. Vasárnap ballagnak az eleki mezőgazdasági szakmunkástanuló-iskola végzős diákjai 33 ezer vagon cukorrépa feldol­gozására készül fei. Eire a mennyiségre — ha a továbbiak­ban az időjárás nem lesz ked­vezőtlen — számi tani lehet Csaknem az egész területen poroztak a kártevők ellen. Na­gyon fontos a kétszeri nyári ga­zoló kapálás, amely elősegíti a cukorrépa fejlődését és meg­könnyíti a betakarítást. Külön foglalkozik a könyv azokkal a kérdésekkel, amelye­ken elsősorban áll vagy bukik a magtermelés sikere, hogy végül is fémzárolt áruként a bel- és külföldi takarmány termesztők­höz kerüljön. Ide tartoznak első­sorban a növény védelem, a gyo­mok elleni küzdelem, a kémiai lombtalanítás, a gépi betakarítás fogas kérdései. De a gazdaságii és ipari magtisztítás és a vetőmag- minősítés tudnivalói is rendkívül fontosak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy e könyv nemcsak a magtér- meszto. hanem a növényvédő ál­lomások agronómusainak, a vető­magtermeltető vállalatok, vető­magtisztító telepek szakemberei­nek is útmutatásul szolgáljon. A Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásában megjelent rendkívül értékes szakkönyvet tizenegy szerző írásaiból dr. Jánossy An­dor szerkesztette. Miké István (Sütőipari Vállalat igazgató, Orosháza): Igény: idő­ben, mennyiségben, minőség­ben kapják meg az árut. Nem értek egyet azzal,* hogy 10 óráig szállítsuk le a süte­ményt. Ami nem kifli, nem zsem- j le, hanem uzsonna vagy más ne­héz sütemény, azt általában ebéd után is vásárolják. Igényli a la­kosság 10 óra után is a pékárut, ezt saját boltjaink forgalma bizo­nyítja. Megoldás lehetne talán az üzletek korábbi nyitása. Igény az, hogy kora reggeltől késő estig le­gyen friss áru. Jó lenne, ha a ke­nyeret is szakosítva, kenyérboltok árusítanák. Mezőkovácsházi já­rásban ez a kezdet jól bevált, van ilyen törekvésünk Orosháza terü­letére is. Elgondolásunk van moz­góboltok beállítására. A sütemény­terítést pedig az utcai pavilonok jobb ellátásával kívánjuk biztosí­tani. Demcsák Mihály (Sütőipari V., Gyoma): Zömmel hét órakor nyit­nak az üzletek. Így elképzelhető, hogy 10 óráig nem kaphatja meg minden hely egyszerre a friss árut. Ha korábban nyitnának, könnyebb lenne az áru terítése. Csomós Gyula (Sütőipar, Gyu­la) : Nyissanak korábban az üzle­tek, mert egyszerre minden hely­re nem lehet szállítani. A jobb áruellátást megoldaná, ha nyitás előtt egy-két órával valaki átven­né a bolt részére a kenyeret. A kulcsponti üzleteknél nyilván ez megvalósítható. Hiányosság az is, hogy vasárnap nincs nyitva egyet­len élelmiszerüzlet sem. Gondot okoz ez, különösen kettős ünne- j péknél. Kovács Sándor (Sütőipar, Bé­késcsaba) : Rendezni kell koope­ráció útján, hogy 10 óra után vagy előtte milyen árut vesz át a kereskedelem. Keressük meg egy­mást és határozzuk meg a termék- féleségek átvételét, idejét. Lipcsei Gyula (Iparcikk): A bú­tornál baj van a minőséggel. Pél­dául a Szikra hálószoba másfél Pillangósvirágú szálas takarmányok magtermesztése Csaknem 70 most végző har­madéves tanuló ballagási ünne­pélyét tartják június 16-án, va­sárnap az eleki mezőgazdasági szakmunkástanuló-iskolában. A zöldségtermesztő és hajtaté, vala­mint a szarvasmarhatenyésztő szakma fiatal szakemberei vesz­nek búcsút az iskolától. A bal­lagási ünnepélyen adják át a ju­talmakat a másodéveseknek „A Szakma Kiváló Tanulója” iskolai versenyen elért eredményekért. A nagyszabású ünnepséget bal­lagási bál zárja be, ahol a szakis­kola irodalmi színpada, népi tánccsoportja, versmondói, éne- j késéi szórakoztatják majd a me­gye különböző községeiből jött j mintegy háromszáz vendéget. j A mezőkovácsházi kereskedelmi napok végeredménye: több mint másfél miiliós forgalom Június 13-án este divatbemu- i termékekkel igyekezett a vásár- I tatóval és tombolasorsolással fe- lási kedvet fokozni. A nagy ese- jeződtek be az egy hete tartó ke- , mény kezdetével egyidejűleg lak- reskedelmi napok Mezőkovács- J berendezési kiállítás is nyílt, házán, melyet az általános fo- j A boltok egy hét alatt — az gyasztási és értékesítő szövetke- j elmúlt év hasonló időszakához zet rendezett. Célja a különböző 1 képest — több mint egymillió fo- árucikkek iránti érdeklődés fel- j rinttal nagyobb forgalmat bonyo- keilése és a boltok forgalmának i lítottak le. növelése volt, ami nem is járt I A kereskedelmi napok szerve- eredménytelenül. A szövetkezet zésének kezdeményezője a szö- naponta mutatott be valamilyen i vetkezet kereskedelmi osztálya újdonságot, közben árkedvez- | volt, az előkészítésből és a rende- ménnyel, különböző díjtalan zésből a szövetkezet szinte vala- szolgáltatással, élelmiszerekből mennyi dolgozója lelkesen vette; kóstolóval, különleges cukrász-. ki a részét. í hónapig állt raktáron. Lemattult. Az árut Szarvasról kaptuk, rek­lamációnkra a válasz az volt: Az önök raktárában vesztette el a fé­nyét. Jóllehet, a minőség kérdése mór a vagonból való kirakásnál kezdődik. A vagonban száz bútor is elfér, viszont a vevő egyen­ként nézi meg, hogy mit vásárol. A Mezőberényi Faipari Ktsz az egyetlen, amely kutatja, hogy mit kér a kereskedelem. Adamik György (Vasműszaki, Békéscsaba): Mosdótámasz, öblítő­tartály nincs. A kereskedelmi le­hetőségeket jobban ki kellene használni olyformán, hogy a helyi ipar jobban felkészülne a hiány­cikkek pótlására. Meg kell talál­ni a módot a választékos és minő­ségileg kifogástalan termékek gyártására. Hiányosság még az, hogy a bevált gyártmányok ké­Tóth András (Iparcikk., Oros­háza) : Kötött-, divatáruból nem tudjuk az, igényt időben kielégí­teni. Ezt okozza az alapanyag- hiány és a késedelmes szállítás. A helyiipar kevés árut tud biz­tosítani. Szükséges a kölcsönös kapcsolat megteremtése, a kíná­lat-kereslet alapján. Marton József (Vegyesipari V., Békéscsaba): A helyi ipar szem­szögéből vizsgálva a kereskede­lemnek is türelemre van szüksé­ge. Január 1-től jött ez a2 átállási forma, vele együtt jött az elhelye­zés, piaci nehézség. 1967-ben job­ban igyekeztek az árut lekötni. A mi vállalatunk is iparcikk vonat­kozásában segítheti a helyi áru­ellátást, ehhez azonban szüksé­ges a kereskedelem igénylése is. Ez a vita azt mutatta, hogy a reform „premierjén'' túl vagyunk. A szakemberek előtt egyre in­kább kezd kibontakozni az új in­tézkedések, lehetőségek gyakor­lati hatása. Kétségtelen, hogy ezek az első jelzések értékelések a jelen, és a későbbi problémák megszüntetéséhez. Az önállóbb vállalati irányításból fakadóan a legtöbb szó kétségtelenül arról esett, amivel a két partner, az ipar és a kereskedelem legközvet­lenebbül találkozik: piackutatás, alapanyag, szerződéskötés, határ­idő, minőség. Lényegében ezekben foglalhatjuk össze a helyiipar és a kereskedelmi szakemberek ta­nácskozásának célját, ami a la­kosság jobb ellátását hivatott elő­segíteni. Ez az öt tényező mutat­ja, hogy a kereslet-kínálat (mint ilyen elsődleges piaci törekvés), még nem hatott súlyának megfe­lelően. Még uralkodik helyenként a régi, megszokott mechanizmus vagy éppen „gyere te, miért men­jek én?” — módszer. Ami a vi­tákból is kitűnt, a piacot még az való személyes érdekeltség a vál­lalatok dolgozóit és vezetőit min­den tekintetben a hatékonyabb gazdálkodás felé irányítja. Ez he­lyes, azonban arról sem lehet megfeledkezni, hogy a közvéle­mény gazdasági tényező is. Az, hogy „ez sincs, az sincs, ez sem jó, az sem jó” — piaci értékítélet, voltaképpen bizonyítvány-kiállí­tás a kereslet-kínálatról. Valójá­ban arról van szó, hogy az új irányítási rendszer sok szempont­ból nyílttá teszi az eddigi rejtett és néha pontatlanul érkező piaci hatásokat. Ami azt jelenti: figyel­ni a vásárlók észrevételeire. így sok esetben sor kerülhet bizonyos korrekciókra, tökéletesítésekre,ami mögött az ember, mint termelő­nek, mint fogyasztónak gondola­tai vannak. Persze a közvélemény nem értelmezhető homogén kö­zegként, észrevételeit gépiesen el­fogadni helytelen. Az egyik fel­szólalásból példázunk: ,,A bébi­ételt nem szeretik a gyerekek”. ipar diktálja. A feltételeket ő szabja, mert még nem telített a piac. Az ipar nem mindig vállal­ja az előzetesen megkötött szerző­désekre a jelenlegi fogyasztói áron való szállítást. A kereskede­lemnek sok esetben könyörögni kell, hogy termeljenek a vállala­tok olyan árut, ami nekik szük­ségesebb, mert sok esetben az ipar látóköréből kiesik a helyi kereskedelem. Hogy csak egy ott említett példával éljünk: ruha­seprűt itt helyben, a helyi keres­kedelem részére nem gyártanak. Vagy egy másik: Gyermekfürdő- kád-állványt nem lehet kapni. Jóllehet, akadna olyan ktsz me­gyénkben, amelyik kapacitása el­bírná ezek gyártását. Lehet, hogy nem gazdaságos? S ennél a „nem gazdaságos” megállapításnál időzzünk egy kicsit. A nyereségtömeg növelésében Hogy mennyi gyerek, egy, kettő vagy több, s akkor ne gyártsa ezt az ipar? Nem volna helyes, mert a gyerek éppen azt szereti meg, amihez a felnőttek hozzászoktat­ják. Tehát a bébiételt is megsze­rethetik. Talán itt inkább a mi­nőségről lehet szó. Azonban olyan jelzések, hogy több napos kenye­ret árulnak az üzletekben, hogy megyénk 8 községében nincs hus- bolt vagy nincs palackozott tej a városokban, hogy a motoros kabá­tokon rossz a cipzár, bizony elfo­gadhatók. Az örökös alkatrész- hiány sem dicséri iparunkat. A minőség se legyen harmadrendű kérdés. Nem elég az árut csak fényképen propagálni, szépen áb­rázolni, ha azok a íorgalombaho- zataluk után nem felelnek meg az igényeknek. (Folytatása következik) Kocskár János

Next

/
Thumbnails
Contents