Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-15 / 139. szám
1§68, június 15. 3 Szómba Piackutatás - Alapanyag Szerződéskötés - Határidő - Minőség Szerkesztőségi ankét a helyiipar és a kereskedelem kapcsolatáról Vita szítésétől az ipar nem akar elállni. FIZETEK, FÖÜR...J Demény Gyula (elvétele Szépen fejlődik a cukorrépa A Mezőhegyes! Cukorgyár körzetében, Békés és Csongrád megyében csaknem 16 500 hold cukorrépa termelésére kötött szerződést. Ebbál a fagykár és a szélverés miatt 5200 holdat újra kellett vetni, amihez a magot a gyár biztosította. A terméskilátások jó közepesek, az utóbbi idők esőzései sokat javítottak. A gyár mintegy Aprómag-termesz'esünk évtizedes problémája, hogy a megtermelt, lábon álló magtermésnek csak a minimális hányadát — sokszor egynegyedét, egyötödét — tudjuk a zsákokba felfogni és lemérni. Hová lesz a termés? Miért nem tudjuk hazánk kiváló éghajlati adottságait ez esetben is megfelelően kihasználni? Milyen talajon érdemes a magfogással próbálkozni, és hogyan kell külön erre a célra vetett kultúrában vetőmagot termelni ? Mindezekre a kérdésekre megkapják a választ magtermelő gazdaságaink. Vasárnap ballagnak az eleki mezőgazdasági szakmunkástanuló-iskola végzős diákjai 33 ezer vagon cukorrépa feldolgozására készül fei. Eire a mennyiségre — ha a továbbiakban az időjárás nem lesz kedvezőtlen — számi tani lehet Csaknem az egész területen poroztak a kártevők ellen. Nagyon fontos a kétszeri nyári gazoló kapálás, amely elősegíti a cukorrépa fejlődését és megkönnyíti a betakarítást. Külön foglalkozik a könyv azokkal a kérdésekkel, amelyeken elsősorban áll vagy bukik a magtermelés sikere, hogy végül is fémzárolt áruként a bel- és külföldi takarmány termesztőkhöz kerüljön. Ide tartoznak elsősorban a növény védelem, a gyomok elleni küzdelem, a kémiai lombtalanítás, a gépi betakarítás fogas kérdései. De a gazdaságii és ipari magtisztítás és a vetőmag- minősítés tudnivalói is rendkívül fontosak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy e könyv nemcsak a magtér- meszto. hanem a növényvédő állomások agronómusainak, a vetőmagtermeltető vállalatok, vetőmagtisztító telepek szakembereinek is útmutatásul szolgáljon. A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent rendkívül értékes szakkönyvet tizenegy szerző írásaiból dr. Jánossy Andor szerkesztette. Miké István (Sütőipari Vállalat igazgató, Orosháza): Igény: időben, mennyiségben, minőségben kapják meg az árut. Nem értek egyet azzal,* hogy 10 óráig szállítsuk le a süteményt. Ami nem kifli, nem zsem- j le, hanem uzsonna vagy más nehéz sütemény, azt általában ebéd után is vásárolják. Igényli a lakosság 10 óra után is a pékárut, ezt saját boltjaink forgalma bizonyítja. Megoldás lehetne talán az üzletek korábbi nyitása. Igény az, hogy kora reggeltől késő estig legyen friss áru. Jó lenne, ha a kenyeret is szakosítva, kenyérboltok árusítanák. Mezőkovácsházi járásban ez a kezdet jól bevált, van ilyen törekvésünk Orosháza területére is. Elgondolásunk van mozgóboltok beállítására. A süteményterítést pedig az utcai pavilonok jobb ellátásával kívánjuk biztosítani. Demcsák Mihály (Sütőipari V., Gyoma): Zömmel hét órakor nyitnak az üzletek. Így elképzelhető, hogy 10 óráig nem kaphatja meg minden hely egyszerre a friss árut. Ha korábban nyitnának, könnyebb lenne az áru terítése. Csomós Gyula (Sütőipar, Gyula) : Nyissanak korábban az üzletek, mert egyszerre minden helyre nem lehet szállítani. A jobb áruellátást megoldaná, ha nyitás előtt egy-két órával valaki átvenné a bolt részére a kenyeret. A kulcsponti üzleteknél nyilván ez megvalósítható. Hiányosság az is, hogy vasárnap nincs nyitva egyetlen élelmiszerüzlet sem. Gondot okoz ez, különösen kettős ünne- j péknél. Kovács Sándor (Sütőipar, Békéscsaba) : Rendezni kell kooperáció útján, hogy 10 óra után vagy előtte milyen árut vesz át a kereskedelem. Keressük meg egymást és határozzuk meg a termék- féleségek átvételét, idejét. Lipcsei Gyula (Iparcikk): A bútornál baj van a minőséggel. Például a Szikra hálószoba másfél Pillangósvirágú szálas takarmányok magtermesztése Csaknem 70 most végző harmadéves tanuló ballagási ünnepélyét tartják június 16-án, vasárnap az eleki mezőgazdasági szakmunkástanuló-iskolában. A zöldségtermesztő és hajtaté, valamint a szarvasmarhatenyésztő szakma fiatal szakemberei vesznek búcsút az iskolától. A ballagási ünnepélyen adják át a jutalmakat a másodéveseknek „A Szakma Kiváló Tanulója” iskolai versenyen elért eredményekért. A nagyszabású ünnepséget ballagási bál zárja be, ahol a szakiskola irodalmi színpada, népi tánccsoportja, versmondói, éne- j késéi szórakoztatják majd a megye különböző községeiből jött j mintegy háromszáz vendéget. j A mezőkovácsházi kereskedelmi napok végeredménye: több mint másfél miiliós forgalom Június 13-án este divatbemu- i termékekkel igyekezett a vásár- I tatóval és tombolasorsolással fe- lási kedvet fokozni. A nagy ese- jeződtek be az egy hete tartó ke- , mény kezdetével egyidejűleg lak- reskedelmi napok Mezőkovács- J berendezési kiállítás is nyílt, házán, melyet az általános fo- j A boltok egy hét alatt — az gyasztási és értékesítő szövetke- j elmúlt év hasonló időszakához zet rendezett. Célja a különböző 1 képest — több mint egymillió fo- árucikkek iránti érdeklődés fel- j rinttal nagyobb forgalmat bonyo- keilése és a boltok forgalmának i lítottak le. növelése volt, ami nem is járt I A kereskedelmi napok szerve- eredménytelenül. A szövetkezet zésének kezdeményezője a szö- naponta mutatott be valamilyen i vetkezet kereskedelmi osztálya újdonságot, közben árkedvez- | volt, az előkészítésből és a rende- ménnyel, különböző díjtalan zésből a szövetkezet szinte vala- szolgáltatással, élelmiszerekből mennyi dolgozója lelkesen vette; kóstolóval, különleges cukrász-. ki a részét. í hónapig állt raktáron. Lemattult. Az árut Szarvasról kaptuk, reklamációnkra a válasz az volt: Az önök raktárában vesztette el a fényét. Jóllehet, a minőség kérdése mór a vagonból való kirakásnál kezdődik. A vagonban száz bútor is elfér, viszont a vevő egyenként nézi meg, hogy mit vásárol. A Mezőberényi Faipari Ktsz az egyetlen, amely kutatja, hogy mit kér a kereskedelem. Adamik György (Vasműszaki, Békéscsaba): Mosdótámasz, öblítőtartály nincs. A kereskedelmi lehetőségeket jobban ki kellene használni olyformán, hogy a helyi ipar jobban felkészülne a hiánycikkek pótlására. Meg kell találni a módot a választékos és minőségileg kifogástalan termékek gyártására. Hiányosság még az, hogy a bevált gyártmányok kéTóth András (Iparcikk., Orosháza) : Kötött-, divatáruból nem tudjuk az, igényt időben kielégíteni. Ezt okozza az alapanyag- hiány és a késedelmes szállítás. A helyiipar kevés árut tud biztosítani. Szükséges a kölcsönös kapcsolat megteremtése, a kínálat-kereslet alapján. Marton József (Vegyesipari V., Békéscsaba): A helyi ipar szemszögéből vizsgálva a kereskedelemnek is türelemre van szüksége. Január 1-től jött ez a2 átállási forma, vele együtt jött az elhelyezés, piaci nehézség. 1967-ben jobban igyekeztek az árut lekötni. A mi vállalatunk is iparcikk vonatkozásában segítheti a helyi áruellátást, ehhez azonban szükséges a kereskedelem igénylése is. Ez a vita azt mutatta, hogy a reform „premierjén'' túl vagyunk. A szakemberek előtt egyre inkább kezd kibontakozni az új intézkedések, lehetőségek gyakorlati hatása. Kétségtelen, hogy ezek az első jelzések értékelések a jelen, és a későbbi problémák megszüntetéséhez. Az önállóbb vállalati irányításból fakadóan a legtöbb szó kétségtelenül arról esett, amivel a két partner, az ipar és a kereskedelem legközvetlenebbül találkozik: piackutatás, alapanyag, szerződéskötés, határidő, minőség. Lényegében ezekben foglalhatjuk össze a helyiipar és a kereskedelmi szakemberek tanácskozásának célját, ami a lakosság jobb ellátását hivatott elősegíteni. Ez az öt tényező mutatja, hogy a kereslet-kínálat (mint ilyen elsődleges piaci törekvés), még nem hatott súlyának megfelelően. Még uralkodik helyenként a régi, megszokott mechanizmus vagy éppen „gyere te, miért menjek én?” — módszer. Ami a vitákból is kitűnt, a piacot még az való személyes érdekeltség a vállalatok dolgozóit és vezetőit minden tekintetben a hatékonyabb gazdálkodás felé irányítja. Ez helyes, azonban arról sem lehet megfeledkezni, hogy a közvélemény gazdasági tényező is. Az, hogy „ez sincs, az sincs, ez sem jó, az sem jó” — piaci értékítélet, voltaképpen bizonyítvány-kiállítás a kereslet-kínálatról. Valójában arról van szó, hogy az új irányítási rendszer sok szempontból nyílttá teszi az eddigi rejtett és néha pontatlanul érkező piaci hatásokat. Ami azt jelenti: figyelni a vásárlók észrevételeire. így sok esetben sor kerülhet bizonyos korrekciókra, tökéletesítésekre,ami mögött az ember, mint termelőnek, mint fogyasztónak gondolatai vannak. Persze a közvélemény nem értelmezhető homogén közegként, észrevételeit gépiesen elfogadni helytelen. Az egyik felszólalásból példázunk: ,,A bébiételt nem szeretik a gyerekek”. ipar diktálja. A feltételeket ő szabja, mert még nem telített a piac. Az ipar nem mindig vállalja az előzetesen megkötött szerződésekre a jelenlegi fogyasztói áron való szállítást. A kereskedelemnek sok esetben könyörögni kell, hogy termeljenek a vállalatok olyan árut, ami nekik szükségesebb, mert sok esetben az ipar látóköréből kiesik a helyi kereskedelem. Hogy csak egy ott említett példával éljünk: ruhaseprűt itt helyben, a helyi kereskedelem részére nem gyártanak. Vagy egy másik: Gyermekfürdő- kád-állványt nem lehet kapni. Jóllehet, akadna olyan ktsz megyénkben, amelyik kapacitása elbírná ezek gyártását. Lehet, hogy nem gazdaságos? S ennél a „nem gazdaságos” megállapításnál időzzünk egy kicsit. A nyereségtömeg növelésében Hogy mennyi gyerek, egy, kettő vagy több, s akkor ne gyártsa ezt az ipar? Nem volna helyes, mert a gyerek éppen azt szereti meg, amihez a felnőttek hozzászoktatják. Tehát a bébiételt is megszerethetik. Talán itt inkább a minőségről lehet szó. Azonban olyan jelzések, hogy több napos kenyeret árulnak az üzletekben, hogy megyénk 8 községében nincs hus- bolt vagy nincs palackozott tej a városokban, hogy a motoros kabátokon rossz a cipzár, bizony elfogadhatók. Az örökös alkatrész- hiány sem dicséri iparunkat. A minőség se legyen harmadrendű kérdés. Nem elég az árut csak fényképen propagálni, szépen ábrázolni, ha azok a íorgalombaho- zataluk után nem felelnek meg az igényeknek. (Folytatása következik) Kocskár János
