Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-14 / 111. szám
M68. május 14. 3 Kedd Éjjel -nappali ö n t ö z é s , lucernaliszt- kész i tés a Vizesfási Állami Gazdaságban VIZESFÄS! Már maga a név | elárulja, hogy sajátos körülmények között élnek, dolgoznak az állami gazdaságban. Ha sok a víz, ha kevés, egyformán komoly problémát okoz. Egyszer az aszály, máskor a nagyarányú belvíz pusztít ezen a tájon. A Vizesfási Állami Gazdaság dolgozói azonban nem hagyják magukat: í élnek az új gazdasági mechaniz- j mus adta lehetőségekkel, a na- | gyobb önállósággal, s úgy szervez- ! ték meg a munkát, a termelést és az áruértékesítést, hogy a népgaz- | daságnaik és a helybeli dolgozók j nak egyaránt előnyös legyen. Vizeisfáisan már korábban tisztó- ' zódott: a kukorica itt a legkitű- j nóbb agrotechnikai munkát sem hálálja meg bő terméssel. Viszont ’ jól fizet a rizs, a pi 11 an g ós takar - mány. Ezért a vízigabona csaknem 900 holdon díszlik, a lucerna és vöröshere pedig 2100 holdon. Holdanként mintegy 40 mázsa lu- cemalisztet készíthetnek az 1968. évi termésből. A forrólevegős lu- cemaüzem éjjel-nappal üzemel. Tavaly 12 órát dolgoztak itt az emberek, de a vezetőség megvizs- 1 gálta a munkakörülményeket, és kiderült, hogy nagyon ártalmas a zajos munkahelyen a nyújtott mű. szak. Most három műszakban dolgoznak a lucernaliszt készítői. Tavaly 310 vagonnal termeltek a magas tápértékű lisztből, ez évben 324 vagon a terv, de a dolgozók összesen 360 vagont vállaltak. A lucemalisztből 70 vagonnal közvetlenül exportálnak, de sokat adnak társgazdaságoknak is. Ami t a lucernaüzem nem bír feldolgozni a zöldpillangósból, azt Vámosi- féle meleglevegős módszerrel tartósítják. A magas tápértékű szénát megdarálják s úgy értékesítik. Az adottságokhoz képest maximális küzdelmet vívnak az aszály- lyal is. Éjjel nappal működnek az öntözőberendezések. A megyében az elsők között kezdték meg ezt a fontos munkát. Mesterséges csapadékot adnak a búzára, a lucernára és egyéb növényre. Több mint 2 ezer holdat kívánnak megöntözni 1968-ban. Egynyaras öntözést is szerveznek, ahol csak lehet. SZAKSZERŰ munka folyik a a gazdaság vad-gazdaságában is. A házibrigád helyi újítással bárhol összerakható fácán-házikókat épített farostlemezből. 20 ezer naposfácán-csirkét vásárainak a remetei fácán-telepről s ezeket -mesterségesen ugyan, de természetes körülmények között szeretnék felnevelni. A legjobb egye- dekből saját törzsállományt válogatnak össze s a többit állomány- szaporításra szétengedik az erdőben. Gondoltak az őzek és egyéb vadaik ivara-rányának helyes kialakítására. Sőt: megtudták, hogy a magyar vizslák iránt külföldön nagy az érdeklődés. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a vadgazdaságban kutyatenyésztésre is berendezkednek. A dolgozók jó szívvel fogaditák a vezetőség számos ötletét. Helytállással, kiváló minőségű munkával, mun-kaversennyél járulnak hozzá az eredményesnek ígérkező terv megvalósításához. Ary Róza Az elsők között Május 9-cel kezdődött megyénkben a szolidaritási hónap és máris arról számolhatunk be, hogy a vietnami nép megsegítése a mezőkovácsházi járásban nemcsak szavakkal, hanem konkrét anyagiakkal is kifejezésre jut. A Szolidaritási Bizottság, Budapest 909 445 csekkszámlára Mezőkovácsháza községben a gépjavító állomás 10 050, az építőipari Ktsz 4800. a KIOSZ pedig 1800 forintot fizetett be. Más szervek és a lakosság részéről is csaknem 15 ezer forint gyűlt már eddig össze. Ezenkívül a következő napokban Dombiratoson, Magyarbán- hegyesen, Medgyesegyházán, Kisdombegyházán és Nagy- dombegyházán vietnami műszakokat, illetve községi, üzemi gyűléseket és lakóterületi kisgyűléseket, csoportos beszélgetéseket szerveznek. Ezt a tevékenységet a Hazafias Népfronttal együtt a társadalmi tömegszervezetek és mozgalmak közös erővel szervezik. Negyven év Figyelem a pult mögött álló eladót, rendkívül szerényen, udvariasan rakja az anyagokat a vásárlók elé-, tereget, jó tanácsokat osztogat, szakelőadást tart, legyen a vevő idős vagy fiatal. Az órámat nézem, még tíz perc sem telt el, de közel húsz méter anyag, négy ruhára és kötényre való méteráru talált gazdára. Körösladányi beszélgetés I. ..i - „t„.„I- 9 , .. | nyugat-európai országok is termé- ben, zamatban, küllemben jóval fehér asztalnál beszel- irAnt^ ö felette áll a külföldön előállítottgettünk a minap a korosladanyi | gr(jemes megemlíteni, hogy a i nak. Kérdés : a fogyasztó igénye Tnegye 1 Nyugat-Európába irányuló összes az áruval szemben Dózsa Tstz vezetőivel. A mezőgazdaságának helyzetét és az országos gondoltait taglaltuk. Hogyan élünk meg termelvényeink- ből a jövőben, amikor eddigi export-kereskedelmünk — mezőgazdasági termékekből — egyre korlátozottabb? Tulajdonképpen erre a kérdésre kerestük a választ. Véleményt cseréltünk mit, hogyan kellene jobban csinálnunk, hogy jobban élhessünk. A mezőgazdasági termékek előállításában a hazai és a külföldi üzemek nagyot léptek előre. Több ország úgy átszervezte mezőgazdaságát, hogy csak minimális bevitelre szorul. Nekünk legszámottevőbb a piacunk a KGST tagállamokban. A Szovjetunió, az NDK, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság keresi elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari árucikkeinket. De érdeklődnek a export felét adja a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar. Legnagyobb a piacunk Svájcban, Olaszországban és az NSZK-ban. Az ide exportált áruink azonban a lakosság összfogyasztásának csak töredék részét adják. így, ami nekünk igen fontos exporttevékenységnek számít, az a nyugat-európai országokban nem létkérdés. Másrészt a Közös Piac tagállamai az utóbbi években olyan tömörülést és gazdasági szervezetet hozmikorra no olyan színvonalra, hogy a jobb minőségűt igényelje? Ezért is jó, ha cikkeinkkel ott vagyunk a legjelentősebb piacokon. Megyénk mezőgazdasága és élelmiszeripara miként tudna bekapcsolódni a belföldi szükséglet kielégítésén túl a mai exportlehetőségek kihasználásába? A konzervgyár, a hűtőház, a hús- és baromfiipar olyan jelentős élelmiszerbázis, mely az exportban is számottevő. Csupán az a kérÉvi 3,5 millió forint forgalom seprűből, kosárból és más fatömegcikkből Évekkel ezelőtt jártam a Békéscsaba és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet felvásárlótelepén. Akkor leginkább mezőgazdasági eredetű termékeket, többek között mákot, babot, tollat és egyebeket vásároltak fel évi 6—700 ezer forint értékben. Most meglepődve láttam a százával sorakozó gazdasági fűzfavessző kosarakat, a különböző szerszám, lapát- és kapanyeleket, terményforgatásra és hótakarításra használt falapátokat. Természetesen most is nagyobb mennyiségű mákot, babot és egyéb terményféleséget vásárolnak feL Várkonyi Ferenc felvásárló elmondta, hogy legalább nyolc éve foglalkoznak a fatömegcikkek felvásárlásával. Akkoriban összehívták a kis- és kézműiparral rendelkező mestereket a környékről, s természetesen az irányító szerveiket is. Egy előzetesen felmért, úgynevezett hiányzó cikkek hosszú listáját olvasták fel előttük, s kérdezték meg tőlük, hogy ezek közül kik, mit tudnak készíteni, a földművesszövetkezeten keresztül értékesíteni. Azóta elmélyült szerződéses viszony alakult ki a kis- és kézmű- iparosok meg a földművesszövetkezet között. Százával hozzák a kosarakat, seprűket, szerszámnyeleket, még különböző gyékény- és csuhé- árukat is. Tavaly nem kevesebb, mint 3,5 millió forint értékű különböző fatömegcikket továbbított a földművesszövetkezet felvásárló részlege az állami nagykereskedelmi vállalatnak. K. I. Nyugdíjas gépírásét lelvesz az Országos Sertéshizlaló Vállalat I. számú telepe. BÉKÉSCSABA, Kétegyházi út. 190564 tak létre, hogy a nem tagállamok I dés, hogy mezőgazdasági üzeme- • • ink, háztáji gazdaságaink miként tudják ezeket több áruval ellátni? A konzervgyár és a hűtőipar termékei iránt a Közös Piac tagországaiban és a Közös Piacon kívül álló semleges országokban, különösképpen pedig a KGST- tagáüamokban legnagyobb a kereslet. Csakhogy a feldolgozó kapacitás és a hűtőtér megszabja a mezőgazdasági termelés fejlesztését Éppen ezért ajánlatos lenne megfontolni az exportlehetőség kihasználására a cikklista speciális árukkal való bővítését, különösen a hűtőház fejlesztését. Szamóca, meggy, pöszméte, ribizke és málna termesztésére vállalkoznának a tsz-ek, mivel a gépesítés folytán felszabaduló munkaerőt foglalkoztatni tudnák. Hasonló a helyzet a' zöldség termesztésében és feldolgozásában is. A húsipari készítmények exportjába a Gyulai-kolbászon kívül nem sokat ad megyénk élelmiszeripara. Hogy miért? Azért, mert nincs Békés megyében olyan vágóhíd, ahol feldolgozhatnák az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben nevelt és hizlalt állatokat. Évekkel ezelőtt volt lehetőség egy vágóhíd-rekon- strukcióra, de ezt maga a húsipar hiúsította meg. Ha az új vágóhíd a második ötéves tervben felépül, akkor most Csabai és Gyulai kolbászból .kiaknázhatnánk az exportajánlatot. A baromfitermékek közül a libamáj külföldi piaca lehet hosz- szabb távon is jelentős. Csakhogy községi tanácsaink megtiltották a liba udvaron kívüli tartását, ugyanakkor nem biztosítanak libalegelőt. Most már egyre világosabb, hogy a korábban hozott néhány helyi intézkedés keresztezi a népgazdaság érdekét. Ezért felül kellene vizsgálni ezeket. A körösladányi tsz-vezetők jól érzik, hogy országosan is és megyénk gazdasági életében is „hol szorít a cipő”, mit kellene tennünk a némzetközi piaci lehetőség kihasználására, a szövetkezetek és az emberek boldogulására. Dupsi Károly áruit csak igen magas vámmal engedik be. Ennek folytán termékeink jelentős részét jóval a világpiaci ár alatt vagyunk kénytelenek értékesíteni, amennyiben ez adott helyzetben létszükséglet. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari export nekünk viszont lét- szükséglet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy termelvényeinket áron alul adjuk el. Külkereskedelmi szerveink már összegezték azokat a lehetőségeket, melyek termelvényeink exportértékesítése előtt — hosszú távon is — nyitottak. Tették ezt azért, mert iparunk és mezőgazdaságunk behozatalra szorul. Importáljuk a vegyszereket, több ipari nyersanyagot, munkánkhoz nélkülözhetetlen eszközöket. Éppen ezért a hazai, s benne a megyei termelésben helyet kellene csinálni azoknak a lehetőségeknek, melyeket jelenleg és a jövőben is a külföldi piac kínál. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a mezőgazdaság struktúráját alapjában véve változtassuk meg. Csupán az értékesítés lehetőségét, kihasználását kellene mindjobban és körültekintőbben figyelembe venni. Milyen külföldi piacot kínál a vj 1 ággazdaság? A libamáj és a májkonzervek, a minőségi borok, a vágóló és a lőtt vad, a vetőmagvak, a friss és feldolgozott zöldségek, a vörös húsú gyümölcsök — málna, meggy, szamóca — mellett vágómarhából is akad némi lehetőség. De ez utóbbi mind kevesebb. Húskészítményeink iránt — dobozolt sonka, szalámi, Gyulai kolbász, Csabai kolbász — a hazai termeléshez képesít jelentős az érdeklődés. Az élelmiszeripar továbbfejlesztése tehát kézenfekvő. Figyelemre méltó azonban a külföldi piac mennyiségre törekvése. A külföldi vevő jelenleg még nem azt vizsgálja milyen az áru íze, zamata, külleme, hanem sok legyen belőle. A magyar áru viszont — a Kárpát-medence szerencsés fekvése folytán — íza pult mögött ’ Az eladó — most már áruljuk el a nevét is — Novak Pál, a jubiláló Centrum Áruház első eladója, aki igen jeles évfordulóhoz érkezett el. Negyven éve áll a pult mögött; negyven évet töltött el egy üzletben; kiváló munkájával elnyerte a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója címet. — Mi is a negyven év rövid ; története? — kérdezzük a jubij lánst. — Még alig voltam tizenöt éves. amikor a Kulpin Jakab céghez kerültem kereskedőtanulónak. Kitanultam a méteráru szakmát, nagyon meg is szerettem, s ez azt jelentette, hogy életemből 40 évet már a pult mögött töltöttem el. Végeredményben nem történt semmi rendkívüli. Hogy nem vál| toztattam helyet? Minek az? i Igyekeztem munkámat mindig becsületesen, mások megelégedésére elvégezni, s ez úgy érzem, si- j került. — Nagyon szeretek itt lenni, jól érzem magam, de főleg akkor, amikor vevők vannak. És hogy legyenek, az rajtam is múlik. A vevők megkívánják az udvariasságot, igényesek, s meg kell találni a hangot. Én azon a véleményen vagyok: mindig azt adni a vevőknek, amit magamnak is megkívánok. Ügy érzem, nagyon lényeges, hogy a kereskedő, aki a pult mögött áll, neesak kiszolgáló legyen, hanem eladó is. Milyenek a vevők? Igényesek, a jó tanácsot elfogadják, az ízlésük fejlett, szeretik a szépvet, ezért még a pénzt sem sajnálják. Hogy vannak türelmetlenek is? Mit számít a kereskedőnek. Neki egyforma udvariassággal kell eladni. Ez az egy, amit sohasem szabad elfelejteni. Nekem minden vevő i jó, egyformán kedves... Igen, Novak Pálnál ez így van. A szocialista brigádmozgalomnak lélkes kezdeményezője volt, ma is részvevője. Sokszoros jutalmazott, győztes, nagy érdemeket szerzett a Centrum Áruháznak. Szerényen, egyenletes, szorgalmas munkájával állandóan ápolja a vevőkkel a kapcsolatot. Háló Ferenc Egy újítás és holdanként kétszeres árbevétel A dohánytermelő szövetkezetek jó része azért hagyta abba eme igen fontos közszükségleti cikk előállítását, mert nem kifizetődő a vele való foglalkozás. Más erről a véleménye a kunágotai Bercsényi Tsz főagronómusának, Varga Istvánnak: korszerűsíteni kell a dohánytermesztést, hogy jövedelmezőbb legyen, mint korábban, bármikor. Ez a gazdaság ebben az esztendőben 42 holdon termel dohányt. A levelek szárítását mesterséges módon, a hibridkukorica üzemben alkalmazott technológiával oldja meg. Ettől az eljárástól a hagyományos 20 ezer forint holdanként! bevétel megkétszerezését remélik. Az idén négy műszárítóval ellátott pajtát építenek, jövőre pedig sorozatban helyezik üzembe ezeket a létesítményeket úgy, hogy két-három éven belül a dohánytermelő területet a jelenlegi ötszörösére növelik. Munkaalkalomban és kereseti lehetőségben tehát nem lesz hiány [ a kunágotai Bercsényi Tsz-ben.
