Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-14 / 111. szám

1968. május 14. 4 Kedrl A Cse|ie2'(^alá(B nj lakjai Hat tonnát szállít az újszülött — Kívánságra testre alakítják — Előnyös ajánlat falura: terepjáró A Csepel Autógyár már foga­lom. A repülőgépgyár romjain húsz esztendeje létrejött üzem egyetlen típust készített; ma a Csepel nevet viselő, . különböző rendeltetésű gépkocsik több mint 30 féle változatban készülnek, s most, a rövidesen megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron további három taggal gyarapszik a Csepeá-család. B jármtíprogram részeként A múlt év elején kezdték meg a tízezer embert foglalkoztató gyártelep korszerűsítését, fejlesz­tését. Az 1970-re befejeződő beru­házás, mely 800 millió . forintba kerül, a járműprogram fontos ré­sze. Nemcsak új teherszállító jár­műveket, közöttük speciális ce­ment-, tej-, borszállító stb. gép­kocsikat jelent, hanem a Győri Vagon- és Gépgyártól az Ikaru- szig, kooperációs partnerek sorá­nak szolgálatát is. A gyár veze­tői az új típusokat már a 800 millió „visszafizetésének'’ első fé­nyeként tartják számon. Valóban: a három új gépkocsi sikeres, mert sokoldalúan használható tí­pusok első példányai. Azaz... kettő valóban első pél­dány, a harmadik azonban — az öt tonna teherbírású, D—344 jelű — nem. A gyár elsősorban falu­ra, a termelőszövetkezeteknek, más mezőgazdasági üzemeknek ajánl­ja ezt, a tréfásan „bívaiy’'-nak becézett gépkocsit. Előnye: a leg­rosszabb terepen is egyenletes se­bességgel közlekedik, az ún. út- talan utakon sem reked meg. Bilienfés három irányba Nemcsak belföldi, hanem kül­földi piacokon Is versenyképes a másik új modell, a D—445. Az összkerékmeghajtású, billenőpla­tós vagy puttonyos gépkocsi öt tonna terhet szállíthat. Terepjá­ró képessége jó, nehéz talajon, tehát nem kiépített úton is fenn­akadás nélkül használható. A ter­vezők a praktikusságra töreked­tek; rakfelülete nemcsak hátra, hanem balra és jobbra is billent­hető. A rakodás megkönnyítésére á hátfa lehajtható, billenéskor ugyanakkor automatikusan mű­ködik, nyílik és zár. Vezetőfülké­je kényelmesebb, tágasabb, mint a korábbi típusoké, s formaterve­zése is igazodott a mai igények­hez. Utolsónak hagytuk a harmadik 1 új modellt, mert — mint azt mondani szokták — a végén jön a java. A D—462 jelű újszülött hat tonna terhet szállíthat, s ezzel a Csepel-család legerősebb tagjá­nak számít a hagyományos teher­kocsik kategóriájában. (A speciá­lis nyergesvontatók teherbírása nyolc tonnán felül kezdődik.) Motorja hathengeres, .145 lóerős. Az első Diesel-motor — érdemes ! erre emlékezni — 1949-ben ké­szült itt, 85 lóerős volt; ma hetven motorváltozatot gyárt az üzem. B nn óhaja szerint I Nincs mód arra, hogy a gép­kocsi valamennyi műszaki újdon­ságát elsoroljuk. Egy újdonságról azonban a D—462 esetében min­denképpen szólni kell. A gyár — s ez a gazdasági reform hatása, a „vevőfogás” helyes eszköze — a vásárló óhaja szerint a hattonnás gépkocsit speciális berendezések­kel is fölszereli. így — többek között — motorfékkel, levegős | vagy hidraulikus szervokor­mánnyal, alumínium platóval, [ vészfékkel, légszervós működte­tésű tengelykapcsolóval stb. A hattonnás terhet vivő újszü­lött formára is mutatós. Az orr­Kitűnők és a többiek Szombaton a déli órákban ün­nepi díszbe tündökölt Battonya. .Vörös és nemzetiszínű zászlók lo­bogtak a község főterén, a köz­épületeken és a Mikes Kelemen Gimnázium, valamint a mezőgaz­dasági szakközépiskola homlokza­tán. Négyéves kemény munka és tanulás után a most érettségire készülő fiúk és lányok vettek bú­csút. Százhármán voltak. A ballagás látványossága nem derített mosolyra diákot, tanárt,* szülőt. Az emberekben belülről izzott valami. Az elmúlt négy küz­delmes évben összeszokott itt diák és tanár. Együtt építették, bőví­tették és szépítették az iskolát, együtt indultak tanulótoborzásra. Ez a most ballagó nemzedék ta­nult és dolgozott legtöbbet a mi- kesi örökségen. Heszler József igazgató az iskola évkönyvét la­pozza, melyben a húsz, de külö­nösen az utóbbi négy esztendő történelmét ‘írták. íme, néhány mondat: Az 1967. évi őszi betaka­rítási munkákban szerzett kere­set egy napra eső átlagát, 11 ezer forintot a diákok és a tanárok felajánlottak a harcoló vietna­miaknak. 1966 őszén hozzákezdtek egy nagy szerelőcsarnok építésé­hez, melyre anyagi támogatást az állami gazdaságoktól és a tsz-ek- tól kaptak. A tanárok és a tanu­lók összesen negyedmillió forint értékű társadalmi munkát telje­sítettek. A szerelőcsarnokban 1967 kora tavaszán elkezdték a gépszerelők tanítását. Ugyancsak tavaly állította össze Bélyácz Iván negyedéves hallgató „Lakóhelyem internacionalista hősei” című dol­gozatát, melyért a Művelődésügyi Minisztérium Középiskolai Főosz­tálya dicsérő oklevelet és értékes könyvjutalmat adott. Sorolhat­nánk tovább a tanulásban és a közösségi munkában elért ered­ményeket, hiszen a megyében és az országban az utóbbi négy esz­tendőben nem volt olyan diákta­lálkozó, szellemi- és gyakorlati ve­télkedő, ahol a fiatalok a batto- nyai iskolát nem az élvonalban képviselték volna. A kedvtelések igen eredményes gyakorlásából következeim lehet a tanulás eredményességére. A ballagó 103 diák közül negyven­hetén jelentkeztek továbbtanu­lásra, de szép számmal akadnak közöttük olyan kiváló képességű tanulók is, akik a tanult szakmá­ban helyezkednek el. Egyszerűsé­güket, szülőfalujukhoz, községük­höz való ragaszkodásukat meg­őrizték az elmúlt esztendőkben. Kovács Mária, a battonyai körzeti orvos lánya, apja örökébe szeret­ne lépni. Leghőbb vágya: az érett­ségin és az orvostudományi egye­temen is megőrizni az eddigi ki­tűnő osztályzatot. Nagyon szeret­né, ha neve a Magyar Népköztár­saság kitüntetett doktorai között szerepelne. Molnár Mária Batto- nyán öregbítette a medgyesbod- zási Egyetértés Tsz jó hírnevét. Diákévei alatt az iskola KISZ- titkára volt. Agrártudományi egyetemre készül, s onnan Med- gyesbodzásra. Botos Margit gyógyszerész szeretne lenni. Pó- csik Gábor, a Mezőtúri Felsőfokú Gépipari Technikum elvégzése után Kunágotára, szülőfalujába készül. Sok jót szeretne tenni a Bercsényi Tsz-ért. Puskás András dolgozni készül, Dombiratost Bé­késcsabával cseréli fel. A gépja­vítónál kér munkát. Búzás Mi­hály viszont hazamegy .Szarvasra, a Kísérleti Állami Gazdaságba, ahol apja állatgondozó. Ö ott gép­szerelő szeretne lenni. A ballagó diákok között eltöl­tött néhány óra végül is kellemes benyomást tett valamennyi szü­lőre, vendégre. A pedagógusok tö­rekvése osztatlanul érte el a cél­ját. kormányos gépkocsi vezetőfülkéje pedig a legkényelmesebb az összes eddigi típus között. Ottjártunkkor az utolsó simításokat végezték a BNV-n kiállításra kerülő új ko­csikon. Május 17- tői, a vásár \ megnyitásától már a vizsga követ­kezik: a közönség, a vevők előtt... (---8—Ó) M a kezdődnek az örmény kultúra J napjai Szombaton a barátság házában Kiss László, az MSZBT titkára sajtóértekezleten ismertette az ör­mény kultúra napjainak program­ját. A tíznapos nagyszabású ese­ménysorozatra hétfőn Robert Ha- csaturjánnak, az örmény Kom­munista Párt Központi Bizottsága agitációs és propaganda titkárá­nak vezetésével küldöttség éreke- zik hazánkba. A küldöttséggel együtt 24 tagú művészcsoport ér­kezik. A csoportban az örmény j SZSZK számos népművésze és érdemes művésze érkezik Ma- ; gyarországra. Köztük Goar Gasz- j párján, a világhírű operaénekes- j nő is. Az örmény kultúra napjainak megnyitó ünnepsége ma, 14-én es­te 7 órakor lesz a Madách Szín­házban. A kulturális napok ki­emelkedő eseményének ígérkezik Aram Hacsaturján Spartacus cí- ] mű balettjének szombati bemuta- j tója az Operaházban. A főváro- j son kívül 13 megye közönsége is­merkedhet meg közvetlenül az örmény kultúra, művészet képvi- ' selőivel, alkotásaival. Az örmény vendégek magyar- ■ országi látogatásának viszonzása- 1 ként október 25—november 4 kö­zött az örmény SZSZK-ban meg­rendezik a magyar kulturális na- ; pokat. fl 35. űfvidéki nemzetközi mezőgazdasági vásár Újvidék Tito jugoszláv elnök jelenlété- i ben szombaton délelőtt megnyílt a hagyományos újvidéki nemzet­közi mezőgazdasági kiállítás és I vásár, Európa egyik legnagyobb- szabású ilyen jellegű árubemuta­tója. A jubileumi, 35. vásáron 9P0 J jugoszláv és 21 országból több mint 260 külföldi kiállító vesz részt. Kollektív kiállításon 11 or­szág mutatja be termékeit, A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 600 különféle ter­méket és élelmiszeripari cikket mutat be. mintegy 20 százalékkal I többet, mint a legutóbbi két alka­lommal. A kiállítás slágerei: a 100 : éves Pick- és Herz-szalámi. a : brüsszeli világkiállítás nagydijá- val kitüntetett dobozos sonka, valamint a 35 országba exportált magyaros étel konzerv-különleges­ségek. Világszerte ismert italaink mellett először szerepelnek az új­vidéki vásáron alföldi borkülön­legességek és mirelité cikkek. Sok, Jugoszláviában népszerű ma­gyar mezőgazdasági géppel és be- I rendezéssel is jelentkezünk Üjvi- j déken. A magyar kiállítás már s meg­nyitás napján sok nézőt vonzott j a vásárra, amely május 20-án ér véget. A megnyitó után magyar j lovasok bemutatót tartottak az | újvidéki vásáron Az újvidéki ki- ; állításon magyar napokat rendez­nek. Rokkant bútorok Ha tudnának, valahogy így siránkoznának a rokkant búto­rok a békéscsabai raktár sarká­ban: — Nekem négy szép, kar­csú lábam volt... Nekem csillogó fényes ajtóm... Jajj! Mivé lett pompás huzatom! A bútorok azonban némák, s így helyettük is a kereskedő panaszkodik: — Békéscsabán jelenleg körül­belül 150 ezer forint értékű bú­tort nem tudunk eladni kisebb vagy nagyobb hiba miatt. Van úgy. hogy egy garnitúrának csu­pán egyetlen darabja rongálódik meg szállítás közben, de amíg ki nem javítjuk, raktáron vesz­tegel a többi is. A javítás pedig igen bajos. A bútorbolt iparosa csak a kisebb hibákat tudja eltüntetni, a ktsz- ck viszont — érthetően — nem szívesen bíbelődnek ilyesmivel. De többnyire nem is lehet elvé­gezni helyben a javítást. Új aj­tót, oldalfalat, lábat kell igényel­ni a gyártó vállalattól. Azt pe­dig a gyerek is tudja, hogy ma­napság pótalkatrészt beszerezni csak hosszadalmas módon lehet. A megyei iparcikk kiskereske­delmi vállalat jogásza — saját bevallása szerint — munkaidejé­nek 70—75 százalékát a szállí­tás közben keletkezett hibák reklamálására fordítja. „Fejből" mondja az adatokat: — Évente a megyében körül­belül 400 ezer forint értékű bú­tor válik eladhatatlanná hosz- szabb vagy rövidebb időre, sé­rülés miatt. A javitásak költsége eléri az évi 25 ezer forintot. Igaz, hogy a javítási költség nem a kiskereskedelmet terheli, de nem kell közgazdásznak len­ni ahhoz, hogy az ember belás­sa: a raktáron halmozódó áru csökkenti a választékot, felesle­gesen köti le a vállalat pénzcsz' közeit, növeli a kamatterhei. Nemcsak a javítási költség je­lentkezik tehát veszteségként! Szállítás közben törik ki a bú­torok lába, hasad a huzat, recs- csen a szekrény oldala. Elke­rülhetetlen mindez? Dehogy. A békéscsabai, orosházi, gyulai bútorbolt vezetője egyhangúlag vallja: a sokkal távolabbról ér­kező import bútorok a legrit­kább esetben szenvednek sérü­lést. Vajon miért? Azért, mert ezeket gondosan, szakértelemmel csomagolják, és a vagonban is rögzítik. A hazai gyárakból vásárolt bútoroknál sajnos, gyakran elő­fordul, hogy csak odateszik a szekrény mellé a lábakat óvó lé­ceket. Máskor úgy szögelik fel a védőburkolatot, hogy szétha­sad a bútor lába is. A sérülé­keny garnitúrákkal rakott vago­nokat nem szabadna gurítóra irányítani. Ügy látszik, ezt sem tudja — vagy elfelejti? — a MÁV. Beszélgetésünk alkalmával a kereskedőktől gyakran hallot­tam ezt a két szót: „gondatlan­ság, Ielkiismeretlcnség”. Ha né­hányszor a hanyag csomagoló és szállítómunkások fizetnék ki a javítási költségnek legalább egy részét, bizonyára javulna a helyzet. S erre a szigorra sem kell rábeszélni rövidesen sen­kit. A kiskereskedelem máris köz­vetlen kapcsolatot teremtett több bútorgyártó ktsz-szel, s nem haj­landó kifizetni a hibásan érkező áru értékét sem. A nagykeres­kedelmi vállalatnak tehát előbb- utóbb létérdekévé válik, hogy a minőség óvására kényszerítse szállítópartnereit. Békés Dezső A Megyei Művelődési Ház programjából Május 13-án, hétfőn este 19 óra. | Ház Előkészületek a nyári mező­kor az MSZMP V. kerületi szók- j gazdasági munkára címmel elő- házában a Hazafias Népfronttal j adást tartott Arató István, me- közösen a Megyei Művelődési | gyei szakfelügyelő. Síelte1*?/ : tfmdema Rm Omtfáttkn-Aiétntörféfiet­7. — Ez az ételkülönlegesség férfiassá teszi a férfiakat — mondta a lány, amikor enni kezdtek. — Éppen erre van szükségem — mondta kesergően Schirm­baum. — Asszonyra nem nézhe­tek és ilyesmivel etetsz?! — Ma nálad maradok — mondta L.isbeth —, és leszedte az edényeket. — De én ennék még valami sósat is. — Fordított nap ez a mai — vél te Schirmbaum. — Előbb esszük a desszertet, aztán a húst, — Tévedsz — suttogta a lány —, a te desszerted most követke­zik ... Kora reggel ébredtek, a fiú felkelt. Lisbeth reggelit készí­tett, azután egy papírlapon hosszú listát tett Schirmbaum elé. — Holnap reggel az üzletben lesz ez az áru. Te is légy ott leg­később tízre, és nagyon vigyázz, hogy amikor szállítanak, ne csapjon be senki. Kétezerhétszáz | dollárt fizetsz. A háromszáz, I ami nálad marad, tartalék arra j az esetre, ha menekülnöd kelle- ! ne. I Most rideg volt a lány, nyoma i sem volt a tegnapi bájosságá­nak. Amikor kinyitotta a pénz­tárcáját, apró pisztoly vált lát­hatóvá. — A parancsnokság üzeni, asszonyt nem alkalmazhatsz Három hónapig nőismerősöd nem lehet. Ne feledd, ez font»6. Sem alkalmi ismeretséget, sem hosszan tartó kapcsolatot nem kezdeményezhetsz. Az üzletet reggel kilenctől este hatig tar­tod nyitva. Hosszú műszakok lesznek, de jól élsz, megérdem- led. Férfiasán nyújtotta búcsúra a kezét... Másnap az emberek az árut meghozták, a kísérőnek Schirm­baum fizetett, azután bezárta a boltot és a lista alján látható utasítás szerint a munkaközve­títőbe ment. Három segédet vett fel, csupa idős embert, olyano­kat, akik már megették kenye­rük javát. Azonnal visszatért az üzletbe, nyitott, és elfoglalta he­lyét a kassza pénztárgépe mö­gött. Néhány napig semmiféle ese­mény nem történt. Már-már azt hitte, minden komplikáció nél­kül sikerült beilleszkednie az új életbe. Megérkeztek az első igazi ügyfelek és a tépett sarkú ban­kók gazdát cseréltek. D. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents