Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

1968. MÁJUS ÍZ., VASÁRNAP Ära 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetekJ M A: Egy 21 éves község hétköznapjai **# Kútfúrástól a gombgyártásig *** Ilyen ez a krónika A szakemberek szélesebb körben fejtsenek ki ismeretterjesztést az öntözés előnyeiről Dégen Imre államtitkár előadása Gyulán Dégen lm,re állam ti tikár, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnöke pénteken egész napos látogatásra megyénkbe érkezett. Délelőtt a párt- és a tanács megyei vezetői­vel tanácskozott a vízgazdálkodás időszerű problémáiról, a megye fejlesztéséről. Ezután Zalai György, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Csatári Béla, a megyei tanács vb elnök­helyettese és Takács Lajos, a Kö- rösvidáki Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnökének társasá­gában megtekintette a jó ütem­ben épülő békési duzzasztót. « Az Országos Vízügyi Hivatal T A barátság és béke szolgálatában Béke nagygyűlés nyitja meg holnap a megyei szolidaritási hónapot a Hazafias Népfront rendezésében Békéscsabán. Bé­ke — ez a szó a .legszentebb és mégis a háború borzalmainak emlékeit idézi fel bennünk. Még ha akarnánk, akkor sem tudnánk csökkenteni a világ­égéssel kapcsolatos fájdalmas élményeinket, mert naponta eszünkbe juttatják a háborút, a katonai szerződéseket, á támasz­pontokat, az atomfegyverke­zést és az imperialisták soroza­tos agresszióját És amíg egyik oldalon a kardot csörtetik, a má­sik oldalon a hétköznapok és ün­nepek a háború elleni tiltakozás jegyében telnek el. Ezek közé tartozunk mi is, nemcsak a szo­lidaritási hónap alatt, de utána is a leghatározottabban tiltako­zunk a háborús agresszió éllen. A célok nem változtak, béke­mozgalmunk minden tevékeny­ségével itt, megyénkben is azon munkálkodik, hogy a világ köze­lebb kerüljön a vitás nemzetközi kérdések rendezéséhez, győze­delmeskedjen a hős vietnami nép és valamennyi szabadságá­ért és függetlenségéért harcoló nemzet igazságos ügye. Abban kíván segíteni a szolidaritási gyűléssel, barátsági összejöve­telek szervezésével a Hazafias Népfront, hogy erősödjék Euró­pa biztonsága, csökkenjen az emberiség jövőjét fenyegető ve­szély. Ebben vélünk vannak a testvéri országok népei, s a többi haladó ország. A szolidaritási hónap első he­lyén a hős vietnami nép iránti segítökészségünk. áll, aminek ta­nújelét adta megyénk lakossága úgy is, hogy forintjaival hozzá­járult harcaikhoz. Ebben van­nak a munkások, parasztok, ér­telmiségiek, háziasszonyok, kis­iparosok, öregek és fiatalok; olyanok is, akik a békén kívül sok más kérdésben lehet, hogy' nem értenek egyet velünk. Már május 9-ével, a hitleri Németország felett aratott győ­zelem évfordulójával kibontako­zott a békemozgalmunk hagyo­mányos tavaszi esemény-soroza­ta. Ehhez? kapcsolódik megyénk­ben is a szolidaritási hónap, melyben folytatják a népek kö­zötti barátság erősítését szplgáló Stszejövetelek sorozatát. Az ak­ció ideje alatt több ország képvi­selete látogat megyénkbe. A na­pokban a lengyel nép képvise­lője találkozott Gádoros, Tarhos község lakosaival, másnap vi­etnami hazafiak voltak Okány- bam és várják őket a békéscsa­bai nagygyűlésre is. A barátsági napok rendezvényeire meghív­tak szovjet, csehszlovák, bolgár vendégeket, akik különböző községekben, városokban a ba­rátsági napok alkalmából be­szélgetnek megyénk lakosaival. Mindez elősegíti, hogy itt, sző­kébb hazánkban is tovább erő­södjék a békemozgalom nemzet­közi kapcsolata, és ápolja a kö­zös nyelvet a béke érdekében. A célok változatlanok: béke- harcunk minden háborús mes­terkedés ellen irányul, akár Ázsiában, akár Európában szít­ják is azt az imperialisták. Ez a közös nyelvünk, amely arra szó­lít fel mindenkit, hogy minden­nap tenni kell érte valamit. Azt kiáltja a közös nyelv: a sza­badságért, a függetlenségért har­coló vietnami nép mellett ál­lunk, elítélünk mindenféle ag­ressziót! A célok változatlanok és ép­pen ezért a szolidaritási hónap első napjától, május 13-tól utol­só napjáig, júnus 15-ig íveljen az események sorozata. Legyen az baráti találkozó, filmbemuta­tó, avagy kiállítás a fő célhoz vezető, hogy minden ember meg­értse: nagy érték az élet, de azt védeni is kell! Heinrich Mann német író és humanista mondotta egyszer: „Aki csak szemlél, az hiába várja, hogy béke legyen. Csak háború lesz. Jön a há­ború, ha csak egyszerűen sem­mit sem teszünk ellene”. A mi megyénk lakossága is a béke­bizottságok segítségével legyen szószólója, cselekvő részese a békéért, a népek barátságáért folyó harcnak. Csakúgy, mint eddig, a jövőben is arra számí­tunk, hogy a városok és falvak lakói tettekkel is bizonyítsák: készen állnak az imperialista ag­ressziótól sújtott vietnami nép támogatására! E gondolatok jegyében kö­szöntjük azokat, akik a szolidari­tási hónap alatt is a barátság és a béke szolgálatára állnak. Rocskár János elnöke elégedett volt a duzzasztó építésének ütemével, minőségével. Délután ellátogatott a Körösvidé­ki Vízügyi Igazgatóság központ­jába, később pedig előadást tar­tott a TIT Békés megyei vízgaz­dálkodási szakosztálya és a Hid­rológiai Társaság megyei csoport­ja rendezte tanácskozáson. Gyulán a vízügyi igazgatóság dísztermé­ben száznál többen hallgatták az államtitkár értékes előadását, aki a vízgazdálkodás népgazdasági je­lentőségéről beszélt, de külön fe­jezetben foglalkozott a Békés me­gyei eredményekkel, feladatokkal. Hangsúlyozta többek között, hogy a víz világviszonylatban nagy kincs. A vízigény a kultúra fejlődésével állandóan nő s a meglevő készlettel kell Okosan gazdálkodunk. Elmondotta többek között, hogy a század elején egy városi lakos napi átlag vízigénye — a termelést is beleértve — 40 —50 liter volt, ma pedig 350 liter. A vízért és a víz ellen való küz­delem • évszázados történelmi múltra tekinthet vissza. Beszélt Dégen Imre elvtárs ar­ról is, hogy már a honfoglaláskor! magyarok felismerték a Körösök völgyében rejtő víz jelentőségét. Ezen a tájon több száz éves múlt­ja van a töltésépítésnek. Az Alsó Fehér-Körösi Ármentesítő Társu­latot 1853-ban hozták létre, azóta ezen a vidéken szakszerű irá­nyítással folyik a folyószabályo­zás, a mocsaras vidékek lecsapo- lása, ár- és belvízvédelmi tevé­kenység. Pontos adatokkal illuszt­rálta azt is, hogy Békés megye az ország egyik legősibb öntözési kultúrájú tájegysége. Kiderült az előadásból az is, hogy országos szinten kiemelkedő Békésben az ár. és belvízvédelmi felkészültség. Az öntözéses gaz­dálkodásban is ért el eredménye­ket ez a vidék. A békési duz­zasztó és a Tisza II. vízlépcső megépítése azonban újabb lehe­tőségeket kínál. Ezt pedig okosan kell kihasználni a többtermelés érdekében. A vízügyi igazgatóság igen gondosan készült fel erre a munkára, az Országos Vízügyi Hi­vatal is minden támogatást meg­ad. Sokat segít a szarvasi ÖRKI is tapasztalatokkal, szaktanács- adással. De arra kérte az előadó a TIT vízgazdálkodási szakosztá­lyát, hogy a vízügyi igazgatóság­gal együttműködve sokkal széle­sebb körben végezzenek ismeret- terjesztő munkát az öntözés elő­nyeiről, fontosságáról. Minden te­rületen fogadják teljes szakmai felkészültséggel az öntözővizet. Hetvennégy éves a telefon Békés megyében Hetvennégy évvel ezelőtt, 1894-ben jelent meg először a telefon Békés megyében. Az ezzel kapcsolatos iratokat nemrégiben tárták fel a megyei levéltárban. A dokumentumok­ból kiderül, hogy az első esz­tendőben összesen 119 előfizető volt a megyében. Gyulán 20, Békéscsabán 8, Bé­késen 6, Orosházán 5, Szarvason 11, Szeghalmon 6, Gyomán 4. A megyében összesen mindössze négy nyilvános állomás műkö­dött. 1902-re az előfizetők száma 260-ra emelkedett a megyében. Ekkor Orosházán 46, Békéscsa­bán 45, Gyulán 44, Szarvason 30, Békésen 6, Gyomán 8, Szeg­halmon 7 készülék működött. A levéltár tervezi, hogy a te­lefon Békés megyei gyökérveré­sének történetét részletesen is feldolgozza majd. O. P. Első a megye lakosságának az ellátása A kora tavaszi kánikula ellenére is kedvező a zöldségfelvásárlás A sok évi átlagnál sokkal ko­rábban és nagyobb meleggel, szinte kánikulával köszöntött be a tavasz. Az őszi és a téli nagy csapadékhiányt alig pó­tolta az a 40—50 milliméteres eső, ami április utolsó napjai­ban lehullt. Azonban ez is föl­ért az úgynevezett májusi eső aranyértékével. Természetesen most már május közepe fele is­mét elvárnánk legalább 50 mil­liméter csapadékot, de többet is szívesen fogadnánk. , A tavaszi kánikula ellenére sem panaszkodhatnak a család­juk ellátásáról gondoskodó há­ziasszonyok. A Megyei Szövet­kezeti Értékesítő Központ ugyanis a tavalyihoz hasonlóan, most is azt az elvet vallja, hogy első a megye lakosságának, fő­leg a városok lakóinak ellátása és aztán lehet szó az exportról. Bizonyság erre, hogy ez év első negyedében mindösssze 63 ezer csomó retek, 100 ezer karalábé és 3 ezer fej saláta került me­gyénkből külföldre. Pedig sa­látából eddig 600 ezer fejet, re­tekből 350 ezer csomót, kara- ' abból 400 ezer darabot, ubor­kából 158 mázsát, zöldpapriká­ból 26 ezer darabot, zöldhagy­mából 75 ezer csomót vásárolt fel és értékesített a megye négy városában levő boltjaiban a megyei értékesítő központ. Egyik-másik zöldségfajtából, többek között salátából, retek­ből. korai karalábból most már csökken a felvásárlás, azonban uborkából a jövő héten — az eddiginél lényegesen olcsóbban — legalább olyan mennyiség felvásárlására számítanak, mint az elmúlt három hét alatt. Ugyanígy legalább 25 ezer da­rab zöldpaprika felvásárlására is számítanak, a következő héten. A korán beköszöntött káni­kula és a nagyarányú csapadék- hiány késlelteti a zöldborsó, a zöldbab, a kel- és a korai ká­poszta, valamint az újburgonya fejlődését. Szerencsére a tavalyi bőséges felvásárlás eredménye­ként — a már említett korai zöldségek mellett — az értéke­sítő központ ki tudja elégíteni az igényeket óburgonyából és almából is. Gádoroson színvonalas lengyel—magyar barátsági napot rendeztek Május 8-án Gádoroson lengyel —magyar barátsági nap kereté­ben bensőséges hangulatú talál­kozóra került sor. Ezzel kezde­tét vette a járásban a „Szolidari­tás és béke” hónap akciósoroza­ta, amelynek célja a vietnami nép erkölcsi és anyagi támogatá­sa. A gádorosi program már dél­után kezdődött, Mitkievics elv­társ, a Lengyel Kulturális Inté­zet Budapesti Irodájának igazga­tóhelyettese először megtekintet­te a község nevezetességeit, járt az új kenyérgyárban, ellátogatott az óvodába, majd a községi párt- és tanácsi szervek vezetői­vel folytatott eszmecserét. Este a zsúfolásig megtelt új művelődési házban kezdődött a barátsági nagygyűlés, amelyen részt vett Antali Károly, a járási pártbizottság osztályvezetője, Vichnál Pál, a Hazafias Népfront megyei képviselője, Éliás György, a járási Hazafias Népfront titká­ra. Zahorecz József, a községi pártbizottság titkára ünnepi be­szédében elsőként a szocializ­must építő lengyel nép eredmé­nyeit méltatta, majd a magyar— lengyel barátság történelmi kap­csolataira utalt. Mint mondotta, az'államközi kapcsolatok fejlődé­sét szabályozó politikai, gazdasá­gi és kulturális együttműködés alapjait az 1948-ban megkötött szerződés alkotja. Jelentős ered­ményeket hozott a két ország együttműködése a nemzetközi fó­rumokon, ahol Lengyelország és Magyarország töretlen szószólója a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mellett élésének.

Next

/
Thumbnails
Contents