Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-09 / 107. szám
I9S8. május 9. 3 Csütörtök A fogyasztók érdekvédelme és a társadalmi ellenőrök becsülete Nemrég tartottak munkaértekezletet a társadalmi ellenőrök. Arról beszéltek, amivel naponta találkozik a fogyasztó: a kereskedelmi dolgozók becsületéről — és bizony a kisebb-nagyobb visszaélésekről is. Megyénkben — mini ismeretes — több üzemben rendkívül jól működő, jól ellenőrző aktívahálózat „talpal” munkaideje után azért, hogy vigyázza a fogyasztó érdekét. Pontosabban: hogy az általa észrevett visszaélésekre felhívja azok figyelmét, akik segíteni tudnak a fogyasztói megkárosítás megszüntetésében. Munkaértekezletnek neveztük az SZMT által rendezett tanácskozást, pedig ennél több volt: ünnepi értekezlet, ahol jutalmakat, kitüntetéseket és dicséreteket „osztottak” azoknak a társadalmi ellenőröknek, akik e nemes feladatot naponta végzik. Az értékelő beszámoló 537 társadalmi ellenőr tevékenységét tette terítékre. A múlt évben 3230 ellenőrzésen száz esetben találkoztak olyan hibával, amelyek következtében felelősségre- vonást kellett alkalmazni. Nem lehet másként értékelni ezt a munkát, mint azzal, amivel az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője ezt tette: „A vállalatok igénylik, értékelik a társadalmi ellenőrök segítségét még akkor is, ha esetenként negatív dolgokat jeleznek”. Ha csupán az áprilisi ellenőrzéseket tekintjük, akkor is jónak kell mondani az üzemi aktívák munkáját. A múlt hónapban 115 boltot „látogattak” meg. A békéscsabai MÁV forgalom ellenőrei 35 boltot, a vendéglátó ellenőreivel közösen pedig 21 üzletet ellenőriztek. Különösen a számolást, a mérést, a számolócédula pontos kiállítását, az árlapok meglétét és a kávé minőségét. Ügyesen cselekedtek a MÁV társadalmi ellenőrei, amikor több egységnél az első ellenőrzés után, ugyanaz nap még visszatérő vizsgálatot tartottak. Mindezt azért, hogy megnyugtató legyen az előző ellenőrzés. A kötöttárugyáriak tizennyolc boltban igyekeztek védeni a fogyasztók érdekét. Ez esetben viszont azt is meg kell említeni, hogy a kereskedelmi dolgozók ellen sem merült fel különösebb panasz, hiszen a próbavásárlások csupán egy-két helyen tapasztaltak filléres eltérést. Azt viszont fogadják el az élelmiszerboltosok, hogy a hentesáruknál és a zöldségféléknél is fel kell tüntetni az árakat! A MÁV fűtőház csoportja 21 boltban az élelmiszer és vendéglátói dolgozók tevékenységét vizsgálta. A gyulai szakmakö- zisek tapasztalata sem hoz szégyent a kereskedelmi dolgozókra. Rendben találták az egészségügyi könyveket, tiszták voltak — egy kivételével — a munkaköpenyek. A Békéscsabai Konzervgyár társadalmi ellenőrei amellett, hogy 22 ellenőrzést tartottak, a húsvét hetében a nagyobb boltoknál segítséget is adtak. Tehát nem meglepő az az adat, amelyet közlünk az értekezleten kiosztott dicséretek alapján: Hévízi Józsefnének, a kötöttárugyáriak brigádvezetőjének átadták a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést, Vereb András gyulai brigádvezetőnek a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát, húszán kaptak tárgyjutalmat. Az SZMT vándorzászlaját pedig p, konzervgyár, a megyei tanács serlegét az orosházi tanácsi aktívacsoport nyerte el. Varga Tibor író—olvasó-találkozó Békéscsabán A Jurij Gagarin Ifjúsági Klub meghívására kedves vendég érkezik ma este Békéscsabára, a a Fegyveres Erők Klubjába. Fiatal olvasóival Jobbágy Károly József Attila-díjas költő találkozik. Az este fél 8 órakor kezdődő író—olvasó-találkozón Jobbágy Károly előadást tart a magyar költészetről és tájékoztatja a részvevőket munkásságáról. kérdi, honnan jöttél? Azt feleled: „A bordélyházból”. Ezután egy férfihang kérdezi ugyanezt. A válaszod: „Odesszából”. Még egy. Mondtam már, újra az SS- hez tartozol. A fegyelem köt, az árulás büntetése halál. Megértetted? — Igenis. Az ismeretlen sarkon fordult és elsietett. Schirmbaumban élt a gyanú: őrülttel hozta össze az élet. De élt a félelem is. Tetteit mindig a félelem vezette. Elment az Odeon elé. Kisvártatva felbukkant Odesz- sza. Szovjet egyenruhát viselt. Géppisztolyát orosz szokás szerint mellén keresztbevetve hordta. Lassan sétált, tempósan, mint akinek szolgálata végéig még jócskán van ideje. Rudolf az utca másik oldalán követte őt. Odessza az egyik kapu előtt végre megállt. Zsebébe nyúlt, újságpapírt és dohányt halászott ki. Kis tölcsért gyártott, teleszórta dohánnyal. Áthatóan nézett Rudolfra. Azután gyufát rántott, rágyújtott, és hosszú, sietős léptekkel magára hagyta őt. Rudolf Schirbaum kiégett, kormos udvarba lépett. Poros, festett, szürkült nyilak mutattak balra a pince irányába. Lement. Gyér világosság jelezte a szomszéd házba vezető utat. Megbotlott a földön heverő törmelékben. Azután felegyenesedett és elszántan haladt mindig balra. Így érkezett a hatodik pincéhez. összeszorította hát ajkát, és lassan felfelé ment. Sivár, om- j ladozó bérház kormos ablakai j néztek rá. Parányinak, törpének I érezte magát amikor a magasba | tekintett, az égboltból csak zseb- a kendőnyi darabot látott, s a magas, rideg falak — úgy érezte —, menten rászakadnak. Aztán, ahogy lejjebb nézett, megpilantotta az egykori üzletek feliratait is. Igen, itt a parókakészítő boltja is. Csikorogva tárult fel az ajtó. j Schirmbaum a beszűrődő gyér ! fény vetette kör közepén megállóit. Feje felett összekulcsolta a kezét.' Vésztjósló csend fogadta. Végül, hosszú idő múltán halk női hang hallatszott, de úgy, mintha gramofon tűje alól ser- cegne elő. A jelszót kérte. Amikor Schirmbaum felelt neki, az üzlet felső traktusából — most látta csak, hogy belül a helyiség kétszintűvé tagozódott — nyúlánk test huppant a földre. Fürge ujjak tapogatták végig, nyilván fegyvert kerestek nála. Azután valaki megragadta a kezét és maga után vonta. Újra feljöttek a mélyből és az egyik szomszédos ház udvarára jutottak. Egy helyiségbe léptek. Rudolfot nem lepte meg, amikor felszólították, vegye le zubbonyát. Tudta, az igazolásul szolgáló tetoválását kívánják szemügyre venni. A szakértő kis zseblámpa fényében dolgozott, így Rudolf azt sem tudta megállapítani, hogy fiatal vagy idős ember vizsgálja-e őt. (Folytatjuk) Nem a véletlen játéka... Évente nem sokan kapják meg az üzemekben a Kiváló Dolgozó jelvényt. Nem szűkmarkúság, az ezzel járó kétheti keresetnek megfelelő összeg megtakarítása húzódik emögött. Inkább az, hogy nagyon nehéz szaktudásban, szorgalomban, segítőkészségben és sok- minden más, emberi jellemvonásban kiválni és kiváló maradni néhány vagy több száz dolgozó közül. A Békéscsabai Mezőgazdasági Gépjavító Állomás vezető és dolgozó kollektívája hatalmasat alkotott az elmúlt évben. Ennek elismeréseként nyerte el az Élüzem címet. A siker részének kovácsai a szocialista műhely dolgozói és a szocialista címet nyert hét brigádjának a tagjai voltak. Nem véletlen, hogy az idén Kiváló Dolgozó jelvénnyel kitüntetettek ezeknek a brigádoknak, csoportoknak, műhelyeknek az irányítói vagy beosztottjai, őket, a kitüntetetteket, helyesebben munkásságukat mutatjuk be fenn- költ szavak nélkül. a rábízott feladatokkal. Egyike volt a legfiatalabb művezetőknek, s igencsak a legfiatalabb (29 éves) termelési osztályvezető is a megyében. Kovács György A technikum padjaiból került a gépjavító állomásra. Mindennel megbirkózni akaró, temperamentumos, célra törő természete miatt „emelték ki” a városi tanács mezőgazdasági osztályára gépesítési előadónak. Ám valami mindig visszahúzta oda, ahol az első lépéseket tette a gyakorlati élet iskolájában. Alig került vissza, főművezetői beosztást kapott. Aztán nemrégiben az ennél sokkal nagyobb feladattal, felelősséggel, az egész üzem tevékenységének programozásával, gyártáselöké- szítésével, vevőszolgálatával, anyaggazdálkodással járó termelési osztályvezetői beosztásba került. A mezőgazdasági erőgépek javításán, az ezekhez szükséges szerződéskötések és más papírmunkákon kívül ő a felelős irányítója az évente kétezres szériában készülő, 6 típusú világító fénycsőarmatúra, az ez évre megrendelt háromszáz traktorvezető fülke, a különböző elektromos berendezések és sok minden más gyártásának. Nemcsak a nagy munkabírása, fáradhatatlansága közismert a javító állomáson, hanem az is, hogy jól birkózik meg H tavaszi eső hiánya károsan hat a növényállományra A több hete tartó tavaszi kánikula káros hatása máris lemérhető megyénk északi területén. A bucsai Üj Barázda Tsz-ben az őszi vetések egy részét — különösen a szikfoltokon — megritkította, fejlődésében visszafogta az áprilisi for- rósóg. Hasonló jelzések érkeztek a szeghalmi és a gyulai járás több gazdaságából, ahol a csapadékot mesterséges úton, , öntözéssel igyekeznek pótolni. Szűcs Győző Valamikor, 14 évvel ezelőtt került a gépjavító állomásra fiatalon, sokat akaróan. Csakhogy nem minden és mindenki egyezett a fiatal szerelő nekibuzdulásával. Rövid idő múlva, rövid ideig, máshol próbálta megtalálni a szerencséjét. Visszajött és itt megtalálta. Még csak most végzi a gépipari technikumot, de már hét éve művezető. Éles meglátása, a munkára, a rendre és a tisztaságra egyaránt érvényesülő precizitása tette erre alkalmassá, összesen 95-en dolgoznak irányítása alatt. És hogyan! Az ő műhelye nyerte el elsőnek az állomáson a Szocialista Üzemrész címet és egyszerre hét brigádja vált érdemessé a szocialista cím viselésére. Az ő irányítása alatt javítják az ország egész területére az árokásó gépeket. Évente 50—60 fordul meg ezekből a műhelyében. Egy-egy- nek 900—1000 órát vesz igénybe a javítása. Nemcsak hozzáértés, hanem türelem is kell tehát. Ebben sincs hiány. Eddig még nem kaptak reklamációt, írásbeli dicséretet viszont annál többet az ország különböző tájairól. Stefanik Mihály Ö is egy vargabetű után került vissza a gépjavító állomásra, s a többi visszatérővel együtt itt vált belőle stabil, minden munkára egyformán megbízható hegesztő. Jórészt neki köszönhető az alkatrészek feltöltő hegesztési módszere, amiért sok elismerést kapott eddig a javító állomás. A legjobb szakemberek szerénysége jellemzi. Kérkedés nélkül adta és adja tovább tudását. Az utóbbi időben meg különösen: ő a gyakorlati oktatója annak a 15 tagú hegesztő tanfolyamnak, amely nemrégiben indult az állomáson. Fáradságos, de hálás feladat ez. Ezután ugyanis nem kell nagy nehézség árán a megye és az ország területéről, többnyire csak átmenetileg megmaradni tudó hegesztőket toborozni, mert kinevelik maguknak a stahil hegesztőgárdát. Egyébként ő is szocialista címet nyert brigádnak a tagja. Emellett arról nevezetes ez a Szabó Mihály által vezetett brigád, hogy immár a második félkészáru-raktárt építi társadalmi munkában. Nem pitiáner alkotmányok ezek. Egynek- egynek 600 munkaórát vesz igénybe a felépítése. K. I. Fotó: Malmos Vaszkó Sándor Csoportvezető, Szűcs Győző közvetlen munkatársa. Az ő 15 tagú csoportja az erőgépek szívét-lel- két, vagyis a motorjait javítja. Határidő utón még nemigen, előtte viszont annál többször oldották meg sorra-rendre a rájuk bízott feladatokat, ráadásul kifogástalanul. Ügy dolgoznak, gondolkoznak ] mind a tizenöten, mintha ikrek j lennének. Mindig jó előre meg- j beszélik a rájuk váró feladatokat,! aztán hajts, hadd menjen! Kifo-j gástalan egyetértés, példás kollek- j tív szellem jellemzi a brigádot. Vagy7 ezért nyerték el a szociális-! ta címet vagy azért olyan jó a kollektív szellem, mert ennek a címnek a birtokosai. Mindössze' egy éve csoportvezető. Gazdagon hullt rá az elismerés ez alatt az egy év alatt: Szocialista Üzemrész,) Szocialista Brigád cím és Kiváló! Dolgozó jelvény tulajdonosa. > 1970-ig az állattenyésztés minden területén bevezetik a két műszakot Mezőhegyesen Kibővített ülésit tartott a Me- zőhegyesi Állami Gazdaság szakszervezeti bizottsága. Fő napirendi pontként az állattenyésztési dolgozók élet- és munkakörülményeit vitatták meg. A gazdaságban ugyanis igen sok az elavult, öreg ól, ahol nehezebb a gépesítés megvalósítása s fárasztóbb, időtrablóbb a munka, mint a korszerű, új telepeken. Igaz, már épül a modem sertés- és szarvasmarha-telep, de még jó ideig az öreg ólakban tevékenykednek. Összesen hatszá- zan dolgoznak állattenyésztésben s az elavult módszerek nem vonzzák a fiatalokat. Kísérletképp Ömezőhegyesen két szocialista tehenészbrigádnál vezették már be korábban a két műszakot. Hajnali etetéstől a késő esti órákig egymást váltva, könnyebb a munka. így mindennel együtt kilenc óra jut egy- egy műszakra. A brigádvezetők vállalták a legtöbb feladatot, hisz ők változatlanul hajnaltói késő estig tevékenykednek ellenőriznek, segítenek, irányítanak. Később azonban ezen is segítenek. Az első tapasztalatok — a korszerűtlen körülmények ellenére — jók. A szakszervezeti bizottság javaslatára Mezőhegyesn 1970-ig az állattenyésztés valamennyi területén bevezetik a két műszakot. A. R.
