Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-09 / 107. szám

I9S8. május 9. 3 Csütörtök A fogyasztók érdekvédelme és a társadalmi ellenőrök becsülete Nemrég tartottak munkaérte­kezletet a társadalmi ellenőrök. Arról beszéltek, amivel naponta találkozik a fogyasztó: a keres­kedelmi dolgozók becsületéről — és bizony a kisebb-nagyobb visszaélésekről is. Megyénkben — mini ismeretes — több üzem­ben rendkívül jól működő, jól ellenőrző aktívahálózat „talpal” munkaideje után azért, hogy vi­gyázza a fogyasztó érdekét. Pon­tosabban: hogy az általa észre­vett visszaélésekre felhívja azok figyelmét, akik segíteni tudnak a fogyasztói megkárosítás meg­szüntetésében. Munkaértekezletnek neveztük az SZMT által rendezett tanács­kozást, pedig ennél több volt: ünnepi értekezlet, ahol jutalma­kat, kitüntetéseket és dicsérete­ket „osztottak” azoknak a társa­dalmi ellenőröknek, akik e ne­mes feladatot naponta végzik. Az értékelő beszámoló 537 tár­sadalmi ellenőr tevékenységét tette terítékre. A múlt évben 3230 ellenőrzésen száz esetben találkoztak olyan hibával, ame­lyek következtében felelősségre- vonást kellett alkalmazni. Nem lehet másként értékelni ezt a munkát, mint azzal, amivel az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség vezetője ezt tette: „A vál­lalatok igénylik, értékelik a tár­sadalmi ellenőrök segítségét még akkor is, ha esetenként ne­gatív dolgokat jeleznek”. Ha csupán az áprilisi ellenőr­zéseket tekintjük, akkor is jó­nak kell mondani az üzemi aktí­vák munkáját. A múlt hónap­ban 115 boltot „látogattak” meg. A békéscsabai MÁV forgalom ellenőrei 35 boltot, a vendéglátó ellenőreivel közösen pedig 21 üzletet ellenőriztek. Különösen a számolást, a mérést, a számoló­cédula pontos kiállítását, az ár­lapok meglétét és a kávé minő­ségét. Ügyesen cselekedtek a MÁV társadalmi ellenőrei, ami­kor több egységnél az el­ső ellenőrzés után, ugyanaz nap még visszatérő vizsgálatot tar­tottak. Mindezt azért, hogy meg­nyugtató legyen az előző ellen­őrzés. A kötöttárugyáriak tizennyolc boltban igyekeztek védeni a fo­gyasztók érdekét. Ez esetben vi­szont azt is meg kell említeni, hogy a kereskedelmi dolgozók ellen sem merült fel különösebb panasz, hiszen a próbavásárlá­sok csupán egy-két helyen ta­pasztaltak filléres eltérést. Azt viszont fogadják el az élelmi­szerboltosok, hogy a hentesáruk­nál és a zöldségféléknél is fel kell tüntetni az árakat! A MÁV fűtőház csoportja 21 boltban az élelmiszer és vendég­látói dolgozók tevékenységét vizsgálta. A gyulai szakmakö- zisek tapasztalata sem hoz szé­gyent a kereskedelmi dolgozók­ra. Rendben találták az egész­ségügyi könyveket, tiszták vol­tak — egy kivételével — a mun­kaköpenyek. A Békéscsabai Konzervgyár társadalmi ellenőrei amellett, hogy 22 ellenőrzést tartottak, a húsvét hetében a nagyobb bol­toknál segítséget is adtak. Tehát nem meglepő az az adat, amelyet közlünk az értekezleten kiosztott dicséretek alapján: Hévízi Józsefnének, a kötöttáru­gyáriak brigádvezetőjének átad­ták a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést, Vereb András gyulai brigádvezetőnek a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés ezüst fokozatát, húszán kaptak tárgyjutalmat. Az SZMT vándorzászlaját pedig p, konzerv­gyár, a megyei tanács serlegét az orosházi tanácsi aktívacsoport nyerte el. Varga Tibor író—olvasó-találkozó Békéscsabán A Jurij Gagarin Ifjúsági Klub meghívására kedves vendég ér­kezik ma este Békéscsabára, a a Fegyveres Erők Klubjába. Fiatal olvasóival Jobbágy Ká­roly József Attila-díjas költő találkozik. Az este fél 8 órakor kezdődő író—olvasó-találkozón Jobbágy Károly előadást tart a magyar költészetről és tájékoz­tatja a részvevőket munkássá­gáról. kérdi, honnan jöttél? Azt fele­led: „A bordélyházból”. Ezután egy férfihang kérdezi ugyanezt. A válaszod: „Odesszából”. Még egy. Mondtam már, újra az SS- hez tartozol. A fegyelem köt, az árulás büntetése halál. Megér­tetted? — Igenis. Az ismeretlen sarkon fordult és elsietett. Schirmbaumban élt a gyanú: őrülttel hozta össze az élet. De élt a félelem is. Tetteit mindig a félelem vezette. Elment az Odeon elé. Kisvártatva felbukkant Odesz- sza. Szovjet egyenruhát viselt. Géppisztolyát orosz szokás sze­rint mellén keresztbevetve hord­ta. Lassan sétált, tempósan, mint akinek szolgálata végéig még jócskán van ideje. Rudolf az utca másik oldalán követte őt. Odessza az egyik kapu előtt végre megállt. Zsebébe nyúlt, újságpapírt és dohányt halászott ki. Kis tölcsért gyártott, tele­szórta dohánnyal. Áthatóan né­zett Rudolfra. Azután gyufát rántott, rágyújtott, és hosszú, si­etős léptekkel magára hagyta őt. Rudolf Schirbaum kiégett, kor­mos udvarba lépett. Poros, fes­tett, szürkült nyilak mutattak balra a pince irányába. Le­ment. Gyér világosság jelezte a szomszéd házba vezető utat. Megbotlott a földön heverő tör­melékben. Azután felegyenese­dett és elszántan haladt mindig balra. Így érkezett a hatodik pincé­hez. összeszorította hát ajkát, és lassan felfelé ment. Sivár, om- j ladozó bérház kormos ablakai j néztek rá. Parányinak, törpének I érezte magát amikor a magasba | tekintett, az égboltból csak zseb- a kendőnyi darabot látott, s a ma­gas, rideg falak — úgy érezte —, menten rászakadnak. Aztán, ahogy lejjebb nézett, megpilantotta az egykori üzle­tek feliratait is. Igen, itt a pa­rókakészítő boltja is. Csikorogva tárult fel az ajtó. j Schirmbaum a beszűrődő gyér ! fény vetette kör közepén meg­állóit. Feje felett összekulcsolta a kezét.' Vésztjósló csend fogadta. Végül, hosszú idő múltán halk női hang hallatszott, de úgy, mintha gramofon tűje alól ser- cegne elő. A jelszót kérte. Amikor Schirmbaum felelt ne­ki, az üzlet felső traktusából — most látta csak, hogy belül a he­lyiség kétszintűvé tagozódott — nyúlánk test huppant a földre. Fürge ujjak tapogatták végig, nyilván fegyvert kerestek nála. Azután valaki megragadta a ke­zét és maga után vonta. Újra feljöttek a mélyből és az egyik szomszédos ház udva­rára jutottak. Egy helyiségbe léptek. Rudolfot nem lepte meg, ami­kor felszólították, vegye le zub­bonyát. Tudta, az igazolásul szolgáló tetoválását kívánják szemügyre venni. A szakértő kis zseblámpa fényében dolgozott, így Rudolf azt sem tudta meg­állapítani, hogy fiatal vagy idős ember vizsgálja-e őt. (Folytatjuk) Nem a véletlen játéka... Évente nem sokan kapják meg az üzemekben a Kiváló Dolgozó jelvényt. Nem szűkmarkúság, az ezzel járó kétheti keresetnek meg­felelő összeg megtakarítása hú­zódik emögött. Inkább az, hogy nagyon nehéz szaktudásban, szor­galomban, segítőkészségben és sok- minden más, emberi jellemvonás­ban kiválni és kiváló maradni né­hány vagy több száz dolgozó kö­zül. A Békéscsabai Mezőgazdasági Gépjavító Állomás vezető és dol­gozó kollektívája hatalmasat al­kotott az elmúlt évben. Ennek el­ismeréseként nyerte el az Élüzem címet. A siker részének kovácsai a szocialista műhely dolgozói és a szocialista címet nyert hét bri­gádjának a tagjai voltak. Nem vé­letlen, hogy az idén Kiváló Dol­gozó jelvénnyel kitüntetettek ezeknek a brigádoknak, csopor­toknak, műhelyeknek az irányítói vagy beosztottjai, őket, a kitün­tetetteket, helyesebben munkássá­gukat mutatjuk be fenn- költ szavak nélkül. a rábízott feladatokkal. Egyike volt a legfiatalabb művezetőknek, s igencsak a legfiatalabb (29 éves) termelési osztályvezető is a me­gyében. Kovács György A technikum padjaiból került a gépjavító állomásra. Mindennel megbirkózni akaró, temperamen­tumos, célra törő természete miatt „emelték ki” a városi tanács me­zőgazdasági osztályára gépesítési előadónak. Ám valami mindig visszahúzta oda, ahol az első lé­péseket tette a gyakorlati élet iskolájában. Alig került vissza, főművezetői beosztást kapott. Az­tán nemrégiben az ennél sokkal nagyobb feladattal, felelősséggel, az egész üzem tevékenységének programozásával, gyártáselöké- szítésével, vevőszolgálatával, anyaggazdálkodással járó terme­lési osztályvezetői beosztásba ke­rült. A mezőgazdasági erőgépek javításán, az ezekhez szükséges szerződéskötések és más papír­munkákon kívül ő a felelős irá­nyítója az évente kétezres szériá­ban készülő, 6 típusú világító fénycsőarmatúra, az ez évre meg­rendelt háromszáz traktorvezető fülke, a különböző elektromos be­rendezések és sok minden más gyártásának. Nemcsak a nagy munkabírása, fáradhatatlansága közismert a javító állomáson, ha­nem az is, hogy jól birkózik meg H tavaszi eső hiánya károsan hat a növényállományra A több hete tartó tavaszi ká­nikula káros hatása máris le­mérhető megyénk északi terü­letén. A bucsai Üj Barázda Tsz-ben az őszi vetések egy ré­szét — különösen a szikfolto­kon — megritkította, fejlődésé­ben visszafogta az áprilisi for- rósóg. Hasonló jelzések érkez­tek a szeghalmi és a gyulai já­rás több gazdaságából, ahol a csapadékot mesterséges úton, , öntözéssel igyekeznek pótolni. Szűcs Győző Valamikor, 14 évvel ezelőtt ke­rült a gépjavító állomásra fiata­lon, sokat akaróan. Csakhogy nem minden és mindenki egyezett a fiatal szerelő nekibuzdulásával. Rövid idő múlva, rövid ideig, máshol próbálta megtalálni a sze­rencséjét. Visszajött és itt megta­lálta. Még csak most végzi a gép­ipari technikumot, de már hét éve művezető. Éles meglátása, a mun­kára, a rendre és a tisztaságra egyaránt érvényesülő precizitása tette erre alkalmassá, összesen 95-en dolgoznak irányítása alatt. És hogyan! Az ő műhelye nyerte el elsőnek az állomáson a Szocia­lista Üzemrész címet és egyszer­re hét brigádja vált érdemessé a szocialista cím viselésére. Az ő irányítása alatt javítják az ország egész területére az árokásó gé­peket. Évente 50—60 fordul meg ezekből a műhelyében. Egy-egy- nek 900—1000 órát vesz igénybe a javítása. Nemcsak hozzáértés, hanem türelem is kell tehát. Eb­ben sincs hiány. Eddig még nem kaptak reklamációt, írásbeli di­cséretet viszont annál többet az ország különböző tájairól. Stefanik Mihály Ö is egy vargabetű után került vissza a gépjavító állomásra, s a többi visszatérővel együtt itt vált belőle stabil, minden munkára egyformán megbízható hegesztő. Jórészt neki köszönhető az alkat­részek feltöltő hegesztési módsze­re, amiért sok elismerést kapott eddig a javító állomás. A legjobb szakemberek szerénysége jellem­zi. Kérkedés nélkül adta és adja tovább tudását. Az utóbbi időben meg különösen: ő a gyakorlati ok­tatója annak a 15 tagú hegesztő tanfolyamnak, amely nemrégiben indult az állomáson. Fáradságos, de hálás feladat ez. Ezután ugyan­is nem kell nagy nehézség árán a megye és az ország területéről, többnyire csak átmenetileg meg­maradni tudó hegesztőket tobo­rozni, mert kinevelik maguknak a stahil hegesztőgárdát. Egyéb­ként ő is szocialista címet nyert brigádnak a tagja. Emellett arról nevezetes ez a Szabó Mihály ál­tal vezetett brigád, hogy immár a második félkészáru-raktárt építi társadalmi munkában. Nem pitiá­ner alkotmányok ezek. Egynek- egynek 600 munkaórát vesz igény­be a felépítése. K. I. Fotó: Malmos Vaszkó Sándor Csoportvezető, Szűcs Győző köz­vetlen munkatársa. Az ő 15 tagú csoportja az erőgépek szívét-lel- két, vagyis a motorjait javítja. Határidő utón még nemigen, előt­te viszont annál többször oldották meg sorra-rendre a rájuk bízott feladatokat, ráadásul kifogástala­nul. Ügy dolgoznak, gondolkoznak ] mind a tizenöten, mintha ikrek j lennének. Mindig jó előre meg- j beszélik a rájuk váró feladatokat,! aztán hajts, hadd menjen! Kifo-j gástalan egyetértés, példás kollek- j tív szellem jellemzi a brigádot. Vagy7 ezért nyerték el a szociális-! ta címet vagy azért olyan jó a kollektív szellem, mert ennek a címnek a birtokosai. Mindössze' egy éve csoportvezető. Gazdagon hullt rá az elismerés ez alatt az egy év alatt: Szocialista Üzemrész,) Szocialista Brigád cím és Kiváló! Dolgozó jelvény tulajdonosa. > 1970-ig az állattenyésztés minden területén bevezetik a két műszakot Mezőhegyesen Kibővített ülésit tartott a Me- zőhegyesi Állami Gazdaság szakszervezeti bizottsága. Fő na­pirendi pontként az állattenyész­tési dolgozók élet- és munkakö­rülményeit vitatták meg. A gaz­daságban ugyanis igen sok az elavult, öreg ól, ahol nehezebb a gépesítés megvalósítása s fá­rasztóbb, időtrablóbb a munka, mint a korszerű, új telepeken. Igaz, már épül a modem ser­tés- és szarvasmarha-telep, de még jó ideig az öreg ólakban te­vékenykednek. Összesen hatszá- zan dolgoznak állattenyésztés­ben s az elavult módszerek nem vonzzák a fiatalokat. Kísérletképp Ömezőhegyesen két szocialista tehenészbrigádnál vezették már be korábban a két műszakot. Hajnali etetéstől a késő esti órákig egymást váltva, könnyebb a munka. így minden­nel együtt kilenc óra jut egy- egy műszakra. A brigádvezetők vállalták a legtöbb feladatot, hisz ők válto­zatlanul hajnaltói késő estig te­vékenykednek ellenőriznek, se­gítenek, irányítanak. Később azonban ezen is segítenek. Az első tapasztalatok — a korsze­rűtlen körülmények ellenére — jók. A szakszervezeti bizottság javaslatára Mezőhegyesn 1970-ig az állattenyésztés valamennyi területén bevezetik a két mű­szakot. A. R.

Next

/
Thumbnails
Contents