Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-09 / 107. szám
május 9. 4 CsfltSrtSk Hz első reformtapasztaiatok Négy hónapja dolgoznak a vállalatok az új mechanizmus feltételei között. Nem vonhatunk le messzemenő általános érvényű következtetéseket négy hónap tapasztalataiból, ehhez egy esztendő is kevés. Bizonyos tanulságokra azért máris alkalom nyílik. Nyilvánvalóvá vált például, hogy a népgazdaság központi tervek lebontása nélkül is tervszerűen fejleszthető, s a tervutasítások helyett közgazda- sági szabályozó eszközökkel is lehet a kívánt irányba befolyásolni a vállalatok, a szövetkezetek működését. A statisztikai adatok és a köznapi tapasztalatok egyaránt tanúsítják, hogy a reform bevezetése nem okozott fennakadást sem a termelésben, sem az áruforgalomban. Ezt kedvezően értékelhetjük, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azokat a mélyreható változásokat, amelyek az esztendő fordulóján az árrendszerben az irányítás és a vállalati gazdálkodás feltételeiben végbementek. Az összes termelés — tavalyi első negyedévhez képest — 7 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron számítva 4 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal körülbelül 1,8 százalékos csökkenését figyelembe véve, összehasonlítható áron csaknem 6 százalékkal nőtt. A kereslet-kínálat viszonya a legtöbb termékből kedvezően alakult a fogyasztási javak piacán, s ez növelte a lakosság bizalmát, gazdasági életünk és a reform iránt. Ez tükröződik egyebek közt abban is, hogy a lakosság takarékbetétkönyv-állománya a korábbinál nagyobb mértékben, 2,4 milliárd forinttal nőtt 1968 első negyedében. A vállalatok új, a fejlődés irányát jelző s a reform által ösztönzött gazdálkodási módszerei az első hónapok számadataival még nem fejezhetők ki. Ezek a változások már korábban elkezdődtek, a fejlődés folyamata azonban az idén észrevehetően meggyorsult. Milyen új jelenségekkel találkozhatunk a vállalatok gazdálkodásában ? 1. Élénkült a fogyasztó, a felhasználó javát szolgáló kezdeményező készség és vállalkozó kedv. A vállalatok úgy kívánják saját bevételeiket növelni — s ezzel a gyorsabb fejlődés, a nagyobb személyi jövedelmek feltételeit megteremteni —, hogy jobban alkalmazkodnak a fogyasztói igényekhez, magasabb színvonalon elégítik ki a szükségleteket. E törekvéseknek megfelelően bővült több termék- csoport áruválasztéka, és javult a minőség. A fejlődés elsősorban a kiskereskedelmi módszerek alakulásában, az élelmiszer- és a könnyűipar termelvényeinél érezhető. És ez nem véletlen, az iménti ágazatokban élénk a verseny és a fejlődés eredményei is gyorsan mérhetők. 2. Mivel az egységes devizaszorzók alkalmazásával a vállalatok érdekeltté váltak a gazdaságosabb külkereskedelmi tevékenységben, megkezdődött a felhasznált importanyagok és az exportgyártmányok összetételének kedvező irányú átalakítása. Elsősorban az ösztönző állami visszatérítések serkentik a vállalatokat a magasabb devizabevételedet biztosító, gazdaságosabb összetételű kivitelre. 3. Az ésszerűbb és gazdaságosabb munkára való törekvés jellemzi a vállalatok beruházási igényeit is. Nagy körültekintéssel, a megtérülés, az eszközigényesség sokoldalú mérlegelésével készül napjainkban minden önálló vállalati beruházási döntés. Sok, korábban elhatározott igényt töröltek a beruházások listájáról. Mindenütt erőfeszítéseket tesznek — az eszközlekötési járulék erre serkent — a meglevő állóeszközök és termelőberendezések jobb kihasználására. A beruházási javak piacán így sincs meg a szükséges egyensúly. Ezért nem jut állami támogatás vagy bankhitel minden, önmagában gazdaságos beruházási igény kielégítésére. Így a különböző beruházási javaslatok között verseny alakul ki. s csak a legfontosabb és leggazdaságosabb feladatok megvalósítására lesz zöld jelzés, anyagi és pénzügyi lehetőség. Az előző évekhez képest — az első negyedévi számadatok szerint — kedvezőtlen tendencia is tapasztalható. Lanyhult a munka termelékenységének növekedése. a termelésnövekedés a korábbi éveknél nagyobb hányada származott az új dolgozók alkalmazásából. (A létszám 2 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó napi átlagos termelés 3 százalékkal nőtt 1968 első negyedévében, a tavalyi hasonló időszakhoz képest). Igaz, ezzel szertefoszlott az a félelem, hogy a reform munkanélküliséget idéz elő. A vállalatok közötti munkaerő-átcsoportosítás a szükséges mértékben nem valósult meg. Az új viszonyok között, az átlagbér fejlesztése jelenleg érvényes szabályozása mellett a1 vállalatok nem érdekeltek megfelelően a felesleges létszám átcsoportosításában, a termelékenység gyors emelésében. Az illetékes szervek már foglalkoznak ezzel a problémával. Fontos, hogy a vállalatok átmenetileg se mondjanak le a takarékos létszámgazdálkodás! módszerek kutatásáról, alkalmazásáról. A gondok, a problémák között említhetjük meg, hogy a vállalatok vezetőinek- figyelmét az elmúlt négy hónapban lekötötte a külső kapcsolatok rendezése új gazdasági alapokon. Önmagában dicséretes a piaci módszerek iránti megkülönböztetett érdeklődés, s az a tény, hogy a fogyasztói igények alakulását, változását., fejlesztését tekintik a gazdálkodás kiinduló pontjának. Sokfelé azonban az új feladatok mögött háttérbe szorultak a kevésbé látványos, üzemen belüli műszaki-gazdasági teendők. Remélhető, hogy az elkövetkezendő hónapokban a vállalatok vezetőinek figyelme erőteljesebben fordul e probléma felé. Mivel a gazdasági szabályozó eszközök csupán a vállalati gazdálkodás fő irányait körvonalazzák, és nem szabják meg a részleteket, a vállalati elhatározások esetenként sérthetik a közérdeket. így például előfordul, hogy bizonyos termék gyártását csökkentik vagy teljesen beszüntetik — noha szükséges és keresett cikkről van szó — csupán azért, mert az adott árformában az gazdaságtalannak bizonyult. Ha viszont a terméket a kötetlenebb árformába sorolták, néha, közgazdaságilag indokolatlan esetben is, az áremelés eszközevei élnek. Gyakori a rendelő, a vásárló kiszolgáltatottsága a monopolhelyzetben levő vállalatoknál. főleg akkor, ha a kereslet számottevően meg is haladja a rendelkezésre álló kapacitásokat. Az ilyen és hasonló visszásá- gok láttán fontos a mértéktartó állásfoglalás. Mert nemcsak a hibák felnagyítása, általánosítása okozhat kárt gazdasági életünknek, a reform ügyének, hanem az indokolatlan és türelmetlen központi beavatkozás is. Persze, megfelelő tapasztalatok szükségesek ahhoz, hogy a reform talajából sarjadt hibákat ne a régi niódon, admiszisztratív eszközökkel, hanem a reform lényegéből adódó közgazdasági módszerekkel számoljuk fel. Hiszen az új gazdasági mechanizmus támogatása, igenlése a hibák. a visszásságok elleni harcban is új módszereket igényel. Kovács József A KERTÉSZ Lope de Vega bemutató Békéscsabán Lope de Vega-t páratlan leleményessége, szinte utolérhetetlen variációs készsége, könnyed verselése és tökéletes színpadismerete avatta már korában a spanyol Diana, Teodoro és Tristan, Ste. tty Sándor. drámaírás nagymesterévé. Neve a szinlapon egyenlő volt a biztos sikerrel, élete egyetlen remek- j ívű beteljesülés: mintegy 2 ezer drámát írt, rengeteg költeményt, de jutott ideje olyan mozgalmas társadalmi életre is, mely külön egy teljes életet igénybe vett volna. A kertész kutyája a „köpenyes és kardos színjátékok” sorába tartozik. korai elődje azoknak, melyeket később „középfajú” drámának nevez majd az irodalom- történet, A kor hétköznapi valósága jelenik meg ezekben a vígjátékokban, Lope de Vega már említett pompás leleményeivel, motívum-variációival. bonyodalomszövésével fűszerezve; a XX. rosszul rendezni — gondolnánk — eleve kizárt. A félreérthetetlen, a I „másképp el sem képzelhető” j megjelenítési elvek azonban még- I sem mutatkoznak meg félreérthe»nik Irén, Pákozdy János, Uán- (Fotó: Demény) tétlenül. A stílust megtalálni, látszólag az a legkönnyebb, holott valahol az a legnehezebb, és a mesterségbeli tudáson kívül intuitív hajlamot, ráérző képességet is követel, mert Lope legalább any- nyira sajátos színpadi egyéniség, mint Shakespeare, Ibsen, Shaw, Csehov; hogy a megnevezhetőkből ezúttal mindössze négyet említsünk. így van tehát ez A kertész ku- j tyájával is. A sajátos Lope de Ve- ga-i stílust, belső, lényegi sugárzást, a színpadi levegő egyénített, jellegzetes atmoszféráját meglelni és kibontakoztatni a rendező fő feladata. Tehát a szereplők játékstílusának azonossága is a siker j feltétele, enélk”’ nincs harmónia, az előadás szétesik és az annyira i jellegzetes „köpenyes-kardos” komédia ür d°klamálássá szürkül, fordulatai mesterkéltté válnak, villogó éle eltompul: Lope már nem is ismerne rá. Kőváry Katalin főiskolás diplomarendezése dicséretesen törekszik a követelmények betartására, és ha nem mindenben jut el a megfelelő pontig, ez érthető. Erényeit azonban megmutatja, a figyelmet ügyesen összpontosítja Tristan komédiázó kedvére, igazságaira, és nem emeli ki a „szívdobogtató, szerelmes pillanatokat”, sőt. mintha ironikusan kacsintana hőseire: „milyen rossz lehetett nektek abban a korban ez a szerelem.’’ Hibája, hogy a játékstílus egységét nem tudta maradéktalanul megteremteni, az is igaz, hogy a színészeket nemigen ismerte, ideje sem lehetett valami sok arra, hogy minden el- ' gondolását véghezvigye, és a tapasztalat hiánya mindezek tetejében sok mindent megmagyaráz. A szereplők sorából kiemelkedik Stefanik Irén Dianája, a szerelmét titkoló, féltékeny asszony lelkivilágát, majd a diadalmaskodó szerelmes nagyszerű mámorát, örömét, szép pillanatokkal keltette életre. Rusztikus, népi figura volt Dánffy Sándor Tristanja, mely az egész előadást betöltötte. A Teodorot alakító Pákozdy János szövegmondása tetszett, az izzóbb, délszaki temperamentum azonban néha hiányzott a játékából. Jól karakterizálta Ludovico grófot Valkay Pál, Ricardo márkit Cse- rényi Béla és Marcellát Tóth Gabriella. Koltai János a díszletek vendégtervezője fantáziadús. modern játékteret alakított ki. Mialkovszky Erzsébet vendég-.iel- meztervező munkája pedig egyetlen szóval jellemezhető: remekelt. Sass Ervin VIT-műsorok az ifjúság hullámhosszán század színpadán is izgalmas és örökérvényű csemege. A szerző az érzelmek szabadságát hirdeti, számára és hősei számára szűk a rendi világ, mely számtalan tilalomfát állított az emberek elé, melyben a boldogság elérhetetlen azok számára, akik nem egy osztályból származnak, hiába szeretik egymást. A rangra, címre épülő világ ellentmondásait bírálja-gúnyolja Lope nem egy hőse, mint ebben a darabban Tristan, Teodoro inasa, ez a bővérű népi figura, akit az első pillanatban kegyeibe fogad a közönség. A történet ismert: Diana grófnő titokban írnokába, a daliás Teodoroba szerelmes, míg különböző bonyodalmak után révbe érkeznek. A szerelem beteljesedé- | .se azonban Tristan furfangját igényli, az inas elhiteti az öreg Ludovico gróffal, hogy Teodoro nem más, mint elveszettnek hitt fia. Az ifjú írnok ezzel grófi címet nyer és Dianának sem lehet lelkiismeretfurdalása: nem kell „rangon alul” férjhez mennie. Gazdag, változatos programmal készül a VIT-re a rádió ifjúsági osztálya. A 20-as stúdió például „Én és a nagyvilág” címmel sugároz műsort május második felében arról, hogy miként jelentkezik a világ tudmányának, technikájának, művészetének hatása a mai fiatalok életében. Kéthetenként „Ezer szállal” címmel közvetítenek ifjúsági műsor-sorozatot vasárnap délelőttönként. Az első részt június 9-én sugározzák, s ez alkalommal találkozóra hívják az eddigi VIT-eken részt vett küldötteket és díjat nyert művészeket. Egy másik, ugyancsak júniusban elhangzó műsor címe „Barátságok száz határon át” — a magyar és a külföldi fiatalok között szövődött barátságot választotta témájául. A rádió egyébként közvetíti » VIT-re utazó magyar művészdelegáció indulás előtti hangversenyét, a Világifjúsági Találkozó napjaiban pedig mindennap 20 perces riportműsorban számol majd be a VIT eseményeiről Fotó-kiállítás Békéscsabán A békéscsabai Fegyveres Erők Klubjában május 9-én .19 órakor nyitják meg Ilovszky Béla bemutatkozó fotó-kiállítását. A megnyitót Jelinek Rozália ta- í nárnő tartja. A kiállítás május 16-ig fogadja a látogatókat na- I ponta 10 és 17 óra között. Szép hát az élet, egy kis csalás mit sem számít, fő az, hogy az emberek szemében Teodoro valódi gróffá lett — mintha ez lenne a boldogság egyetlen feltétele. Amikor Lope ezt játszatja hőseivel, már gúnyol, kigúnyolja a társadalmat, amelyben él és amelyet annyi nevetséges szabály és ide- j jét múlt hagyomány kötöz meg. Kitűnő komédia, látszólag köny- nyen is játszható, a rendező mintha félreérthetetlen koncepciót kapna a szerzőtől, olyan magától értetődő iostrukciókat, hogy AZ OROSHÁZI VÖRÖS CSILLAG MGTSZ elad 1 db 5 éves hivalytehenet és 1 db 2 éves biralyiiszőt igázásra. Felvilágosítás a tsz irodájában. Tsz-vezetőség. 114849
